Van úgy, hogy a bolygók együttállnak és minden passzol egymással, máskor viszont számos változót kell egy irányba terelni, hogy elérjük a várva várt eredményt. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros program esetében a cím elnyeréséhez vezető út az utóbbinak felelt meg, hiszen nem csupán egy város állt a döntőbírák elé, hanem egy egész régió jelentkezett a címért, eltérő adottságokkal, más-más motivációkkal és kreatív ötletekkel. Négy évvel a cím kihirdetése után Veszprém és a Bakony-Balaton térség az ünnepi 2023-as év küszöbén áll, aminek első nagy dobása a január 21-i nyitóünnepség lesz. A bolygók most együttállnak, hiszen egy időben a Magyar Kultúra Napjával Veszprém a teljes magyar és saját kultúrájával együtt mutatkozhat be Európa előtt.
Ráadásul a nyitórendezvény forgatókönyvét úgy írták meg, hogy az egyszerre jelentsen térben és időben való utazást. Az eseménysort egyszerűen csak „Ragyogj Veszprém!” címmel illették a szervezők, akik három helyszínen, a Várban, az Óváros téren, valamint a Kossuth utcán elevenítik meg a város történetének három olyan korszakát, amelyek ma is hatással vannak Veszprémre.
A Várban Veszprém középkori története és jeles alakjai, például Szent István király, Gizella királyné és Verancsics Faustus is megjelennek valamilyen módon. Az Óváros tér Veszprém 19. és 20. század fordulójának éveit, a polgáriasodás fénykorát idézi meg a nyitórendezvényen, míg a Kossuth utcán a 20. századból léphet át a közönség a 21-be az ünnepségen.
A közel egy órás produkció több egymást követő, egymással összefüggő zenés műsorszámból, táncprodukciókból, zenei eseményekből, illetve a teljes műsort kísérő fényfestésekből, nagyszabású épület-vetítésekből és más hatásos látványelemből áll majd össze.
A szervezők azt ígérik, január 21-én a Veszprém múltját és jelenét bemutató fesztiválba zárt elbeszélés mágikus, mesés, hol álomszerű, hol groteszk, humoros, a várost ünneplő, egyfajta „városi fantázia” lesz. A nagyszabású, tízezreket váró műsort pedig egy éjszakába nyúló utcabállal zárják.
A műsor koncepcióját, forgatókönyvét Can Togay János filmrendező, forgatókönyvíró, a VEB2023 EKF művészeti-kreatív főtanácsadója állította össze. Az előadás zenei, táncos, színházi és egyéb audiovizuális elemeinek összeállításában olyan nemzetközileg is elismert, kortárs művészek és alkotók vesznek részt, mint a Kiégő Izzók vizuális művésztársulat; Bozsik Yvett Kossuth-díjas balettművész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja, koreográfus; Pacsay Attila Oscar-díjra jelölt zeneszerző; Iványi Marcell Arany Pálma díjas rendező, producer; ifj. Zsuráfszky Zoltán Prima Primissima Junior díjas, Harangozó Gyula díjas táncművész, koreográfus.
A hivatalos megnyitó megálmodója M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt filmrendező, producer. Az eseményre, melynek a Hangvilla ad otthont, a helyi és országos meghívottakon túl az európai országok kulturális életének meghatározó szereplőit is várják.
Itt azonban nincs vége az ünnepi eseménysorozatnak, hiszen január 22. a magyar kultúra napja, így Veszprém ezen a napon is széles programkínálattal vár mindenkit: színházi ősbemutatók, ifjúsági előadások, közös Himnusz szavalás és egy kis Himnusz tudomány is. Utóbbi műsor gerincét Nyáry Krisztián író és irodalomtörténész – aki könyvet is írt a témában –, valamint Bősze Ádám zenetörténész által moderált beszélgetés adja, amelynek keretében egyedi, elegáns és letisztult formában kívánják bemutatni a Himnusz szövegének és zenéjének izgalmas és érdekes aspektusait, keletkezés- és alakulástörténetét.
A szervezők tudják, hogy január hagyományosan nem a szabadtéri programok hónapja, de ahogy a svéd közmondás tartja: rossz időjárás nem létezik, csak rosszul megválasztott ruházat!
Hajas Bálint / Fotó: EKF