Felvételi eredmények, az ország egyik leghosszabb futóköre, Budapest-Balaton kerékpárút, megújuló terek.
Az ország egyik leghosszabb futóköre épül meg Veszprémben
Az Európa Kulturális Fővárosa szervezői régóta hangoztatják, a cím közel sem arról szól, hogy egy évig látványos rendezvényekkel szolgáljunk a külföldieknek. A programnak a helyieket is szolgálnia kell, ennek a gondolatnak a fizikai kifejeződése pedig az a várhatóan jövő nyárra megvalósuló beruházás, melynek eredményeként az ország egyik leghosszabb futóköre épül meg a Jutasi lakótelepen. A 3256 méter hosszú, a Jutasi úttól a Március 15. utcáig tartó, 80%-ban rekortán burkolatú, 20%-ban a már meglévő járdaszakaszokon végigvezető futókör egyben a 2006 óta tartó városfejlesztési stratégia megnyilvánulása is, mely szerint a várost úgy kell fejleszteni, hogy az ne csak az infrastruktúrán, de az életminőségen is javítson. A projekt célja épp ez: kimozdítani a lakókat az otthonaikból, sportolásra, rekreációra, közösségi tevékenységekre buzdítani őket. Erre mellesleg igény is van: az Ovádi Péter országgyűlési képviselő által kezdeményezett lakossági konzultáción a válaszadók döntő többsége támogatta a futókör megépülését. A beruházás várhatóan 2023 júniusára készül el, melyet az EKF program finanszíroz bruttó 730 millió forintból.
Nőtt a Pannon Egyetem népszerűsége
Továbbra is őrzi pozícióját a vidéki felsőoktatási intézmények között a Pannon Egyetem, sőt, némileg még nőtt is a népszerűsége: idén összesen 1536 hallgató kezdhette meg tanulmányait a 2022/23-as tanévben, a tavalyi pótfelvételi eljáráshoz képest pedig 6%-kal több jelentkezőt vettek fel. A legnagyobb részük, mintegy 3/5-ük alapszakon kezdte meg a képzést, ezt követi népszerűségben a felsőoktatási szakképzés, de mesterképzésen is közel 300 hallgató nyert felvételt. A legtöbb hallgatót még mindig a Gazdaságtudományi Kar vonzza, az intézménybe jelentkezők 43%-a itt kezdte meg tanulmányait. Az alapképzésekre felvettek közül a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, a mesterképzések közül a vegyészmérnök, illetve a neveléstudomány szakokat választották. Az intézmény egyébként továbbra is népszerű a külföldi fiatalok és a szakirányú továbbképzésre jelentkezők körében, akik szintén növelik a hallgatói létszámot.
Megújult a Hangvilla
Kívül és belül is megújult a Hangvilla, Veszprém és a régió kulturális központja. A nyárra ütemezett munkák során az épület több elemét modernebb és letisztultabb verzióra, a legújabb építészeti trendekhez igazodva cserélték ki, ami érintette a külső homlokzati elemeket, a kávézó kialakítását és berendezéseit, de új, stílusosabb mennyezetet alakítottak ki, spot-lámpákat szereltek fel és a járóburkolatot is új technológiával oldották meg. A 308 millió forintos beruházás nagy részét a VEB2023 EKF program támogatásából fedezték, célja pedig - ahogy Bélafi László, az intézmény igazgatója megfogalmazta -, hogy a kulturális főváros ünnepi éve előtt „kicsinosítsák”, a kisebb hibákat kijavítsák az épületen, hogy Veszprémhez illő módon adhassanak helyszínt az előttünk álló programoknak.
Összekötötték a fővárost a Balatonnal kerékpárúton is
Augusztusban átadták a fővárost a Balatonnal összekötő bicikliút legújabb, Székesfehérvár és Balatonakarattya közti szakaszát, így Budapesttől egészen a Balaton partjáig el lehet jutni kerékpárral a több mint száz kilométer hosszú útszakaszon. A legújabb szakasz 27,4 kilométer, ami a korábban átadott, Budapest-Etyek és Etyek-Velencei-tó szakaszokhoz kapcsolódik. A teljes kerékpáros vonal így összesen 108 kilométert tesz ki.
A magyarországi útszakasz része az EuroVelo 14 elnevezésű európai kerékpárút hálózatnak, amely a Bodeni-tavat Debrecennel köti össze. Az átadón Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő elmondta, 2018 óta évente 10-12 milliárd forintot fordít a kormány az uniós forrásokon kívül is kerékpárút fejlesztésekre, ezek a beruházások pozitív hatással vannak a turisztikai ágazat egészére.
Bertalan Melinda, Hajas Bálint / Fotó: vehir.hu