Az áprilisi országgyűlési választások után a Fidesz-KDNP pártszövetsége immáron negyedik alkalommal 2/3-os többséggel kezdheti meg a kormányzást. Az újabb négy év újabb kihívásokat, ugyanakkor lehetőségeket is tartalmaz, amelyekben két veszprémi politikusnak, Navracsics Tibornak és Ovádi Péternek fontos feladata lesz. Előbbi az uniós pénzek felhasználásáért felel miniszteri szinten, utóbbi pedig az állatvédelem ügyét képviselheti a jövőben is, immáron kormánybiztosi szerepkörben. Őket kérdeztük az aktuális helyzetről, kihívásokról, várható eredményekről.
Navracsics Tibor
Milyen az aktuális helyzetkép, azaz honnan indulunk jelenleg az uniós források hatékony felhasználásának tükrében?
Magyarország hagyományosan az uniós források felhasználásának tekintetében a legeredményesebb országok közé tartozik. Általában 75-80 százalék körül vagy afölött áll az abszorpciós mutatónk, ami azt is jelenti, hogy a források túlnyomó többségét le tudjuk hívni, és fel is tudjuk használni. Ez azt jelenti, hogy a 2014-2020-as időszakban, azaz a már lezárult költségvetési ciklusban a rendelkezésünkre álló több, mint 27 milliárd euró 74 százalékát már eddig is lehívtuk. Jelen pillanatban 7,1 milliárd euró áll még rendelkezésre, ez a teljes összeg 26 százaléka. Nagy valószínűséggel ennek jelentős részét még idén, év végéig megkapjuk, azaz 80 százalék fölé fog emelkedni ismét az abszorpciós mutatónk.
Mik lesznek előreláthatólag a legnagyobb kihívások az előttünk álló időben, mind politikai, mind gazdasági szempontból?
Politikai szempontból a két, az uniós források lehívását lehetővé tevő megállapodás aláírása. Az egyik, ami a kohéziós pénzek, azaz operatív programok finanszírozásának a bázisát jelentő partnerségi megállapodás aláírása, a másik pedig az, amelyik az újjáépítési és ellenálló képességi alap, amely a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kivédését segíti. Ennek az alapnak a lehívását lehetővé tevő nemzeti terv elfogadtatása. Abban bízom, hogy az év második felében mind a kettőt meg tudjuk oldani, és ennek következtében mind a közel 22 milliárd eurónyi operatív programok finanszírozását lehetővé tevő pénzmennyiség, mind pedig a 6 milliárd eurónyi támogatás, amely a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kivédésére áll rendelkezésre, hasznosítani tudjuk, és magyar fejlesztésekre tudjuk majd költeni.
Gazdaságilag értelemszerűen a legnagyobb kihívás az, hogy ezt értelmesen tudjuk elkölteni. Az operatív programok struktúrája nagyjából megegyezik a 2014-2020-as időszak operatív programstruktúrájával, ami, mint már említettem, egy meglehetősen hatékony forrásfelhasználást tett lehetővé.
A fő hangsúlyok az elkövetkező időszakban, tehát a 2021-2027-es ciklusban a digitális átállás, illetve a zöld beruházások és a zöld átállás területén lesznek, de emellett számos modernizációs programot is el tudunk majd indítani az operatív programok keretében. Ami pedig az újjáépítési és ellenállóképességi alap pénzeszközeit illeti, itt is jórészt a digitális, illetve a zöld átmenet finanszírozására kerül majd sor.
Mivel lenne elégedett a ciklus végén, azaz milyen célokat fogalmazna meg magának?
Ha tudnánk tartani ezt az absztrakciós képességet, azaz 80 százalék fölötti felhasználási, vagy hasznosulási aránnyal számolhatnánk. Értelemszerűen ezek az operatív programok, illetve ezek a beruházások egy olyan versenyképes Magyarországot alapoznának meg, ahol Magyarország 2030-ban már az európai uniós átlaghoz jelentősen közelít, vagy akár el is éri azt.
Ovádi Péter
Milyen az aktuális helyzetkép, azaz honnan indulunk jelenleg az állatvédelmi helyzet kapcsán?
Magyarország Kormánya felismerte a hazai állatvédelemre nehezedő súlyt, ezért 2020 októberében az a megtiszteltetés ért, hogy Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosnak nevezett ki. Az elmúlt több mint másfél év rendkívüli időszak volt az állatvédelem területén. Eddig példátlan anyagi forrást különítettek el civil állatvédő szervezetek támogatására, ivartalanítási programokra, illetve a Magyar Falu Program keretein belül meghirdetett nagy sikerű „Felelős állattartás elősegítése” pályázatra. A lakosság edukációja is nagy szerepet kapott, a Nébih-hel és az Állatorvostudományi Egyetemmel közösen indított „Gazdijogsi-program” keretében, amelynek személyes képzéseire néhány órán belül beteltek a helyek. Az állatvédelmi jogszabályi környezet tekintetében is sikerült előrelépni, hiszen szigorodtak az állatvédelmi jogszabályok, és megszületett a régóta várt „kóbor állat rendelet” is. Ezen kívül megkezdte működését az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központja, állatvédelmi témájú társadalmi párbeszéd indult, amelynek segítségével több, mint 260 ezer ember mondta el véleményét. Megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, megszületett Magyarország első Állatvédelmi Kódexe, illetve az adventi időszakban több száz kilogramm tápadományban részesült több mint 200 civil állatvédő szervezet. Hamarosan pedig – június 20. és július 20. között – pályázhatnak a civil állatvédő szervezetek az 500 millió forint keretösszegű pályázatra. A pályázati felhívás elérhető az allatvedelem.hoi.hu felületen.
Mik lesznek előreláthatólag a legnagyobb kihívások az előttünk álló időben?
Terveink nem változtak, továbbra is Európa élmezőnyébe szeretnénk tartozni állatvédelem területén is, de tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez még rengeteg munkát kell elvégeznünk. Folyamatosan készítjük és aktualizáljuk a cselekvési tervet az elkövetkezendő négy évre vonatkozóan, számítunk minden állatvédelemben érintett szereplő támogatására. Kiemelt feladatunk lesz a felelős állattartással kapcsolatos intézkedési terv kidolgozása, a civil állatvédő szervezetekkel történő szoros együttműködés, illetve a gyepmesteri telepek fejlesztésével kapcsolatos teendők előkészítése. Az új feladatkör lehetőséget biztosít továbbá arra, hogy javaslatot tegyünk az állatkertek fejlesztésére, illetve felülvizsgáljuk a működésükkel kapcsolatos jogszabályokat.
Mivel lenne elégedett a ciklus végén, azaz milyen célokat fogalmazna meg magának?
A cél továbbra is az, hogy 5 éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk állatvédelem tekintetében is.