Serceg, néha megakad, és rendszeresen cserélni kell a korongot, hogy folytatódjon az élmény. Mindez a legkevésbé sem vág egybe a 21. század digitális megoldásaival, már ami a zenehallgatást illeti, mégis létezik egy analóg technológia, amelynek akkora sebességgel nő népszerűsége, mint ahogy a digitalizáció lehagyja éppen. Sok helyen a padlásokon dobozokban őrzött bakelitlemezek értéke mára az egekbe szökött, miközben néhány vállalkozó felismerte a szenvedélyben rejlő lehetőséget és valódi kuriózumnak minősülő szolgáltatást indítottak.
Régi vágya volt az emberiségnek, hogy valamilyen formában rögzítsék az utókornak a hangot, gondolati szinten már az 5. században foglalkoztatta ez a kérdés Bonetius, római filozófust. Az áttörést mégis jóval később Thomas Edison-kora hozta el a 19. században, amikor a feltaláló megalkotta az első fonográfot, ami egy hengerre feszített lágy ónfóliára rögzítette a hangot. Rá tíz évre Emil Berliner, német feltaláló bejegyeztette a gramofont, ez a készülék már sokkal inkább hasonlított a ma ismert lejátszókra, a hangot egy spirállemezre rögzítette, amit aztán sokkal könnyebb volt tárolni, sokszorosítani. Az új találmány hamar kiszorította a fonográfot és a 20. században egyeduralkodóvá vált a piacon. A működési elve ugyan nem változott – a tölcsérben összegyűjtött hangot egy finom bőr membránon keresztül mechanikai rezgéssé alakították át, amit egy apró tűvel karcoltak a lemez felületébe – idővel újabb technológiák láttak napvilágot. A lemezek kezdetben cinkből készültek, majd idővel bejött a sellak, mint alapanyag – ez egy természetes állati eredetű gyanta – később pedig acetilcellulóz-polivinilkloridból készítették az angol köznyelvben csak vinylként emlegetett lemezeket. Az, hogy a magyarban bakelitként terjedt el ez a megoldás, abszolút téves, hiszen a bakelit merevsége miatt nem alkalmas a préselésre. De mindez nem számít akkor, amikor Magyarországon, de a tágabb világon is ismét reneszánszukat élik ezek a lemezek, holott a digitális technológia és a stream-szolgáltatások már rég lehagyták ezt az analóg megoldást.
De, hogy mégis honnan ered ez a szenvedély, arra Zsandár Tamással próbáltuk megtalálni a választ, aki Veszprém belvárosában nemrég nyitotta meg a Wine&Vinyl nevű borbárját, ami egyben lemezboltként is funkcionál, több kuriózummal a kínálatban.
„A zene értéke a bakelitekben tudatosul csak igazán. Van az a pillanat, amikor felrakod a lemezt, elindítod a lejátszót és érzed, hogy a tied a zene.
Ráadásul ezt az analóg hallást semmi más nem tudja produkálni, csak a bakelitlejátszó. Autóban, vagy utcán sétálva egy fülhallgatóval nem hallgatod végig sohasem az albumot, vagy nem tudsz teljesen a zenére koncentrálni. Viszont ebben a rohanó világban lehet, hogy sokan pontosan ezt az élményt keresik, hogy nyugodtan leüljenek, lelassuljanak és például egy pohár bor mellett csak a zenére figyeljenek”
– ad magyarázatot Tamás szociológiai megközelítésből arra, hogy miért éledt fel ismét a bakelitek iránti kereslet a zeneszerető emberek körében.
A keresletre pedig a piac is hamar reagált és nem csak abban a formában, hogy egy-egy ritkaságnak számító lemez értéke akár 1000 dollár fölé is rúghat. A mai mainstream előadók ismét elkezdték ilyen vinyl lemezeken is kiadni albumjaikat, persze csak korlátozott számban, ezzel is magas szinten tartva az effajta lemezek értékét.
A Wine&Vinyl 2021 decemberében nyitott meg Veszprém történelmi belvárosában a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa utcakép fejlesztési programjának segítségével. A koncepció egyszerű: egy helyre összegyűjteni és felkínálni a vendégeknek Magyarország, vagy akár távolabbi borrégiók kiválóságait, miközben az aláfestőzenét azok a bakelitlemezek adják, amelyeket ugyanitt meg is lehet vásárolni. A Wine&Vinylben a tulajdonos, Zsandár Tamás két szenvedélye egyesül. Ahogy a koncepció is újdonság, nemcsak Veszprémben, de országosan is, úgy a kínálatban is felfedezhetők nem megszokott termékek. Legyen szó az ismét begyűrűző natúr borokról, vagy éppen a buborékokat kedvelők kedvenc champagne-jairól. A lemezek pedig szintén a nemzetköziséget képviselik, rendszeresen érkeznek az USA-ból, de még Japán szállítmány is megtalálható az üzletben.
A Wine&Vinyl lemezkínálatában is éppen ezért a régi megsárgult klasszikusok mellett ott sorakoznak a még befóliázott lemezek, többek közt Lady Gagától, a U2-tól, vagy éppen Emeli Sandétól.
Viszont az igazi ritkaságokért komplett online licitháborúk alakulnak ki, ha egyáltalán feltűnnek egy-egy erre szakosodott webshopban, vagy újabban egyre több helyen, többek közt Veszprémben is szervezett lemezbörzéken. Ez persze nem véletlen, hiszen ma már a klasszikus zenei élmény mellett befektetésnek sem utolsó az, ha valakinek a birtokában van egy ilyen lemez, ami értékét tekintve csak emelkedni fog az évek alatt. Még akkor is, ha egy padláson lapulnak egy doboz mélyén a nagyszülők régi hagyatékai közt, mint ahogy sok magyar háztartásban is előfordul az ilyesmi.
A bakelitlemezek példája is mutatja, hogy sohasem szabad leírni egy valaha volt világtrendet, hiszen a reneszánsz szelleme bármikor újjáélesztheti az igényt rájuk. Még akkor is, ha a technológia már régen meghaladta azt, de a személyes impulzusokkal és érzésvilággal egyetlen digitális eszköz sem tudja felvenni a versenyt.
Magyarországon tavaly 2020-hoz képest másfélszeresére nőtt a vinyl lemezek értékesítése, erre már többet költöttek a magyarok, mint CD-re. A streaming ugyanakkor továbbra is egyeduralkodó, áll egy nemrég kiadott statisztikában.
Az előző évhez képest az eladott fizikai hanghordozók száma 25,1%-kal nőtt: 2021-ben 1.032.499 darab CD, vinyl és egyéb hanghordozó fogyott. Az éves kereskedelmi érték 21,48%-kal emelkedett, jelenleg 1,59 milliárd forintot termel a hangfelvételipar fizikai szegmense.
A növekedés legfontosabb eleme a vinylek kiugróan magas számú értékesítése: mind az eladott mennyiség, mind az érték mintegy másfélszeresére nőtt. A 2021-ben eladott csaknem 228 ezer darab hanglemez által generált 795 millió forintos bevétellel a vinyl megelőzte a CD-t.
Az előző évhez képest a digitális forgalom ismét több mint 1 milliárd forinttal, 28%-kal nőtt. A letöltésekből származó bevétel 3%-os csökkenése mellett a streaming folytatta az összértékben továbbra is hangsúlyos térnyerését és növekedését. 2021-ben a streamingből származó forgalom megközelíti a 2020-as teljes (fizikai és digitális kumulált) bevétel összegét.
Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila