Projekthírek a régióból, röviden.
A Széchenyi 2020 Program keretében valósul meg a balatonalmádi öt csoportos bölcsődéjének kialakítása
Balatonalmádi Város Önkormányzata sikeresen pályázott Balatonalmádi öt csoportos bölcsőde kialakítása címmel a TOP-1.4.1-19 kódszámú „Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése” című pályázati felhívásra.
A projekt megvalósítása során bölcsődei szolgáltatás bevezetésével új bölcsődei férőhelyeket teremtenek, melynek segítségével növekedhet a gyermekvállalók foglalkoztathatósága.
Az önkormányzat a projekt keretében létrehozandó bölcsődét az Almádi Magocskák Óvoda intézményének többcélú intézménnyé történő átszervezése révén kívánja működtetni.
Balatonalmádi Város Önkormányzata a fejlesztés eredményeként a korábban óvodának helyt adó Bajcsy-Zsilinszky út 29-31. szám alatti két épület – a Kánya villa és a mellette található lapos tetős épület – átalakításával valósítja meg a bölcsődei ellátást. A TOP-1.4.1-19 támogatásból 66 fő ellátására lehetőséget adó, 3×14 és 2×12 férőhelyes csoportokat alakítanak ki a Györgyi Dénes Általános Iskolával szemben. A projekt része az épületek átalakítása, felújítása mellett a projekthez kapcsolódó elvárt akadálymentesítés, az energiahatékonysági szempontok érvényesítése a napelemes rendszer kialakításával, és a játszóudvar felújítása.
Az építési beruházás mellett a projekt a csoportszobákhoz tartozó eszközök beszerzését is tartalmazza, illetve a játszóudvar fejlesztésére is nagy hangsúlyt fordítanak.
Letették az ország első állatvédelmi kompetencia központjának alapkövét
Ősz közepére készülhet el az Északi-körgyűrű mellett épülő komplexum, amely országosan is egyedülállónak számít majd, és két fő küldetése lesz. Megfelelő körülményeket biztosítani a gazdára váró állatoknak, azaz állatmenhelyként is funkcionál majd, mellette pedig szabadidős központként és oktató helyként szerepe lesz abban, hogy már gyermekkorban elsajátíthassák a felelős állattartás magatartásformáit a veszprémi óvodások és iskolások. Ovádi Péter országgyűlési képviselő és állatvédelemért felelős miniszteri biztos arról beszélt az alapkőletételkor, hogy mindez történelmi pillanat, hisz egy olyan „pilot-program” jön létre Veszprémben, amely még nem volt korábban Magyarországon. A létesítmény üzemeltetéséért és szakmai megvalósításáért a Veszprémi Állatkert felel majd, az időközben megalapított Pumi Veszprémi Állatmenhely Alapítvány pedig a mindennapos munkát koordinálja majd. Az alapítvány kuratóriumában az állatvédelemért elkötelezett helyi közéleti személyek foglalnak helyet.
A járvány idején is megőrizte listavezető helyét a Continental
A korábbi hagyományokat folytatva ismét elkészítette a megye háromszáz legnagyobb vállalkozását és az elmúlt év gazdasági eredményeit bemutató kiadványát a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal és a Napló. A kiadványból kiderül, a lista élén továbbra is a veszprémi Continental Automotive Hungary Kft. végzett, amely évek óta tartja pozícióját. A dobogó középső fokára a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., míg az alsó fokára a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. került. A top 300-as lista egyébként azért is fontos, mert a megye nettó árbevételének és exportjának szinte teljes egészét ezek a cégek állítják elő, valamint a megye munkavállalóinak kétharmadát is a vállalkozások foglalkoztatják. A top 300 vállalkozás közül 220 kis- és közepes vállalkozás. Dr. Markovszky György, a VMKIK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy beruházások a top 300 vállalkozásnál realizálódnak, így ezek jelentősége a megye gazdasági teljesítményében a jövőben még erőteljesebb lesz.
Több mint 2 milliárd forint támogatás érkezett eddig a térségbeli településekhez a Magyar Falu Programon keresztül
A kormányzati program 2019-es indulása óta országosan eddig mintegy 200 milliárd forintnyi támogatást vehettek igénybe a falvak a helyi életminőség javítására. A 25 települést magába foglaló 1-es számú választókörzetben is sokan éltek a lehetőséggel, az elmúlt két évben mintegy 150 nyertes pályázat született több mint kétmilliárd forint értékben.
A program idén is folytatódik: az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések január 3-tól pályázhatnak a Magyar Falu Programban meghirdetett támogatásokra. A 2022-es kiírás több újdonságot is hozott, köztük olyanokat is, melyek a veszprémi választókörzetben merültek fel ötletként, és kerültek be az országos programba. Ilyen például a kommunális eszközök tárolására alkalmas helységek kialakításának megfinanszírozása vagy a szabadtéri színpadok megépítésének támogatása.A kistelepülési beruházások megvalósításához ezúttal is 70 milliárd forint áll rendelkezésre, ezt egészítik ki a falusi útalap, a falusi csok és a falusi kisboltok működtetését szolgáló támogatás forrásai.
Teljesen megújult Veszprém buszparkja
December végén már megérkezett az első néhány null kilométeres MAN típusú autóbusz Veszprémbe, január elejétől pedig összesen 42 vadonatúj lila színű jármű kezdte meg a munkát a V-Busz kötelékében. A beruházás azért is számít nagy horderejűnek a Királynék városában, mert három éve a magyarországi nagyvárosok között Veszprémben volt a legidősebb a buszflotta, átlagosan közel 30 éves járművek szállították az utasokat városon belül, most pedig a legújabb járművek érkeztek egyenesen a MAN lengyelországi gyártószalagjáról. Az új buszok nemcsak kényelmi szempontból jelentenek nagy előrelépést a helyi járatos közlekedésben, hanem több kiegészítő szolgáltatás is elindult a buszok hadrendbe állításával egy időben, többek közt digitális utas tájékoztató rendszerrel is felszerelték a járműveket.
Teljes egészében megújul Szent István öröksége – elkezdődött a veszprémi vár-projekt
Elkezdődött a veszprémi vár felújítása, amelyben gyakorlatilag az összes műemlék épület, valamint közösségi és kiállítóterek is érintettek. Magyarország kormánya közel 40 milliárd forinttal támogatja a gigaberuházást, amely egyszerre városfejlesztési, turisztikai, munkahelyteremtési és hitéleti jelentőségű.
Mindez összesen 18 épületet, 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert, köztük liturgikus, pasztorális, hivatali, gyűjteményi, múzeumi, kiállító, valamint zarándok- és vendégfogadási tereket érint.
A veszprémi vár-projekt nemcsak méretében jelent kuriózumot a magyar egyházi fejlesztések között, hanem időbeniségében is, hiszen azáltal, hogy a munkákat egyszerre indították el, az alapvető funkciók és építészeti struktúra koherens alakításával a lehető legmagasabb hozzáadott érték elérésére van mód – ebben országosan is egyedülálló a fejlesztés.
A teljes beruházás elkészültének végdátuma nem 2023 lesz, az EKF ünnepi éve, hanem 2025 végéig vállalták a munkák lezárását. Ugyanakkor 2022 végéig azokat a tereket igyekeznek elkészíteni és felkészíteni a rendezvényekre, melyek az EKF eseményeit szolgálják majd, így tehát már jövőre találkozhatnak a veszprémiek és az ide látogató turisták néhány újdonsággal a várban, amit használatba is vehetnek.