Mint egy tankerhajó navigálása, nagyjából ehhez lehet hasonlítani azt, amikor egy ország kormánya meghatározza a gazdasági stratégiáját, majd konzekvensen végre is hajtja azt. Lassú mozdulatok, de amikor irányba áll a hajótest, nincs az a gát, ami megállítaná. Magyarország 12 éve regnáló kormánya pár éve a munkaalapú társadalomra és a családok támogatására hegyezte ki ezt a stratégiáját – hogy milyen eredménnyel, arról a legfrissebb gazdasági mutatók tükrében lehet ítéletet mondani.
Idén február közepén tette közzé a KSH a tavalyi évre vonatkozó gazdasági számokat, ezek közül pedig hagyományosan a GDP növekedése az, ami viszonyítási pont az előző évekhez képest, valamint ebből legkönnyebb előrevetíteni azt is, hogy mire lehet számítani az aktuális évben. 2021-ben ez az érték 7,1% volt, ennyivel bővült a GDP (bruttó hazai termék), ami a rendszerváltás óta a legmagasabb érték volt.
Tekintettel arra, hogy az év első részében még bőven a világjárvány harmadik hullámának szorongatásában kellett boldogulnia a hazai vállalkozásoknak, ez az eredmény kiváltképp bravúrosnak mondható. Még tavaly nyáron is 5% körülire becsülték a növekedést, ráadásul ettől az értéktől tették függővé bizonyos családtámogatási intézkedések bevezetését is. Azóta bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem csak elérte, hanem meg is haladta az 5%-os küszöböt, viszont ahogy arra már utaltunk, mindez tudatos és végigvitt gazdaságpolitikának köszönhető. Annak a gazdaságpolitikának, amivel a Kormány a koronavírus járványra reagált, sok másik országtól eltérő stratégiával nem a segélyrendszerre alapozva, tehát nem válságkezelő mentalitással cselekedtek, hanem megelőző csapást mértek a munkanélküliségre azáltal, hogy elkezdtek olyan beruházásokat támogatni, amelyek elsődleges célja az volt, hogy a nagyobb foglalkoztatók a gazdasági recesszió ellenére is meg tudják őrizni a munkahelyeket, elkerülve a létszámleépítéseket.
Veszprémben és a környékén többek közt a nass magnet, a Beurer, Balluff, Balaton Bútor, VESZ-MONT, Bock és a Knapp is élt ezzel a lehetőséggel, utóbbi ráadásul Nemesvámoson a kivonuló MTD helyét vette át a helyi gazdaságban és munkaerőpiacon.
Visszatérve a gazdasági teljesítőképesség és a családtámogatási rendszer kapcsolatához, a kormányzati szereplők számos alkalommal hangoztatták azt, hogy családok támogatására helyezik elsődlegesen a hangsúlyt, ennek a fedezetét pedig a gazdasági teljesítmény adhatja. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a büdzsé lehetővé teszi az előre vizionált programok megvalósítását, több új és visszatérő támogatási forma megvalósulását is bejelentették. Így kaphatták vissza a gyermeket nevelő szülők a 2021-ben befizetett SZJA teljes összegét, így lettek SZJA-mentesek a 25 év alatti munkavállalók január 1-től, valamint így vezették vissza a szociális rendszerbe a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíjat is.
Veszprémben és szűkebb térségében az SZJA-visszatérítés 13 697 szülőt érintett, ők összesen 6,5 milliárd forintot kaptak vissza befizetett adójukból.
A tankerhajó példájánál maradva, Magyarország a 2010-es állapotokhoz képest Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát tudja felmutatni úgy, hogy 12 évvel ezelőtt Görögországhoz hasonló államcsődöt vizionált még több gazdasági elemző is az országnak. A Standard & Poor’s hitelminősítő akkor „bóvli” kategóriába sorolta az országot, ma a „befektetésre javasolt” államok közt van a helye. A statisztikai grafikonokon túl azonban van egy sokkal többet mondó adat is: ma a minimálbér 200 ezer forint Magyarországon, 2010-ben ugyanez az összeg az átlagkeresetnek felelt meg.
2022-re jelenleg csak gazdasági jóslatok állnak rendelkezésre, amelyek sok tényezőtől függnek, többek közt az ukrán válság elhúzódásától is, viszont nemrég Varga Mihály pénzügyminiszter 5% körülire becsülte a GDP növekedését ebben az évben.
Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint