Az elmúlt években felértékelődött a múlt, a gyökereink keresése a családi kötelékeinket és a lakóhelyünket illetően is. Utóbbira kiváló alkalmat adnak a tematikus séták, amelyek ugyanakkor a turisták körében is népszerűek, Raffai Csilla szerint éppen azért, mert olyan különlegességekkel találkozhatnak itt, amelyeket az útikönyvekben nem találnak meg. Ő 2016-ban indította el a Túrajót, a Veszprémben, Bakony és Balaton régióban zajló sétákra pedig ma már az ország másik feléből is jelentkeznek.
– Ma már a turisták úgy utaznak egy helyre, hogy relatíve széleskörű ismeretekkel rendelkeznek a látnivalókról, éppen ezért az egyedit, a kuriózumot keresik – mondja Csilla. Szeretnek mélyre ásni, ám ez a helyiekre is igaz: szívesen fedezik fel a tágabb környezetük rejtett sztorijait.
Márpedig Veszprém tele van el nem mesélt történetekkel. Sétál az ember és lépten-nyomon valami érdekességre bukkan, és ettől hirtelen elfogja a bizsergető érzés, hogy a lakóhelye valójában tele van izgalmas rejtélyekkel, amiket ha megfejt, kicsit beavatottnak érezheti magát. Akárcsak a turista, aki a nyaralás végén elmondhatja, hogy nem csak kívülállóként mozgott a városban, hanem részese lett a helyiek életének, a régió kultúrájának.
Persze, ehhez figyelmesnek kell lenni, vagy csatlakozni egy túrához, ahol a vezető egyszerre informatívan és szórakoztató módon avat be a desztináció titkaiba. Csilláék ezt teszik a Túrajónál, és ez is adja a sikerüket. No meg, hogy az igényeket monitorozva alakítják a profiljukat. „Az első években csak Veszprémben mozogtam – akkor még a séták neve is Veszprém másképp volt –, ez azonban komoly korlátot jelentett. Azóta földrajzilag és tartalmilag, a séták számát tekintve is bővültünk. Persze Veszprém továbbra is mozgat, de azt gondoltam, érdemes lenne kitekinteni, például Balatonalmádiba, amellyel történelmi előzmények kötnek össze. Bár várostörténeti sétáról beszélünk, ez alatt nemcsak konkrét városi sétát értünk, hanem olyan egykor nagy jelentőségű katona- vagy bányavárosok meglátogatását is, mint Hajmáskér vagy a ma már lepusztult ajkacsingeri bányatelep” – magyarázza Csilla.
A bővítés bejött: a Fiúk a bányából és a Csúcs volt Inotán túrájuk népszerűségben viszi a prímet – utóbbira az ország minden pontjáról érkeznek résztvevők. Veszprémben emellett az óvóhely bejárással egybekötött Veszprém Geopolisz túrájuk és Bögre és Te-a Kossuth utcán sétájuk a leglátogatottabb, míg nyáron a Villamustra Balatonalmádiban és a Füredi rabbi.
Csilla folyamatosan valami újdonságon töri a fejét. Mind a térbeli koncentrációt, mind a szezonalitást szeretné csökkenteni, hogy Veszprém és a régió ne csak a nyárra koncentrálódjon, és ne csak a Vár legyen izgalmas, hanem a Vár alatti rész is, vagy a Kossuth utca, és a Kolostorok és kerteknek is lássuk meg több vetületét, hiszen bőven lehet miről mesélni: malmokról, egyházi legendákról, régi vidámparkról.
Újdonságaik között szerepel például templomséta, melyet kisiskolásoknak és városlakóknak hirdettek meg, és Szent Margit életével, illetve a temetőkápolnákkal foglalkoztak – ezekből jövőre sorozatot szeretnének csinálni. Idén két hosszabb Kab-hegyi túrát is beemeltek a programba, illetve indítanak privát sétákat kérésre akár csapatépítő gyanánt. Bár Csilla elmondása szerint fontos, hogy fejlődjenek, ezt inkább a programkínálatban, séták gyakoriságában szeretnék megtenni, nem egy-egy túra létszámában. „Kezdettől fogva 15-20 fővel zajlanak a séták, de a Veszprém zenei örökségére, Auer Lipót életére vagy a helyi zsidóságra fókuszáló sétákat alacsonyabb létszámmal is szívesen megtartjuk. Soha nem volt cél, hogy tömegeket vonzzunk. Azzal pont a személyesség veszne el.”
Bertalan Melinda / Fotó: Túrajó