Miközben egyre többen szeretnének világot látni, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szűkebb környezetünk is megannyi rejtett meglepetést tartogat számunkra! A geocaching esetében ezt szó szerint is érthetjük.
Röviden összefoglalva a geocaching egy kincskeresős játék, amelyben az egész világ a játszóterünk. Ez a szabadidős tevékenység Amerikából indult világhódító útjára, Magyarországon kereken húsz éve rejtették el az első ládát, amit azóta közel ötezer további követett. A játék rejtelmeibe Szepesi Árpád vezetett be minket, aki 17 éve űzi ezt a hobbit, közel ezerötszáz találattal rendelkezik és 23 ládát rejtett el, ezeket elsősorban Fejér és Veszprém megyékben.
A magyar játékosokat a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület fogja össze, akik geocaching.hu címen egy ingyenesen használható weboldalt működtetnek negyvenezer regisztrált taggal, akik közül tíz-tizenötezer heti, akár napi szinten is aktív. Az oldalon térképen láthatjuk az összes geoládát, amelyekhez részletes leírás is tartozik, így már indulás előtt felkészülhetünk a terepviszonyokra és a környékbeli látnivalókról is tájékoztatást kapunk. A ládák felkutatásában hasznos lehet egy GPS-készülék, de nem feltétlenül szükséges: Árpád az első 267 ládáját térkép segítségével találta meg. Segítségünkre lehetnek a közösség által kiadott ingyenes appok (Geoládák, g:hu) is, amelyekkel a mobiltelefonunkon is tájékozódhatunk. A geoládák különböző szintű kihívások elé állítanak minket: vannak, amelyek egy könnyed családi kirándulás során a gyerekeknek is sikerélményt okozhatnak, de egészen furfangosan elrejtett – például kőnek álcázott – példányok is akadnak, amelyekbe a tapasztaltabb játékosoknak is beletörhet a bicskájuk.
Többféle ládatípus létezik: a hagyományosak mellett vannak több állomást összefűző “multi” ládák; a virtuális ládák nem fizikai értelemben vett dobozok, hanem valahova (például virágcserép alá) elrejtett jelszavak; az eseményládákat egy-egy rendezvényen találhatjuk meg; míg a mozgó ládák helye változik, aki megtalálja, az egy meghatározott tematika mentén újra elrejtheti – ennek szabályait a láda leírása ismerteti. Külön dicsőséget jelent egy újonnan kihelyezett ládát elsőként megtalálni – Árpád elmesélte, hogy a legelszántabb játékosok, köztük ő maga is, akár az éjszaka közepén is hajlandóak nekiindulni, csak hogy ők logolhassák (vagyis a ládához tartozó jelszót megadva felvigyék az oldalra) az első találatot.
De ki rejti el a ládákat? Erre azoknak a játékosoknak van lehetőségük, akik aktívak, legalább 75 találatot elértek már. Az új ládák elfogadásáról egy 12 tagú moderátor csapat dönt, akiket a játékosok maguk közül választanak. Az elfogadáshoz megfelelő minőségű és mennyiségű képet kell feltölteni, részletes leírást kell készíteni. “Külön öröm, ha olyan helyet talál az ember, ami még nem szerepelt a térképünkön” – mondja Árpád, aki számára az is fontos szempont, hogy a ládái után kutatva milyen természeti, kulturális értékeket fedezhetnek fel a kalandorok. A ládagazdáknak figyelembe kell venniük más szempontokat is, egyeztetni kell a nemzeti parkkal, erdőgazdasággal, esetleg a honvédséggel – Árpád is szüntette már meg egy ládáját amiatt, mert a keresők zavarták a közelben fészkelő uhut.
A geocaching mindenki számára kínál élményeket: a várost sem kell elhagynunk, hogy egy vasárnapi ebéd után, séta közben ládát találhassunk, aki viszont nagyobb izgalmakra vágyik, az extrém kalandokba is keveredhet. Árpád elmesélte, hogyan találta meg a Balaton közepén, Alsóörs és Siófok között elhelyezett virtuális ládát: télen, a tó befagyott jegén sétált be többedmagával a helyszínre.
“Az ember eleinte a lakókörnyezetéből indul ki, aztán egyre távolabb keresgél, időközben társaságok verődnek össze, barátságok szövődnek.” A közösség nemcsak az online térben létezik, rendszeresen szerveznek rendezvényeket, túrákat, ahol személyesen is találkozhatnak azok, akik addig csak a nicknevük alapján ismerték egymást. A közösséghez tartozás egyik kedves példája az esküvőkhöz kapcsolódó tematikus mozgó láda is, amit jegyespárok rejthetnek el az esküvőjük helyszínén, így a doboz már számos cacher páros nagy napján jelen volt, amit a hozzá tartozó logban nyomon is lehet követni.
A közösség azonban nemcsak a saját tagjai számára teremt értéket: a ládákhoz tartozó leírások azok számára is hasznos információkat tartalmazhatnak, akik nem játszanak, “csak” kirándulnak a környéken. De értékteremtő az is, hogy a cacherek felmérik az illegális hulladék-lerakatokat, amiket időnként ők maguk számolnak fel szemétszedő akciók keretében.
Schöngrundtner Tamás / Fotó: Szepesi Árpád