Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

15 éves rekord az EU-ban, Magyarországon enyhébb a drágulás
Jelentős eltérések láthatóak az uniós országok lakáspiacain, miközben a negyedéves lakásdrágulás mértéke az EU-ban és az Eurozónában 15 éves rekordokat döntött. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely az Eurostat legfrissebb adatait dolgozta fel.
Csúcsot döntött a használtautó-piac forgalma 2021-ben
Az előzetes adatok szerint a hazai használtautó-piacon minden eddiginél több, csaknem 819 ezer személygépkocsi cserélt gazdát tavaly, ez 3,4 százalékkal haladja meg az előző évit, amikor 791 ezer volt a belföldi átírások száma. Ezzel a használt személyautók hazai piacának forgalma nem egészen egy évtized alatt a duplájára emelkedett - közölte a JóAutók.hu az MTI-vel csütörtökön.
Megduplázta vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia alatt
Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta hétfőn a The Guardian online kiadása.
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiában
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiai ágazatban a válság előttihez képest, elsősorban az alacsony fizetési kategóriákban, és visszaesett az utánpótlásképzés is a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Megújult a Vilonyai úti gyermekorvosi rendelő
Jelenleg a műszaki átadás folyik, várhatóan február vége előtt fogadhat újra betegeket.
kkv
Óvatos optimizmussal indulnak neki az új évnek a kkv-k
Pozitív várakozásokkal indulnak neki az évnek a mikro-, kis- és középvállalkozások: a K&H kkv bizalmi index enyhe csökkenést követően jelenleg is 11 ponton áll. A cégek optimizmusában szerepet játszik, hogy az előttük álló egy évben a közterhek csökkenésére számítanak. Ezzel együtt enyhe óvatosság is tapasztalható, ami feltehetően a koronavírus negyedik hullámával és a hitelkamatok várható emelkedésével magyarázható.
Több mint 2 milliárd forint támogatás érkezett eddig a térségbeli településekhez a Magyar Falu Programon keresztül
Indulása óta eddig 150 nyertes pályázaton több mint 2 milliárd forintból fejlődtek a választókörzet települései – mondta Ovádi Péter parlamenti képviselő csütörtök reggel Városlődön.
Egy kutatás szerint a Veszprém megyében élők a legboldogabbak az országban
Veszprémet Pest és Vas követi. A legboldogtalanabbak a hevesiek.
Kormányszóvivő: jelentős béremelésekkel indul az év
Jelentős béremelésekkel indul a 2022. esztendő - közölte a Facebookra feltöltött vasárnapi videóüzenetében a kormányszóvivő.
Sosem látott mennyiségű pénz áramolhat az agráriumba és vidékfejlesztésre
Elkészült Magyarország Stratégiai Terve a következő európai uniós ciklusra, amely az új Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtását szolgálja. A programban minden korábbinál hangsúlyosabbak a fenntarthatósági törekvések, és a kormány ezelőtt sosem látott összeggel egészíti ki az Európai Uniótól érkező támogatást. Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubon mutatta be, hogyan változik az ágazat támogatási rendszere 2023 után.
K&H: mennyit költöttek a bankkártyások az év végén?
Javult a fiatal korosztály jövedelmi helyzete tizenkét hónap leforgása alatt - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készített kutatásból. A 19-29 évesek háztartásában a jövedelem 266 ezer forintot tett ki az idei harmadik negyedévben, azaz 16 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 százalékkal 132 ezer forintra emelkedett. A fiatalok hatoda rendelkezik hitellel, jellemzően személyi kölcsönt, lakás- vagy folyószámlahitelt törlesztenek.
A kamatok drágulása miatt már a használt lakások alternatívája a modern, zöld otthon
A piaci és a támogatott zöld hitelek közötti kamatkülönbség miatt ma már olcsóbb energiatakarékos új lakás vásárlására szerződni a hitellel vásárlóknak és a jegybanki kamatemelések folytatódásával közel az idő, amikor már a használt lakás vásárlásánál is jobb alternatíva lesz a zöld hiteles új lakás finanszírozása.
A koronavírus újabb hullámai sem szabnak gátat a kkv-k beruházási terveinek
A cégek nagyjából háromnegyede készül beruházni a következő egy évben, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből. A legtöbben informatikai fejlesztésre, ezen belül főként hardver és szoftvervásárlásra készülnek. A következő egy év fejlesztéseiben a legaktívabbak a középvállalkozások lehetnek, akiknek 85 százaléka tervez beruházást.
kkv
Magas volt az elmúlt két évben a kkv-k beruházási kedve
Szinte minden második vállalkozás végrehajtott beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokra fókuszáló piackutatásából. A megkérdezett vállalatok elsősorban kapacitásbővítés és technológiai fejlesztés céljából döntöttek a beruházások mellett, amelyeket leginkább saját tőke bevonásával finanszíroztak, de jelentős arányban vettek igénybe államilag támogatott és piaci kamatozású hiteleket is.
belföld
Európában elszálltak, itthon stagnáltak a fogyasztói energia árak novemberben januárhoz képest
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint kilenc uniós fővárosban januártól novemberig a lakossági villamosenergia ára negyedével nőtt, itthon alig 1,5 százalékkal. A gázár esetében még ennél is nagyobb árelőnyt élveznek a rezsicsökkentés következtében védett magyar fogyasztók.
magazin
Művészek és új felfedezések nyomába ered az Ecoport friss száma
Hallott már az aszalmáról? És azt tudja, hogy a NASA munkatársai között egy magyar fiatalember is szerepel? És azt, hogy az új magyar film, a Nagykarácsony producere, Lévai Balázs milyen kalandos életutat tudhat magáénak? Az Ecoport legújabb számából mindezek is kiderülnek.
Ericsson: egy évtized alatt 260-szorosára nőtt a mobil adatforgalom
Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobil adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt - derül ki az Ericsson Mobility Report 2021 tanulmányából.
Varga Mihály: 230 milliárd forintnyi pályázat indul a vidéki településeknek
Mintegy 230 milliárd forintnyi pályázatot indítanak a vidéki településeknek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán közzétett videóüzenetében szerdán.
bank
Az OTP 55 millió euróért vesz bankot Albániában
Az OTP Bank 55 millió euróért megvásárolja a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albániát - közölte a pénzintézet hétfőn az MTI-vel.

„Az alkotás része érdekel igazán, amikor a semmiből valami lesz”

Kultúra
2021. december 14. 12:15

Lévai Balázs azon besorolhatatlan művészemberek közé tartozik, aki számos területen otthonosan mozog, méghozzá sikeresen, éppen ezért nehéz kifejezetten csak egy műfaj mellé illeszteni a nevét. Volt már tanár, újságíró, műsorvezető, szerkesztő, rendező, producer. A műfajok közötti átjárhatóságról, kezdeti sikerekről, aktuális nagyjátékfilmekről, a filmes szakma rejtelmeiről kérdeztük. Budapesti irodájában fogadott bennünket.

Hol vagyunk pontosan? Ez a filmes irodája?

Igen, ez egy céges iroda, Osváth Gábor producertársammal együtt készítettük a Nagykarácsony című filmet, emiatt összebútoroztunk. Lesznek még közös munkák, Tiszeker Dániel, a film rendezője is itt van, szóval ez egy filmes főhadiszállás.

Nagyon sok területen dolgozik. Mondhatjuk, hogy mostanra a filmé lett a főszerep?

Jó kérdés. Valóban hat-nyolc évente pályát módosítottam az életemben, ami persze nem mindig saját akaratomból történt. Tanárként kezdtem, aztán újságíró lettem, majd tévés, szerkesztő, rendező, és most filmproducer. Tegnap találkoztam egy kedves rádiós kollégámmal, a „kulturfitnesszes” Horváth Gergellyel, aki nekem szegezte a kérdést: Szeretem-e a producerkedést? Azt feleltem, nagyon fura érzés, hogy ötvenhárom évesen ebben találtam igazán magamra. Nagyképűség nélkül mondhatom, ebben a szerepkörben tudom legjobban kihasználni az erősségeimet.

A filmes szakma rögtön befogadta?

Valószínűleg én is idegenkedve néztem volna arra a tévés fickóra, aki hirtelen kitalálja, hogy mostantól filmes. Amúgy lassú átmenet volt ez, ami zenés dokumentumfilmekkel indult a 2010-es évek elején. Szép lassan szivárogtam be a filmes szakmába. Ez egy hosszú tanulási folyamat, minden egyes filmmel tanulok valami újat. Az áttörést – szakmai értelemben – a #Sohavégetnemérős című film hozta. Az volt az első nagyjátékfilmem, ráadásul független alkotás, tehát a teljes költségvetést a piacról kellett összeszednem, nem kaptunk támogatást a filmalaptól. A dolog jól sült el, számos díjjal jutalmazták, engem meg beválasztottak a Filmakadémia tagjai közé, szóval akkor fogadott a filmes szakma. Egyébként az elfogadásnál sokkal fontosabb, hogy valójában alkalmas vagyok-e a feladatra.

A kezdeti sikerek mindenképpen ezt bizonyítják.

Vannak erősségeim, ahogy gyengeségeim is. Előbbihez a kreativitást és a jó problémamegoldó képességet mondanám. Alapvetően mindig azt keresem, hogy hogyan tudjuk megoldani az előttünk álló nehézségeket, s nem onnan közelítek, miért nem lehet megcsinálni. A gyengeségeim közé a tapasztalat hiányát mondanám, nincs tucatnyi film a hátam mögött. De szerencsére az elmúlt két évben felpörögtek az események, így a tapasztalat is szépen gyűlik.

Ha meghívják egy tévés műsorba, mi kerül a neve mellé? Producer?

Jó kérdés, rendszeresen szembe találkozom ezzel a dilemmával. A Wikipédián televíziós személyiségként és műsorvezetőként vagyok feltüntetve, miközben már rég nem foglalkozom tévézéssel. Ma már egyértelműen producernek tartom magam, tehát általában ezt kérem a nevem mellé.

Egy területet még nem említettünk. Úgy tudom, gyerekként vízilabdázónak készült. A sportban látta a jövőt?

Ezzel telt a gyerekkorom, de cseppet sem bántam meg. Életre szóló élményeket kaptam a sporttól. De viszonylag hamar, húszévesen felismertem, hogy noha profi játékos vagyok, sosem lesz belőlem válogatott. Utána sokáig elképzelésem sem volt, mi akarok lenni. Annyit sejtettem, hogy valami „bölcsész izé”. Későn talált meg a tévézés is, már 27 éves voltam, de revelációkét hatott. Azt éreztem, nincs ennél jobb munka: kitalálod a témát, felkészülsz, forgatsz, interjút csinálsz, majd összerakosgatod a darabkákat. Gyakorlatilag az utóbbi része ma is így van: kis darabokból építek egy nagyot. És mindegy, hogy az egy tévéműsor, Lovasi könyv, Mindentudás Egyeteme, Csík koncert rendezés vagy éppen egy nagyjátékfilm. Az alkotás része érdekel igazán, amikor a semmiből valami lesz.

Azt mondják, az élsport sok mindenre megtanít. A személyiségét a mai napig meghatározza az az időszak?

Abszolút. Elég fegyelmezettnek és terhelhetőnek tartom magam, stresszhelyzetben is tudok teljesíteni, nem bénít le. És erős bennem a versenyszellem. Imádok versenyezni és gyűlölök veszíteni. Nem bírom, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzeltem, de teszek is az ellenkezőjéért. Vagyis nem ülök ölbe tett kézzel a sikerre várva. Egyszóval sokat köszönhetek a sportnak, kiélezett helyzetekben nagyon jelen tudok lenni, sőt, azokat szeretem csak igazán. Néha nagyon kényelmetlen, de muszáj támadni a határainkat. Ha mindig a komfortzónán belül maradunk, akkor hiába várjuk a csodát.

Azt mondja, nem tud veszíteni. A filmes pályán mi jelenti a győzelmet? Nézettség? Visszhang?

A győzelem nem feltétlen díjakban vagy pénzben mérhető, sokkal inkább az alkotás színvonalában. Ha úgy érzem, sikerült kihozni valamiből a maximumot, elégedett vagyok. Amikor a képességeinkhez mérten a legjobb dolgokat tudjuk kihozni, vagy akár még jobbat. Nagyon hiszek a csapatmunkában, igyekszem olyan stábtagokkal együtt dolgozni, akiknek egytől egyik adok a véleményére. A mi stábunkban bárki beleszólhat az ötletelésbe, bárki bedobhat új dolgot. Én vagyok a legboldogabb, ha valaki jobbat mond nálam, mert attól a közös filmünk lesz jobb. De a rossz ötlet is a filmet szolgálja, mert az elvihet végül egy jó megoldásig, szóval nyitott vagyok minden megszólalásra.

A nyereség fentebb kifejtett meghatározása alapján van olyan munkája, amire nem feltétlenül büszke?

Igen. Nehéz erről beszélni, mert amikor az ember pontot tesz egy folyamat végére, azt gondolja, kihozta magából a maximumot. Nem emlékszem olyan feladatra, amit nagyon összecsaptam volna, de persze olyan akad, amire azt mondom, ma már teljesen másképp csinálnám.

Melyikről van szó?

Most éppen a Pécsi szál című zenés dokumentumfilmem jut eszembe. Mai szemmel nézve azt mondom, harminc százalékkal jobb lehetett volna. Illetve én lehettem volna jobb. Sajnos ez a rizikó mindig benne van az alkotásban. De ez is csalóka. Bármely író kezébe nyomod a könyvét évekkel később, biztos talál benne olyat, amit ma már nem úgy írna meg. Gárdonyi Géza minden egyes kiadásnál átírta az Egri csillagokat. Amit ma a kezünkbe veszünk, az valójában a tizedik kiadás szövege. Mindig átírta, amikor újra megjelent, mert mindig talált benne hibát. Az ember folyamatosan változik, természetes, hogy másképpen néz vissza a munkáira. Egyébként nem vagyok a múlton rágódó típus, épp ellenkezőleg, hiszek abban, hogy egy „fejlődésben lévő szervezet” vagyok.

A fogyasztói igények is változnak?

Feltétlenül. Minden film egy korlenyomat, magában hordozza a korszak sajátosságait, alkotói aktuális világlátását. Ha ma visszanéznénk a Trainspotting-ot, ami egy revelatív kultfilm volt, biztos találnánk benne pár olyan dolgot, amit a ma nézője már másképp ítél meg, mint ahogy először ránk hatott.

Ha már a fogyasztói igények: miért kezdett dokumentumfilmeket csinálni? Nem túl populáris műfaj, noha elég sikeresek lettek.

Az ötlet a Dob+basszus műsorból jött, ami 2005 és 2010 között ment a tévében – és ma is létezik podcast formátumban –, ahol a könnyűzenei világ egészét megismerhettem. Fontos kapcsolatokat szereztem, zenész barátaim lettek, tehát a zenei szenvedély adott volt. Nem a dokumentumfilmes műfaj, hanem a zenés tematika vált akkoriban elsődlegessé. Oknyomozó, nagyobb lélegzetvételű, feltáró dokumentumfilmekhez nincs türelmem, nekem a leghosszabb folyamat az volt, amikor végigkísértük a Tankcsapda egy évét. Sprinter típus vagyok, az igazi nagy dokumentumfilmesek maratonisták. Bár a nagyjátékfilmnél meg kellett tanulnom több éves ciklusban is gondolkozni.

Ön zenél?

Hobbi szinten basszusgitározom. Másfél percig még egy profival is elhitetem, hogy gitáros vagyok, de valójában nem ez a helyzet. Régen elég gyakran visszaéltem barátságokkal, így beszálltam például Lovasi András mögé egy-egy koncertre: hétezer ember előtt játszottam a Szőkített nőt. Nem rontottam el. Később már cikinek tartottam, hogy a barátságunkkal visszaélve kizsaroljak belőlük egy-egy meghívást, szóval erről leszoktam. Tehát a kérdésre válaszolva, nem vagyok képzett zenész, de van hallásom és ritmusérzékem.

Hogy lehetséges, hogy bár elég régóta a köztudatban van, ráadásul számos területről ismert a neve, mégsem köszön vissza személye a bulvárlapok címlapján? Tudatosan kerüli az efféle megjelenést?

Szerencsére én nem vagyok érdekes a bulvárnak. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy nincsenek színésznő szeretőim, nincsenek szaftos pletykák rólam, bulvár-újságíró szemmel túl szofisztikált és kulturált lehetek. Ugyan írtak rólam a Blikkben vagy a Storyban is, de meghúztam a határokat. Volt ebben tudatosság, mondtam nemet felkérésekre, így szép lassan el is engedték. Hála istennek.

Hiányzik a műsorvezetés?

Nem. Tagadhatatlan, hogy jól esett, amikor felismertek, odajöttek, vagy akár meghívtak egy sörre egy fesztiválon. Ezek hálás pillanatok. De nekem a tévézésben teljesen másodlagos volt a szereplés, a műsorok kitalálása és összerakása sokkal jobban érdekelt. Egyébként, ami a műsorvezetést illeti, edzésben maradtam. A mai napig is nagyon sok könyv- vagy filmbemutatóra kérnek fel, beszélgetéseket moderálok. De ezek már szerelemmunkák, csak olyat vállalok el, ami érdekel és számomra fontos.

Mennyire határozzák meg filmes munkáit azok a filmek, amelyeken szocializálódott?

Direktben nem hinném, hogy tetten érhetőek. Ma már nehéz filmnézés közben kikapcsolnom az agyam filmkészítő részét. Ha nem ragad magával a történet, azon kapom magam, hogy azt figyelem, miképp épül fel az expozíció, milyenek a montázsok, milyenek a dialógok, hogy használják a zenét, milyen a vágástechnika. De amire leginkább figyelek, az a forgatókönyv. Úgy látom, ezen a téren Magyarországon nem állunk túl jól, nem becsüljük meg eléggé az íróinkat. Külföldön a sorozatoknál már szinte fontosabb az ötletgazda, akié a sztori, és kis túlzással mindegy, hogy ki rendezi meg.

Nemrég mutatták be a Nagykarácsonyt, és hamarosan egy másik új nagyjátékfilm, a Nyugati nyaralás szintén napvilágot lát. Az utóbbiban a producerség mellett társrendező is volt.

A Nagykarácsony egy hamisítatlan karácsonyi romantikus vígjáték. Ebben a műfajban az első ilyen alkotás itthon. Tiszeker Dániel rendező barátom egy nagyon szerethető, szívet melengető filmet rendezett, aminek szerintem minőségi humora van, olyan színészekkel, mint például Pokorny Lia, Ötvös András, Zsigmond Emőke, Csuja Imre, Szabó Kimmel Tamás és Scherer Péter.

A Nyugati nyaralás a következő szerelem projektünk. Ez egy 1984-ben játszódó krimivígjáték. Jövő nyáron Veszprémben, a Magyar Mozgókép Fesztiválon szeretnénk bemutatni. Izgatottan várom, mert ebben társrendező is vagyok Dani mellett. Kimondottan jó hangulatú forgatás volt, az egész stáb imádta, nagyon sokat röhögtünk a munka közben. Hiszek abban, hogy egy film minőségén érződik a forgatás légköre. Ha ez igaz, akkor ez egy sikeres film lesz.

Szabó Eszter / Fotó: Kovács Bálint

További cikkek

Kultúra
„Vakon bolyongunk a világban, ha nincsenek értékeink, elveink”
András Ferenc nevét Veszprém térségében nem nagyon kell bemutatni, hiszen a Pannon Egyetem Társadalomtudományi Intézetének igazgatója, a kommunikáció- és médiatudomány szakvezetője, az egyetem oktatója. Ezzel persze nem ér véget a sor, a Dunaföldvár Tv alapító-vezetője, de amit a legtöbben tudnak róla, hogy filozófus. Távoli galaxisnak tűnő szakma, miközben András Ferenc szerint egy nagyon is megközelíthető, sőt, mindenki számára megkerülhetetlen terület…
Kultúra
A felfedezés legalább akkora öröm, mint a kész fotó
Mindig is tudtuk, hogy a Balaton szép, de talán más szemével kellett néznünk, hogy rájöjjünk, mennyire. Mert a fiatal fotós, Orbán Péter kétségtelenül látja a tájat: elszántan kutatja a különleges pillanatokat, a nem mindennapi szögeket, és ez a képeken átütő szenvedély bennünket is arra késztet, hogy újra felfedezzük a vidéket.
Kultúra
„Magamnak választottam a sorsom” - interjú Földes László Hobóval
Hobót nem csupán a blues-rajongók és a verset szerető emberek kedvelik, hanem más műfajok szerelmesei is. Lemezekkel, könyvekkel, színdarabokkal, előadóestekkel a háta mögött most is rengeteg terv szerepel az asztalán. Mint mondja, kevésbé saját magáról, inkább arról szeret beszélni, amit csinál. Abból pedig van bőven merítés…A Nemzeti Színházban találkozunk, hiszen pár óra múlva a József Attila-estjét láthatja a közönség.
Kultúra
A veszprémi festőművész projektekben gondolkodik
Mit ad neki, és miért kell megküzdenie egy képzőművésznek, aki Európa egyik kulturális fővárosában él és alkot? Mit jelent az, ha valaki projektszerűen fogja fel a művészetet, ami kreatív kiteljesedés mellett egy teljes munkaidős hivatásnak is felfogható? Csík Richárd festőművésszel utaztunk a nyugat-európai galériák fényűző pompáján át a veszprémi műtermekig.
Kultúra
'Barcelonai hippi voltam, éjszaka padokon aludtam, napközben meg Csányi Sándorékat hívogattam'
Tóth Eduárd, vagy, ahogy a legtöbben ismerik: Edu, egyetemi éveit Veszprémben kezdte, mára pedig már ismert stand upos, tíz éve a Dumaszínház tagja. A stand up mellett egy másik szál is erősen áthatja mindennapjait, ez pedig az írás. Két könyve is megjelent; amikor éppen nem a színpadon áll, vagy a kisfiával van, akkor a harmadik könyvén dolgozik. Egy rendkívül szellemes, jókedélyű, életvidám emberrel találkoztunk a Dumaszínház melletti bisztróban.