Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

15 éves rekord az EU-ban, Magyarországon enyhébb a drágulás
Jelentős eltérések láthatóak az uniós országok lakáspiacain, miközben a negyedéves lakásdrágulás mértéke az EU-ban és az Eurozónában 15 éves rekordokat döntött. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely az Eurostat legfrissebb adatait dolgozta fel.
Csúcsot döntött a használtautó-piac forgalma 2021-ben
Az előzetes adatok szerint a hazai használtautó-piacon minden eddiginél több, csaknem 819 ezer személygépkocsi cserélt gazdát tavaly, ez 3,4 százalékkal haladja meg az előző évit, amikor 791 ezer volt a belföldi átírások száma. Ezzel a használt személyautók hazai piacának forgalma nem egészen egy évtized alatt a duplájára emelkedett - közölte a JóAutók.hu az MTI-vel csütörtökön.
Megduplázta vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia alatt
Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta hétfőn a The Guardian online kiadása.
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiában
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiai ágazatban a válság előttihez képest, elsősorban az alacsony fizetési kategóriákban, és visszaesett az utánpótlásképzés is a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Megújult a Vilonyai úti gyermekorvosi rendelő
Jelenleg a műszaki átadás folyik, várhatóan február vége előtt fogadhat újra betegeket.
kkv
Óvatos optimizmussal indulnak neki az új évnek a kkv-k
Pozitív várakozásokkal indulnak neki az évnek a mikro-, kis- és középvállalkozások: a K&H kkv bizalmi index enyhe csökkenést követően jelenleg is 11 ponton áll. A cégek optimizmusában szerepet játszik, hogy az előttük álló egy évben a közterhek csökkenésére számítanak. Ezzel együtt enyhe óvatosság is tapasztalható, ami feltehetően a koronavírus negyedik hullámával és a hitelkamatok várható emelkedésével magyarázható.
Több mint 2 milliárd forint támogatás érkezett eddig a térségbeli településekhez a Magyar Falu Programon keresztül
Indulása óta eddig 150 nyertes pályázaton több mint 2 milliárd forintból fejlődtek a választókörzet települései – mondta Ovádi Péter parlamenti képviselő csütörtök reggel Városlődön.
Egy kutatás szerint a Veszprém megyében élők a legboldogabbak az országban
Veszprémet Pest és Vas követi. A legboldogtalanabbak a hevesiek.
Kormányszóvivő: jelentős béremelésekkel indul az év
Jelentős béremelésekkel indul a 2022. esztendő - közölte a Facebookra feltöltött vasárnapi videóüzenetében a kormányszóvivő.
Sosem látott mennyiségű pénz áramolhat az agráriumba és vidékfejlesztésre
Elkészült Magyarország Stratégiai Terve a következő európai uniós ciklusra, amely az új Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtását szolgálja. A programban minden korábbinál hangsúlyosabbak a fenntarthatósági törekvések, és a kormány ezelőtt sosem látott összeggel egészíti ki az Európai Uniótól érkező támogatást. Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubon mutatta be, hogyan változik az ágazat támogatási rendszere 2023 után.
K&H: mennyit költöttek a bankkártyások az év végén?
Javult a fiatal korosztály jövedelmi helyzete tizenkét hónap leforgása alatt - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készített kutatásból. A 19-29 évesek háztartásában a jövedelem 266 ezer forintot tett ki az idei harmadik negyedévben, azaz 16 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 százalékkal 132 ezer forintra emelkedett. A fiatalok hatoda rendelkezik hitellel, jellemzően személyi kölcsönt, lakás- vagy folyószámlahitelt törlesztenek.
A kamatok drágulása miatt már a használt lakások alternatívája a modern, zöld otthon
A piaci és a támogatott zöld hitelek közötti kamatkülönbség miatt ma már olcsóbb energiatakarékos új lakás vásárlására szerződni a hitellel vásárlóknak és a jegybanki kamatemelések folytatódásával közel az idő, amikor már a használt lakás vásárlásánál is jobb alternatíva lesz a zöld hiteles új lakás finanszírozása.
A koronavírus újabb hullámai sem szabnak gátat a kkv-k beruházási terveinek
A cégek nagyjából háromnegyede készül beruházni a következő egy évben, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből. A legtöbben informatikai fejlesztésre, ezen belül főként hardver és szoftvervásárlásra készülnek. A következő egy év fejlesztéseiben a legaktívabbak a középvállalkozások lehetnek, akiknek 85 százaléka tervez beruházást.
kkv
Magas volt az elmúlt két évben a kkv-k beruházási kedve
Szinte minden második vállalkozás végrehajtott beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokra fókuszáló piackutatásából. A megkérdezett vállalatok elsősorban kapacitásbővítés és technológiai fejlesztés céljából döntöttek a beruházások mellett, amelyeket leginkább saját tőke bevonásával finanszíroztak, de jelentős arányban vettek igénybe államilag támogatott és piaci kamatozású hiteleket is.
belföld
Európában elszálltak, itthon stagnáltak a fogyasztói energia árak novemberben januárhoz képest
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint kilenc uniós fővárosban januártól novemberig a lakossági villamosenergia ára negyedével nőtt, itthon alig 1,5 százalékkal. A gázár esetében még ennél is nagyobb árelőnyt élveznek a rezsicsökkentés következtében védett magyar fogyasztók.
magazin
Művészek és új felfedezések nyomába ered az Ecoport friss száma
Hallott már az aszalmáról? És azt tudja, hogy a NASA munkatársai között egy magyar fiatalember is szerepel? És azt, hogy az új magyar film, a Nagykarácsony producere, Lévai Balázs milyen kalandos életutat tudhat magáénak? Az Ecoport legújabb számából mindezek is kiderülnek.
Ericsson: egy évtized alatt 260-szorosára nőtt a mobil adatforgalom
Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobil adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt - derül ki az Ericsson Mobility Report 2021 tanulmányából.
Varga Mihály: 230 milliárd forintnyi pályázat indul a vidéki településeknek
Mintegy 230 milliárd forintnyi pályázatot indítanak a vidéki településeknek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán közzétett videóüzenetében szerdán.
bank
Az OTP 55 millió euróért vesz bankot Albániában
Az OTP Bank 55 millió euróért megvásárolja a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albániát - közölte a pénzintézet hétfőn az MTI-vel.

A siker időleges, a jó közérzet megmarad

Életútlevél
2021. december 14. 12:15

Ötven éves koráig egyenesen haladt előre közgazdasági pályáján, hogy aztán az egészet felrúgja és Csopak történelmi borvidékén kezdjen új életet. Jásdi István azóta létrehozta az egyik legnívósabb bormárkát és megkapta a Borászok Borásza elismerést is, de őt nem a sikerek mozgatják, hanem az, hogy jól érezze magát a saját bőrében. Mert vallja, jó beleragadni ebbe a tájba, a balatoni életmódba.

Méltóságteljesen emelkedik az egykori Ranolder présház az őszi Balaton fölé. A szőlő még őriz pár megsárgult levelet, a tó félig ködbe burkolózik. Megkapó a látvány – nem csoda, ha 23 évvel ezelőtt Jásdi István is beleszeretett, amikor egy ingatlanhirdetés nyomán eljött, hogy megnézze a helyet. Pedig akkoriban korántsem volt ilyen vonzó a környék. A dűlőket benőtte a gyom és a csipkebogyó, a présház omladozott, s a negyvenes izzó fényében a pincében is a gazdátlanság jelei látszottak. Mégis, mire feleségével felértek a pincéből, eldöntötték: megveszik az ingatlant.

Beszippant a balatoni táj

Addig ez eszükbe se jutott, az meg főleg nem, hogy borászatot nyitnak. Tulajdonképpen a második pillanatig sem: Jásdi István szerint a döntésben alapvetően a hely dominált, nem a borászat – neki addig ahhoz nem is volt köze. Ötven éves koráig közgazdasági pályán mozgott, egy budapesti céget igazgatott. De rájött, hogy az életét többé nem akarja banki birkózással tölteni. Így eladta a céget. „Addig az életem minden napján tudtam, mi a feladatom, és két hétnél hosszabb szabad időszakom nem nagyon volt – meséli.  – Aztán eltelt egy hónap munka nélkül, és azt vettem észre, hogy a napjaim szétesnek. Gyorsan beiratkoztam a közgázra ingatlan szakra.” Ráhangolódásként ingatlanokat nézegetett, ekkor jött szembe a hirdetés a balatoni présházról.

Mint mondja, talán volt némi reflektálatlanság a hirtelen lépésben, de gyors elhatározások korábban is jellemzőek voltak rá: feleségével hat heti ismeretség után házasodtak össze. Az élet végül őket igazolta – mindkét esetben. „Meglehet az adás-vétel át nem gondolt döntés volt, de a táj és az itteni életmód beszippantott bennünket, és 23 év alatt egyszer sem merült fel, hogy ebből ki kellene szállnunk, túl kellene adnunk rajta.”

A borosgazdának mindenesetre nagy kitartásra és szívósságra volt szüksége, hogy ne érezze úgy, rossz lóra tett. Bár az ingatlan nem került többe egy közepes méretű budapesti lakásnál, a renoválás rengeteg pénzt felemésztett, a vállalkozás láttán pedig jó néhányan – olykor a családtagok, barátok is – csóválták a fejüket. De Jásdi Istvánnak volt kitől örökölnie az állhatatosságot. Felmenői között számos nagy küzdő akadt: dédanyja 13 évesen lett félárva, az őt befogadó rokona csak megtűrte, majd korán megözvegyült, mégis volt benne kellő elszántság, hogy felnevelje és kitaníttassa gyermekeit. A nagy világégések a férfiak életét is keresztbe törték, pilóta édesapja például a II. világháború után osztályellenséggé vált.

A kitartásnak meglett a gyümölcse. ’99 nyarára elkészült a borászat, és a birtokon megkezdődött a szüret, a borosgazda szerint részéről nulla tapasztalattal. „1975 és 80 között kereskedelmi kirendeltségen voltam Párizsban, ahol a francia partnerekkel nagyon jó borokat ittunk. Ott addig eljutottam, hogy ami itthon zajlik, az se nem szőlészet, se nem borászat. De ezt nem tekintem szakmai előzménynek. Valójában, amikor belevágtunk, se családi előzményeink, se anyagi támogatásunk, se tudásunk nem volt. Mi nem örököltünk tradíciót – egyébként Magyarországon szinte senki sem, mert a történelmi hasadások lehetetlenné tették olyan évszázados családi borászatok kialakulását, mint Franciaországban, Spanyolországban vagy Portugáliában. Itt mindenki nulláról kezdte: Geréék, Bock Jóskáék, Szepsyék is. Ugyanakkor amennyire hátrányos volt a helyzet, ugyanannyira előnyös is. Az, hogy az ember nulláról indul, azt is jelenti, hogy szabadabb: nem kötik a tradíciók, sokkal szabadabban követhet el butaságokat és hozhat ki belőlük mégis valami jót. Másrészt ez a helyzet azt is megköveteli, hogy kitartóbbak, makacsabbak legyünk.”

A mérce saját magunk vagyunk

Ez a makacsság kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a Jásdit ma a legnívósabb borok között tartják számon. No meg az, hogy a birtok ura elmondása szerint mindig is értett hozzá, hogy olyan személyekkel vegye körül magát, akik nála jobbak a szakmájukban. És persze az is sokat nyom a latban, hogy a hibákból sosem voltak restek tanulni.

Merthogy akadt belőlük bőven. Pedig kívülről nézve úgy tűnik, csak sikerek érték őket: első boraikkal rögtön aranyérmet nyertek a budapesti Vinagora borversenyen, s a helyi megmérettetéseken is sorra gyűltek az elismerések. De „amikor ilyen gyorsan jönnek a sikerek, az ember rájön, hogy az hamis – mondja Jásdi István. – Persze hízelgett, amikor aranyérmes lett az első Chardonnay évjáratunk. Pedig szinte csak bűnöket követtünk el az alapanyaggal és a musttal szemben: a legkorszerűbb berendezést használtuk a szőlő feldolgozásához, ám sikerült a mustot beletenni két hónapra egy nagyon rossz hordóba. A következő év aztán nagyon nehéz volt, amit lehetett, el is rontottuk. Hamar felfedeztük, hogy egyáltalán nem értünk a szakmához. A megmérettetéseken viszont ebből semmi nem derült ki, így rájöttünk, hogy valószínűleg a tükör rossz.”

Akkor kezdték megérezni, mi lenne a helyes irány, amikor 2002-ben Alkonyi Lacival, Lőrincz Gyurival és Molnár Szabolccsal Burgundiába utaztak és a régió top tíz borászatából nyolcat meglátogattak. „Az ember ilyenkor visz a saját borából, hogy eldicsekedjen vele, de a kóstolás végén nem mertük odaadni őket – meséli. – Miután hazajöttünk, elkezdtünk gondolkodni, egyáltalán mire alkalmas a termőhely. Egy évig járt hozzánk Berecz Stéphanie, hogy havonta végigkóstoljuk a borokat valakivel, aki tudta, mit is jelent kóstolni. Magyarországon ugyanis a kóstolás is olyan volt, hogy mindenki beszélt róla, de igazán senki sem értett hozzá. Stéphanie tanította meg, hogy a borkészítésnek nincsen sikerreceptje: megfelelő kérdéseket kell feltenni és azokra becsületesen válaszolni”.

Bár korábban a Pannon Bormustra szervezésében maga is részt vett, már nem járnak megmérettetésekre. „Idősebb Figula Mihály mondta, hogy a nagy borok halkan és tisztán szólnak. Egy borversenyen erre esély sincs, mert ott nagyot kell durranni és hangosabbnak kell lenni másoknál. Ezért nyernek rendre a vastagabb borok: mire az ember sorba rak negyven bort, csak a legillatosabb marad meg” – magyarázza. Ők viszont nem akarnak vastag borokat készíteni. Arra Csopak és az olaszrizling amúgy sem alkalmas. Könnyed, a termőhely karakterét visszatükröző nedűknek kell születniük. Így a mércéjük saját maguk, és a borral kapcsolatos műveletekről ízleléssel döntenek. Jásdi István nem bánja. „Jó borokat kóstolni élvezet. Ez a legizgalmasabb az egészben.”

A siker időleges, a jó érzés megmarad

Amikor Jásdiék Csopakra kerültek, nem volt olyan helyi bor, ami az országos piacra került. A borkészítés belterjes játék volt egykori tsz szőlész-borászokkal, szervezetlen volt az egész szakma, nem voltak nemzetközi kapcsolatok. Ma az olaszrizling reneszánszát éli, részben a borosgazda elkötelezett munkájának eredményeként. Pedig amikor leköltöztek Csopakra, azon kívül, hogy itt akartak élni, nem gondolta, hogy bármi más dolga lesz. „De a kollégák, a bor, a szőlő magukkal sodortak, és mindig akadt olyan terület, amihez úgy éreztem, hozzá lehet tenni.” Az első közösség, ahol úgy látta, érdemes odafigyelni a tagokra, és ahol az ő munkájára is szükség lehet, a kulturált borfogyasztást népszerűsítő Pannon Bormíves Céh volt, majd elnöke lett a kisbirtokokat segítő Vindependent érdekképviseleti szervezetnek. Egy időben az uniós borpolitikába is belekóstolt: a CEWI-nél képviselte Magyarországot. Részt vett a 2000. évi Balaton-törvény megalkotásában, amely kimondja, hogy aki házat épít, annak szőlőt is kell kapcsolnia hozzá. Jásdi István szerint a jogszabály rendben van, a betartatása problémás. „Lassan a völgyben is eltűnik a szőlő. Az 5000-ből csak 2000 hektár van meg” – mondja. De ez nem csak a Balaton-felvidéken megy így. Ahol panoráma van, ott nyaraló is épül a szőlő rovására. „A rendszerváltás idején még 120 ezer hektárnyit tartottak nyilván, 2004-re 90 ezret, ma pedig már csak 60 ezret. Nem lehet jó a borpolitika, ha eltűnik a szőlő. Emiatt, ha totális csődnek nem is, de eredményesnek sem tartom a közösségi munkám. Ez is hozzájárult, hogy szép csendben visszahúzódtam a saját dolgaimhoz: azt kell jól karban tartani, amit felépítettünk. Ha eladnám, azzal a lelkét veszítené el.”

Kíváncsi vagyok, ezt azért sikernek éli meg? Büszke a birtokára? „A büszkeség és a siker nem szerepelnek a szótáramban – válaszolja. – Időnként körülnézek és elégedett vagyok. De mindig előbb tűnik fel, ha valami nincs rendben. Büszke talán arra vagyok, hogy kikkel dolgozom együtt, milyen stabilan, hogy kik járnak ide.”

Mert Jásdiéknál a munkatársak hűek, igaz, itt életminőséget kapnak. És hűek a vendégek is. Aki egyszer eljön a borteraszra, az visszatér. Tíz éve „találták fel a műfajt”: nem éttermet akartak, hanem egy helyet, ahol össze lehet jönni, ismerkedni a borral. Akkoriban kezdték az Olaszrizling szerintünket is, kezdetben 10-15 fővel szakmai rendezvényként, ami egy időben a téli Balaton legnagyobb eseménye volt 200 résztvevővel. „De rájöttünk, hogy 200 ember csak tolong. Úgy nem lehet beszélgetni a borásszal. Visszamentünk 120 főre. Anyagilag kevésbé éri meg, de nem ez a fontos.” Ingyenesek a Szerenád a szőlőben kamarakoncertjei és irodalmi estjük is – a baráti hangulat ott is többet ér. Az elmúlt öt-hat évben szinte az összes szakmabeli megfordult a Borászok a kanapén rendezvényén; az is épphogy önfenntartó, de „minden itt járt kolléga azt mondja, ilyen jól még a saját borkóstolóján se érezte magát. Mert itt lehet beszélgetni, jókat röhögni, a bor pedig olyan körülmények közé kerül, ahol érdemes róla beszélni.” A borosgazda szerint ezért éri meg. „A sikerek időlegesek, de a jó közérzet megmarad.”

74 évesen leginkább ez mozgatja. Szentgyörgyi Albert nyomán, igyekszik „szebbé tenni a Teremtés rá eső zugát”, s készül, hogy lassan átadja a birtok vezetését nagyobbik fiának. Ha kell, persze segít, de nem bánja, ha mással is foglalkozhat. Már nem versenyszerűen, de még mindig szeret vitorlázni, a telet pedig szívesen tölti írással. Ez is családi vonás. Édesanyjának verseskötetei jelentek meg, húga újságíró, ő korábban közgazdasági cikkeket írt irodalmi stílusban. Az elmúlt években regényekre váltott. A Szerenád a szőlőben 2010-ben jelent meg; gondolta, ír egy kvázi PR regényt a Balatonról, de mikor elkezdte feldolgozni a birtok történetét, rájött, az sokkal mélyebb annál, hogy leragadjon a felszínnél. A Mi maradunk! ősei történetét regéli el, a Lyukas óra esszékötet, negyedik, kiadás előtt álló könyvében pedig a jövőbe próbál pillantani, elképzelve a következő 40 évet. Úgy látszik, megérte váltania. „Csopakon integrált életet élhetek, amibe belefér minden: a szőlő, a bor, a vitorlázás, az írás.”

Bertalan Melinda I Fotó: Domján Attila

További cikkek

Életútlevél
Attól érdekes az élet, ha az ember mindig tágítja a látókörét
Aki nem ismeri közelebbről, talán csak egy mosolygós, a munkáját jól végző könyvtárigazgatót lát. Pedig dr. Baranyai Tamás életútja – mely a könyveken, idegen nyelveken és országokon, s megannyi kalandon keresztül vezetett az Eötvös Károly Megyei Könyvtár vezetéséig – ennél jóval lenyűgözőbb.
Útlevél
Elégedett vagyok az életemmel
Csalló Jenő derűs ember. Az ország egyik legjobb pálinkafőző mestere, de nem csak a jó pálinka titkáról tanulhatunk tőle, hanem szenvedélyről, kitartásról és hagyomány tiszteletről is. A Balatonalmádi festői környezetében megbújó Vödörvölgyi Pálinkaházban találkoztunk vele, hogy a manufaktúráról, furfangokról és örökségről beszélgessünk.
Életútlevél
„Az égbolt is egyfajta térképnek tűnt, ott is hamar megtanultam tájékozódni”
Ha van egy családi fészek, ahol a gyerekek esténként nem feltétlenül mesét, sokkal inkább csillagokat néznek, az csakis Ladányi Tamás otthona lehet. Ladányi Tamás asztrofotográfust már egészen kiskorában foglalkoztatta az égbolt végtelen világa. Első megfigyelése még iskolás éveire datálódik: 1985-ben sikerült a Halley-üstököst észlelnie. Munkái – többek között – a National Geographic magazinjában is megjelennek, fotói mellé pedig – jó írói vénájának köszönhetően – maga írja a szövegeket. Ladányi Tamás az az asztrofotográfus, aki szó szerint hazaviszi a munkát, hiszen nem titok, hogy kertjében saját maga építette meg csillagvizsgálóját…
Életútlevél
Szenvedéllyel fűszerezve
Szerelemgyermekként jött létre, de az ötletgazda maximalizmusa nem hagyta, hogy megmaradjon egyszerű gasztroblog szinten. Az Emlékek íze megőriz, átad és elmesél recepteket, élményeket és történeteket egy olyan világjáró tollából, aki a nyugalmat egy eldugott bakonyi faluban találta meg. Neubauer Judit, az Emlékek íze megálmodója kalauzolt bennünket országhatárokon és receptúrákon át.
Életútlevél
Az utolsó meccs után
Nagy László neve összeforrt a magyar kézilabdával, ha nem az egész globális sportággal. Hihetetlen karrierje mondhatni a sporttörténelem részévé vált, miközben ő maga sok ezer szurkoló példaképe lett. A világ legjobb kézise 22 év után idén viszont befejezte aktív sportolói pályafutását. Lehetne szomorú is a búcsú, ám ő néhány hónappal a bejelentés után remekül érzi magát, tettre készen, hogy mostantól a Telekom Veszprém sportigazgatójaként, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai alelnökeként tegyen a sportág jövőjéért.