26 éven keresztül üresen kongtak a folyosói, pedig a bezárását megelőzően majdnem 100 év emlékét őrizte a veszprémi Heim Pál Gyermekkórház patinás épülete. Hamarosan viszont ismét a köz szolgálatába áll az 1904-ben átadott épület, igaz, teljesen más funkciójában. A mandulaműtéteket felváltják a táncelőadások, a kórházi recepció helyett pedig kávézóba léphetnek be az emberek. Kezdetét vette az ActiCity projekt, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program egyik zászlóshajója.
Van egy márvány emléktábla a régi gyermekkórház lépcsőfordulójánál magasan a falon. Olyan magasan, hogy még az underground graffitisek, akik rendszeresen belógtak az épületbe, sem érték el a festékszórókkal, így tökéletesen leolvasható a felirata: „Épült: az örök emberszeretet nevében”.
Ma már csak ez utal arra, hogy egykoron milyen funkciója volt az épületnek. Viszont ekkor, 1904-ben, amikor Ybl Lajos – Ybl Miklós unokaöccse – tervei alapján megépítették, még gyermekotthonnak szánták, így is kezdte el működését az első években, ráadásul a kor lehetőségeihez mérten modern berendezésekkel, amelyek közül a villanyvilágítás akkoriban finoman szólva sem volt elterjedt.
Az I. világháború után még több hadiárvának kellett otthont adnia, majd a második világégés alatt is számos családanya ide menekült gyermekével, miközben már kórházi funkciót is ellátott, annak ellenére, hogy a tetőszerkezetet bombatámadás érte.
A háború után aztán megmaradt az egészségügyi küldetése, 1954-től önálló kórházként, 1977-től pedig a megyei kórház gyermekosztályaként működött egészen az 1995-ös bezárásáig.
Az épület történetében ezután 26 évnyi üres oldal következett. Igaz, időről időre felmerültek halvány ötletek a hasznosítására, viszont ezek közül egy sem jutott el a konkrét cselekvésig.
Azáltal viszont, hogy Veszprém 2018-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, egy olyan lehetőséget kapott a város, amivel meg lehet menteni, sőt új funkciójában újjáéleszteni a patinás épületet és a kiszolgálóegységeit.
Mindez azonban már nem szociális és az egészségügy területén fog megtörténni, hanem a kultúra, azon belül is a mozgáskultúra dimenziójában.
Az ActiCity névre keresztelt koncepció először Bélafi László íróasztalán látott napvilágot. Veszprém ismert és elismert közéleti és kulturális szereplője nem először álmodott nagyot, az ő ötlete alapján valósult meg a Hangvilla is abban a formában, ahogy ma ismerik sokan Veszprém, de inkább a régió meghatározó kulturális központját. Az ActiCity ugyan a Hangvilla szellemiségét görgeti tovább, azaz a kultúra és a közösségépítés területén hivatott előrébb mozdítani a térséget, de mégsem lehet teljesen párhuzamba állítani a kettőt. Ugyanis, amíg előbbi a kultúra széles skálájából főleg a zeneiségre helyezi a hangsúlyt, addig az ActiCity a mozgásművészeteknek, a mozgással kapcsolatos szabadidős elfoglaltságoknak lesz az otthona.
Az otthon kifejezést pedig lehet szó szerint érteni, hiszen a központ, amikor elkészül, alkalmas lesz arra, hogy befogadja a városban működő, mozgással kapcsolatos csoportokat, az egészen kis közösségektől kezdve a profi szintet képviselő balett vagy néptáncos egyesületekig.
Az épület egykori kórtermeit úgy alakítják át, hogy kiszolgálja a terhes tornától kezdve a modern táncok képviselőit is, miközben a szomszédos egykori mosodából nagyszámú rendezvények lebonyolítására alkalmas teret alakítanak ki. A földszinten pedig kávézó és étterem várja majd a betévedőket.
A projekt fontos eleme a régi gyermekkórházat övező parkos rész rendbetétele is. Ráadásul a 10,5 milliárd forintos beruházás közel 10%-a kifejezetten ezt a zöldberuházást érinti, amelynek keretében szabadtéri színpad is épül és a mostani faállományt megkétszerezik.
A projekt finanszírozását a kulturális főváros program keretében a magyar állam vállalta magára, ráadásul korábban a tulajdonjogot is átruházta Veszprémre, így 2023 első feléig, amikor elkészül az ActiCity – aminek a munkálatai 2021 novemberében vették kezdetüket – Veszprém költségvetését nem terheli majd a beruházás költsége, viszont annak végeredményét a veszprémiek és a térségben lakók fogják leginkább élvezni.
Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila