Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Kutatás: Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
Ecoport magazin
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
25. lapszámához érkezett kiadónk gazdasági, kulturális és életmód magazinja: Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával a címlapon megjelent az Ecoport.
belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Érezni és érteni a közönséget

Ecoklub
2021. június 9. 15:43

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.

Miért tagadja le a legtöbb színész azt, hogy már fiatal korában erre a pályára készült?

Nem tudom. Miért, letagadják?

Sok színészinterjúnak ez a szalagcíme: „Sosem akartam én színész lenni.” Akkor felteszem én is ezt a kérdést Önnek és kíváncsian várom a választ: már gyerekkorában színésznek készült?

Ezek alapján meglepő lesz, amit mondok, de így visszatekintve, igen. Persze a valóság sokkal árnyaltabb. Mindig érzem azt a kettősséget, hogy egyrészről, ha magamról kell beszélnem, akkor zavarba jövök. Ugyanakkor lehet, hogy ezért is van a színjátszás iránti vágy bennem, mert azon keresztül már nem magamról, de mégis el tudok mondani valamit. Visszagondolva, a színészetben teljesedett ki az az érzés, amit már kiskoromban is éreztem. Az a sikerélmény, hogy valamit előadok, azt mások nézik és tetszik nekik, de legalább valamilyen hatást kivált az előadásom.

Tehát kiskorától kezdve rendíthetetlenül haladt a színészi pálya felé?

Nem egészen. Emlékszem, tizenéves koromban nagy félelmek voltak bennem. Az ember ekkor kezd fiúból pasivá érni, emellett nehezen volt értelmezhető, hogy én közben művészvilágban is szerettem volna mozogni. Akkor úgy éreztem, hogy ez a pálya egyre távolabb kerül tőlem, egyre veszélyesebb terepnek tűnt. Mégis mindent elkövettem, hogy ezen túllépjek. A budapesti Piarista Gimnázium színjátszó körében szerepeltem és ott értettem meg azt, hogy van egy küszöb az ember életében, ami előtt óriási félelmek tornyosulnak, amíg át nem lépem azt. Ha viszont átlépem ezt és kilépek a színpadra, ott már egy teljesen másik ember lehetek. Ott minden kisimul, megszűnik a választás lehetősége és menni kell ezen az úton. Ez a küszöb nekem az volt, amikor a Külkereskedelmi Főiskoláról beadtam a jelentkezést a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Előtte azt éreztem, hogy vagy meglépem ezt a küszöböt a félelmeim ellenére is, vagy örökre boldogtalan leszek.

Ennek már több, mint 30 éve. Három évtized távlatából meg tudja nevezni azt, hogy melyik szerepében érezte legjobban magát?

Nehéz erre egyben válaszolni, főleg azért, mert sokáig a fővárosi Vígszínház tagja voltam, ahol nem volt ritka az sem, hogy egy-egy szerepet 4-500-szor is eljátszottam, ami már önmagában különleges élmény. Most pedig egy vidéki színházat igazgatok és itt is játszom. (De jobban szeretem, ha úgy fogalmazunk, hogy „nem budapesti színház”, a „vidéki” jelzőnek van egyfajta pejoratív töltete.) Az itteni szerepek közül, ha muszáj kiemelni valamit, akkor az Esőember nagyon izgalmas szerep volt. De hangsúlyozom, sosem volt szerepálmom, és eddigi játékaim közül sem tudok egyet kiemelni. Főleg azért, mert akár egy verset is tudnék mondani, ami nem múlt el nyomtalanul bennem.

Melyik vers volt ez?

Psalmus Hungaricus. Ez egy óriási, egyetemes vallomás a magyarságról és a nemzeti érzésről. Már számtalanszor elszavaltam, volt, hogy élőben, országos szinten is. Azt az állapotot viszont senkinek nem kívánom. Ilyen lehet a kivégzés előtti érzés, amikor kiállsz egyedül, és 12 percen át kell szavalnod ezt a hatalmas művet, amiben nem lehet hibázni. Ez nem olyan, mintha bakiznál a színpadon. A színházban hibázhatsz, azt tudod utána korrigálni, rögtönzéssel javítani. Itt viszont rögzül benned és a hallgatóságban is minden. Bessenyei Ferencnek van két Kossuth-díja, az egyik legnagyobb színész volt, mégis a mai napig felemlegetik azt, amikor egyszer belesült a Himnuszba.

Említette a Vígszínházat, amelynek 17 éven át volt a tagja, de Veszprémhez is már több, mint egy évtized köti. Ilyen távlatokban meg tudja fogalmazni, hogy mi a legnagyobb különbség egy fővárosi és egy „nem budapesti” színház között?

Teljesen más a két világ és ennek gyakorlati, illetve szellemi okai is vannak. Egyrészről méretéből adódóan a fővárosban rengeteg színház van, ahol a nagyok mellett a kisebb rétegszínházak is fent tudnak maradni, mert egyszerűen annyian élnek Budapesten, hogy minden intézmény megtalálja a maga közönségét, így a felhozatal is változatosabb. Mégis talán a Vígszínház állt a legközelebb ahhoz, amit vidéki színháznak mondanak. A nézőtere az egyik legnagyobb a fővárosban, közel 1200-an férnek be, azért pedig, hogy meglegyen a közönsége, már a kezdetekben felvett egyfajta népszínházi jelleget, amit a fővároson kívüli színházak többsége is képvisel.

Miért beszél múlt időben erről?

Azért, mert az elmúlt években ez az állapot megbillent, és elindult inkább egyfajta kánonnak való megfelelés irányába. A modernkedés megváltoztatta a Vígszínháznak azt a széles közönségét, ami addig jellemezte. Budapest kezdi elveszteni azt a szép arcát, amire fiatal koromból emlékszem, és amiért jó volt ott lenni. És ez nem csak a színházra igaz, hanem az egész városra.

Ezzel szemben Veszprém?

Veszprémben, de talán más megyeszékhelyre is igaz, hogy sokkal emberibb a lépték. Az utcán felismerik egymást az emberek, köszönnek egymásnak, de maga a színház is sokkal nagyobb ünnep az emberek életében. Felöltöznek szép ruhába, még a fiatalok is uniformisban érkeznek meg. Azt érzem, itt sokkal inkább felerősödik az emberi hang. A színháznak pedig az a feladata, hogy széles repertoárral kiszolgálja az emberek színházzal szemben támasztott minden elvárását.

Legbelül veszpréminek érzi már magát?

Több, mint 10 éve itt vagyok, de eddig ezen még nem gondolkodtam mélyebben. Pár hete azonban megfogalmazódott bennem, hogy ha az ember egyszerűen teszi a dolgát és a városért, az itt élő emberékért dolgozik, akkor akarva-akaratlanul veszprémivé válik. Mindezt úgy, hogy én a napjaim legnagyobb részét itt töltöm a színházban, legfeljebb fagyizni megyünk ki a városba, de mégis, haza a családomhoz nem Veszprémbe megyek. Lehet, hogy nem lesz szimpatikus, amit most mondok, de kicsit katonának érzem magam, akinek, ha azt mondják, hogy most nincs választásod, el kell menned máshova, akkor tenném a dolgom ugyanúgy, ahogy most Veszprémben is teljes erővel. Számomra a kultúra, a színház effajta szolgálata a legfontosabb, ami mindent felülír.

Azt mondta, pár hete fogalmazódott meg a veszprémisége önmagában. Ez egybevág a Gizella-díj kitüntetésével, ami mégis Veszprém legfontosabb díja.

Nem titok, hogy ez az elismerés gondolkodtatott el ezen. Sosem azért csináltam valamit, hogy magamat építgessem, de ez most egy jó visszajelzés volt arra, hogy számot vessek az eddigi itt töltött időről. Azt viszont ki merem mondani, hogy ezt a díjat nem nekem kellett volna megkapnom, hanem a helyettesemnek, aki valóban tősgyökeres veszprémi, és megkérdőjelezhetetlenek az érdemei a Petőfi Színház és a veszprémi kultúra sikereiben.

 

Oberfrank Pál 1964-ben született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumba járt középiskolába, ahol az iskolai diákszínjátszó-kör előadásain rendszeresen szerepelt. Ezt követően a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakát végezte el, majd 1987-ben sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1991-ben diplomázott, közvetlenül utána a Vígszínházhoz szerződött, melynek 2008-ig volt a tagja. 2008-tól szabadfoglalkozású színészként dolgozott. 2010. január 28-án a Veszprém Megyei Közgyűlés megválasztotta a Veszprémi Petőfi Színház igazgatói posztjára, amelyet a mai napig betölt.

Oberfrank Pál családjának nem egyetlen művész tagja. Nagybátyja, Oberfrank Géza karmester, korábban a Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójaként is dolgozott. Testvére, Oberfrank Péter szintén karmester, illetve zongoraművész.

Díjai:

- Őze Lajos-díj (2011)

- Nagykovácsi díszpolgára (2012)

- Jászai Mari-díj (2013)

- Papp Árpád Búvópatak-díj (2014)

- Magyarország Érdemes Művésze-díj (2019)

- Gizella-díj (2021)

 

Ritka alkalom az, ha a Petőfi Színház képviseletében egyedül a színházigazgató nyilvánul meg. Az intézmény irányítását és kulturális menedzsmentjét Oberfrank Pál szimbiózisban végzi az igazgatóhelyettessel és kreatív menedzserrel, Kellerné Egresi Zsuzsannával. 

Hamar megtalálták a közös hangot?

Oberfrank Pál: Néhány év eltelt, mire megértettem mit jelent Veszprém életében a színház. Ezt Zsuzska - szakmai tapasztalataival, pontos helyi ismeretével, kapcsolati hálójával - már rég tudta, ismerte és használta, amennyire lehetett – a többnyire más városokból érkező – igazgatók mellett. Ez nagy előnyt jelentett nekem és a színháznak.

Egresi Zsuzsanna: Máshonnan érkezőként ezt nehezebb megérteni, hogy itt nem lehet nem veszprémi szemmel látni és nem így gondolkodni. Volt olyan, aki Budapestről érkezett és azt mondta, ez egy állomás számára, ahol majd Ő ki fog teljesedni. Az sem baj, ha nem jönnek a nézők, mert nem tetszik nekik a színház, akkor majd továbbáll egy másik színházba. Na, ezt így nem lehet csinálni, mert a helyi embereknek csináljuk a színházat, az ő igényeik szerint. Ezt sikerült megértetni Igazgató úrra, és ebben találkozott a gondolkodásunk össze. 

Ahogy egy város kultúrájának is megvan az arculata, úgy törvényszerűen a színházak életében is megvannak ezek a sajátos jegyek. Vezetőként hogyan és milyen irányba formálják a Petőfi Színház arculatát?

E. ZS.: A legfontosabb, amit nem lehet elégszer aláhúzni, hogy a helyi emberek igényeinek kell maximálisan megfelelni. Ez persze nem mindig egyezik a saját vágyainkkal, de abban van a vezetésnek felelőssége, hogy ezt szakmai szemmel megfelelően összehangolja a tartalmi résszel. Figyelni kell a mindennapok rezdüléseit és olyan üzeneteket, érzéseket beleépíteni az előadásokba, amelyek reflektálnak az emberek gondolkodására. Ez nem mindig a szórakozásban és a boldogságban van jelen. Az a cél, hogy megszólítson a színház, hogy a néző be tudjon építeni valamit a saját életébe abból az élményből, amit itt kapott.

Kritikusak a veszprémi nézők?

E. ZS.: Nagyon. Meg is fogalmazzák véleményüket, a távolmaradásukkal pedig üzennek is. Szerencsére ezt már nem tapasztaljuk, de volt olyan időszak a színház életében, több mint 10 évvel ezelőtt, amikor szinte lenullázódott a bérletesek száma, azért, mert nem egyezett a színház akkori vezetésével az ízlésük. Ezt kellett visszaépíteni, és ezt a bizalmat csak egyszer lehet visszaszerezni, többször nem. Veszprémben 1961 óta lehet színházbérletet váltani, van olyan, aki azóta minden évben megváltja magának, még az állandó ülőhelyéhez is ragaszkodik. Itt tényleg hagyomány színházba járni és ebbe a hagyományba nem szabad belepiszkítani, ezt nem engedik meg a nézők. Persze lehet újítani, bele lehet kóstolni modernebb, kortárs darabokba is, ezáltal formálni az ízlésvilágot, de nagyon kell figyelni az egyensúlyra.

Lehet-e döntést hozni abban a kérdésben, hogy a helyi kultúra formálja jobban a színházat, vagy éppen fordítva?

O. P.: Azt érzem, hogy egyfajta kölcsönhatásban vagyunk. Mi magunk is, amikor összeállítjuk az évadot, ösztönösen hallgatózunk, hogy mi az, amit fontos lenne elmondani, ami a mai világot leginkább ábrázolja. Illetve arra is figyelni kell, hogy mi magunk hogyan reagálunk arra, ami a világban történik. A mostani korból kiindulva, nem tehetjük meg azt, hogy nihilista módon azt közvetítjük, hogy az életnek nincs értelme. Ismét csak a budapesti színházakkal összehasonlítva, lehet, hogy ott több színház gondolkodik kizárólag horizontálisan a világról, mi felvállaljuk azt, hogy vannak vertikális irányok is. Hogy lehet bármennyire rossz ebben a pandémiában az élet, mindig bele tudsz kapaszkodni valakibe, aki segít túllendülni ezen is, hogy egy aktuális példát hozzak.

E. ZS.: Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy a nézők listákat küldenek, hogy mit szeretnének látni, hanem nekünk kell megérezni azt, hogy mire van szükségük. Jó példa a Holt költők társasága, ami hatalmas siker volt, több mint 80-szor játszottuk, pedig előtte egy színház sem talált rá, mi ősbemutatót tartottunk. A mostani évadban pedig a Mindenség elmélete lesz reményeink szerint ilyen. (A Mindenség elmélete Stephen Hawking, világhírű fizikus életét dolgozza fel, aki betegségéből adódóan fiatal korától lebénult, mégis úttörő felfedezéseket tett a XX. századi elméleti fizikában – a szerk.) Itt is az a célunk, hogy a veszprémiek egy olyan üzenetet kapjanak, hogy kellő akaraterővel bármit véghezvihessenek az életben, akár úgy is, hogy már mindenki lemondott róluk.

A politikát mennyire csempészi be a darabokba? Hiszen újabban ez is szerves része lett a színháznak.

O. P.: Politikai üzeneteket semennyire, de értékeket mindenképpen szeretnék közvetíteni, olyanokat, amelyekben én is hiszek. Mindezt úgy, hogy

a darabban hitet, reményt, pozitív utat mutatunk a nézőnek. A politikai utalásokat egyszerűen gyűlölöm a színpadon, a kiszólogatásokat a nézők felé. Ezt Budapesten sokszor látni, de Veszprémben ilyen sosem lesz.

Mennyire hígult fel a színházi világ? Milyen jövőképet jósolnak neki?

E. ZS.: A színészképzés nagyon felhígult. Ma már bármilyen képzést elvégezhet bárki és ráírják az oklevélre, hogy színész lett az illető. Még vállalkozói igazolványt is kiválthat akárki és tevékenységnek beírhatja, hogy színész, nem kell végzettséggel igazolni. De, ha nem csak a szakmai részt nézzük, hanem távolabbról a színházat, akkor még korán sem szabad temetni. Habár a pandémiás időszak próbára tette a színházakat is, több intézmény bele is halt ebbe, vagy elképzelhető, hogy a szövődmények miatt fognak megszűnni. Elsősorban azok, akik nem küzdöttek ellene. Akik bezárták a kapukat és tétlenül álltak a kialakult helyzetben. Most már újra lehetne előadásokat tartani, de a nézők nem mennek vissza hozzájuk, mert megszűnt az élő kapcsolat, parancsszóra pedig nem lehet visszavezényelni senkit. A Petőfi Színház viszont folyamatosan életjelet adott magáról és befogadtuk az otthonaikba zárt nézőink üzenetét is, most pedig azzal hálálják meg, hogy ismét sorban állnak az előadásainkon.

O. P.: Szerintem nincs veszélyben a színház. Ez egy olyan ősi rítus, amely nem hal ki egyik napról a másikra. Viszont megfigyelhető trend több intézménynél, hogy az online térben kezdenek mozogni, rögzítik az előadásaikat, majd az interneten kínálják a bérleteseiknek, de ez a rövid távú gondolkodás nem lesz kifizetődő.

E. ZS.: Most is járunk óvodásokhoz előadásokat tartani, tőlük szoktam megkérdezni, hogy szerintük most színházban vannak-e? Ők először bizonytalanul válaszolnak, mert a színházhoz általában egy épületet is társítanak. Aztán az előadás után, amikor újra megkérdezem, hogy működött-e az óvoda udvarán is a színház, akkor örömmel mondják, hogy igen. És ezt 3-4 éves gyerekek fogalmazzák meg, hogy a színház akkor működik, ha egyszerre, élőben van jelen a néző és a színész is. Ha ezt fenntartjuk, akkor nem tud meghalni a színház.

Mi a különbség Oberfrank Pál, mint színművész és Oberfrank Pál, mint színházigazgató között?

O. P.: Nincs egyik és másik ember. Egy ügy van, a jó színház és ahhoz tartoznak különböző feladatok. Vannak olyanok, akik szeretnek csak kiállni a rivaldafénybe és learatni a babérokat, pedig ahhoz, hogy egy előadás megvalósuljon, egyáltalán, hogy létezzen a színház, sok ember munkája kell. Anno én is építettem díszletet, pakoltam a jelmezeket, akkor az volt a feladat. Amikor igazgatóként a színház ügyeit intézem, akkor is ugyanaz az ember vagyok, mint amikor kilépek a színpadra, csak más a feladat.

Az is a színház ügyei közé tartozik, hogy hamarosan egy nagy rekonstrukció indul. Milyen lesz a Petőfi Színház, ha ez elkészül?

O. P.: Ez egy nagy álom és egy nagy felelősség is. Miniszterelnök úr 2016-ban döntött arról, hogy belevághatunk ebbe a fejlesztésbe, azóta dolgozunk, terveket készítünk, most kezdődik a régi ének-zeneiskola felújítása, majd 2024-ben a nagyszínházra kerül a sor, hiszen közben Veszprém elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, az ünnepi évben pedig az az irányelv, hogy ne legyenek a városban munkagépek és nagyobb építkezési lezárások. Végeredményben változni fog a színház abban az értelemben, hogy az eredeti Medgyaszay-féle örökséget szeretnénk minél teljesebb módon viszontlátni. Ez főleg a belső terekben jelent változást, pontosabban visszatérést az eredeti állapothoz. Ami az üzemeltetést illeti, modernizáljuk a színpadot, új funkcionális szobákat, irodákat építünk, a végeredmény pedig az lesz, hogy a mostani épület összekapcsolódik majd a régi Hungária szállóval is.

E. ZS.: Mindez a lehetőségeinket is kibővíti, ne menjünk messzire, a nagyzenekaros daraboknál, jelenleg kicsi a zenekari árok. Ez változni fog, ahogy az új forgószínpad is számos új megoldást kínál majd. A színpad viszont nem lesz nagyobb, ez építészetileg nem megoldható. Ugyanakkor ez nem is szerepel a célok között. Nem akarunk nagyravágyók lenni, szeretnénk megmaradni az emberléptékű szinten, de mindezt egy szép, korszerű és méltó környezetben.

Döntési helyzetben milyen könnyen jutnak közös konszenzusra?

E. ZS.: Én nem szeretek hirtelen, meggondolatlanul döntést hozni. A közös gondolkodás szerintem egy nagyon jó dolog, ilyenkor több irányból körbejárom a témát és észérvekkel alátámasztva hozom csak meg a döntést. Igazgató úrral azért tudunk könnyen egy véleményen lenni, mert nem nagyon hagyunk megkérdőjelezhető pontot egy-egy kérdésben. Az pedig egyértelmű, hogy mindketten a színház érdekeit tartjuk mindenekfelett szem előtt.

O. P.: Ha nem így lenne, akkor össze is dőlne az egész. Nincs olyan kérdés most már, amit ne beszélnénk meg. Az is igaz, hogy Zsuzska női szemmel sokkal érzékenyebben, alaposabban körüljár egy témát, én magamban már sokszor érzem, hogy mi lesz a végeredmény, de hagyni kell végigfutni a folyamatot, mert közben nagyon sok fontos dolog kerülhet felszínre, amelyből tanulni lehet. Emberismeretben ő jobb, így volt már többször, hogy indokokkal meggyőzött valamiről, amit én másképpen gondoltam előtte, elsősorban a veszprémi emberekkel, a közönségünkkel kapcsolatban.

Hajas Bálint I Fotó: Kovács Bálint

További cikkek

Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.
Ecoklub
Lépjünk túl a kishitűségen!
Az Európa Kulturális Főváros 2023 program egyik hívószava a beyond – túllépni, amiben még bőven van feladata a veszprémieknek, miközben a város egyes adottságaiban már most is európai szintet képvisel. A polgári attitűdökről, az európaiságról és a 2023 utáni időszakról is beszélgettünk dr. Navracsics Tiborral, a program megvalósításáért felelős kormánybiztossal.