Magyarország első kereskedelmi hőlégballonos utasszállító cége a lehető legjobb helyen működik: Hévízről felszállva, a Balaton nyugati medencéje fölött repülve felejthetetlen látvány tárul az utasaik szeme elé.
A Balaton Ballooning Kft. története 2007-ig nyúlik vissza, amikor Kollár Péter előbb Új-Zélandon alapított, majd Németországban, Dubajban és később Olaszországban hozott létre kereskedelmi hőlégballonos cégeket, és adta magát az ötlet, hogy a modellt Magyarországon is meghonosítsa. Itthon ugyanis – bár a hőlégballonozásnak több évtizedes hagyományai vannak, ezt elsősorban sportklubokban, hobbiként űzik – kereskedelmi jellegű, profitorientált vállalkozásba még senki nem fogott ezelőtt. Az üzleti lehetőséget abban látta, hogy a Hévízen és a Balatonnál nyaraló sok turista potenciális utas lehet, emellett a ballon kiváló reklámfelület, ami vonzza a tekintetet.
A cég ügyvezetője Kollár Gábor, aki korábban a Malév észak-dunántúli területi igazgatójaként szerzett jártasságot a légiközlekedés-marketing, -értékesítés és turizmus területén – ő avatott be minket a különleges vállalkozás működésének részleteibe.
2008 volt az első szezonjuk – már annak az évnek is teljesen új, saját tulajdonú ballonnal vágtak neki: a 18 utas szállítására alkalmas jármű Magyarországon egyedülálló méretekkel rendelkezik. A hőlégballon kupolája 10.620 köbméteres, csak a kupola 388 kilogramm, felfújt állapotban 35 méter, vagyis nagyjából 11 emelet magas.
Gábor rámutatott: a ballonjaikat a kezdetektől fogva közvetlenül a gyártótól szerzik be, a kiváló felszerelés és a felkészült személyzet ugyanis a biztonságos repülés legfőbb biztosítékai. Tapasztalt és jó ballonpilótát egyébként nem egyszerű találni, a hobbirepülésekkel nem lehet összegyűjteni annyi tapasztalatot, amit a kereskedelmi repülésben megkövetelnek. A számok magukért beszélnek: a Balaton Ballooning pilótája több mint 3200 órát repült már, főpilótájuk több mint négyezret. Az is a biztonságot növeli, hogy a ballonkosarat itthon egyedülálló módon utas biztonsági övekkel szerelték fel, továbbá transzpondert használnak, amely lehetővé teszi, hogy a ballon látszik a radaron, és persze repülés közben a légi irányítással is folyamatos rádiókapcsolatot tartanak fenn.
A háttérben komoly logisztikára van szükség ahhoz, hogy az utasok zavartalanul élvezhessék a nem mindennapi élményt. A hőlégballon karbantartása és tankolása napközben zajlik, ahogy az értékesítéssel, marketinggel kapcsolatos feladatok is.
Maga a repülés este, a napnyugta előtti időszakban, esetenként kora reggel történik. Az időjárás ekkor a legnyugodtabb, jellemzően enyhébb a szél, kisebb a zivatarok előfordulásának esélye ebben az időszakban, és a ballonokra veszélyes termikek, függőleges légáramlatok sem jellemzőek.
Az indulás előtt a környékbeli, 20 kilométeren belül élő vagy itt megszálló utasokért házhoz mennek, a távolabbról érkezőkkel a hévízi MOL-kútnál találkoznak, ahonnan kisbusszal és terepjáróval szállítják őket a starthelyre. Itt a pilóta ellenőrzi a felszerelést, tartanak egy biztonsági eligazítást – igény szerint több nyelven is –, az utasokat felkészítik arra, hogyan kell használni leszálláskor a biztonsági öveket – ezeket a biztonsági intézkedéseket nagyon szigorúan veszik. Ezután kezdik el előkészíteni a felszállást: a ballont előbb hideg levegővel, majd a gázhajtóművel fújják fel, az utasok pedig akkor szállhatnak be, amikor talpára állt az utazókosár. Végül a pilóta kioldja a rögzítőkötelet, a hőlégballon pedig megkezdi körülbelül egyórás repülését. Jellemzően 1000-1500 méter magasságban repülnek, de ha nincs megfelelő szél, akkor ennél magasabbra is tudnak emelkedni.
Hogy miért lehet erre szükség? A hőlégballont elsősorban a szél irányítja – a tapasztalt pilóta azonban ki tudja használni a légkör sajátosságait. Különböző magasságokban ugyanis más-más irányú légáramlatok jellemzők, így emelkedéssel vagy süllyedéssel a haladási irányt is befolyásolhatják, ebben pedig a számos adatot monitorozó fedélzeti számítógép is a pilóta segítségére van. Így tudja a leszállási helyet is megválasztani – olyan helyet keres, ahol biztonságosan le tud szállni, és amit a ballont elszállító autók is meg tudnak közelíteni. A leszállást követően az utasok pezsgővel koccinthatnak és oklevelet is kapnak a repülésről. Miközben a személyzet összecsomagolja a ballont, a pilóta intézi az anyagi elszámolást, az utasokat pedig a fizetés után visszaviszik a találkozóhelyre.
Zen a levegőben
A hőlégballon hivatalosan tömegközlekedési eszköznek számít. Nos, mi ezentúl csak így akarunk közlekedni. Nagyon kellemes, nagyon zen és nagyon egyedi látószöget kínál. Persze, amikor kifeszül a ballonkupola és az ember gyorsan beugrik a kosárba, és várja, hogy hirtelen a földtől elszakadva 1000 méter magasba emelkedjen, érez egy kis kellemes bizsergést a gyomrában. Aztán engednek a kötelek és meglepően gyorsan ott is van a fellegekben, az apró kis félszt pedig felváltja a hihetetlen nyugalom, és már csak tátott szájjal szemléli a világot. Radnóti írja: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…” No de mennyire szép ez a táj! S mennyi meglepetést rejt! Például, hogy mennyire jól van megrajzolva a Balaton a térképeken. Hogy mennyire egybefonódnak a Balaton-felvidék hegyei, dimbes-dombos láncot alkotva. Hogy a nádas meg az erdő milyen különleges formákat alkot. Ilyen perspektívát csak az Attenborough filmekben látni. Ilyenkor újra felfedezi az ember, mekkora kincs a természet, s közben örömmel fürkészi az elszaladó vadakat meg a lakókörnyezetben az integető karokat.
Sem a repülő, sem a helikopter nem adná meg ezt az élményt, össze sem lehet hasonlítani azokkal: itt nincs motorzaj, csak némán lebegsz, békésen. Aztán az izgatottság kicsit visszatér, amint készülődni kell a leszállásra, a lombkorona két-három méteres közelségbe kerül, landoláskor a kosár belemarkol a földbe, billeg még egy kicsit, majd megállapodik egy helyben. Jó móka nagy gyerekeknek. El tudnánk viselni ezt a mókát és zent minden héten, s akkor sem unnánk rá.
Bertalan Melinda, Gesztesi Ákos, Hajas Bálint
Schöngrundtner Tamás / Fotó: Balaton Ballooning