Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Kutatás: Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
Ecoport magazin
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
25. lapszámához érkezett kiadónk gazdasági, kulturális és életmód magazinja: Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával a címlapon megjelent az Ecoport.
belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Elégedett vagyok az életemmel

Útlevél
2021. június 9. 15:42

Csalló Jenő derűs ember. Az ország egyik legjobb pálinkafőző mestere, de nem csak a jó pálinka titkáról tanulhatunk tőle, hanem szenvedélyről, kitartásról és hagyomány tiszteletről is. A Balatonalmádi festői környezetében megbújó Vödörvölgyi Pálinkaházban találkoztunk vele, hogy a manufaktúráról, furfangokról és örökségről beszélgessünk.

Vannak helyek, amiket a nevük is arra predesztinál, hogy valami ott megszülessen. Az én fejemben ilyen Vödörvölgy: kétkezi munka, hagyomány és jókedv jut eszembe róla. Mondhatni, a sors is azt akarta, hogy Csalló Jenő itt nyisson pálinkafőzdét, merthogy ezek összecsengenek a pálinkájával.

HA VALAMIT ELHATÁROZOK, AMELLETT KITARTOK

Igaz, a sors csalafinta: Csalló Jenő eredetileg nem itt képzelte el pálinkafőzdéjét, sőt, nem is a pálinkafőzést tervezte hivatásának. Pedig gyökerei is a szakmához kötik.

„Csopakon születtem, ahol a szeszfőzdét egy patak választotta el a kertünktől. Sokat bóklásztam ott, s kiskölyökként rendkívül élveztem, ha kitolhattam a csillén a törköly maradékot. Később egy kézzel írott könyvben, ahol a főzde vezetőit sorolták fel, megtaláltam a nagyapám nevét. Ettől függetlenül sokáig nem gondoltam a főzésre, azon kívül, hogy 18-20 évesen nekem is volt egy tiltott 20 literes berendezésem, amivel házibulikra állítottam elő pálinkát a vörösbor mellé”

– meséli.

Ehelyett vegyészmérnökként végzett és közel 40 évig foglalkozott növényvédőszer gyártással, végigjárva a ranglétrát a három műszakos gyári munkástól kezdve az ágazati igazgatói posztig. „Aztán 1990 októberében édesapám kórházba került, édesanyám pedig azt mondta »fiam, apád szedett össze körtét, főzesd le, hogy karácsonyra legyen pálinkánk.« El is mentem Füredre, de januárig nem volt szabad kapacitás. A rendszerváltozás éve volt, mindenhol azt hallottuk, a jövő a magánvállalkozásoké, így elgondolkodtam: ha három hónapig foglalt a főzde, lehetne ezzel valamit kezdeni. Akkor még nem volt internet, esténként a könyvtárba jártam, hogy megtudjam, mi kell egy pálinkafőzde beindításához. Elvégeztem a felelős üzemvezetői tanfolyamot, közben megérdeklődtem a fináncoktól, hogy van egy leszerelt üzem, amelynek a berendezéseit megvehetném, s már azt terveztem, hol valósítsam meg a főzdét.”

Csopak kézenfekvő lett volna, de az önkormányzat elutasította az engedélyeztetési kérelmet. S bár később a köztársasági megbízotti hivatal kezdeményezésére sikerült fellebbezni, Csalló Jenő jobbnak látta másik helyet keresni. A Balatonalmádi és Szentkirályszabadja közötti Vödörvölgyben volt telek, épp csak egy romos pincén kívül semmi más nem volt ott. „Mindent magunknak kellett megteremteni: épületet húzni, kutat fúrni, bevezetni a vizet, villanyt. S közben pénzt is kellett keresni ehhez. Hitelt nem akartam felvenni, inkább eladtam a csopaki szőlőhegyen egy ingatlant, s az összeget befektettem ide. Ennek ellenére amikor 99 januárban elindultunk, az első kocsi fához kölcsön kellett kérnem, mert nem volt elég pénzünk.”

Igaz, hamar megtérült a befektetés, de más ennyi nehézség láttán talán hátat fordított volna. Csalló Jenőt azonban nem olyan fából faragták. Mint mondja, tipikus Skorpió, ha valamit elhatároz, amellett kitart. Másrészt sosem derogált neki a munka. Miután elindult a pálinkafőzde, még évekig a Nitrokémiánál dolgozott: minden reggel 6 előtt kiment a főzdébe, hogy körbenézzen, aztán indult a munkahelyére, majd délután ismét a főzdében folytatta a napot.

AZ ÜVEGBE ZÁRT HAGYOMÁNYTÓL A FURFANGIG

Ez egészen 2005-ig ment így, amikor elindították saját márkás, kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkájukat. „Addig csak bérfőzéssel foglalkoztunk, de már az építkezéskor úgy szereltem az üzemet, hogy a kereskedelmi főzés irányába is el tudjunk mozdulni. Idővel, hiszen kellett az a pár év bérfőzés, hogy kellő tapasztalatot szerezzünk, mire piacra lépünk. Azt nem szerettem volna, hogy úgy vágjunk bele, hogy nem is értek hozzá. Elvégre más növényvédőszert előállítani egy vegyipari üzemben, és más pálinkát főzni” – mondja. Másrészt a főzés bizalmi kérdés, és ezzel is lehet kapcsolatokat építeni. Van például olyan főzetője, aki Kecskemétről jár le évek óta, hogy itt főzesse ki a kajszi pálinkáját, mert annyira megtetszett neki egy kitelepülésen az itteni ízvilág. De jönnek Győrből is, eltöltenek a Pálinkaházban egy napot, sütnek-főznek, mert azt is lehet.

Érthető módon azonban ez a tevékenység már kisebb részt teszi ki. „Amikor indultunk, évi 14 ezer hektoliter fokot főztünk, a következőben 17 ezret, most ez a mennyiség 3-4 ezer hektoliter között van. Sokan mondták, nem álltak volna át, én meg azt vallom, ha nem lenne a kereskedelmi főzés, talán becsuktam volna a boltot az elmúlt évben” – teszi hozzá.

Szerencsére a Csalló Pálinkának megvan a presztízse. Nem egy tömegtermék, de direkt nem akarnak ott lenni a multik polcain, hiszen a partnereik is azért szeretik őket, mert olyat tudnak kínálni a vendégeknek, ami kuriózum, ami különleges.

És hogy ez mennyire igaz, azt nemcsak a Pálinkaház polcain sorakozó elismerések vagy Csalló Jenő Pálinka Életműdíja bizonyítja. Ott van kapásból az eljárás, amivel a pálinka készül. Csalló Jenő bevallottan kisüsti párti: meggyőződése, hogy az ebben a rendszerben előállított pálinkák lesznek a legjobbak – legalábbis az ő ízlése szerint, ami úgy tűnik, gyakran találkozik a közízléssel. Mindamellett vegyész múltját sem tagadta meg: három ponton beavatkozott a rendszerbe, megmérve azt is, hozza-e az újítás az elvárt eredményt (igen), így például beépített egy illatminta vevőt, amivel a szájüregbe juttatva a gőzöket, pontosabban vizsgálhatók az előpárlatok. Emellett a legjobb minőséget adó élesztőkkel dolgozik, és szereti, ha a pálinkában visszaköszön egy kis magkarakter: minden gyümölcsöt kimagoznak, de készítenek olyan főzést is, ahol bent hagyják a magot, s azt utólag vegyítik a nem magos főzettel.

Aztán ott van a dizájn. Csalló Jenő szerint a tervezésre érdemes mindig több időt szánni, így a palackok kiválasztásánál legalább akkora műgonddal járt el, mint a főzésnél. Az alacsonyabb, múlt századi gyógyszeres üvegekre hajazó forma nemcsak azért telitalálat, mert nagyon jó a térkitöltése, de a tekintetet is vonzza, ráadásul hagyománytiszteletet tükröz. Akárcsak a címkék magyaros motívumai és a pálinkatípusokat összefoglaló nevek, mint az Üvegbe Zárt Erő (hagyományos gyümölcsök), Furfang (bogyós gyümölcsök), Szépség (egzotikus gyümölcságyon érleltek) és Tűz (hordós érlelésűek).

ITTHON SZERETNÉK ITTHON LENNI

Ma már egyébként több mint ötvenféle termékük van; az egyik legújabb egy balatonfüredi cukrászda „Év fagyija” díjat nyert levendulás kajszija alapján készült. „Én itthon szeretnék itthon lenni” – mondja ezzel kapcsolatban Csalló Jenő, de a térség gazdagodását nemcsak a helyi kezdeményezések vagy a munkaerő támogatásában látja fontosnak: ha lehet, a gyümölcsöt is innen szerzik be. „Persze van, amit muszáj messzebbről hozni. Nem véletlen, hogy egy-egy gyümölcsfajtának adott helyen alakult ki a termesztése: nyilván ott a legjobb. És mivel a pálinkánál a legfontosabb a gyümölcs minősége, ezért én ragaszkodom bizonyos fajtákhoz: kajszinál a magyarhoz, szilvánál a beszterceihez, szőlőnél az irsaihoz.”

Igazából, mindennek az alfája és az omegája a minőség. Ő maga például nem nagy ivó – egyszer úgy nyilatkozott, ha mindenki csak annyit fogyasztana, mint ő, nem élnének meg a főzdék. Amikor megkérdezem, akkor mi az a szenvedély, ami mozgatja, megint a minőség kérdéséhez térünk vissza. „Azt kell mondjam, fiatal koromban piás srác voltam. A baráti körrel egyszer elhatároztuk, hogy minden nap fogyasztunk italt, s ha egy nap kimaradna, másnap duplázunk, ha kettő, triplázunk. Aztán a barátaimat behívták katonának, én meg maradtam, mert gyomorfekéllyel nem kellettem. Akkor eldöntöttem: most vagy megállok az alkoholizmus útján, vagy elsüllyedek. Három hónapig egyáltalán nem ittam, és utána is minimális mennyiséget. Nem vagyok absztinens, de ma már megválogatom, mit iszok” – vallja be őszintén.

A motivációi között ugyanakkor nemcsak a minőség szerepel, de az élővilág tisztelete is. Az üzemben például fával tüzelnek, a hűtővizet helyben visszahűtik és keringetik, a kifőzött cefre pedig hatósági engedéllyel talajerő visszapótlásként hasznosul a termőföldeken.

Emellett Csalló Jenő néhány éve csatlakozott a Szarvas József és Kovács Gyula vezette Tündérkert mozgalomhoz. Egy helyi rendezvényen találkoztam Jóskával, aki mesélt a mozgalomról, hogy megpróbálják biztosítani a Kárpát-medencében őshonos növények túlélését. Később jártam Gyulánál, ahol megkóstoltam a fák gyümölcseiből készült pálinkákat, és mivel nagyon megfogott az egész, azt gondoltam, van itt a Vödörvölgyben egy 3000 négyzetméteres területem, hát létesítek egy tündérkertet. Fajtánként tíz-tíz fát vettem, épp most kezdenek termőre fordulni” – meséli.

Mint mondja, ezzel szeretne visszaadni valamit a jövő generációinak. „Én abban a korban éltem, amikor óriási fejlődésen ment át az emberiség. Gyerekként még a detektoros rádiót hallgattuk, aztán jött a fekete-fehér, majd a színes tévé. A 80-as években Magyarországon szinte elsőként saját tervezésű számítógép vezérelte üzemben dolgoztunk. Mindeközben viszont a természetben hatalmas pusztítást végeztünk: ami az én gyerekkoromban természetes volt – egy sárgarigó, egy gyík, egy cserebogár – az mára szinte eltűnt. Mivel 40 évig a vegyiparban dolgoztam, ahol sajnos mi is szennyeztük a környezetet, kötelességemnek érzem, hogy amit lehet, próbáljak megőrizni.”

Mindenesetre Csalló Jenő hálás azért, amit az élet megadott neki, mindkét területen, no meg amiért keményen meg is dolgozott. Még most, a hetvenen túl sem tétlenkedik: akár szombat-vasárnap is kijön Vödörvölgybe.

„Szokták mondani, a gazda szeme hizlalja a jószágot – én is szeretek körbenézni, minden rendben zajlik-e. Jó itt lenni, megszemlélni mindazt, amit megalkottam.”

A főzésből is kiveszi a részét – a finomítást például még mindig ő végzi, mert így tudja garantálni a minőséget –, igaz, az oroszlánrészét ma már legkisebb fia, Gergő végzi, „én inkább csak a tervezésben, tanácsadásban segítek. Abból se lett volna egyébként sértődés, ha a családban senki nem akarta volna továbbvinni a vállalkozást, csak akkor máshogy áll az ember a fejlesztésekhez” – mondja.

S hogy vannak-e még tervei? Mint a Pálinka Nemzeti Tanács volt tagja és a Pannon Pálinkafőzők Egyesületének elnöke, örülne, ha a magánfőzők helyzete finomodna, mert az szomorúság, hogy ők sokszor kontroll nélkül végzik a tevékenységüket. Magánemberként azonban már nincsenek nagy vágyai. „Csupán olyan vállalkozást szeretnék átadni a gyerekemnek, ami neki is örömet nyújt. Egyébiránt elégedett vagyok az életemmel.”

Bertalan Melinda / Fotó: Domján Attila

További cikkek

Útlevél
Küzdj keményen, higgy magadban és légy hű önmagadhoz
Folyamatosan pörög, lelkesen ténykedik. Hihetetlenül sikeres pályát épített fel, pedig csak annyit tervezett, hogy nyelvtanár lesz. De azt korán megtanulta, ha adódik egy lehetőség, azzal élni kell és keményen dolgozni. Dr. Navracsics Judittal, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk.
Útlevél
Zsebpénzből vett bakelitektől az ibizai klubokig
Sárdi Gergely a Truesounds csapat alapító tagjaként, a veszprémi bulik záró akkordjaként Gregory S néven vált a legtöbb ember számára ismertté. Gergő több ezer álmodozó fiatal vágyát valósította meg azzal, ahogy a teleposzterezett veszprémi gyerekszobából az ibizai éjszakákig vitte zenéjét.
Útlevél
„A világháló megjelenésével is pont úgy éreznek és gondolkoznak az emberek, mint előtte.”
Talán senkinek sem ismeretlen az online világról alkotott, főleg negatív, olykor akár elutasító gondolkodásmód. Egyre többet halljuk, hogy a médiavilág beszippantja az embert, ezzel párhuzamosan a valódi értékek elvesznek, a kultúrára pedig egyre kevesebb az igény. Vajon tényleg így van? Milyen arányban beszélhetünk az információs társadalom negatív és pozitív hozadékairól? Gózon Ákosnak, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének, rádiós kulturális szerkesztőnek, az NKA Bizottság tagjának tettük fel ezeket a kérdéseket.
Útlevél
Veszprém világhírű építészt vetett be az EKF-versenyben
Jan Gehl jött, látott, tartott egy fantasztikus előadást, felfedező körútra indult a királynék városában, hogy csapatával minél hasznosabb tanácsokkal szolgálhasson a jövő Veszprémjével kapcsolatban, majd exkluzív interjút adott lapunknak.
Útlevél
Odafent semmi sem számít
Vida László, vagy ahogyan sokan ismerik, „Kopter” Veszprémből indult, majd Kanadában kötött ki, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát: vadászpilóta lesz. Az álom nem klasszikus véget ért, mégis lehúzott 9 évet a tengerentúlon, hogy a mai Gripenek pilótáit is oktassa. Séd parti beszélgetésünk során olyan egyszerűen beszélt a repülésről, mint más a biciklizésről.