Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém
Együttműködési megállapodást kötött a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara és a Pannon Egyetem
A megállapodással újabb távlatok nyílnak a két intézmény hosszútávú oktatási, kutatási és fejlesztési együttműködései terén, illetve a már meglévő szakmai kapcsolatok is tovább erősödnek.
Az AutoWallis a szlovén piac jelentős szereplőjét vásárolja fel
Tovább folytatja nemzetközi terjeszkedését az AutoWallis, miután kötelező érvényű megállapodást kötött a szlovén piac jelentős autókereskedőjével az Avto Aktivval tevékenységének és ahhoz kapcsolódó ingatlanjainak felvásárlásáról - közölte a cég az MTI-vel pénteken.
belföld
Turisztikai ügynökség: minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus
Minden idők legsikeresebb nyarát zárta 2021-ben a belföldi turizmus Magyarországon - mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a nyári szezont értékelő sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten.
belföld
Bio őrölt mandulát hívtak vissza aflatoxin szennyezés miatt
A forgalmazó dm-drogerie markt Kft . 200 grammos dmBio őrölt mandulát hívott vissza a határérték feletti aflatoxin tartalom miatt - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül érkezett jelzés alapján.
Veszprém
Kívül-belül megújult a Csermák Antal Zeneiskola
A Modern Városok Program keretében több mint 1,6 milliárd forintos állami támogatásból megvalósult fejlesztés részeként új tan- és hangszeres termek, megszépült folyosók, valamint nagyobb ruhatár és büfé várja a tanulókat az új tanévben.
Varga Mihály: állami támogatásból épült koronavírus elleni gyógyszert gyártó üzem
Az Egészségipari Támogatási Program keretében a koronavírus elleni gyógyszerek gyártására új kapacitásokat épített a Pannonpharma Kft. 1,6 milliárd forintból Pécsváradon - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán csütörtökön.
belföld
Tállai András: mintegy 57 ezer nagycsaládos anya mentesült az adófizetés alól
Tavaly mintegy 57 ezer négy- vagy többgyermekes anya nem fizetett egyetlen fillér személyi jövedelemadót sem. Az Európai Unióban is egyedülálló a nagycsaládosokat segítő, magyar adómentesség, amely 2020-ban összességében 22 milliárd forintot hagyott az érintetteknél - tájékoztatta az MTI-t Tállai András.
Új nagymacska bemutató komplexum és háziállat kifutó épül a Veszprémi Állatkertben
Új otthont kapnak a tigrisek, hiúzok és hópárducok. Összesen 3 hektáron újul meg a megyeszékhely vadasparkja.
Szijjártó: a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint ma
A rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még annyian (4,7 millióan) Magyarországon, mint ma és jelenleg is 1700 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Nyírbátorban.
Veszprém
20 éves születésnapját ünnepli a Maxon Motor
A svájci cég veszprémi üzeme kerek két évtizede van jelen a városban. Az évforduló alkalmából felidézték, hogy honnan hova jutott el a vállalat.
Nőtt az AutoWallis árbevétele és nyeresége az első fél évben
Az AutoWallis csoport 97,6 milliárd forint árbevételt ért el az első fél évben, 156 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 3,18 milliárd forint volt, ami több mint négyszerese az előző év hasonló időszakában elért 757 millió forintnak - tájékoztatta a vállalat pénteken az MTI-t.
Több mint 100 millió forint értékű fejlesztések Szentgálon
A község a Belügyminisztérium és a Magyar Falu Program támogatásával fejlesztette ingatlanjait, újította fel útjait, könyvtárát, orvosi rendelőjét és óvodáját az elmúlt másfél évben.
Környezetkímélő és fenntartható üzemanyagok fejlesztését segíti a Pannon Egyetem
Egy négyéves projekt keretében olyan üzemanyag-komponensek kifejlesztésén dolgozott az egyetem, melyek révén a környezetet kímélő, ugyanakkor hosszabb távon is energiatartalmú üzemanyagok kerülhetnek a járművekbe.
belföld
A lakáskiadás jövedelméből adózni kell
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszútávú lakáskiadás szabályait.
belföld
Varga Mihály: rekordösszeget költ felsőoktatásra a kormányzat
Soha korábban nem költöttek még Magyarországon felsőoktatásra annyi forrást, mint a jelenlegi kormányzati ciklusban - jelentette ki Varga Mihály, az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke az intézmény hétfői, Budapesten megtartott tanévnyitó ünnepségén.
Évtizedes mélyponton a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban
Évtizedes mélyponton a Michigan Egyetem augusztusra vonatkozó fogyasztói hangulatindexe az Egyesült Államokban.
Távközlési szuperholdingot hoz létre a magyar állam és a 4iG
Együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. (4iG) - tájékoztatta az informatikai cég szerdán az MTI-t.
Felmérés: a munkáltatók kétharmada nem bízik ellégé kollégáiban távoli munkavégzés közben
A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe kedden az MTI-vel.
albérlet
Emelkedtek az albérleti díjak
Egyre többen veszik online az iskolaszereket
Jelentősen nőtt az idén az iskolaszerek online eladása az Extreme Digital adatai alapján.
Veszprém
Fedett gokartpálya nyílt Veszprémben
A Házgyári úton egy raktárépületet alakítottak át gokartpályává, így jött létre a környéken egyedülállóan fedett Balatonkarting. A 360 méter hosszú aszfaltcsíkon 20 kanyart kell bevenni, mellette pedig a legmodernebb időmérő technológiával és biztonsági funkciókkal is fel vannak szerelve a gokartok.
bank
Jelentős mennyiségű készpénz maradt a lakosságnál a jegybanki szakértők szerint
Tavaly óta jelentős mennyiségű készpénz maradt a lakosságnál - mondták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi online könyvbemutatójának résztvevői.
Varga Mihály: várakozáson felül nőtt a magyar GDP a második negyedévben
Várakozáson felül, 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ez a valaha mért legmagasabb negyedéves növekedésnek számít - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Facebook oldalán.
Veszprém
Megkezdték a kerékpárút építését Márkó és Bánd irányába
A Veszprémvölgyi úttól induló kerékpárutat várhatóan jövő május végén vehetjük birtokba.
Az Euronics üzlethálózat árbevétele erőteljesen nőtt az első fél évben
Az Euronics üzlethálózat árbevétele az első fél évben - a márciusi zárva tartást nem számolva - 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, annak köszönhetően, hogy a gazdaság újraindításával jelentősen nőtt a kereslet a műszaki cikkek iránt - közölte az üzlethálózatot Magyarországon üzemeltető Vöröskő Kft. hétfőn az MTI-vel.
belföld
Még mindig sokan dolgoznak szabadságuk alatt is
A magyar munkavállalók harmada alkalmanként, 9 százaléka pedig rendszeresen dolgozik szabadsága alatt is - közölte a Profession.hu állásportál kedden az MTI-vel.
belföld
10 ezer fővel ismét elstartol az ingyenes informatikusképzés
Idén augusztusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium 10 ezer fő számára ismét elindítja a 100 százalékban államilag támogatott informatikusképzést, az Újratervezés Programot, amelyre augusztus 9-ig még bárki jelentkezhet. Az Újratervezés Programot sikeresen teljesítők jövő tavasszal informatikusként válthatnak karriert, ráadásul a képzések résztvevői szabad felhasználású, nulla százalékos kamatozású diákhitelt is igényelhetnek megélhetési költségeik fedezésére.
belföld
Elérte legmagasabb pontját a Mol épülő székháza
Elérte legmagasabb pontját a Mol épülő székháza, ebből az alkalomból bokrétát állítottak kedden a toronyház szerkezetének tetejére.
bank
Magyarnemzet.hu - Matolcsy: csak a biztonságos és sikeres euróbevezetés elfogadható
Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.
külföld
A nem őshonos fajok sokba kerültek Európának az elmúlt hatvan évben
A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.
Veszprém megyében is gyűjtik a búzaadományokat
Veszprém megyében tavaly 185 gazdálkodó 14 tonna búzát ajánlott fel a rászorulóknak. A Magyarok Kenyere program idei búzagyűjtő napját Tésen tartották csütörtök délelőtt.
További drágulásra számítanak az agrárium szereplői
Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat helyzetét mérő Takarék AgrárTrend Index értéke kismértékben tovább emelkedett a második negyedévben. A piaci szereplők helyzetértékelése főként a baromfi, a szőlő-bor és szántóföldi növénytermesztésre alapozott termékpályákon javult, a többi alágazatban alapvetően stagnálás, minimális csökkenés figyelhető meg. Azzal az élelmiszerpiac minden szereplője egyetért, hogy a nyersanyagok drágulása nem épült még be teljesen az értékesítési árakba. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői is arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, és egy többéves növekedési ciklusra is számítani kell.

Elégedett vagyok az életemmel

Útlevél
2021. június 9. 15:42

Csalló Jenő derűs ember. Az ország egyik legjobb pálinkafőző mestere, de nem csak a jó pálinka titkáról tanulhatunk tőle, hanem szenvedélyről, kitartásról és hagyomány tiszteletről is. A Balatonalmádi festői környezetében megbújó Vödörvölgyi Pálinkaházban találkoztunk vele, hogy a manufaktúráról, furfangokról és örökségről beszélgessünk.

Vannak helyek, amiket a nevük is arra predesztinál, hogy valami ott megszülessen. Az én fejemben ilyen Vödörvölgy: kétkezi munka, hagyomány és jókedv jut eszembe róla. Mondhatni, a sors is azt akarta, hogy Csalló Jenő itt nyisson pálinkafőzdét, merthogy ezek összecsengenek a pálinkájával.

HA VALAMIT ELHATÁROZOK, AMELLETT KITARTOK

Igaz, a sors csalafinta: Csalló Jenő eredetileg nem itt képzelte el pálinkafőzdéjét, sőt, nem is a pálinkafőzést tervezte hivatásának. Pedig gyökerei is a szakmához kötik.

„Csopakon születtem, ahol a szeszfőzdét egy patak választotta el a kertünktől. Sokat bóklásztam ott, s kiskölyökként rendkívül élveztem, ha kitolhattam a csillén a törköly maradékot. Később egy kézzel írott könyvben, ahol a főzde vezetőit sorolták fel, megtaláltam a nagyapám nevét. Ettől függetlenül sokáig nem gondoltam a főzésre, azon kívül, hogy 18-20 évesen nekem is volt egy tiltott 20 literes berendezésem, amivel házibulikra állítottam elő pálinkát a vörösbor mellé”

– meséli.

Ehelyett vegyészmérnökként végzett és közel 40 évig foglalkozott növényvédőszer gyártással, végigjárva a ranglétrát a három műszakos gyári munkástól kezdve az ágazati igazgatói posztig. „Aztán 1990 októberében édesapám kórházba került, édesanyám pedig azt mondta »fiam, apád szedett össze körtét, főzesd le, hogy karácsonyra legyen pálinkánk.« El is mentem Füredre, de januárig nem volt szabad kapacitás. A rendszerváltozás éve volt, mindenhol azt hallottuk, a jövő a magánvállalkozásoké, így elgondolkodtam: ha három hónapig foglalt a főzde, lehetne ezzel valamit kezdeni. Akkor még nem volt internet, esténként a könyvtárba jártam, hogy megtudjam, mi kell egy pálinkafőzde beindításához. Elvégeztem a felelős üzemvezetői tanfolyamot, közben megérdeklődtem a fináncoktól, hogy van egy leszerelt üzem, amelynek a berendezéseit megvehetném, s már azt terveztem, hol valósítsam meg a főzdét.”

Csopak kézenfekvő lett volna, de az önkormányzat elutasította az engedélyeztetési kérelmet. S bár később a köztársasági megbízotti hivatal kezdeményezésére sikerült fellebbezni, Csalló Jenő jobbnak látta másik helyet keresni. A Balatonalmádi és Szentkirályszabadja közötti Vödörvölgyben volt telek, épp csak egy romos pincén kívül semmi más nem volt ott. „Mindent magunknak kellett megteremteni: épületet húzni, kutat fúrni, bevezetni a vizet, villanyt. S közben pénzt is kellett keresni ehhez. Hitelt nem akartam felvenni, inkább eladtam a csopaki szőlőhegyen egy ingatlant, s az összeget befektettem ide. Ennek ellenére amikor 99 januárban elindultunk, az első kocsi fához kölcsön kellett kérnem, mert nem volt elég pénzünk.”

Igaz, hamar megtérült a befektetés, de más ennyi nehézség láttán talán hátat fordított volna. Csalló Jenőt azonban nem olyan fából faragták. Mint mondja, tipikus Skorpió, ha valamit elhatároz, amellett kitart. Másrészt sosem derogált neki a munka. Miután elindult a pálinkafőzde, még évekig a Nitrokémiánál dolgozott: minden reggel 6 előtt kiment a főzdébe, hogy körbenézzen, aztán indult a munkahelyére, majd délután ismét a főzdében folytatta a napot.

AZ ÜVEGBE ZÁRT HAGYOMÁNYTÓL A FURFANGIG

Ez egészen 2005-ig ment így, amikor elindították saját márkás, kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkájukat. „Addig csak bérfőzéssel foglalkoztunk, de már az építkezéskor úgy szereltem az üzemet, hogy a kereskedelmi főzés irányába is el tudjunk mozdulni. Idővel, hiszen kellett az a pár év bérfőzés, hogy kellő tapasztalatot szerezzünk, mire piacra lépünk. Azt nem szerettem volna, hogy úgy vágjunk bele, hogy nem is értek hozzá. Elvégre más növényvédőszert előállítani egy vegyipari üzemben, és más pálinkát főzni” – mondja. Másrészt a főzés bizalmi kérdés, és ezzel is lehet kapcsolatokat építeni. Van például olyan főzetője, aki Kecskemétről jár le évek óta, hogy itt főzesse ki a kajszi pálinkáját, mert annyira megtetszett neki egy kitelepülésen az itteni ízvilág. De jönnek Győrből is, eltöltenek a Pálinkaházban egy napot, sütnek-főznek, mert azt is lehet.

Érthető módon azonban ez a tevékenység már kisebb részt teszi ki. „Amikor indultunk, évi 14 ezer hektoliter fokot főztünk, a következőben 17 ezret, most ez a mennyiség 3-4 ezer hektoliter között van. Sokan mondták, nem álltak volna át, én meg azt vallom, ha nem lenne a kereskedelmi főzés, talán becsuktam volna a boltot az elmúlt évben” – teszi hozzá.

Szerencsére a Csalló Pálinkának megvan a presztízse. Nem egy tömegtermék, de direkt nem akarnak ott lenni a multik polcain, hiszen a partnereik is azért szeretik őket, mert olyat tudnak kínálni a vendégeknek, ami kuriózum, ami különleges.

És hogy ez mennyire igaz, azt nemcsak a Pálinkaház polcain sorakozó elismerések vagy Csalló Jenő Pálinka Életműdíja bizonyítja. Ott van kapásból az eljárás, amivel a pálinka készül. Csalló Jenő bevallottan kisüsti párti: meggyőződése, hogy az ebben a rendszerben előállított pálinkák lesznek a legjobbak – legalábbis az ő ízlése szerint, ami úgy tűnik, gyakran találkozik a közízléssel. Mindamellett vegyész múltját sem tagadta meg: három ponton beavatkozott a rendszerbe, megmérve azt is, hozza-e az újítás az elvárt eredményt (igen), így például beépített egy illatminta vevőt, amivel a szájüregbe juttatva a gőzöket, pontosabban vizsgálhatók az előpárlatok. Emellett a legjobb minőséget adó élesztőkkel dolgozik, és szereti, ha a pálinkában visszaköszön egy kis magkarakter: minden gyümölcsöt kimagoznak, de készítenek olyan főzést is, ahol bent hagyják a magot, s azt utólag vegyítik a nem magos főzettel.

Aztán ott van a dizájn. Csalló Jenő szerint a tervezésre érdemes mindig több időt szánni, így a palackok kiválasztásánál legalább akkora műgonddal járt el, mint a főzésnél. Az alacsonyabb, múlt századi gyógyszeres üvegekre hajazó forma nemcsak azért telitalálat, mert nagyon jó a térkitöltése, de a tekintetet is vonzza, ráadásul hagyománytiszteletet tükröz. Akárcsak a címkék magyaros motívumai és a pálinkatípusokat összefoglaló nevek, mint az Üvegbe Zárt Erő (hagyományos gyümölcsök), Furfang (bogyós gyümölcsök), Szépség (egzotikus gyümölcságyon érleltek) és Tűz (hordós érlelésűek).

ITTHON SZERETNÉK ITTHON LENNI

Ma már egyébként több mint ötvenféle termékük van; az egyik legújabb egy balatonfüredi cukrászda „Év fagyija” díjat nyert levendulás kajszija alapján készült. „Én itthon szeretnék itthon lenni” – mondja ezzel kapcsolatban Csalló Jenő, de a térség gazdagodását nemcsak a helyi kezdeményezések vagy a munkaerő támogatásában látja fontosnak: ha lehet, a gyümölcsöt is innen szerzik be. „Persze van, amit muszáj messzebbről hozni. Nem véletlen, hogy egy-egy gyümölcsfajtának adott helyen alakult ki a termesztése: nyilván ott a legjobb. És mivel a pálinkánál a legfontosabb a gyümölcs minősége, ezért én ragaszkodom bizonyos fajtákhoz: kajszinál a magyarhoz, szilvánál a beszterceihez, szőlőnél az irsaihoz.”

Igazából, mindennek az alfája és az omegája a minőség. Ő maga például nem nagy ivó – egyszer úgy nyilatkozott, ha mindenki csak annyit fogyasztana, mint ő, nem élnének meg a főzdék. Amikor megkérdezem, akkor mi az a szenvedély, ami mozgatja, megint a minőség kérdéséhez térünk vissza. „Azt kell mondjam, fiatal koromban piás srác voltam. A baráti körrel egyszer elhatároztuk, hogy minden nap fogyasztunk italt, s ha egy nap kimaradna, másnap duplázunk, ha kettő, triplázunk. Aztán a barátaimat behívták katonának, én meg maradtam, mert gyomorfekéllyel nem kellettem. Akkor eldöntöttem: most vagy megállok az alkoholizmus útján, vagy elsüllyedek. Három hónapig egyáltalán nem ittam, és utána is minimális mennyiséget. Nem vagyok absztinens, de ma már megválogatom, mit iszok” – vallja be őszintén.

A motivációi között ugyanakkor nemcsak a minőség szerepel, de az élővilág tisztelete is. Az üzemben például fával tüzelnek, a hűtővizet helyben visszahűtik és keringetik, a kifőzött cefre pedig hatósági engedéllyel talajerő visszapótlásként hasznosul a termőföldeken.

Emellett Csalló Jenő néhány éve csatlakozott a Szarvas József és Kovács Gyula vezette Tündérkert mozgalomhoz. Egy helyi rendezvényen találkoztam Jóskával, aki mesélt a mozgalomról, hogy megpróbálják biztosítani a Kárpát-medencében őshonos növények túlélését. Később jártam Gyulánál, ahol megkóstoltam a fák gyümölcseiből készült pálinkákat, és mivel nagyon megfogott az egész, azt gondoltam, van itt a Vödörvölgyben egy 3000 négyzetméteres területem, hát létesítek egy tündérkertet. Fajtánként tíz-tíz fát vettem, épp most kezdenek termőre fordulni” – meséli.

Mint mondja, ezzel szeretne visszaadni valamit a jövő generációinak. „Én abban a korban éltem, amikor óriási fejlődésen ment át az emberiség. Gyerekként még a detektoros rádiót hallgattuk, aztán jött a fekete-fehér, majd a színes tévé. A 80-as években Magyarországon szinte elsőként saját tervezésű számítógép vezérelte üzemben dolgoztunk. Mindeközben viszont a természetben hatalmas pusztítást végeztünk: ami az én gyerekkoromban természetes volt – egy sárgarigó, egy gyík, egy cserebogár – az mára szinte eltűnt. Mivel 40 évig a vegyiparban dolgoztam, ahol sajnos mi is szennyeztük a környezetet, kötelességemnek érzem, hogy amit lehet, próbáljak megőrizni.”

Mindenesetre Csalló Jenő hálás azért, amit az élet megadott neki, mindkét területen, no meg amiért keményen meg is dolgozott. Még most, a hetvenen túl sem tétlenkedik: akár szombat-vasárnap is kijön Vödörvölgybe.

„Szokták mondani, a gazda szeme hizlalja a jószágot – én is szeretek körbenézni, minden rendben zajlik-e. Jó itt lenni, megszemlélni mindazt, amit megalkottam.”

A főzésből is kiveszi a részét – a finomítást például még mindig ő végzi, mert így tudja garantálni a minőséget –, igaz, az oroszlánrészét ma már legkisebb fia, Gergő végzi, „én inkább csak a tervezésben, tanácsadásban segítek. Abból se lett volna egyébként sértődés, ha a családban senki nem akarta volna továbbvinni a vállalkozást, csak akkor máshogy áll az ember a fejlesztésekhez” – mondja.

S hogy vannak-e még tervei? Mint a Pálinka Nemzeti Tanács volt tagja és a Pannon Pálinkafőzők Egyesületének elnöke, örülne, ha a magánfőzők helyzete finomodna, mert az szomorúság, hogy ők sokszor kontroll nélkül végzik a tevékenységüket. Magánemberként azonban már nincsenek nagy vágyai. „Csupán olyan vállalkozást szeretnék átadni a gyerekemnek, ami neki is örömet nyújt. Egyébiránt elégedett vagyok az életemmel.”

Bertalan Melinda / Fotó: Domján Attila

További cikkek

Útlevél
Küzdj keményen, higgy magadban és légy hű önmagadhoz
Folyamatosan pörög, lelkesen ténykedik. Hihetetlenül sikeres pályát épített fel, pedig csak annyit tervezett, hogy nyelvtanár lesz. De azt korán megtanulta, ha adódik egy lehetőség, azzal élni kell és keményen dolgozni. Dr. Navracsics Judittal, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk.
Útlevél
Zsebpénzből vett bakelitektől az ibizai klubokig
Sárdi Gergely a Truesounds csapat alapító tagjaként, a veszprémi bulik záró akkordjaként Gregory S néven vált a legtöbb ember számára ismertté. Gergő több ezer álmodozó fiatal vágyát valósította meg azzal, ahogy a teleposzterezett veszprémi gyerekszobából az ibizai éjszakákig vitte zenéjét.
Útlevél
„A világháló megjelenésével is pont úgy éreznek és gondolkoznak az emberek, mint előtte.”
Talán senkinek sem ismeretlen az online világról alkotott, főleg negatív, olykor akár elutasító gondolkodásmód. Egyre többet halljuk, hogy a médiavilág beszippantja az embert, ezzel párhuzamosan a valódi értékek elvesznek, a kultúrára pedig egyre kevesebb az igény. Vajon tényleg így van? Milyen arányban beszélhetünk az információs társadalom negatív és pozitív hozadékairól? Gózon Ákosnak, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének, rádiós kulturális szerkesztőnek, az NKA Bizottság tagjának tettük fel ezeket a kérdéseket.
Útlevél
Veszprém világhírű építészt vetett be az EKF-versenyben
Jan Gehl jött, látott, tartott egy fantasztikus előadást, felfedező körútra indult a királynék városában, hogy csapatával minél hasznosabb tanácsokkal szolgálhasson a jövő Veszprémjével kapcsolatban, majd exkluzív interjút adott lapunknak.
Útlevél
Odafent semmi sem számít
Vida László, vagy ahogyan sokan ismerik, „Kopter” Veszprémből indult, majd Kanadában kötött ki, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát: vadászpilóta lesz. Az álom nem klasszikus véget ért, mégis lehúzott 9 évet a tengerentúlon, hogy a mai Gripenek pilótáit is oktassa. Séd parti beszélgetésünk során olyan egyszerűen beszélt a repülésről, mint más a biciklizésről.