Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.
külföld
Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár
2021. július 1-jén az Európai Unióban megszűnik az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége, 150 eurós értékig azonban a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad. A Magyar Posta automatikus vámeljárással készül a jogszabályi változásra.
belföld
Varga Mihály: az átoltottság növekedésével visszatérhet a gazdaság dinamikus növekedése
Az átoltottság növekedésével, az oltási lendület folytatásával hamarosan meg lehet nyitni a még zárva levő helyeket, a magyar gazdaság visszaállhat korábbi dinamikus, és stabil növekedési pályájára - mondta a pénzügyminiszter pénteken Tiszafüreden, a város főterének ünnepélyes átadásán.
belföld
Letették a Veszprémi Iparos Park alapkövét
A mintaprojektnek is beillő közel 9 milliárd forintos beruházással a szakképzésben tanuló fiatal generációk XXI. századi ipari körülmények között tanulhatnak helyi vállalkozók közreműködésével.
belföld
Megháromszorozta a magyar aranytartalékot az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 31,5 tonnáról 94,5 tonnára növelte Magyarország aranytartalékát - közölte az MNB szerdán.
belföld
György László: indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program
Hamarosan, még tavasszal indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, amelynek alapvető célja a beruházások ösztönzése - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története

Sztori
2021. március 16. 18:41

A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.

Beszprim. Ez volt a neve Géza fejedelem unokájának és vélhetően a mai Veszprém is utána kapta a nevét. Nem légből kapott ez az elmélet, hiszen a környék a X. században a magyar fejedelmi törzs szálláshelye volt. Több településnév, vagy városrész pedig a mai napig őrzi a leszármazottak neveit: Jutas, Fajsz, Nemesszalók.

Amikor Szent István királyunk Veszprém mellett legyőzte Koppány hadait az ezredfordulón, a veszprémi vár már létezhetett. Legalábbis erre engednek következtetni a honfoglalás korából származó emlékek, valamint a vár stratégiailag fontos elhelyezkedése. Ide menekült például Sarolta is, Géza fejedelem özvegye, miután férje halála után Koppány erőszakkal feleségül akarta venni a szokásjog szerint.

A valódi történelme mégsem a honfoglaló magyarokkal kezdődött. Leletek bizonyítják, hogy az újkőkor idején egy település már létezett a hegy tetején, a bronzkorban pedig földvár állt ugyanitt. Meglepő ezután, de a római korból nem találtak a régészek emlékeket ezen a helyen, nem úgy, mint a honfoglalás idejéből, valamint a már említett államalapítás korából.

Veszprém felívelése egyértelműen Szent István uralkodásának idejétől kezdődik, ő volt, aki várispánságot és püspökséget alapított itt. A történelmi tényekkel alátámasztott monda szerint pedig felesége, Gizella királyné rendkívüli módon szeretette Veszprémet, innen eredeztethető Veszprém a „Királynék városa” jelzője is.

Az Árpád-házi királyok alatt megerősödött a hatalmi, egyházi és gazdasági szerepe, a várispánság és püspökség mellett királyi birtokközpontként és piacként is funkcionált.

Veszprém várát akár a budaihoz is lehetne hasonlítani, már ami a várfalon belüli épületek funkcióját illeti. Lőrésekkel ellátott várkapu és felvonóhíd is őrizte a belső várparancsnokságot, templomokat és lakóépületeket. Ez a védelmi rendszer segített abban, hogy az 1241-42-es tatárjárás elől megmeneküljenek a környékbeli emberek, akiknek a vár adott menedéket.

Bár a tatárok ellen védelmet biztosított, a mongol seregek kivonulása után az ország belviszályainak pusztítását kellett elviselnie Veszprémnek. 1276-ban Csák Péter, az ország nádora és bírája megszállta a várat, majd kirablása után porig égette, amiben odaveszett a káptalani iskola a híres könyvtárjával együtt.

IV. Béla királyunk így írt erről az eseményről:

„Emberemlékezet óta ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt.”

A következő évtizedekben ismét fejlődésnek indult a veszprémi vár, Károly Róbert, majd Mátyás király uralkodása alatt is jelentős építkezések zajlottak, valamint a kor követelményei szerint modernizálták a védőfalakat is.

A mohácsi vész után volt olyan időszak, amikor évente, vagy még sűrűbben változott az, hogy ki uralja Veszprémet. Végül 1552-ben Ali pasa 10 napos ostrom után elfoglalta, és rögtön ezután elkezdte kijavítani a korábbi harcokban megrongálódott épületeket. Nem sokáig tartott ez a felívelő időszak, hiszen 1557-ben ismét tűzvész pusztított Veszprémben, amelyben leégett a székesegyház is. Ezután ismét kézről kézre járt a veszprémi vár uralma, töröktől magyarhoz, magyartól osztrákhoz.

1702-ben I. Lipót parancsba adta a vár lerombolását. Ezt először a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta, végül így is elérte a végzet és 1704-ben Heister generális csapatai felgyújtották a várat.

A veszprémi vár mégsem tűnt el a térképről, 1723-ban rendeletben rögzítették végvári jellegét, ezáltal kiváltságos jogait. A XVIII. században ismét építkezések zajlottak, többek közt ekkor állították helyre a Püspöki Palotát is, valamint számos lakóház, templom és a vár mai arculatát is meghatározó épület született meg. A vár egyik jellegzetes tornya, a Tűztorony is ezekben az időkben kapta meg azt a funkciót, amit nevében is hordoz: innen figyelték a városban fellobbanó tűzfészkeket, hogy mielőbb elkezdhessék az oltást és ne történjen katasztrófa.

A XIX. és XX. században egy érdekes urbanisztikai jelenség zajlott le Veszprémben, amely során a vár folyamatosan elvesztette gazdasági és közigazgatási funkcióját, ezek egyre inkább az óváros felé, majd később a Kossuth utcára helyeződtek át. A II. világháború pusztításai szerencsésen elkerülték az épületegyüttest, ez pedig lehetővé tette azt, hogy ugyan lassan, de a XX. század végétől és a XXI. század elejétől ismét grandiózus tervek fogalmazódjanak meg a vár épületegyüttesének új, elsősorban turisztikai és vallási célú hasznosítására.

Verancsics Faustus rövid ideig (1579-1582) volt veszprémi várkapitány, emlékét mégis bronztábla őrzi a Hősök kapuja bejáratánál. A dalmát származású humanista híres kortársához, Leonardo da Vincihez hasonlóan számos találmánynak és a középkorban újszerűnek számító műszaki eszköz tervét vetette papírra. Többek közt a szélturbina, mezőgazdasági és szállító gépek tervét, vagy modern hadászati eszközök megoldásait. Mégis az egyik legismertebb ötlete egy korabeli ejtőernyő vázlata volt, amelynek rajza alá azt írta: „repülő ember”.

Hajas Bálint / Fotó: Fortepan, Kovács Bálint

További cikkek

Sztori
Veszprém polgármestere, aki 100 évvel előre látott
Regnálása alatt Veszprém túlélt egy világháborút, a kommün uralmát, gazdasági világválságot és az utolsó nagy járványt. Mégis ezekben az években tették le a ma is ismert város alapjait a polgármester irányítása alatt, akinek azért kellett távoznia a székéből, mert protestáns vallású volt. Komjáthy László utolsó levelében leírta az Európa Kulturális Főváros lényegét.
Sztori
Árral együtt úsztak az önkormányzatiságba
Nem küzdöttek az elkerülhetetlen ellen, helyette konszenzusos döntésekkel próbálták 30 évvel ezelőtt megszilárdítani Veszprémet. A rendszerváltás utáni első szabad önkormányzat megalakulásához vezető út legalább annyira kiszámíthatatlan volt, mint az azt követő időszak, Veszprém mégis jól egyensúlyozott.
Sztori
Amikor kettéhasadt a Balaton
Amikor a Balatont kerülve pár kilométer alatt eljutunk az északiról a déli partra, sokszor azt érezhetjük, hogy egy teljesen másik tóhoz érkeztünk meg, holott ugyanannak a víznek a partját követjük. Az északi és déli part két arca két külön világ, ez pedig a trianoni békeszerződés aláírásával pecsételődött meg végleg, pedig a Balatonból nem csatoltak el négyzetkilométereket. Társadalmi hatása viszont annál nagyobb volt, ami a „magyar tenger” fejlődésére is hatással volt.
Sztori
Cézár asztalától a nyáresti borvacsoráig
Története a Honfoglalás előtti időre nyúlik vissza, a középkorban nemesek versengtek érte, majd hamvaiból kellett újjáélednie a XX. század elején. A Balatoni borrégió története legalább annyira hullámzó, mint a tó vize.
Sztori
Rendszer -átmenet, –változtatás, –váltás
Három évtized telt el az 1989-90-es rendszerváltás óta, amely időszak már történelmi léptékben is mérhető. Veszprém, amilyen gyorsan szállt be a kiszámíthatatlan folyamatokba, olyan higgadtan kezelte az átmenet kihívásait. A polgárság megerősödött, ennek alapjait pedig pár év leforgása alatt fektették le.