Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.
külföld
Megszűnik a 22 eurós áfamentességi értékhatár
2021. július 1-jén az Európai Unióban megszűnik az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége, 150 eurós értékig azonban a termékek behozatala továbbra is vámmentes marad. A Magyar Posta automatikus vámeljárással készül a jogszabályi változásra.
belföld
Varga Mihály: az átoltottság növekedésével visszatérhet a gazdaság dinamikus növekedése
Az átoltottság növekedésével, az oltási lendület folytatásával hamarosan meg lehet nyitni a még zárva levő helyeket, a magyar gazdaság visszaállhat korábbi dinamikus, és stabil növekedési pályájára - mondta a pénzügyminiszter pénteken Tiszafüreden, a város főterének ünnepélyes átadásán.
belföld
Letették a Veszprémi Iparos Park alapkövét
A mintaprojektnek is beillő közel 9 milliárd forintos beruházással a szakképzésben tanuló fiatal generációk XXI. századi ipari körülmények között tanulhatnak helyi vállalkozók közreműködésével.
belföld
Megháromszorozta a magyar aranytartalékot az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 31,5 tonnáról 94,5 tonnára növelte Magyarország aranytartalékát - közölte az MNB szerdán.
belföld
György László: indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program
Hamarosan, még tavasszal indul a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, amelynek alapvető célja a beruházások ösztönzése - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fekete gyémánt a Bakonyból

Greendex
2021. március 16. 18:41

Talán kevesen tudják, de az olyan termelő nagyhatalomnak számító országok mellett, mint Spanyolország, Franciaország vagy Olaszország, a szarvasgomba Magyarországon is igen elterjedt. Mi több, a specialisták és kutyáik napi szinten ássák ki őket a közeli erdők földjeiből. A vöröstói Erdőkerülő csapatával beszélgettünk.

A mai napig egyfajta misztikum övezi a szarvasgombát, mely leginkább abból fakad, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy a szarvasgomba tulajdonképpen fűszer. A gombát drágának is tartják a kilónkénti minimum 100 ezer forintos ára miatt, pedig ha megnézzük, hogy egy-egy étel ízesítésekor nem kell hozzá több, mint néhány gramm, máris más megvilágításba kerül az elképzelés. Tény, a különlegességnek számító szarvasgomba eladási árai között óriási különbségek vannak: az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) kilóját például egymillió forint feletti összegért is lehet értékesíteni. A szarvasgomba név valójában több száz, a föld alatt növő gomba gyűjtőneve, melyből 10-15 fajt lehet itthon gyűjteni.

De miért is ilyen drága? Elsősorban azért, mert minőségi, ritka eledelről van szó. Egykor afrodiziákumként is tekintettek rá, ám vágykeltő hatása egyértelműen nem bizonyított. (Giacomo Casanova határozottan kiállt mellette). Magas B-, D- és K-vitamin tartalommal rendelkezik, íze és illata pedig annyira karakteres, hogy többnyire csak fűszerként használható, más markáns ízvilágú ételt nehezen tűr meg maga mellett. Méretük általában a pár centiméternyitől ökölnyiig terjed. Értékét és presztízsét növeli, hogy igencsak körülményes hozzájutni. A gasztronómiában épp ezért igazi különlegességnek számít.

Magyarországon mintegy 600-800 közötti gyűjtési naplót adnak le egy évben, ám ennek jó részét „hobbista” szarvasgomba-gyűjtők jegyzik. Itthon kevesebb, mint 100 fő foglalkozik hivatásszerűen szarvasgomba-vadászattal, akik mintegy 25-30 tonnát ásnak elő egy évben. Ezzel Magyarország igazi termelő ország, bár az itt szedett gomba 80%-a külföldre kerül.

Érdekesség, hogy a homoki szarvasgomba (Mattirolimyces terfeziodes) nagy mennyiségben szinte csak a Duna melletti területeken terem, a világ más pontjain csak elvétve, az akácosok talajából lehet kiásni. Az intenzív-édes ízű fajta igazi magyar különlegesség, a gasztronómiával csak mostanában kezdik el megismertetni.

Bár az itthon gyakori nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) fő termőterületeinek leginkább az Alföld, a Jászság, Baranya és a Bükk számít, elszórtan a bakonyi térség sziklás-köves terepein is megjelenik. Veszprémtől egy kőhajításnyira egy pár hivatásszerűen gyűjti ezeket – sőt, saját ínyencségeket is előállítanak.

Gréczi Vivien és Tompa Miklós Vöröstón él, ez a bázis, másfél éve innen indulnak a környék erdeibe gombászni. A környezetgazdász és agrármérnöki diplomával rendelkező Vivien hat éve foglalkozik gombaszakellenőrként gombákkal, Miklós pedig gyermekkora óta a kutyák rajongója és képzője. Mindkettejük tudása és tapasztalata nélkülözhetetlen a sikeres „fekete gyémánt” begyűjtéséhez.

Kutyás sport, kilométerhiány nélkül

Mivel a gomba sötétszürke vagy barna színű, alakja gumós burgonyához hasonlít és a föld alatt, vagy a föld és a levélréteg között él, az emberi szemnek és szaglásnak szinte lehetetlen megtalálni. A kereséshez ezért elengedhetetlen a képzett gombász kutya használata. Magyarországon, de többnyire más országokban is csak vizsgázott kutyával lehet gombát keresni. A malacos gyűjtésnek van ugyan valóságalapja, de ma már csak egyes francia termőhelyeken, „showelemként” alkalmaznak sertéseket. Használatuk nem is annyira praktikus, hisz nagyobb területeket túrnak fel, mint a kutya, és sokszor saját gyomrukra is dolgoznak.

Ahogy Vivien fogalmaz, „ez egy kutyás sport, ők az elsők, minden más utánuk következik. Ha ők jók, mi is jók vagyunk. Nagyon fontos megbízni a kutyákban, hisz rajtuk múlik minden” – mondja.

Az Erdőkerülő csapatában az emberek mellett összesen hét négylábú dolgozik: két magyar vizsla és két mudi, valamint három olasz, kifejezetten szarvasgombász fajta, a lagotto romagnolo.

„Nem kimondottan fajtaspecifikus, inkább az egyed fontos. Erős képzést kell kapjanak, ami hosszútávú folyamat. Az alapokat meg lehet tanítani hetek vagy hónapok alatt, de tapasztalataink szerint 2-3 szezonra van szükség ahhoz, hogy megbízhatóvá váljanak” – meséli Vivien, majd hozzáteszi: mindegyik kutyájukat maguk képzik. „Preferenciákat tudunk tanítani nekik. A 120 fajta föld alatti gombából a magyar vizsla például jellegzetesen a nyári szarvasgombát keresi, és abból is a nagyobb darabokat” – egészíti ki Miklós.

A gyűjtési szezon tavasszal kezdődik és késő őszig tart. A kutyás csapat általában kora reggel indul útnak, hogy a délelőttöket végigdolgozza. Pár óra erdei keresésnél nem is lehet többet robotolni, hisz a kutyákra másnap is szükség van – a nagy meleg amúgy sem tesz jót az állatoknak. Bár a gombászokat sokan irigylik, hogy egész nap a friss levegőn vannak, és „csak az erdőben sétálgatnak”, intenzív munkáról van szó, a nap végére egyáltalán nincs kilométerhiányuk – mesélik. A gyűjtést a feldolgozás és értékesítés követi, na meg a papírmunka, hisz engedélyköteles tevékenységről van szó. A szarvasgombászoknak szigorú szabályoknak kell megfelelniük. Sejtette volna például, hogy az erdőket bérelniük kell?

Ha már az említett szabad levegő: ha valaki kíváncsi, hogyan dolgoznak a kutyák és milyen egy igazi szarvasgomba-vadászat, az Erdőkerülő csapatánál van lehetőség jelentkezni egy néhány órás, piknikkel záruló, szervezett túrára, amelynek során testközelből nézhetjük végig, hogyan zajlik a ritka gombák gyűjtése a valóságban.

Erdőt is telepítenének

Az Erdőkerülő csapata elsősorban éttermeknek és boltoknak gyűjt szarvasgombát, ám ha találkozott már a nevükkel például a káptalantóti Liliomkert Piacon vagy a webshopokon, az nem lehet véletlen: saját termékeket is előállítanak, melyek közül az egyik legnépszerűbb a szarvasgombás camembert és a vaj. Kóstoltuk mindkettőt, semmi máshoz nem hasonlíthatók! Készítettek már szarvasgombás csokoládét is, de fehércsokis-homoki szarvasgombás macaron is szerepelt a repertoárban. Olajat, sót, szárított szeleteket is árulnak az ínyencségre vágyó fogyasztóknak.

Miklós azt mondja, sokkal több potenciál rejlik a gombászásban, mint amit most ki tudnak aknázni, de idővel fejlődni szeretnének. Többek közt saját erdőt telepítenének, és olyan termékeket is előállítanának, amelyekre jelenleg még nincs kapacitásuk.

Gesztesi Ákos / Fotó: Szuromi Judit