Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Egyházi vezető, világi kihívásokkal

Ecoklub
2021. március 16. 18:41

A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.

Azt ismerjük, hogy milyen kompetenciákra van szüksége egy politikusnak, vagy egy jó cégvezetőnek, de egyházi vezetők esetében ritkábban merül fel ez a megközelítés. Tehát, milyen tulajdonságokra van szüksége egy püspöknek?

A püspökök és a papok személyével kapcsolatban fontos tisztázni, hogy esetükben - kizárólag teológiai nézőpontból - isteni kiválasztás történik. Ha szigorúan csak ezt nézzük, nehéz értelmezni, hogy milyen kompetenciákra van szükség, hiszen Isten választ. Ilyen szempontból a püspöki szolgálat egy bensőséges, személyes kapcsolatot jelent Istennel. Ez egy eszközszerű szolgálat, amelyben Isten általam akar véghezvinni valamit. A püspököknek létezik egyfajta hármas szerepe: egyszerre pásztor, próféta és király. A személyes képességek esetében az a legfontosabb, hogy megtaláljuk, hogyan lehet azokat ebbe a teológiai háttérbe a legjobban adoptálni.

Részletezné, hogy hogyan kell értelmezni a pásztor, a próféta és a király szerepét?

A pásztori feladat a legkönnyebben értelmezhető: szentségeket mutat be, liturgiát vezet és gondoskodik a hívekről. A prófétai szerep a tanítással kapcsolódik össze: a prédikáció, de a különböző közéleti feladatok is ide tartoznak. Végül a királyi feladat az, amikor „törvényeket” kell hozni és gondoskodni kell azok betartásáról is. Amikor papnak tanul az ember, ezekre mind fel lehet készülni, és ilyenkor mutatkoznak meg leginkább a személyes, emberi tulajdonságok.

Ön a háromból mely területen jártas leginkább?

Az egyetemi pulpituson eltöltött évek alatt sok tapasztalatot szereztem a tanításban, tehát a „prófétai” szerepkörben, általános helynökként pedig – teológiai értelemben – a „királyi” feladatokban is. Mostani feladatomban, a veszprémi egyházmegyében is úgy tűnik, erre van a leginkább szükségem, de természetesen törekednem szükséges mindhárom szerep gyakorlására.

Udvardy György 1960-ban született Balassagyarmaton. 1985-ben szentelték pappá Esztergomban, ugyanettől az évtől káplán Érsekvadkerten, majd 1988-tól 1990-ig plébános Csitáron. 1990-1993 között Rómában folytatott tanulmányokat. 1993-tól 2003-ig hitoktatási felügyelő, 2003-2004 között pedig Budapest-Erzsébetvárosban plébános.

1997–2004 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Levelező Tagozatának tanára, 1998-tól 2004-ig a PPKE Hittudományi Karának docense. Mindeközben a Társadalmi-Oktatási-Kulturális Szakterület püspöki helynöke. 2000-től az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 2004-től az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke.

1999-ben pápai káplán címet kapott. 2003-tól érseki általános helynök és vagyonkezelő az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében.

2004. január 24-én marazanae-i címzetes püspökké és esztergom-budapesti segédpüspökké nevezte ki II. János Pál pápa. 2004. február 21-én szentelték püspökké Esztergomban.

2011. április 9-én pécsi megyéspüspökké nevezte ki XVI. Benedek pápa. Beiktatása április 25-én, húsvét hétfőn történt. Az egyházmegye 82. püspöke lett.

2015 szeptemberétől a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese.

2019. július 12-én Ferenc pápa a Veszprémi főegyházmegye érsekévé nevezte ki, Márfi Gyula nyugdíjba vonulása után.

Érseki hivatalába a veszprémi Szent Mihály-bazilikában 2019. augusztus 31-én iktatták be. Emellett – 2021. január 6-ig, Felföldi László beiktatásáig – továbbra is vezette a Pécsi Egyházmegyét, apostoli kormányzóként.

Jelmondata: Jesus Christus Est Dominus / Jézus Krisztus az Úr

Elismerései: Magyar Érdemrend középkeresztje (2016)

Békés időszakban bőven van idő kibontakozni ezekben, viszont időről időre halljuk, hogy az egyháznak komoly harcokat kell megvívnia, ha nem is szó szoros értelemben. Mely területeken van leginkább szükség az egyház beavatkozására manapság?

Az emberi méltóság az, amiért leginkább küzdeni kell most. Ha jobban megnézzük a társadalmi jelenségeket, vagy akár a kultúrát, politikát, azt látjuk, hogy az emberről sokszor, mint költségvetési, fogyasztói tételről beszélnek, vagy éppen a kommunikációs, felhasználó láncolat egyik elemeként említik. Az ember kezdi elveszíteni isteni teremtményi mivoltát. Abban a pillanatban, amikor eltűnik ez az isteni dimenzió (test-lélek-értelem), millió kérdést fel lehet tenni millió válasszal, ám már a kérdések sem lesznek megfelelőek.

Mire gondol pontosan?

A társadalomban azt látom, hogy az ember mivolta válik antropológiai kérdéssé, aminek számos leágazása van. A férfi és nő viszonya, a szülő és gyermek kapcsolata, az egyén és a közösség egymástól elkülönülő jogai. Vagy nézzük az oktatás szemszögéből, ha nincs meghatározva az, hogy milyen a jó felnőtt ember, akkor nem tudjuk a nevelést sem ebbe az irányba terelni. A szociális szférában állandó polémia, hogy hogyan kezeljük a szegénységet. A segélyezésre építsünk, vagy pusztán annak legyen lehetősége, aki képes dolgozni? Ez a példa ugyan két szélsőséget mutat be, de sokat elmond az ember mivoltáról. Magam és a papjaim számára is azt a feladatot jelöltem ki, hogy az emberről szabad teremtményi mivoltában beszéljenek.

Vizsgáljuk meg közelebbről, a Veszprémi Főegyházmegye esetében is a kérdést! Milyen állapotban van a helyi közösség lelkülete?

A Veszprémi Főegyházmegye egy szép hagyományokkal rendelkező közösség, ennek a hatása pedig a mai napig érzékelhető. Nem akarok összehasonlítgatásokba bocsátkozni, de itt egyfajta természetesebb emberi kapcsolatrendszerrel találkoztam. Józansággal és nyílt megoldásokkal. Ez sok esetben leegyszerűsíti a dolgokat, akár a papsággal való kapcsolatokban, akár a közéleti folyamatokban.

Ha már közélet, milyen a viszonya a világi vezetőkkel?

Őszintén jónak mondhatom, és ami különösen fontos, személyesnek is. Bár a kinevezésemet követően fél éven belül kialakult a pandémiás helyzet, ami megnehezíti a találkozásokat, így is sikerült kialakítani a személyes kapcsolatokat, amiért nagyon hálás vagyok. Polgármester úrral különösen jó a viszonyom.

Kinevezésekor ő kereste meg Önt, vagy fordítva történt?

A protokoll szerint én hívtam meg őt a beiktatásomra, ezután úgy illik, hogy a megérkező egy hónapon belül tisztelgő látogatást tesz. Én ennek igyekeztem eleget tenni, de nem csak Veszprémben, hanem az egyházmegye több településének polgármesterénél is, valamint hivatali vezetőknél, a különböző hatóságok elöljáróinál is. Meggyőződésem, hogy a személyes, jó kapcsolatok a közös ügyeket is gyorsabban előremozdítják. Természetesnek és szükségesnek tartom, hogy ne csak okiratokból és hivatalos levelekből értesüljünk közös feladatainkról.

Tehát a reverenda alatt egy ízig-vérig világi gondolkodású ember van?

Jó lenne túllépni azon a gondolaton, hogy az egyház és az állam egymástól elválasztva, külön kell, hogy működjön. Ez a helytelen berögződés régre vezethető vissza, megjelent már a francia forradalom idején, majd a XIX. századi kultúrharcban is. Be kell látni, hogy más-más feladatkörrel, de ugyanazokért az emberekért vagyunk felelősek. Nekem, mint püspöknek a világi vezetőkkel az együttműködés nem lehet pusztán perszonális igény, hanem olyan bázist jelentenek, amely nélkül elképzelhetetlen a pásztori munka. Természetesen, ha mindemellett adott a személyes jó kapcsolat is, a közös értékrend és gondolkodásmód, az csak elősegíti a folyamatokat.

Másfél éve nevezték ki a veszprémi egyházmegye élére, ez idő alatt pedig a valaha volt legnagyobb fejlesztési csomagot jelentették be. Az időzítés egybevág az Európa Kulturális Főváros projekttel. Szerencsés egybeesés, vagy tudatosan összehangolt projektekről van szó?

Mindkét állítás egyszerre igaz. A kulturális főváros cím egy olyan pont, amit nem lehet megkerülni Veszprémben, egyben jó apropó arra, hogy ennek segítségével megvalósíthassuk terveinket. Ugyanakkor, amikor megérkeztem Veszprémbe, az EKF-től függetlenül azt láttam, hogy az egyházmegye több történelmi értékére ráfér a felújítás, a restauráció. Ilyen a levéltárunk, a könyvtárunk, a gyűjteményi központunk, de említhetném az egyházmegye hivatalát, vagy az idős papi otthont is, valamint az Érseki Palota belső világát. Amikor mélyebben beleástam magam ezekbe a feladatokba, világossá vált, hogy a Várra – amelynek nagy része egyházi tulajdonban van – együttesen érdemes nézni. Ez a gondolatmenet aztán kibővült az egész városra, így lett az EKF-fel együtt egy komplex fejlesztési program. Most olyan jövőképet látok Veszprémben, ahol egyszerre teljesülnek az itt élők, az ide látogató turisták, az egyetemisták, az intézmények, a tudományos központok és az egyházmegye igényei is.

A kormányhatározatok mégis megkülönböztetik az EKF-programra szánt 50 milliárdot az egyházmegyének biztosított 40 milliárdtól.

Megkülönbözteti, de a célok érdekében ezek a végén összeadódnak. Fontos, hogy nem 50 - 40 milliárdról van szó, hanem 50 + 40-ről – ha a város érdekeit nézzük. Mi is abban a szellemben állítottuk össze terveinket, hogy azok hosszútávon Veszprém és a térség fejlődését is szolgálják. Ezért jelennek meg turisztikai célú beruházások, épületrekonstrukciók, valamint olyan kiállítótereket is szeretnénk ismét megnyitni, amelyek eddig zárva voltak a látogatók előtt.

Értékeket szeretnénk továbbra is teremteni. Olyan értékeket, melyek a missziós feladataink megvalósulásában hatékonyan segítenek minket.

Ez a stratégiai gondolkodás inkább hajaz egy világi vezető mentalitására. Miben más egy olyan fejlesztési program, amit az egyház gondoz és nem a város, vagy egy Zrt?

Az egyházmegye gazdasági működtetésében is vannak stabil elveink. Például nem indulunk el egy pályázaton csak azért, hogy elnyerjünk valamennyi forrást. Csak akkor indulunk ilyen forrásokért, ha saját szándékból is megvalósítanánk az adott beruházást. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az egyházak gazdálkodása rendkívül szoros. Annak idején az ingatlanok visszaadása csak részben történt meg, a termelői javak pedig még úgy sem. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a javainkat kizárólag az egyházmegye céljaira használjuk fel hatékonyan. Amiben más egy egyházi fejlesztési program a többi beruházástól, az az, hogy itt a végső célban nem a profit, hanem az emberek lelki üdvének szolgálata is megjelenik. Ehhez kell felhasználni a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, kulturális javakat és a kapcsolatrendszert is.

Elődje, Márfi Gyula 22 évig tevékenykedett Veszprémben, mielőtt nyugállományba vonult. Milyen a kapcsolatuk, milyen gyakran szoktak beszélni?

Nagy segítséget jelentett számomra az, hogy amikor Veszprémbe kerültem, fél évig Gyula atyával laktam együtt az Érseki Palotában. Az ismeretségünk persze sokkal régebbre nyúlik vissza, korábban is meghívott már Veszprémbe. Az, hogy az átadás-átvétel olajozottan történt, nagyban az ő érdeme is. Bár jelenleg a Szentháromság tér másik oldalán lakik a Szent Ferenc papi otthonban, a koronavírus miatt most ott is szigorú látogatási tilalom van, így a közelség ellenére is csak telefonon szoktunk beszélni. Olykor kikérem a véleményét, vagy csak felhívom, hogy érzi magát.

És mit mond? Mivel tölti az idejét jelenleg Gyula atya?

Hasznosan leköti magát, olvas, vagy az udvaron sétál. Ő is, és mi is várjuk, hogy a pandémia után ismét rendszeresen látogassa a plébániát, ahol a mindennapos feladatokban is tud segíteni, például bérmáltatásokban.

Miben más az ön mentalitása, mint az előző érseké? Mit várhatnak öntől a hívek?

Mivel emberek vagyunk, minden érsek személyisége más és más, de ugyanígy idővel változnak a feladatok is, amelyeket meg kell oldani. Látva a társadalmi változásokat, úgy gondolom, hogy a közéleti szereplőknek egyfajta kettős látásmódot kell képviselniük. Egyrészről hűen ragaszkodni kell az elveikhez, másrészről pedig gyakorlatiasnak, gyors reagálásúnak kell lenniük. A világ felgyorsult. Amíg régen 30 nap alatt válaszoltak meg egy levelet, ma már fél nap sincs sokszor erre. Ezzel nem érdemes hadakozni, ilyen a világ és erre a tempóra kell felkészülni. A történelemben egyébként nem példa nélküli, hogy a püspökök intézményvezetői szerepet is betöltöttek, gondoljunk csak a török idők utáni korszakra, ahol a főispánságot egyházi vezetők töltötték be az újrakezdést irányítva.

Nekem ilyen ambícióim nincsenek, de az elvárásoknak megfelelően szeretném gyakorlatiasan, jól irányítani, szolgálni a rám bízott egyházmegyét.

Újévi üzenetében azt mondta, 2021-ben legyünk bátrak, találékonyak és állhatatosak. Húsvéthoz közeledve kiegészítené ezt valamivel?

Nem kell ahhoz egyházi embernek lenni, hogy lássuk, a pandémiás helyzet mennyire megviselt mindannyiunkat, és mennyire próbára teszi az emberek lelkét. Ugyanakkor egy krízishelyzetben nem csak a látható okokat kell kezelni, hanem azt is nézni kell, hogy mi lesz velünk akkor, ha elmúlik ez az időszak, mit fogunk akkor csinálni. Sokszor a vágyaink csak a nehéz időszak végéig terjednek ki. Pedig kell, hogy legyenek terveink, ötleteink az utánra is. Nem elég bátornak lenni, ki is kell tartani. Kortünet, hogy sokszor fellelkesülünk, majd amikor elérjük a célt, akkor örülünk, de sokszor ez az út hosszabb, mint előre gondolnánk, és nem járjuk végig a megálmodott utat. Talán az is mondatja velem, hogy milyen fontos az állhatatosság, hogy sokáig atletizáltam, ott pedig megtapasztaltam, hogy a 20 km-es táv felénél megtett lépések ugyanolyan fontosak, mint a cél előtti utolsók. Húsvét kapcsán az üzenetem nem több, mint hogy újuljunk meg Krisztusban. Ezalatt nem azt értem, hogy kicsivel jobbítsuk az életünket, hanem hogy abban újuljunk meg, ami az identitásunk, a saját lényegünk, hiszen csak ekkor lesz ötlet, fantázia, boldogság és bátorság. Ez a nagyböjt mondanivalója, a keresztségben elnyert méltóság újrafelfedezése rejlik ebben az időszakban. Nyerjük vissza szabadságunkat, ez pedig csak Krisztusban lehetséges.

Magyarország Kormánya 2020 augusztusában a 1468/2020. (VIII. 5.) számú kormányhatározatban rögzítette azt a 40 milliárd forintos támogatást, amelynek a Veszprémi Főegyházmegye a kedvezményezettje, lényege pedig, hogy kiszolgálva az Európa Kulturális Főváros törekvéseit, a fejlesztések révén hosszú távon járuljon hozzá a város fejlődéséhez, a közjó megteremtéséhez, mindemellett szem előtt tartva az egyházmegye szándékait is.

A komplex projekt célja a veszprémi vár területén elhelyezkedő egyházi – és egykor egyházi – tulajdonban lévő ingatlanok szerepének és állagának rendezése, valamint turisztikai hasznosítása. Mindez 18 különböző pontot megvalósuló beruházást fed le.

Ha csak a leglátványosabb elemeket soroljuk fel, mindenképpen kiemelhető ebből a listából az Érseki Palota belső fejlesztése, beleértve a pincében egy borturisztikai bemutatótér kialakítását.

A Szaléziánum kiállításainak tematikáját frissítenék, valamint a kávézó és ajándékbolt kínálatát is bővítenék. Látványos projektelemnek ígérkezik a panorámaterasz kialakítása is ugyanitt.

Az egykori piarista gimnázium épületéből egy négycsillagos szállodát hoznának létre, konferenciatermekkel és egy kerti teraszos bisztróval.

Ezen kívül a Benedek-hegy sétányát is megújítanák, a hegyre vezető kálvária stációit is újragondolnák.

A projekt megfogalmaz olyan átfogó fejlesztéseket is a Várban, mint például az utcaburkolat modernizálása, interaktív installációk elhelyezése, de ide sorolhatjuk az egységes jegyrendszer kialakítását és a készpénzmentes fizetés lehetőségének megteremtését is.

A főegyházmegye nagy hangsúlyt kíván fektetni az örökségturizmusra, ezen belül is a vallási és zarándokturisztikai elemekre. De új célterületként az esküvőszervezés is megjelenik már a projektben, hiszen a fejlesztések által egy helyen biztosítva lenne minden, ami szükséges egy ilyen ünnepi eseményhez.

Mint az egész EKF-ben, úgy a Várnegyed megújításánál is fontos szempont a fenntarthatóság, ezért a tervek megfogalmazásakor itt is számításba vették, hogy a különböző kiállítóterek és szolgáltatások egész évben elérhetőek és turistacsalogatóak legyenek, a fenntartása pedig ne rójon aránytalanul nagy terhet a városra és az egyházra.

Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint

 

További cikkek

Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.
Ecoklub
Lépjünk túl a kishitűségen!
Az Európa Kulturális Főváros 2023 program egyik hívószava a beyond – túllépni, amiben még bőven van feladata a veszprémieknek, miközben a város egyes adottságaiban már most is európai szintet képvisel. A polgári attitűdökről, az európaiságról és a 2023 utáni időszakról is beszélgettünk dr. Navracsics Tiborral, a program megvalósításáért felelős kormánybiztossal.