Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Elemzők: nehéz negyedév elé néz a munkaerőpiac
A múlt év végéig még tartotta magát a munkaerőpiaci a járvány második hullámával szemben, az idei első negyedév viszont nehéznek ígérkezik. A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot - kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A távmunkát kipróbálók a járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést
A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is - közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.
Varga Mihály: 20 milliárd forinttal megemelték a cégek környezetbarát beruházást támogató pályázati keretet
A Gazdaság-újraindítási Akcióterv részeként a keretösszeg 20 milliárd forintos emeléséről döntöttek a cégek környezetbarát beruházásait támogató pályázatnál - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán szerdán.
IT
Az ötven feletti informatikusok segíthetnek enyhíteni a munkaerőhiányt
Az átlagos magyar informatikus a harmincas éveiben jár, csupán az IKT-munkakört betöltők 10 százaléka idősebb 50 évesnél. Pedig az idősebb szakemberek több fontos területen is jobban teljesítenek fiatalabb kollégáiknál, az alaptalan sztereotípiák miatt azonban sok helyen nem alkalmaznak idősebb informatikusokat. Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és az IFUA Horváth & Partners közös kutatásának eredményei rámutatnak arra, hogy miként és milyen pozíciókba érdemes az ötvenes korosztály tagjait integrálni az infokommunikációs szektorba, amely kapcsán a szövetség pilotprojektet is indít vállalati partnerek bevonásával.
vállalatok
Optimista jövőkép: a magyar vállalatok 44 százaléka létszámnövekedéssel számol 2021-ben
A magyar munkaerőpiac irányt váltott a világjárvány alatt: az elmúlt években sokszor a vállalatok versengtek a munkavállalókért, de 2020-ban több pozíció esetén ez megfordult – ismertette friss, közös tanulmányának eredményeit online konferenciáján a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG). A két cég egyedülálló elemzése átfogó képet ad a hazai munkaerőpiac változásairól, és az ennek hatására megjelenő új folyamatokról.
külföld
Emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban
Emelkedett az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten, de a munkaerőpiaci helyzet stabilan javul, mivel az újabb fiskális ösztönzők és a új koronavírussal fertőzöttek számának csökkenése lehetővé teszi, hogy egyre több szolgáltatóipari vállalkozás újraindítsa a működést.
vállalatok
Fél millió eurót fektetnek be a magyarok által alapított Cursor Insight nevű cégbe
Több mint fél millió eurót fektet be a PortfoLion Capital Partners által vezetett befektetői társulás a Cursor Insight nevű, magyarok által alapított biometrikus azonosítási megoldásokat fejlesztő vállalkozásba - közölte az alapkezelő az MTI-vel csütörtökön.
vállalatok
A járvány miatt romlottak a Mol-csoport tavalyi eredményei
A járvány miatt a Mol-csoport eredményei romlottak tavaly 2019-hez képest, az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 16 százalékos csökkenéssel 630 milliárd forint (2,05 milliárd dollár) volt - derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján péntek hajnalban közzétett gyorsjelentésből.
vállalatok
Szijjártó: nyolc vállalat 13 milliárd forint támogatással beruház külföldön
Nyolc vállalat 25 milliárd forint értékben hajt végre beruházást külföldön, ehhez pedig 13 milliárd forintnyi állami támogatást kapnak - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán az oklevél átadási ünnepségen, Budapesten.
belföld
Sok háztartás kiadásai csökkentek a lezárások miatt
Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió óta, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből. Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is.
Munkaügyi bírság: a visszaeső cégek januártól különösen rosszul járhatnak
Rendkívül körültekintőnek kell lenniük azoknak a vállalatoknak, vállalkozásoknak, amelyeknél az elmúlt három évben munkaügyi jogsértést tártak fel. Az év elejétől ugyanis új szabályok vonatkoznak a bírság kiszabása során mérlegelendő szempontokra – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Azok, akik az említett időszakban már hibáztak, a korábbinál jóval tetemesebb büntetésre számíthatnak.
vállalatok
Varga Mihály: csaknem 30 milliárd forintból indulnak pályázatok vállalkozások számára
A Gazdaság-újraindítási Akcióterv részeként 4 kiíráson csaknem 30 milliárd forint fejlesztési forrásra pályázhanak vállalkozások - jelentette be a pénzügyminiszter a közösségi oldalára hétfőn feltöltött videóban.
sör
Sörszövetség: 7,5 százalékkal csökkent a gyártók forgalma tavaly
Tavaly az öt legnagyobb hazai sörgyártó (Borsodi, Dreher, Heineken, Carlsberg és Pécsi) teljes forgalma 7,5 százalékkal, 6,177 millió hektoliterre mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig még ezt is meghaladó mértékben, 9 százalékkal, 5,657 millió hektoliterre esett az előző évhez képest - közölte a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója az MTI érdeklődésére.
Veszprém
Visszafogott, biztonságos és innovatív Veszprém 2021-es költségvetés-tervezete
A város 46 milliárd forintból gazdálkodhat idén - mondta Porga Gyula polgármester pénteken.
GKI: valóságos roham indulhat az otthonfelújítási támogatásért
Az idén januárban hatályba lépett otthon-felújítási program sokak érdeklődését kiváltotta: a háztartások 7 százaléka - a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer család - biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két évben - derül ki a GKI és a Masterplast közös januári lakáspiaci felméréséből.
vállalatok
Újabb napelemparkot építenek Öskü mellett
20 hektáron elterülő napelempark alapkövét tették le péntek délelőtt Öskü mellett, amely 5500 családnak az éves energiaszükségletét is képes lesz fedezni a következő évtizedekben.
Önkormányzati segítségre is számíthatnak a veszprémi vendéglátóhelyek
Konzultációra hívta a polgármester a helyi vendéglátósokat, hogy közösen határozzák meg, milyen segítséget tud adni az önkormányzat ahhoz, hogy a vállalkozások átvészeljék ezt az időszakot, amikor nem tudják azt a szolgáltatást végezni, ami mellett elköteleződtek.
Ütemterv szerint halad a veszprémi elkerülő építése
Jövő év végére befejeződik a veszprémi déli elkerülő út Litéri és Füredi csomópont közti 7,5 kilométer hosszú szakaszának megújítása- közölte a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese csütörtökön.
Az építőiparban jelentősen megugrott az álláskeresések száma
Szállítás/logisztika, fizikai és segédmunka, személy- és vagyonvédelem, vendéglátás és idegenforgalom – az idei keresések alapján ezek a legkelendőbb álláskategóriák, míg a legnagyobb növekedés most egyértelműen az építőipari állásoknál látható. A kékgalléros álláshirdetésekben piacvezető Jófogás stratégiai partnerével, a munkaerő-kölcsönzésben élen járó Trenkwalderrel közösen tekinti át a legérdekesebb munkaerőpiaci aktualitásokat.

Öt év alatt megduplázódott itthon az informatikusok iránti kereslet

2021. február 7. 7:40
IVSZ

Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal – derül ki egy most elkészült kutatásból. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által a GINOP-3.1.1. („Programozd a jövőd”) projekt keretében elvégzett kutatás során 3 140 céget, 2 159 informatikust, 1 785 középiskolás és 2 170 felsőoktatásból lemorzsolódott diákot kérdeztek meg, 60 mélyinterjút készítettek, valamint közel 11 ezer álláshirdetést elemeztek. Az átfogó kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között. 

Növekvő szakadék a piaci igények és a képzési kibocsátás között

Az öt év elteltével megismételt munkaerőpiaci kutatás szerint 2015 óta – ingadozó jelentkezési kedv és magas lemorzsolódás mellett – csak enyhén nőtt a diplomás informatikusok száma. Bár az utóbbi években népszerűvé váltak az IT képzési programok a felnőttképzésben, ezek megjelenése önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget (ennek 30 százalékában mesterszintű képzettséget) várnának el. A jelentős munkaerőhiány miatt a munkáltató kényszerűségből vagy a keresettnél alacsonyabb végzettségű munkatársat alkalmaz, vagy kivár a tervezett fejlesztéssel.

„Jóllehet mind a hagyományos képzési formákban, mind pedig az innovatív oktatási intézményekben nőtt a kínálat és egyre többen érdeklődnek az informatikai szakmák iránt, nem sikerült az elmúlt években megfordítani a trendet. Ennek oka az, hogy míg a képzési oldalon csak fokozatosan tudtunk fejleszteni, addig a ma már minden gazdasági területre és ágazatra kiterjedő digitalizáció nyomán gyorsuló ütemben növekvő igények jelentősen meghaladják a kínálat bővülését” – mondta el a kutatás kapcsán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A kutatás szerint a különböző képzési rendszerek (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakembert bocsátanak a munkaerőpiacra. Ez azonban még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására. 2015-ben a BellResearch által az IVSZ és az NFM megbízásából hasonló módszertannal elvégzett kutatás 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosított, és arra az eredményre jutott, hogy két éven belül – megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állása esetén – összesen plusz 22 ezer főt tudott volna foglalkoztatni a piac. 2020-ra ennek háromszorosára, 9 ezerre nőtt az aktuálisan betöltetlen álláshelyek száma és kétszeresére, 44 ezerre nőtt a foglalkoztatási potenciál.

 „Az elmúlt években évente több mint ötezer új informatikai munkahely nyílt, és a növekedés üteme a közeljövőben csak gyorsulni fog” – mondta Vinnai Balázs. A következő 2 évben a munkaerőpiac realitásaival számoló  „reális forgatókönyv” esetén 34 ezer, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember rendelkezésre állását feltételező „potenciális forgatókönyv” esetén pedig 44 ezer digitális szakembert tudna felvenni a piac. A jelenlegi kibocsátási számok alapján ezzel a növekedéssel nem tud lépést tartani az informatikusképzés, így 2023-ra a piaci kereslet és a képzési kibocsátás közötti különbség 15-26 ezer főre bővülhet. 

„A középiskolások körében a természettudományi szakok még mindig nem számítanak népszerűnek, ezeken a túljelentkezés mértéke nem számottevő, nincs valódi verseny a bekerülésért. Ezért annak ellenére nem képzünk elég informatikust, hogy a kutatásban résztvevők közül a reál szakokra jelentkezők közel fele nyilatkozott úgy, hogy valamilyen IT-képzést tervez választani” – mondta. Az IVSZ elnök szerint „a szakokon továbbra is igen magas a lemorzsolódás, ami leginkább a középiskolai oktatás hiányosságaira vezethető vissza. A felvett diákok nem rendelkeznek elegendő háttértudással és készségekkel, így nehezen tudnak előrehaladni a felsőfokú tanulmányaikban.”

Az alábbi ábra a kereslet és a kínálat közti eltérést a vizsgált képzési szintek szerint bontva is megmutatja. Látható, hogy 2 év múlva az egyetemi alap- és mesterképzés esetében is meghaladhatja a 10 ezer főt a hiány. (A képzési kibocsátást előrejelző modell az elmúlt 7 év képzési kibocsátási adatainak elemzése alapján készült, így nem számol azzal, hogy ugrásszerű növekedés történne bármely képzési forma esetében.)

Az oktatás problémái mellett az informatikushiányhoz hozzájárulnak a munkahelyeken tapasztalt nehézségek is. A több mint 2 ezer megkérdezett informatikai munkavállaló 26 százaléka gondolkodott már pályaelhagyáson, a legtöbben alacsony bér, más terület iránti érdeklődés, vagy a kiégés miatt; a megkérdezettek mintegy harmada megfontolná a külföldi munkavállalást is. 

A tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet, hiszen ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban. Felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza. 

Már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, és az IVSZ által készíttetett „A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban” című tanulmányban foglalt előrejelzés szerint éveken belül a teljes nemzetgazdaság motorjává válhat: az új technológiák (5G, IoT, MI, blockchain, cloud, stb.) gyors bevezetése 3-5 éven belül  éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

 

Átfogó stratégiát javasol az IVSZ

Vinnai Balázs szerint a kritikus mértékű szakemberhiány elkerüléséhez az állam gyors, hatékony és átfogó beavatkozására lenne szükség – ennek érdekében az IVSZ komplex javaslatcsomagot dolgoz ki. „Az egyetemi IT-képzések, illetve a digitalizációra is kiterjedő interdiszciplináris képzések iránti érdeklődés növelése, valamint a lemorzsolódás mérséklése szempontjából is fontos a köznevelés digitális átalakítása, valamint a szakképzés és a felnőttképzés színvonalának növelése, az innen kikerülők munkaerőpiaci lehetőségeinek javítása. A hagyományos felnőttképzési modellek mellett van potenciál a bootcampek állami támogatásában is. Fontos továbbá az is, hogy állami programokkal, akár bértámogatással vonzóbbá tegyük a hazai informatikusok számára az itthon, illetve a pályán maradást.” 

A kutatási eredmények ismeretében az IVSZ a következő hetekben áttekinti és kibővíti az informatikus- és digitális szakemberhiány enyhítésére vonatkozó korábbi javaslatait, majd a javaslatcsomagot átadja a kormányzati döntéshozóknak. Az már most is világosan látszik, hogy a kereslet és a kínálat közötti eltérés olyan mértékű, hogy azt önmagában a felsőoktatás átalakítása nem képes megoldani, ezért komplex, több beavatkozási pontból álló, összefüggő stratégiára van szükség. Az IVSZ többek között az alábbi javaslatokat kívánja a döntéshozók elé terjeszteni:

A köznevelés digitális átalakítása, a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) és a Digitális Munkaerő Program (DMP) következetes végrehajtása;

  • Az informatikai felsőoktatási képzés bemeneti és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztése;
  • Vonzó és versenyképes hazai felsőoktatási (IT és interdiszciplináris) képzések;
  • Az IT-munkavállalók itthon tartása, a külföldön dolgozó magyar informatikusok számára vonzó hazai ajánlatok; 
  • A szakképzés és a felnőttképzés digitális megújítása;
  • Nagyobb kormányzati elköteleződés és támogatás valamennyi képzési forma mellett;
  • A hazai informatikus munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló támogatási konstrukciók és ösztöndíj programok létrehozása.

 

További cikkek

Elemzők: nehéz negyedév elé néz a munkaerőpiac
A múlt év végéig még tartotta magát a munkaerőpiaci a járvány második hullámával szemben, az idei első negyedév viszont nehéznek ígérkezik. A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot - kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
A távmunkát kipróbálók a járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést
A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is - közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.
Varga Mihály: 20 milliárd forinttal megemelték a cégek környezetbarát beruházást támogató pályázati keretet
A Gazdaság-újraindítási Akcióterv részeként a keretösszeg 20 milliárd forintos emeléséről döntöttek a cégek környezetbarát beruházásait támogató pályázatnál - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán szerdán.
vállalatok
Optimista jövőkép: a magyar vállalatok 44 százaléka létszámnövekedéssel számol 2021-ben
A magyar munkaerőpiac irányt váltott a világjárvány alatt: az elmúlt években sokszor a vállalatok versengtek a munkavállalókért, de 2020-ban több pozíció esetén ez megfordult – ismertette friss, közös tanulmányának eredményeit online konferenciáján a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG). A két cég egyedülálló elemzése átfogó képet ad a hazai munkaerőpiac változásairól, és az ennek hatására megjelenő új folyamatokról.
belföld
Sok háztartás kiadásai csökkentek a lezárások miatt
Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió óta, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből. Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is.