Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém
Országosan is egyedülálló fejlesztés kezdődött a Jendrassik-Venesz Technikumban
A kormányzati Modern Városok Programnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintból építik ujjá a tanműhelyt, építenek új iskolai szárnyat, és szereznek be eszközöket a veszprémi középiskolában.
vállalatok
Újabb veszprémi cég beruházását támogatja a kormány
Újabb három jelentős, nemzetközi jelenléttel rendelkező német vállalat – köztük a veszprémi Beurer – döntött további magyarországi beruházás mellett - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
A várost is érintő gazdaságfejlesztési zóna képviselői egyeztettek Veszprémben a kormánybiztossal
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában- mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
belföld
Tovább csökkentek az albérletárak - Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak
Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak az KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest - áll az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójában, amely a legújabb - december végére, január elejére jellemző - kínálati adatokat is ismerteti.
Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
ITM-államtitkár: tartósan javultak a foglalkoztatási mutatók 2020 második felében
A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan mérséklődik, 2020 decemberére 290 ezerre csökkent az álláskeresők száma - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek eljuttatott közleményben kedden.
Izer Norbert: az új adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek majd
A 2021-ben hatályba életbe lépő adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek - hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Hússzövetség: a legtöbb virsli decemberben fogy
Némileg lassult a koronavírus-járvány miatt a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése; az év végén egyébként hagyományosan az időarányosnál 20-25 százalékkal többet vásárol a lakosság ebből a termékből - közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-vel.
kkv
Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k
A pandémia miatt kialakult gazdasági nehézségek katalizáló erővel hatottak a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődésére. A válsághelyzet pozitív következményeként sokan döntöttek olyan informatikai háttérfejlesztések mellett, amelyek lehetővé tették a helytől független munkavégzést és a távmunkát. A kötelező minimumon túlmutató megoldások iránt is érezhetően megnőtt az igény, és egyre nagyobb teret nyertek a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek, amivel hosszútávon óriásit nyerhetnek a vállalkozások. „Ma ott tartunk, hogy már a kis cégektől sem teljesen idegen a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéshozatal vagy a valós idejű készletgazdálkodás fogalma” – mondta Iván László, a felhőszolgáltató Kvazar.cloud cégvezetője.
belföld
Gépjárműadó: mi változik jövőre?
A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) nem érinti, plusz teendőjük nem lesz. Az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni.
külföld
Az európaiak csökkenő arányban vásárolnak hamisított termékeket egy felmérés szerint
Egyre kevesebben vásárolnak hamisított terméket, illetve használnak illegális online forrásokat Európában és Magyarországon egyaránt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kutatása szerint, amely megállapította, hogy uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat.
belföld
DIW: februártól indulhat meg ismét a német gazdaság növekedése
A fertőzések növekvő száma és az emiatt bevezetett újabb korlátozások az év végére visszavetették a német gazdaság növekedési dinamikáját és legkorábban csak februárban lehet ismét javulásra számítani a berlini DIW gazdaságkutató intézet hétfőn publikált elemzése szerint.
vállalatok
GVH: hiányosan tájékoztathatta a fogyasztóit a DIGI
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a DIGI-vel szemben, mert nagysebességű internet szolgáltatásának népszerűsítése megtévesztheti a fogyasztókat - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
belföld
ITM: közel félmillió forintot is kereshetnek a frissdiplomások
Az Oktatási Hivatal most lezárult, mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült kutatása azt bizonyítja, hogy a felsőfokú képzéseket végzettek rövid idő alatt, a tudásukhoz méltó bérezést kaphatnak. A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye.
Veszprém
Hárommilliárdos városi tőkealapot hoztak létre Veszprémben
Aláírta a városi tőkealap létrehozását szentesítő megállapodást Porga Gyula polgármester és Bugár Csaba, az MFB Invest vezérigazgatója december 10-én.

Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!

Trend
2020. december 9. 16:35

A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.

Egy veszprémi filozófus mondta nem is olyan régen, hogy ha valóban meg akarod határozni magad, akkor válaszolj arra a kérdésre: mi az, amit akkor is csinálsz, ha az egyáltalán nem kifizetődő, nincs belőle semmilyen hasznod, de jól érzed magad benne. Ilyen megközelítésből Demeter Szilárd kicsoda?

Amit valóban szerelemből és hobbiból csinálok, az a zenélés és a szépirodalom. Tehát ezek szerint rockzenész és író vagyok. Sokszor mondom, hogy én valójában zenész szeretnék lenni, csak nem hagyják. Amikor eljutok oda, hogy elég pénzt keresek egyéb tevékenységeimmel, hogy felszabadítsam a szabadidőmet, akkor mindig megtalál egy új feladat. Így lettem a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, most pedig a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos.

Úgy hangzik, mint egy modern kori polihisztor.

Filozófiából van diplomám és úgy tartják, hogy a filozófusok mindenhez (is) értenek. Ez esetemben annyit jelent, hogy Jolly Jokerként bevethető vagyok több területen is.

Mennyire volt tudatos ennek az életpályának az építése? Amikor a kolozsvári egyetemen kellett elviselnie a szó szerinti értelemben vett pofonokat, gondolt-e arra, hogy egyszer a magyarországi vezető értelmiségiek közé sorolják majd?

Egyáltalán nem volt tudatos. 2014-ig el sem tudtam képzelni, hogy valaha elköltözöm Erdélyből, még időszakosan sem. 110%-ban székely vagyok, Székelyföld a szülőföldem, ott érzem magam otthon. Az elmúlt tíz évben azonban megváltozott a mentális térképem, most már Kárpát-haza létezik a fejemben. Én mindig igyekszem tartalmasan élni az életemet és az adott korszak kihívásainak, az adott helyen maximálisan megfelelni.

Mint irodalmárt kérdezem, a mostani kulturális korszakunk miért különbözik ennyire a száz évvel ezelőttitől, például a nyugatos nemzedéktől, ami az egyik fénykora volt a magyar irodalomnak? Manapság a megosztottság szinte tapintható.

A magyar írótársadalom, de az egész magyar kultúra megosztottsága nem új keletű, a reformkor óta jelen van a társadalmunkban. A legnagyobb különbség viszont az, hogy amíg akkoriban létezett egy közös premissza, egy közös nemzeti minimum, ma ez nincs jelen.

Abban akkor mindenki egyetértett, hogy a magyar kultúra egy önérték, egy védendő érték, ami a miénk. Ez teremti meg az identitásunkat. Ma a progresszív oldal erről a kérdésről levált. Nem a nemzeti identitás, hanem különböző kulturális irányvonalak alapján szerveződnek ezek a művészeti csoportok. Ezért identitáspolitikai harcok folynak, mintsem kultúrharc-küzdelmek.

Ki lehet ebből maradni egyáltalán?

Ki lehet, de annak ára van. Lehet akármennyire jó író valaki, a teljesítményét így nem fogják elismerni. A különböző szekértáborok nem fognak tudomást venni róla. Aki állandóan középen áll, az nem kap elismerő kritikát, vagy díjakat, nem fogják futtatni a különböző marketing gépezetek. Ha az emberben akkora a szenvedély az írás iránt, hogy neki az a fontosabb, mint a hírnév, akkor ezt az árat hajlandó megfizetni. Persze lehet, hogy így is megérkezik előbb-utóbb az elismerés. A legjobb példa erre Kertész Imre. Róla, miután a 70-es években megírta a Sorstalanságot, még nagyon kevesen beszéltek. Később, amikor a művével megnyerte a Nobel-díjat, kénytelenek voltak beemelni a kánonba, mégiscsak az egyetlen magyar Nobel-díjas írónk. De ő továbbra is autonóm és autoriter, szellemileg szabad maradt, aki kényelmetlen dolgokat mondott minden oldal számára, ezért egyik tábor sem tudta bekebelezni.

Meglehetősen vékony jégnek tűnik ez a pálya. Egy első kéziratos írónak milyen kilátásai vannak? Mit tanácsol neki?

Nem kell rögtön világhírnévre törekedni. Az irodalom egy hosszútávfutás. Ha íróként, vagy költőként egyből kötetet ad ki valaki, be kell áraznia magát, el kell fogadnia, hogy az először nem lesz tökéletes, a kezdő kötetek összes hibáit tartalmazza majd. Abból lesz csak író, aki tíz év múlva is ugyanolyan lelkesedéssel ír, mint egy évtizeddel azelőtt. A legfontosabb, saját tapasztalatomból kiindulva, hogy az író saját életét élje. Ne akarjon megfelelni a különböző kánonoknak, szerepeknek. Akkor lesz csak hiteles a karaktere, és így tudja hitelesen közvetíteni a gondolatait.

Van még közvetítő ereje a kultúrának?

Csak a kultúrának van közvetítő ereje. A magyarok esetében pedig kifejezetten az irodalomnak.

Mi nem vagyunk egy filozófus népség, nem szeretjük a logikai láncolatokon felépülő világképeket. Mi elmeséljük a történeteket, és versekben, zenékben értjük meg a világot. A mi metafizikánk költeményekben és zeneszámokban van megfogalmazva.

Ezért is fontos, hogy ne tömegtermékként gondoljunk azokra a kulturális elemekre, amelyekben élünk. Nagyon jó dolog, hogy van nekünk Lisztünk és Bartókunk, de nagyon kevesen hallgatjuk ma már őket. Az lenne a fontos, hogy amit hallgatunk és olvasunk, az rólunk szóljon. Nem a globális ipar ellen beszélek, de lehetőleg, amit magunknak csinálunk, ahhoz tegyük hozzá a saját termékeinket is. Pontosabban a saját megfejtéseinket is.

Az Európa Kulturális Főváros projekt lényege pont ez, hogy a kultúrán keresztül fogalmaz meg terület- és közösségfejlesztési projekteket. Ön szerint reális ez a mai világban?

Balatonfüred ebből nőtte ki magát. Évtizedek óta invesztálnak a különböző kulturális fejlesztésekbe, ezért ma már sokkal több, mint egy átlagos Balaton-parti üdülőváros. Az EKF-nek pedig az az erőssége, hogy nem kizárólag Veszprémben, hanem Balaton-felvidékben gondolkodik. Szerintem nem a 2023-as év lesz a kérdéses, hogy meg tudja-e Veszprém ugrani ezt a lécet, mert meg tudja. Sokkal inkább az, hogy utána öt, vagy tíz év múlva milyen lesz a térség szellemisége. Mi most egyfajta Noé bárkája vagyunk, meg tudjuk mutatni, hogy melyek azok a kulturális szervezőelemek, amelyek az elmúlt 2000 évben naggyá tették ezt a nyugati civilizációt. A kulcs abban rejlik, hogy a következő évtizedekben is fel tudjuk-e mutatni, meg tudjuk-e őrizni a maga szerethető, akár kistérségi módján azt, hogy mi igenis ezen értékek mentén éljük az életünket.

Beszéljünk kicsit az aktuális kihívásokról is. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként és a könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztosként is azt a feladatot kapta, hogy reformálja meg a kultúra ezen ágait. Mely területeken a legégetőbb a beavatkozás?

A zenére és az irodalomra is igaz, hogy beszűkült a piaca. Nagyon erős monopolhelyzetek alakultak ki, ez pedig nem teremti meg az egészséges versenyhelyzetet. Ez hosszabb távon óhatatlanul is egy lefelé tartó spirált eredményez majd. Kevesek által bejátszott térről beszélünk, akiket még kevesebbek választanak ki és futtatnak fel. Ez óhatatlanul ahhoz fog vezetni, hogy az irodalmunk, vagy a könnyűzenei kultúránk ellaposodik, hiszen páran meghatározzák, hogy csak ezt lehet eladni, akkor a művészek ezt fogják csinálni, a magyarok pedig ezt fogják megvenni, hiszen nincs más. Ezért először szélesíteni kell a kultúra nyomtávját. A tehetséggondozásra kell építeni és lehetőséget adni a fiataloknak, hogy megmutathassák magukat. A végeredmény egy exportképes termék lehet, amire kíváncsiak lehetnek külföldön is. Nem azt kell csinálni, amit Franciaországban, az USA-ban, vagy Nagy-Britanniában művelnek, hanem felépíteni egy saját arculatot, ahol saját, felismerhető karakterek alapján növi ki magát a könnyűzenei ipar. Olyan termékeket adjunk el, ami más, mint az összes többi. Ez lehet a versenyelőnyünk.

Tehát jelenleg másolunk csak?

Többségében igen. Önmagában ez nem probléma, hiszen a rock ’n’ roll sem egy ősmagyar műfaj, nem baj az, ha a globális formai megoldásokhoz ragaszkodunk. Csak azt látjuk, hogy, amíg skandináv metálról, vagy brit popról beszélnek az emberek, addig a magyar megfelelőikről nem. Pedig ezekbe bele lehetne vinni azokat a nemzeti karakterjegyeket, amitől sajátossá válna, másrészről pedig azt a pozíciót, ahonnan nézünk a világra. Az, hogy a Kárpát-medence közepéről nézzük a világot, sajátos látásmódot eredményez.

Pozitív példaként Lovasi Andrást szoktam felhozni, az ő világa egy sajátos közép-európai melankolikus világ, ami egyértelműen felismerhető.

Önt, ha a politikai térben kell elhelyezni, egyértelműen jobboldali jelvénnyel látják el, mégis időről időre hallani arról, hogy jegyzetten a baloldali művészvilág képviselőivel is leül egy asztalhoz. Ez nem ritka a magyar közéletben.

A legbutább hozzáállás az, ha nem állunk szóba egymással. Én vállalom, hogy deklaráltan jobboldali vagyok, viszont ezt szabad akaratomból, a saját értékvilágom alapján mondom. Azt viszont, aki nem úgy gondolkodik, ahogy én, csak emiatt sohasem zárnám ki a párbeszédből. Sőt, a magyar kultúra akkor lesz erős, ha mindenki beletartozik, én pedig egész magyar kultúrában gondolkodom. Egyetlen egy feltételem van, hogy az a művész, akit nekem komolyan kell vennem, ő is abban legyen érdekelt, hogy száz év múlva az ő művészetét majd magyarul akarják kielemezni. Egyszerűbben megfogalmazva, nemzeti kultúrában gondolkodjon. Ez az a nemzeti minimum, ami száz évvel ezelőtt még megvolt.

Ezzel a nyitott szellemiséggel ki lenne az a zenész, illetve irodalmi szereplő, akivel szívesen leülne egy asztalhoz, de még nem volt rá lehetősége?

Zenészek közül Hobóval szívesen elbeszélgetnék egyszer, talán valamikor sor is kerülhet rá. Az irodalom szempontjából szerencsés helyzetben vagyok, mert akikkel szeretnék, azokkal tudok találkozni és vitatkozni is akár. Ha valakit mégis mondanom kell, akkor Karinthy Frigyes lenne, bár vele már nem lesz lehetőségem találkozni.

Demeter Szilárd író, filozófus, politikai elemző és zenész 1976-ban született Székelyudvarhelyen. Írói álneve: Tempetőfi. Filozófus diplomáját 1995-ben szerezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Több egyetemi és kulturális folyóiratnak volt a szerkesztője. 2008-2014 között Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben, előbb, mint sajtófőnök, később, mint irodavezető. 2012 tavaszán a helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Néppárt kreatív kampányfőnökeként is tevékenykedett.

2014-ben Magyarországon, a budapesti Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett. Részt vett 2015-ben a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában. 2018 decemberében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megbízta a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával, majd 2019. február 1-től véglegesen is kinevezték a posztra. Emellett 2019 augusztusában miniszteri biztos lett, 2019. december 31-ig. Ebben a minőségében „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” volt felelős. Ezt a kinevezést 2020. január 1-jétől 2021. december 31-éig meghosszabbították.

2020. júniusától „a magyar könnyűzene megújításáért” felelős miniszteri biztos. Demeter Szilárd szabadidejében a Loyal nevű zenekar basszusgitárosaként lép fel.

 Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila, OrrdogRobi (Robert Szalai)

További cikkek

Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.
Trend
Hogyan legyünk műgyűjtők?
Először is: tegyünk szert tőkére. Emellett természetesen az sem árt, ha kellő művészeti látásmóddal rendelkezünk és tisztában vagyunk a kereskedelmi szabályokkal. A műgyűjtés iránti vágy világszerte egyre többekben ébred fel az utóbbi években, a trend pedig jól láthatóan hozzánk is begyűrűzött.
Trend
Következő megálló: a XXI. század
2019. január elsejétől Veszprém a saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést: a feladatot egy idén alapított önkormányzati tulajdonú cég, a V-Busz Kft. végzi majd. Hogyan jutottunk el oda, hogy a városvezetés szakít az ÉNYKK-val, és mit várhatunk az új konstrukciótól?