Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

15 éves rekord az EU-ban, Magyarországon enyhébb a drágulás
Jelentős eltérések láthatóak az uniós országok lakáspiacain, miközben a negyedéves lakásdrágulás mértéke az EU-ban és az Eurozónában 15 éves rekordokat döntött. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely az Eurostat legfrissebb adatait dolgozta fel.
Csúcsot döntött a használtautó-piac forgalma 2021-ben
Az előzetes adatok szerint a hazai használtautó-piacon minden eddiginél több, csaknem 819 ezer személygépkocsi cserélt gazdát tavaly, ez 3,4 százalékkal haladja meg az előző évit, amikor 791 ezer volt a belföldi átírások száma. Ezzel a használt személyautók hazai piacának forgalma nem egészen egy évtized alatt a duplájára emelkedett - közölte a JóAutók.hu az MTI-vel csütörtökön.
Megduplázta vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia alatt
Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta hétfőn a The Guardian online kiadása.
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiában
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiai ágazatban a válság előttihez képest, elsősorban az alacsony fizetési kategóriákban, és visszaesett az utánpótlásképzés is a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Megújult a Vilonyai úti gyermekorvosi rendelő
Jelenleg a műszaki átadás folyik, várhatóan február vége előtt fogadhat újra betegeket.
kkv
Óvatos optimizmussal indulnak neki az új évnek a kkv-k
Pozitív várakozásokkal indulnak neki az évnek a mikro-, kis- és középvállalkozások: a K&H kkv bizalmi index enyhe csökkenést követően jelenleg is 11 ponton áll. A cégek optimizmusában szerepet játszik, hogy az előttük álló egy évben a közterhek csökkenésére számítanak. Ezzel együtt enyhe óvatosság is tapasztalható, ami feltehetően a koronavírus negyedik hullámával és a hitelkamatok várható emelkedésével magyarázható.
Több mint 2 milliárd forint támogatás érkezett eddig a térségbeli településekhez a Magyar Falu Programon keresztül
Indulása óta eddig 150 nyertes pályázaton több mint 2 milliárd forintból fejlődtek a választókörzet települései – mondta Ovádi Péter parlamenti képviselő csütörtök reggel Városlődön.
Egy kutatás szerint a Veszprém megyében élők a legboldogabbak az országban
Veszprémet Pest és Vas követi. A legboldogtalanabbak a hevesiek.
Kormányszóvivő: jelentős béremelésekkel indul az év
Jelentős béremelésekkel indul a 2022. esztendő - közölte a Facebookra feltöltött vasárnapi videóüzenetében a kormányszóvivő.
Sosem látott mennyiségű pénz áramolhat az agráriumba és vidékfejlesztésre
Elkészült Magyarország Stratégiai Terve a következő európai uniós ciklusra, amely az új Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtását szolgálja. A programban minden korábbinál hangsúlyosabbak a fenntarthatósági törekvések, és a kormány ezelőtt sosem látott összeggel egészíti ki az Európai Uniótól érkező támogatást. Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubon mutatta be, hogyan változik az ágazat támogatási rendszere 2023 után.
K&H: mennyit költöttek a bankkártyások az év végén?
Javult a fiatal korosztály jövedelmi helyzete tizenkét hónap leforgása alatt - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készített kutatásból. A 19-29 évesek háztartásában a jövedelem 266 ezer forintot tett ki az idei harmadik negyedévben, azaz 16 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 százalékkal 132 ezer forintra emelkedett. A fiatalok hatoda rendelkezik hitellel, jellemzően személyi kölcsönt, lakás- vagy folyószámlahitelt törlesztenek.
A kamatok drágulása miatt már a használt lakások alternatívája a modern, zöld otthon
A piaci és a támogatott zöld hitelek közötti kamatkülönbség miatt ma már olcsóbb energiatakarékos új lakás vásárlására szerződni a hitellel vásárlóknak és a jegybanki kamatemelések folytatódásával közel az idő, amikor már a használt lakás vásárlásánál is jobb alternatíva lesz a zöld hiteles új lakás finanszírozása.
A koronavírus újabb hullámai sem szabnak gátat a kkv-k beruházási terveinek
A cégek nagyjából háromnegyede készül beruházni a következő egy évben, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből. A legtöbben informatikai fejlesztésre, ezen belül főként hardver és szoftvervásárlásra készülnek. A következő egy év fejlesztéseiben a legaktívabbak a középvállalkozások lehetnek, akiknek 85 százaléka tervez beruházást.
kkv
Magas volt az elmúlt két évben a kkv-k beruházási kedve
Szinte minden második vállalkozás végrehajtott beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokra fókuszáló piackutatásából. A megkérdezett vállalatok elsősorban kapacitásbővítés és technológiai fejlesztés céljából döntöttek a beruházások mellett, amelyeket leginkább saját tőke bevonásával finanszíroztak, de jelentős arányban vettek igénybe államilag támogatott és piaci kamatozású hiteleket is.
belföld
Európában elszálltak, itthon stagnáltak a fogyasztói energia árak novemberben januárhoz képest
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint kilenc uniós fővárosban januártól novemberig a lakossági villamosenergia ára negyedével nőtt, itthon alig 1,5 százalékkal. A gázár esetében még ennél is nagyobb árelőnyt élveznek a rezsicsökkentés következtében védett magyar fogyasztók.
magazin
Művészek és új felfedezések nyomába ered az Ecoport friss száma
Hallott már az aszalmáról? És azt tudja, hogy a NASA munkatársai között egy magyar fiatalember is szerepel? És azt, hogy az új magyar film, a Nagykarácsony producere, Lévai Balázs milyen kalandos életutat tudhat magáénak? Az Ecoport legújabb számából mindezek is kiderülnek.
Ericsson: egy évtized alatt 260-szorosára nőtt a mobil adatforgalom
Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobil adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt - derül ki az Ericsson Mobility Report 2021 tanulmányából.
Varga Mihály: 230 milliárd forintnyi pályázat indul a vidéki településeknek
Mintegy 230 milliárd forintnyi pályázatot indítanak a vidéki településeknek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán közzétett videóüzenetében szerdán.
bank
Az OTP 55 millió euróért vesz bankot Albániában
Az OTP Bank 55 millió euróért megvásárolja a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albániát - közölte a pénzintézet hétfőn az MTI-vel.

Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!

Trend
2020. december 9. 16:35

A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.

Egy veszprémi filozófus mondta nem is olyan régen, hogy ha valóban meg akarod határozni magad, akkor válaszolj arra a kérdésre: mi az, amit akkor is csinálsz, ha az egyáltalán nem kifizetődő, nincs belőle semmilyen hasznod, de jól érzed magad benne. Ilyen megközelítésből Demeter Szilárd kicsoda?

Amit valóban szerelemből és hobbiból csinálok, az a zenélés és a szépirodalom. Tehát ezek szerint rockzenész és író vagyok. Sokszor mondom, hogy én valójában zenész szeretnék lenni, csak nem hagyják. Amikor eljutok oda, hogy elég pénzt keresek egyéb tevékenységeimmel, hogy felszabadítsam a szabadidőmet, akkor mindig megtalál egy új feladat. Így lettem a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, most pedig a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos.

Úgy hangzik, mint egy modern kori polihisztor.

Filozófiából van diplomám és úgy tartják, hogy a filozófusok mindenhez (is) értenek. Ez esetemben annyit jelent, hogy Jolly Jokerként bevethető vagyok több területen is.

Mennyire volt tudatos ennek az életpályának az építése? Amikor a kolozsvári egyetemen kellett elviselnie a szó szerinti értelemben vett pofonokat, gondolt-e arra, hogy egyszer a magyarországi vezető értelmiségiek közé sorolják majd?

Egyáltalán nem volt tudatos. 2014-ig el sem tudtam képzelni, hogy valaha elköltözöm Erdélyből, még időszakosan sem. 110%-ban székely vagyok, Székelyföld a szülőföldem, ott érzem magam otthon. Az elmúlt tíz évben azonban megváltozott a mentális térképem, most már Kárpát-haza létezik a fejemben. Én mindig igyekszem tartalmasan élni az életemet és az adott korszak kihívásainak, az adott helyen maximálisan megfelelni.

Mint irodalmárt kérdezem, a mostani kulturális korszakunk miért különbözik ennyire a száz évvel ezelőttitől, például a nyugatos nemzedéktől, ami az egyik fénykora volt a magyar irodalomnak? Manapság a megosztottság szinte tapintható.

A magyar írótársadalom, de az egész magyar kultúra megosztottsága nem új keletű, a reformkor óta jelen van a társadalmunkban. A legnagyobb különbség viszont az, hogy amíg akkoriban létezett egy közös premissza, egy közös nemzeti minimum, ma ez nincs jelen.

Abban akkor mindenki egyetértett, hogy a magyar kultúra egy önérték, egy védendő érték, ami a miénk. Ez teremti meg az identitásunkat. Ma a progresszív oldal erről a kérdésről levált. Nem a nemzeti identitás, hanem különböző kulturális irányvonalak alapján szerveződnek ezek a művészeti csoportok. Ezért identitáspolitikai harcok folynak, mintsem kultúrharc-küzdelmek.

Ki lehet ebből maradni egyáltalán?

Ki lehet, de annak ára van. Lehet akármennyire jó író valaki, a teljesítményét így nem fogják elismerni. A különböző szekértáborok nem fognak tudomást venni róla. Aki állandóan középen áll, az nem kap elismerő kritikát, vagy díjakat, nem fogják futtatni a különböző marketing gépezetek. Ha az emberben akkora a szenvedély az írás iránt, hogy neki az a fontosabb, mint a hírnév, akkor ezt az árat hajlandó megfizetni. Persze lehet, hogy így is megérkezik előbb-utóbb az elismerés. A legjobb példa erre Kertész Imre. Róla, miután a 70-es években megírta a Sorstalanságot, még nagyon kevesen beszéltek. Később, amikor a művével megnyerte a Nobel-díjat, kénytelenek voltak beemelni a kánonba, mégiscsak az egyetlen magyar Nobel-díjas írónk. De ő továbbra is autonóm és autoriter, szellemileg szabad maradt, aki kényelmetlen dolgokat mondott minden oldal számára, ezért egyik tábor sem tudta bekebelezni.

Meglehetősen vékony jégnek tűnik ez a pálya. Egy első kéziratos írónak milyen kilátásai vannak? Mit tanácsol neki?

Nem kell rögtön világhírnévre törekedni. Az irodalom egy hosszútávfutás. Ha íróként, vagy költőként egyből kötetet ad ki valaki, be kell áraznia magát, el kell fogadnia, hogy az először nem lesz tökéletes, a kezdő kötetek összes hibáit tartalmazza majd. Abból lesz csak író, aki tíz év múlva is ugyanolyan lelkesedéssel ír, mint egy évtizeddel azelőtt. A legfontosabb, saját tapasztalatomból kiindulva, hogy az író saját életét élje. Ne akarjon megfelelni a különböző kánonoknak, szerepeknek. Akkor lesz csak hiteles a karaktere, és így tudja hitelesen közvetíteni a gondolatait.

Van még közvetítő ereje a kultúrának?

Csak a kultúrának van közvetítő ereje. A magyarok esetében pedig kifejezetten az irodalomnak.

Mi nem vagyunk egy filozófus népség, nem szeretjük a logikai láncolatokon felépülő világképeket. Mi elmeséljük a történeteket, és versekben, zenékben értjük meg a világot. A mi metafizikánk költeményekben és zeneszámokban van megfogalmazva.

Ezért is fontos, hogy ne tömegtermékként gondoljunk azokra a kulturális elemekre, amelyekben élünk. Nagyon jó dolog, hogy van nekünk Lisztünk és Bartókunk, de nagyon kevesen hallgatjuk ma már őket. Az lenne a fontos, hogy amit hallgatunk és olvasunk, az rólunk szóljon. Nem a globális ipar ellen beszélek, de lehetőleg, amit magunknak csinálunk, ahhoz tegyük hozzá a saját termékeinket is. Pontosabban a saját megfejtéseinket is.

Az Európa Kulturális Főváros projekt lényege pont ez, hogy a kultúrán keresztül fogalmaz meg terület- és közösségfejlesztési projekteket. Ön szerint reális ez a mai világban?

Balatonfüred ebből nőtte ki magát. Évtizedek óta invesztálnak a különböző kulturális fejlesztésekbe, ezért ma már sokkal több, mint egy átlagos Balaton-parti üdülőváros. Az EKF-nek pedig az az erőssége, hogy nem kizárólag Veszprémben, hanem Balaton-felvidékben gondolkodik. Szerintem nem a 2023-as év lesz a kérdéses, hogy meg tudja-e Veszprém ugrani ezt a lécet, mert meg tudja. Sokkal inkább az, hogy utána öt, vagy tíz év múlva milyen lesz a térség szellemisége. Mi most egyfajta Noé bárkája vagyunk, meg tudjuk mutatni, hogy melyek azok a kulturális szervezőelemek, amelyek az elmúlt 2000 évben naggyá tették ezt a nyugati civilizációt. A kulcs abban rejlik, hogy a következő évtizedekben is fel tudjuk-e mutatni, meg tudjuk-e őrizni a maga szerethető, akár kistérségi módján azt, hogy mi igenis ezen értékek mentén éljük az életünket.

Beszéljünk kicsit az aktuális kihívásokról is. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként és a könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztosként is azt a feladatot kapta, hogy reformálja meg a kultúra ezen ágait. Mely területeken a legégetőbb a beavatkozás?

A zenére és az irodalomra is igaz, hogy beszűkült a piaca. Nagyon erős monopolhelyzetek alakultak ki, ez pedig nem teremti meg az egészséges versenyhelyzetet. Ez hosszabb távon óhatatlanul is egy lefelé tartó spirált eredményez majd. Kevesek által bejátszott térről beszélünk, akiket még kevesebbek választanak ki és futtatnak fel. Ez óhatatlanul ahhoz fog vezetni, hogy az irodalmunk, vagy a könnyűzenei kultúránk ellaposodik, hiszen páran meghatározzák, hogy csak ezt lehet eladni, akkor a művészek ezt fogják csinálni, a magyarok pedig ezt fogják megvenni, hiszen nincs más. Ezért először szélesíteni kell a kultúra nyomtávját. A tehetséggondozásra kell építeni és lehetőséget adni a fiataloknak, hogy megmutathassák magukat. A végeredmény egy exportképes termék lehet, amire kíváncsiak lehetnek külföldön is. Nem azt kell csinálni, amit Franciaországban, az USA-ban, vagy Nagy-Britanniában művelnek, hanem felépíteni egy saját arculatot, ahol saját, felismerhető karakterek alapján növi ki magát a könnyűzenei ipar. Olyan termékeket adjunk el, ami más, mint az összes többi. Ez lehet a versenyelőnyünk.

Tehát jelenleg másolunk csak?

Többségében igen. Önmagában ez nem probléma, hiszen a rock ’n’ roll sem egy ősmagyar műfaj, nem baj az, ha a globális formai megoldásokhoz ragaszkodunk. Csak azt látjuk, hogy, amíg skandináv metálról, vagy brit popról beszélnek az emberek, addig a magyar megfelelőikről nem. Pedig ezekbe bele lehetne vinni azokat a nemzeti karakterjegyeket, amitől sajátossá válna, másrészről pedig azt a pozíciót, ahonnan nézünk a világra. Az, hogy a Kárpát-medence közepéről nézzük a világot, sajátos látásmódot eredményez.

Pozitív példaként Lovasi Andrást szoktam felhozni, az ő világa egy sajátos közép-európai melankolikus világ, ami egyértelműen felismerhető.

Önt, ha a politikai térben kell elhelyezni, egyértelműen jobboldali jelvénnyel látják el, mégis időről időre hallani arról, hogy jegyzetten a baloldali művészvilág képviselőivel is leül egy asztalhoz. Ez nem ritka a magyar közéletben.

A legbutább hozzáállás az, ha nem állunk szóba egymással. Én vállalom, hogy deklaráltan jobboldali vagyok, viszont ezt szabad akaratomból, a saját értékvilágom alapján mondom. Azt viszont, aki nem úgy gondolkodik, ahogy én, csak emiatt sohasem zárnám ki a párbeszédből. Sőt, a magyar kultúra akkor lesz erős, ha mindenki beletartozik, én pedig egész magyar kultúrában gondolkodom. Egyetlen egy feltételem van, hogy az a művész, akit nekem komolyan kell vennem, ő is abban legyen érdekelt, hogy száz év múlva az ő művészetét majd magyarul akarják kielemezni. Egyszerűbben megfogalmazva, nemzeti kultúrában gondolkodjon. Ez az a nemzeti minimum, ami száz évvel ezelőtt még megvolt.

Ezzel a nyitott szellemiséggel ki lenne az a zenész, illetve irodalmi szereplő, akivel szívesen leülne egy asztalhoz, de még nem volt rá lehetősége?

Zenészek közül Hobóval szívesen elbeszélgetnék egyszer, talán valamikor sor is kerülhet rá. Az irodalom szempontjából szerencsés helyzetben vagyok, mert akikkel szeretnék, azokkal tudok találkozni és vitatkozni is akár. Ha valakit mégis mondanom kell, akkor Karinthy Frigyes lenne, bár vele már nem lesz lehetőségem találkozni.

Demeter Szilárd író, filozófus, politikai elemző és zenész 1976-ban született Székelyudvarhelyen. Írói álneve: Tempetőfi. Filozófus diplomáját 1995-ben szerezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Több egyetemi és kulturális folyóiratnak volt a szerkesztője. 2008-2014 között Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben, előbb, mint sajtófőnök, később, mint irodavezető. 2012 tavaszán a helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Néppárt kreatív kampányfőnökeként is tevékenykedett.

2014-ben Magyarországon, a budapesti Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett. Részt vett 2015-ben a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában. 2018 decemberében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megbízta a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával, majd 2019. február 1-től véglegesen is kinevezték a posztra. Emellett 2019 augusztusában miniszteri biztos lett, 2019. december 31-ig. Ebben a minőségében „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” volt felelős. Ezt a kinevezést 2020. január 1-jétől 2021. december 31-éig meghosszabbították.

2020. júniusától „a magyar könnyűzene megújításáért” felelős miniszteri biztos. Demeter Szilárd szabadidejében a Loyal nevű zenekar basszusgitárosaként lép fel.

 Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila, OrrdogRobi (Robert Szalai)

További cikkek

Trend
Egy hely, ahol a négylábúból legjobb barát válik
Nem egy hétköznapi állatmenhely épül Veszprém határában, de nem is kizárólag csak egy kutyafuttatót fognak bekeríteni. Az új állatvédelmi kompetenciaközpont egyszerre szolgálja ki a kutyás gazdák igényeit, nyújt állatorvosi szolgáltatást, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a prevencióra és az oktatásra, hogy a négylábúak mellett a leendő gazdák is elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyek egy kutyával, vagy más társállattal való együttéléshez szükségesek. A fejlesztés egy nagyobb összefogás eredménye lesz, amelyről az érintettek nyilatkoztak.
Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.
Trend
Hogyan legyünk műgyűjtők?
Először is: tegyünk szert tőkére. Emellett természetesen az sem árt, ha kellő művészeti látásmóddal rendelkezünk és tisztában vagyunk a kereskedelmi szabályokkal. A műgyűjtés iránti vágy világszerte egyre többekben ébred fel az utóbbi években, a trend pedig jól láthatóan hozzánk is begyűrűzött.