Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém
Együttműködési megállapodást kötött a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara és a Pannon Egyetem
A megállapodással újabb távlatok nyílnak a két intézmény hosszútávú oktatási, kutatási és fejlesztési együttműködései terén, illetve a már meglévő szakmai kapcsolatok is tovább erősödnek.
Az AutoWallis a szlovén piac jelentős szereplőjét vásárolja fel
Tovább folytatja nemzetközi terjeszkedését az AutoWallis, miután kötelező érvényű megállapodást kötött a szlovén piac jelentős autókereskedőjével az Avto Aktivval tevékenységének és ahhoz kapcsolódó ingatlanjainak felvásárlásáról - közölte a cég az MTI-vel pénteken.
belföld
Turisztikai ügynökség: minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus
Minden idők legsikeresebb nyarát zárta 2021-ben a belföldi turizmus Magyarországon - mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a nyári szezont értékelő sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten.
belföld
Bio őrölt mandulát hívtak vissza aflatoxin szennyezés miatt
A forgalmazó dm-drogerie markt Kft . 200 grammos dmBio őrölt mandulát hívott vissza a határérték feletti aflatoxin tartalom miatt - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül érkezett jelzés alapján.
Veszprém
Kívül-belül megújult a Csermák Antal Zeneiskola
A Modern Városok Program keretében több mint 1,6 milliárd forintos állami támogatásból megvalósult fejlesztés részeként új tan- és hangszeres termek, megszépült folyosók, valamint nagyobb ruhatár és büfé várja a tanulókat az új tanévben.
Varga Mihály: állami támogatásból épült koronavírus elleni gyógyszert gyártó üzem
Az Egészségipari Támogatási Program keretében a koronavírus elleni gyógyszerek gyártására új kapacitásokat épített a Pannonpharma Kft. 1,6 milliárd forintból Pécsváradon - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán csütörtökön.
belföld
Tállai András: mintegy 57 ezer nagycsaládos anya mentesült az adófizetés alól
Tavaly mintegy 57 ezer négy- vagy többgyermekes anya nem fizetett egyetlen fillér személyi jövedelemadót sem. Az Európai Unióban is egyedülálló a nagycsaládosokat segítő, magyar adómentesség, amely 2020-ban összességében 22 milliárd forintot hagyott az érintetteknél - tájékoztatta az MTI-t Tállai András.
Új nagymacska bemutató komplexum és háziállat kifutó épül a Veszprémi Állatkertben
Új otthont kapnak a tigrisek, hiúzok és hópárducok. Összesen 3 hektáron újul meg a megyeszékhely vadasparkja.
Szijjártó: a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint ma
A rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még annyian (4,7 millióan) Magyarországon, mint ma és jelenleg is 1700 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Nyírbátorban.
Veszprém
20 éves születésnapját ünnepli a Maxon Motor
A svájci cég veszprémi üzeme kerek két évtizede van jelen a városban. Az évforduló alkalmából felidézték, hogy honnan hova jutott el a vállalat.
Nőtt az AutoWallis árbevétele és nyeresége az első fél évben
Az AutoWallis csoport 97,6 milliárd forint árbevételt ért el az első fél évben, 156 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 3,18 milliárd forint volt, ami több mint négyszerese az előző év hasonló időszakában elért 757 millió forintnak - tájékoztatta a vállalat pénteken az MTI-t.
Több mint 100 millió forint értékű fejlesztések Szentgálon
A község a Belügyminisztérium és a Magyar Falu Program támogatásával fejlesztette ingatlanjait, újította fel útjait, könyvtárát, orvosi rendelőjét és óvodáját az elmúlt másfél évben.
Környezetkímélő és fenntartható üzemanyagok fejlesztését segíti a Pannon Egyetem
Egy négyéves projekt keretében olyan üzemanyag-komponensek kifejlesztésén dolgozott az egyetem, melyek révén a környezetet kímélő, ugyanakkor hosszabb távon is energiatartalmú üzemanyagok kerülhetnek a járművekbe.
belföld
A lakáskiadás jövedelméből adózni kell
A kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja augusztusra és szeptemberre esik, évek óta ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhető házat, lakást. A felsőoktatási tanév kezdetével lassan elfogynak a kiadó albérletek, ezért nem árt tisztázni a hosszútávú lakáskiadás szabályait.
belföld
Varga Mihály: rekordösszeget költ felsőoktatásra a kormányzat
Soha korábban nem költöttek még Magyarországon felsőoktatásra annyi forrást, mint a jelenlegi kormányzati ciklusban - jelentette ki Varga Mihály, az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke az intézmény hétfői, Budapesten megtartott tanévnyitó ünnepségén.
Évtizedes mélyponton a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban
Évtizedes mélyponton a Michigan Egyetem augusztusra vonatkozó fogyasztói hangulatindexe az Egyesült Államokban.
Távközlési szuperholdingot hoz létre a magyar állam és a 4iG
Együttműködési megállapodást kötött Mager Andrea, az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG Nyrt. (4iG) - tájékoztatta az informatikai cég szerdán az MTI-t.
Felmérés: a munkáltatók kétharmada nem bízik ellégé kollégáiban távoli munkavégzés közben
A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe kedden az MTI-vel.
albérlet
Emelkedtek az albérleti díjak
Egyre többen veszik online az iskolaszereket
Jelentősen nőtt az idén az iskolaszerek online eladása az Extreme Digital adatai alapján.
Veszprém
Fedett gokartpálya nyílt Veszprémben
A Házgyári úton egy raktárépületet alakítottak át gokartpályává, így jött létre a környéken egyedülállóan fedett Balatonkarting. A 360 méter hosszú aszfaltcsíkon 20 kanyart kell bevenni, mellette pedig a legmodernebb időmérő technológiával és biztonsági funkciókkal is fel vannak szerelve a gokartok.
bank
Jelentős mennyiségű készpénz maradt a lakosságnál a jegybanki szakértők szerint
Tavaly óta jelentős mennyiségű készpénz maradt a lakosságnál - mondták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi online könyvbemutatójának résztvevői.
Varga Mihály: várakozáson felül nőtt a magyar GDP a második negyedévben
Várakozáson felül, 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ez a valaha mért legmagasabb negyedéves növekedésnek számít - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a Facebook oldalán.
Veszprém
Megkezdték a kerékpárút építését Márkó és Bánd irányába
A Veszprémvölgyi úttól induló kerékpárutat várhatóan jövő május végén vehetjük birtokba.
Az Euronics üzlethálózat árbevétele erőteljesen nőtt az első fél évben
Az Euronics üzlethálózat árbevétele az első fél évben - a márciusi zárva tartást nem számolva - 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, annak köszönhetően, hogy a gazdaság újraindításával jelentősen nőtt a kereslet a műszaki cikkek iránt - közölte az üzlethálózatot Magyarországon üzemeltető Vöröskő Kft. hétfőn az MTI-vel.
belföld
Még mindig sokan dolgoznak szabadságuk alatt is
A magyar munkavállalók harmada alkalmanként, 9 százaléka pedig rendszeresen dolgozik szabadsága alatt is - közölte a Profession.hu állásportál kedden az MTI-vel.
belföld
10 ezer fővel ismét elstartol az ingyenes informatikusképzés
Idén augusztusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium 10 ezer fő számára ismét elindítja a 100 százalékban államilag támogatott informatikusképzést, az Újratervezés Programot, amelyre augusztus 9-ig még bárki jelentkezhet. Az Újratervezés Programot sikeresen teljesítők jövő tavasszal informatikusként válthatnak karriert, ráadásul a képzések résztvevői szabad felhasználású, nulla százalékos kamatozású diákhitelt is igényelhetnek megélhetési költségeik fedezésére.
belföld
Elérte legmagasabb pontját a Mol épülő székháza
Elérte legmagasabb pontját a Mol épülő székháza, ebből az alkalomból bokrétát állítottak kedden a toronyház szerkezetének tetejére.
bank
Magyarnemzet.hu - Matolcsy: csak a biztonságos és sikeres euróbevezetés elfogadható
Amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, kötelezően vállalta, hogy bevezeti a közös fizetőeszközt; a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tartja magát ehhez a kötelezettséghez, de csak biztonságos és sikeres euróbevezetést tartanak elfogadhatónak - fejtette ki a jegybank elnöke a magyarnemzet.hu-n vasárnap megjelent, "Miért jobb nekünk a forint, mint az euró?" című írásában.
külföld
A nem őshonos fajok sokba kerültek Európának az elmúlt hatvan évben
A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.
Veszprém megyében is gyűjtik a búzaadományokat
Veszprém megyében tavaly 185 gazdálkodó 14 tonna búzát ajánlott fel a rászorulóknak. A Magyarok Kenyere program idei búzagyűjtő napját Tésen tartották csütörtök délelőtt.
További drágulásra számítanak az agrárium szereplői
Tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat helyzetét mérő Takarék AgrárTrend Index értéke kismértékben tovább emelkedett a második negyedévben. A piaci szereplők helyzetértékelése főként a baromfi, a szőlő-bor és szántóföldi növénytermesztésre alapozott termékpályákon javult, a többi alágazatban alapvetően stagnálás, minimális csökkenés figyelhető meg. Azzal az élelmiszerpiac minden szereplője egyetért, hogy a nyersanyagok drágulása nem épült még be teljesen az értékesítési árakba. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői is arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, és egy többéves növekedési ciklusra is számítani kell.

Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!

Trend
2020. december 9. 17:35

A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.

Egy veszprémi filozófus mondta nem is olyan régen, hogy ha valóban meg akarod határozni magad, akkor válaszolj arra a kérdésre: mi az, amit akkor is csinálsz, ha az egyáltalán nem kifizetődő, nincs belőle semmilyen hasznod, de jól érzed magad benne. Ilyen megközelítésből Demeter Szilárd kicsoda?

Amit valóban szerelemből és hobbiból csinálok, az a zenélés és a szépirodalom. Tehát ezek szerint rockzenész és író vagyok. Sokszor mondom, hogy én valójában zenész szeretnék lenni, csak nem hagyják. Amikor eljutok oda, hogy elég pénzt keresek egyéb tevékenységeimmel, hogy felszabadítsam a szabadidőmet, akkor mindig megtalál egy új feladat. Így lettem a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, most pedig a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos.

Úgy hangzik, mint egy modern kori polihisztor.

Filozófiából van diplomám és úgy tartják, hogy a filozófusok mindenhez (is) értenek. Ez esetemben annyit jelent, hogy Jolly Jokerként bevethető vagyok több területen is.

Mennyire volt tudatos ennek az életpályának az építése? Amikor a kolozsvári egyetemen kellett elviselnie a szó szerinti értelemben vett pofonokat, gondolt-e arra, hogy egyszer a magyarországi vezető értelmiségiek közé sorolják majd?

Egyáltalán nem volt tudatos. 2014-ig el sem tudtam képzelni, hogy valaha elköltözöm Erdélyből, még időszakosan sem. 110%-ban székely vagyok, Székelyföld a szülőföldem, ott érzem magam otthon. Az elmúlt tíz évben azonban megváltozott a mentális térképem, most már Kárpát-haza létezik a fejemben. Én mindig igyekszem tartalmasan élni az életemet és az adott korszak kihívásainak, az adott helyen maximálisan megfelelni.

Mint irodalmárt kérdezem, a mostani kulturális korszakunk miért különbözik ennyire a száz évvel ezelőttitől, például a nyugatos nemzedéktől, ami az egyik fénykora volt a magyar irodalomnak? Manapság a megosztottság szinte tapintható.

A magyar írótársadalom, de az egész magyar kultúra megosztottsága nem új keletű, a reformkor óta jelen van a társadalmunkban. A legnagyobb különbség viszont az, hogy amíg akkoriban létezett egy közös premissza, egy közös nemzeti minimum, ma ez nincs jelen.

Abban akkor mindenki egyetértett, hogy a magyar kultúra egy önérték, egy védendő érték, ami a miénk. Ez teremti meg az identitásunkat. Ma a progresszív oldal erről a kérdésről levált. Nem a nemzeti identitás, hanem különböző kulturális irányvonalak alapján szerveződnek ezek a művészeti csoportok. Ezért identitáspolitikai harcok folynak, mintsem kultúrharc-küzdelmek.

Ki lehet ebből maradni egyáltalán?

Ki lehet, de annak ára van. Lehet akármennyire jó író valaki, a teljesítményét így nem fogják elismerni. A különböző szekértáborok nem fognak tudomást venni róla. Aki állandóan középen áll, az nem kap elismerő kritikát, vagy díjakat, nem fogják futtatni a különböző marketing gépezetek. Ha az emberben akkora a szenvedély az írás iránt, hogy neki az a fontosabb, mint a hírnév, akkor ezt az árat hajlandó megfizetni. Persze lehet, hogy így is megérkezik előbb-utóbb az elismerés. A legjobb példa erre Kertész Imre. Róla, miután a 70-es években megírta a Sorstalanságot, még nagyon kevesen beszéltek. Később, amikor a művével megnyerte a Nobel-díjat, kénytelenek voltak beemelni a kánonba, mégiscsak az egyetlen magyar Nobel-díjas írónk. De ő továbbra is autonóm és autoriter, szellemileg szabad maradt, aki kényelmetlen dolgokat mondott minden oldal számára, ezért egyik tábor sem tudta bekebelezni.

Meglehetősen vékony jégnek tűnik ez a pálya. Egy első kéziratos írónak milyen kilátásai vannak? Mit tanácsol neki?

Nem kell rögtön világhírnévre törekedni. Az irodalom egy hosszútávfutás. Ha íróként, vagy költőként egyből kötetet ad ki valaki, be kell áraznia magát, el kell fogadnia, hogy az először nem lesz tökéletes, a kezdő kötetek összes hibáit tartalmazza majd. Abból lesz csak író, aki tíz év múlva is ugyanolyan lelkesedéssel ír, mint egy évtizeddel azelőtt. A legfontosabb, saját tapasztalatomból kiindulva, hogy az író saját életét élje. Ne akarjon megfelelni a különböző kánonoknak, szerepeknek. Akkor lesz csak hiteles a karaktere, és így tudja hitelesen közvetíteni a gondolatait.

Van még közvetítő ereje a kultúrának?

Csak a kultúrának van közvetítő ereje. A magyarok esetében pedig kifejezetten az irodalomnak.

Mi nem vagyunk egy filozófus népség, nem szeretjük a logikai láncolatokon felépülő világképeket. Mi elmeséljük a történeteket, és versekben, zenékben értjük meg a világot. A mi metafizikánk költeményekben és zeneszámokban van megfogalmazva.

Ezért is fontos, hogy ne tömegtermékként gondoljunk azokra a kulturális elemekre, amelyekben élünk. Nagyon jó dolog, hogy van nekünk Lisztünk és Bartókunk, de nagyon kevesen hallgatjuk ma már őket. Az lenne a fontos, hogy amit hallgatunk és olvasunk, az rólunk szóljon. Nem a globális ipar ellen beszélek, de lehetőleg, amit magunknak csinálunk, ahhoz tegyük hozzá a saját termékeinket is. Pontosabban a saját megfejtéseinket is.

Az Európa Kulturális Főváros projekt lényege pont ez, hogy a kultúrán keresztül fogalmaz meg terület- és közösségfejlesztési projekteket. Ön szerint reális ez a mai világban?

Balatonfüred ebből nőtte ki magát. Évtizedek óta invesztálnak a különböző kulturális fejlesztésekbe, ezért ma már sokkal több, mint egy átlagos Balaton-parti üdülőváros. Az EKF-nek pedig az az erőssége, hogy nem kizárólag Veszprémben, hanem Balaton-felvidékben gondolkodik. Szerintem nem a 2023-as év lesz a kérdéses, hogy meg tudja-e Veszprém ugrani ezt a lécet, mert meg tudja. Sokkal inkább az, hogy utána öt, vagy tíz év múlva milyen lesz a térség szellemisége. Mi most egyfajta Noé bárkája vagyunk, meg tudjuk mutatni, hogy melyek azok a kulturális szervezőelemek, amelyek az elmúlt 2000 évben naggyá tették ezt a nyugati civilizációt. A kulcs abban rejlik, hogy a következő évtizedekben is fel tudjuk-e mutatni, meg tudjuk-e őrizni a maga szerethető, akár kistérségi módján azt, hogy mi igenis ezen értékek mentén éljük az életünket.

Beszéljünk kicsit az aktuális kihívásokról is. A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként és a könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztosként is azt a feladatot kapta, hogy reformálja meg a kultúra ezen ágait. Mely területeken a legégetőbb a beavatkozás?

A zenére és az irodalomra is igaz, hogy beszűkült a piaca. Nagyon erős monopolhelyzetek alakultak ki, ez pedig nem teremti meg az egészséges versenyhelyzetet. Ez hosszabb távon óhatatlanul is egy lefelé tartó spirált eredményez majd. Kevesek által bejátszott térről beszélünk, akiket még kevesebbek választanak ki és futtatnak fel. Ez óhatatlanul ahhoz fog vezetni, hogy az irodalmunk, vagy a könnyűzenei kultúránk ellaposodik, hiszen páran meghatározzák, hogy csak ezt lehet eladni, akkor a művészek ezt fogják csinálni, a magyarok pedig ezt fogják megvenni, hiszen nincs más. Ezért először szélesíteni kell a kultúra nyomtávját. A tehetséggondozásra kell építeni és lehetőséget adni a fiataloknak, hogy megmutathassák magukat. A végeredmény egy exportképes termék lehet, amire kíváncsiak lehetnek külföldön is. Nem azt kell csinálni, amit Franciaországban, az USA-ban, vagy Nagy-Britanniában művelnek, hanem felépíteni egy saját arculatot, ahol saját, felismerhető karakterek alapján növi ki magát a könnyűzenei ipar. Olyan termékeket adjunk el, ami más, mint az összes többi. Ez lehet a versenyelőnyünk.

Tehát jelenleg másolunk csak?

Többségében igen. Önmagában ez nem probléma, hiszen a rock ’n’ roll sem egy ősmagyar műfaj, nem baj az, ha a globális formai megoldásokhoz ragaszkodunk. Csak azt látjuk, hogy, amíg skandináv metálról, vagy brit popról beszélnek az emberek, addig a magyar megfelelőikről nem. Pedig ezekbe bele lehetne vinni azokat a nemzeti karakterjegyeket, amitől sajátossá válna, másrészről pedig azt a pozíciót, ahonnan nézünk a világra. Az, hogy a Kárpát-medence közepéről nézzük a világot, sajátos látásmódot eredményez.

Pozitív példaként Lovasi Andrást szoktam felhozni, az ő világa egy sajátos közép-európai melankolikus világ, ami egyértelműen felismerhető.

Önt, ha a politikai térben kell elhelyezni, egyértelműen jobboldali jelvénnyel látják el, mégis időről időre hallani arról, hogy jegyzetten a baloldali művészvilág képviselőivel is leül egy asztalhoz. Ez nem ritka a magyar közéletben.

A legbutább hozzáállás az, ha nem állunk szóba egymással. Én vállalom, hogy deklaráltan jobboldali vagyok, viszont ezt szabad akaratomból, a saját értékvilágom alapján mondom. Azt viszont, aki nem úgy gondolkodik, ahogy én, csak emiatt sohasem zárnám ki a párbeszédből. Sőt, a magyar kultúra akkor lesz erős, ha mindenki beletartozik, én pedig egész magyar kultúrában gondolkodom. Egyetlen egy feltételem van, hogy az a művész, akit nekem komolyan kell vennem, ő is abban legyen érdekelt, hogy száz év múlva az ő művészetét majd magyarul akarják kielemezni. Egyszerűbben megfogalmazva, nemzeti kultúrában gondolkodjon. Ez az a nemzeti minimum, ami száz évvel ezelőtt még megvolt.

Ezzel a nyitott szellemiséggel ki lenne az a zenész, illetve irodalmi szereplő, akivel szívesen leülne egy asztalhoz, de még nem volt rá lehetősége?

Zenészek közül Hobóval szívesen elbeszélgetnék egyszer, talán valamikor sor is kerülhet rá. Az irodalom szempontjából szerencsés helyzetben vagyok, mert akikkel szeretnék, azokkal tudok találkozni és vitatkozni is akár. Ha valakit mégis mondanom kell, akkor Karinthy Frigyes lenne, bár vele már nem lesz lehetőségem találkozni.

Demeter Szilárd író, filozófus, politikai elemző és zenész 1976-ban született Székelyudvarhelyen. Írói álneve: Tempetőfi. Filozófus diplomáját 1995-ben szerezte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Több egyetemi és kulturális folyóiratnak volt a szerkesztője. 2008-2014 között Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben, előbb, mint sajtófőnök, később, mint irodavezető. 2012 tavaszán a helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Néppárt kreatív kampányfőnökeként is tevékenykedett.

2014-ben Magyarországon, a budapesti Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett. Részt vett 2015-ben a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában. 2018 decemberében Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megbízta a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával, majd 2019. február 1-től véglegesen is kinevezték a posztra. Emellett 2019 augusztusában miniszteri biztos lett, 2019. december 31-ig. Ebben a minőségében „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” volt felelős. Ezt a kinevezést 2020. január 1-jétől 2021. december 31-éig meghosszabbították.

2020. júniusától „a magyar könnyűzene megújításáért” felelős miniszteri biztos. Demeter Szilárd szabadidejében a Loyal nevű zenekar basszusgitárosaként lép fel.

 Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila, OrrdogRobi (Robert Szalai)

További cikkek

Trend
Egy hely, ahol a négylábúból legjobb barát válik
Nem egy hétköznapi állatmenhely épül Veszprém határában, de nem is kizárólag csak egy kutyafuttatót fognak bekeríteni. Az új állatvédelmi kompetenciaközpont egyszerre szolgálja ki a kutyás gazdák igényeit, nyújt állatorvosi szolgáltatást, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a prevencióra és az oktatásra, hogy a négylábúak mellett a leendő gazdák is elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyek egy kutyával, vagy más társállattal való együttéléshez szükségesek. A fejlesztés egy nagyobb összefogás eredménye lesz, amelyről az érintettek nyilatkoztak.
Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.
Trend
Hogyan legyünk műgyűjtők?
Először is: tegyünk szert tőkére. Emellett természetesen az sem árt, ha kellő művészeti látásmóddal rendelkezünk és tisztában vagyunk a kereskedelmi szabályokkal. A műgyűjtés iránti vágy világszerte egyre többekben ébred fel az utóbbi években, a trend pedig jól láthatóan hozzánk is begyűrűzött.