Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
25%-os átlagár-növekedés a használtautó-piacon
Tízévnyi növekedés után a koronavírus a magyar autópiacot is megtörte, az autók iránti érdeklődés azonban alig csökkent. A hazai tulajdonosváltásoknál a tavalyi évhez képest csupán 3,5%-os a visszaesés, míg a Használtautó.hu decemberben rekordszámú keresést regisztrált. Mindez pedig az átlagárakat is jelentősen felverte. A piacvezető hirdetési oldal megmutatja, hogy a hazai vásárlók leginkább milyen modellekre és márkákra keresnek, és átlagosan mennyit költenek használt autóra.
Magyar vállalatok is profitálhatnak az EU és Kína megállapodásából
Az EU és Kína által megkötött Befektetési Egyezmény életbe lépését követően az uniós, köztük a magyar cégek számára számos szektorban már nem lesz kötelező vegyesvállalat alapítása és a technológiáik átadása ahhoz, hogy a távol-keleti országban működjenek. A hazai vállalkozások közvetetten is profitálhatnak a megállapodásból, mivel a velük együttműködő nyugat-európai társaságok terjeszkedési lehetőségei szintén könnyebbé válnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Megtévesztő reklámok miatt közel 6 milliárd forint bírságot szabott ki az elmúlt két évben a GVH
Az év eleji időszakban számos cégnél döntenek reklámozási és marketing kérdésekben, ezzel pedig igen érzékeny területre lépnek. Az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ilyen ügyekben csaknem 6 milliárd forint bírságot szabott ki. Aki biztos akar lenni a dolgában, annak napi szinten követnie kell a jogszabályi háttér változásait – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Öt év alatt megduplázódott itthon az informatikusok iránti kereslet
Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal – derül ki egy most elkészült kutatásból. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.
Globális kihívások és nemzeti sajátosságok formálják át a munkaerőpiacot
A koronavírus, a digitalizáció és az automatizációs folyamatok eredményeként a munkaerőpiac olyan útelágazáshoz ért, amelynél a most hozott intézkedések a következő generáció életét is meghatározhatják. Az Adecco Csoport Kelet-Európára fókuszáló Inovantage 2020 tanulmánya alapján ebben a folyamatban a globális kihívások mellett a nemzeti sajátosságok is legalább olyan meghatározók.
Veszprém
Országosan is egyedülálló fejlesztés kezdődött a Jendrassik-Venesz Technikumban
A kormányzati Modern Városok Programnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintból építik ujjá a tanműhelyt, építenek új iskolai szárnyat, és szereznek be eszközöket a veszprémi középiskolában.
vállalatok
Újabb veszprémi cég beruházását támogatja a kormány
Újabb három jelentős, nemzetközi jelenléttel rendelkező német vállalat – köztük a veszprémi Beurer – döntött további magyarországi beruházás mellett - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
A várost is érintő gazdaságfejlesztési zóna képviselői egyeztettek Veszprémben a kormánybiztossal
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában- mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
belföld
Tovább csökkentek az albérletárak - Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak
Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak az KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest - áll az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójában, amely a legújabb - december végére, január elejére jellemző - kínálati adatokat is ismerteti.
Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.

A könyv, aminek nem érünk a végére, a bakelit, ami sosem jár le

Életút-levél
2020. december 9. 16:35

Létezik egy hely Veszprém belvárosában, ahol látszólag megáll az idő, pedig a valóságban pont hogy egy időutazásban lehet részünk, ahol mi választhatjuk ki, hogy melyik korszakba szeretnénk eljutni, az időgép üzemanyaga pedig az irodalom és a zene. Az Utas és holdvilág Antikvárium tulajdonosa pedig hű masinisztánk ezen az utazáson. Pont annyira világi, amennyire veszprémi sajátosság az Óváros tér melletti üzlethelyiség.

Molnár Sándor látott már sok mindent az életben. Akár egy középszerű novella is kezdődhetne ezzel a közhelyes sorral, jelen esetben mégsem fikcióról beszélünk. A veszprémi Utas és holdvilág Antikvárium tulajdonosa idestova tizennyolc éve kereskedik könyvekkel, bakelitekkel, és elmondása szerint mindennel, ami bármilyen kulturális értékkel bír. Viszont mielőtt átvette és felépítette volna a veszprémi óváros kulturális pezsgésének megkerülhetetlen szalonját, a könyvespolcok rendezése helyett egy másik, hasonlóan precíz hivatást űzött. Órásként már a szocializmusban is a magánszféra pályáján lavírozott, a rendszerváltás után pedig övé volt az egyetlen órakereskedés a Dunántúlon, ahol eredeti svájci luxusmárkákat is meg lehetett találni a kínálatban. Az Omega cég képviselője egyenesen Bienből jött el Veszprémbe és akkreditálta Sándor üzletét, miszerint az eleganciájában megfelel annak a követelménynek, ami lehetővé teszi, hogy az Omega termékeit is kihelyezhesse a vitrinekbe.

Ezek után miért pártolt át mégis a könyvek világába? – Tesszük fel jogosan a kérdést, amire meglepő válasz érkezik. „Tíz évvel megelőztem a koromat. Akkor azok az idők jártak, amikor egy vállalkozó ember egy Hugo Boss öltönyhöz simán felvett egy műanyag szíjas Casio órát és neki kerek volt a világ. Nem tudták felfogni az emberek, hogy milyen presztízzsel bír egy óra. Ilyen felfogás mellett a kör bezárult, kódolva volt, hogy tönkremegyek. Tönkre is mentem. Belehaltam a szépségbe.”

Persze csak képletesen, hiszen a padlóról felállva Sándor fogta a garázsában tárolt válogatott könyveit, kibérelt egy kisebb üzletet és áruba bocsátotta őket. Egy hét alatt eladta mindet.

„2002-t írunk, a könyvnek akkor olyan ázsiója volt, hogy tömegek jöttek abba a kis kuszlikba is. Jobban kerestem a könyvekkel akkor, mint előtte a luxusórákkal.”

Három évet húzott le így, amikor megtalálta a belvárosban akkor már jól működő antikvárium tulajdonosa, Szokoly István azzal az ajánlattal, hogy vegye át tőle az Óváros tér melletti antikváriumát. Sándor nem sokat habozott, így született meg az Utas és holdvilág Antikvárium.

Különösebb marketingre nem volt szükség, akkoriban annyian tolongtak az üzletben, hogy alig győzött a polcok mellé állított létráról fel- és lemászni. Az emberek stócokban vitték a könyveket. Sok iskolai könyvtár innen pótolta a hiánycikkeit.

Az Utasban mindenki megtalálta, amit keresett, hiszen Sándor soha nem dobott ki egy könyvet sem. Elmondása szerint előbb vágná le a kezét, mint hogy ilyet tegyen. Persze a jogot fenntartja a mai napig, hogy indexre tegyen néhány könyvet, aminek semmi keresnivalója az ő polcán, de ezek is az antikvárium előtti gyűjtőben landolnak, ahonnan bárki ingyen elviheti őket.

Habár Sándor hallott olyan ügyvédről is Veszprémben, aki esküszik rá, hogy a legjobb fűtőanyag a kályhában, ha fáradt olajba mártják a könyvet és azt égetik el. De ezt a módszert inkább nem akarta bővebben kommentálni nekünk.

Bár csak tizenöt évről beszélünk, ami egy ember életében nem olyan hosszú időszak, pláne nem az irodalomtörténetben, mégis mára jelentősen átalakult a könyvpiac. A kétezres évek derekán még élt az emberekben az az érzés, hogy nem akarnak meghalni úgy, hogy ne olvassanak el nagy klasszikusokat, mint például a Háború és béke. Mára ez megváltozott, Sándor mégsem félti a könyvpiacot. Ahogy megfogalmazta: „Mindenki, aki megtanulta leírni a nevét, már könyvet akar kiadni, hogy aztán büszkén lebegtesse a kezében.” Tehát ebből a megközelítésből a könyvpiac utánpótlása biztosított, de az árat meg kell fizetni: a piac felhígult.

Ebben nagy szerepe van annak is, hogy manapság a gyengébb szerzeményeket is jó áron el lehet adni, ha megfelelő marketing van mellette. Sándor az egyik nagy könyvkiadó vezetőjével történt beszélgetését idézi fel, aki elmondta, hogy egy könyv bekerülési költsége legfeljebb 1000 forint, a polcokról mégis minimum az ötszöröséért lehet leemelni. Ez a különbség megy a marketingre. Ugyanakkor a könyvkiadók ezzel együtt egy öngólt is belőttek maguknak, hiszen 5000 forintért már sokan elgondolkodnak azon, hogy megvesznek-e egy könyvet, ami lehet, hogy elolvasás után a sarokban landol.

„A 60-as és 70-es évek tömegirodalma most csapódik le igazán. Az átkosban 25 ezer példány alatt nem adtak ki írást, akkor sem, ha ezeknek a műveknek a szerzőit tíz év elteltével már senki sem jegyezte. Az akkori kultúrpolitika ezzel akarta rászoktatni az embereket az olvasásra. Áldoztak a könyvekre, ami nem lenne baj, de túlságosan is. Ma pedig, ha valakinek az írását kiadják 500 példányban, már nagy szónak számít.”

Szerencsére sokan mindezek ellenére is látnak értéket az irodalomban és keresik a hagyományos könyveket. Amikor az Utas és holdvilág Antikvárium törzslátogatóiról érdeklődtünk, sztereotip módon az idősebb értelmiségi körökre tippeltünk volna, de Sándor hamar kijózanított minket a valósággal.

„Sokan járnak be a környező középiskolákból. Állítólag sikk lett olvasni az ő köreikben, felnéznek azokra a diákokra, akik a nagyszünetben egy nyomtatott könyvet vesznek a kezükbe”

– meséli Sándor.

Az egyetlen korosztály, aki eltűnt az antikvárium életéből, az egyetemistáké. Ez főleg meglepő annak a tükrében, hogy nyitáskor a látogatók felét ők adták. Manapság viszont ők mindent az interneten keresztül keresnek, és valljuk be, el is érnek.

Egy közösségnek viszont különösen hálás Sándor: a slammereknek. Ők azok a 15 és 18 év közötti fiatalok, akik szabad fordításban az „ütős költészetet” művelik. Verselnek, előadnak, az irodalomnak áldoznak, ehhez pedig az Utas és holdvilág antikvárium helyet biztosít számukra. Sándor megfogalmazása szerint ők a reménysugár az irodalomban, akik egészen biztosan megőrzik az olvasás szenvedélyét.

Ha tehetné, Sándor egy Amsterdamban látott antikváriumot honosítana meg itthon. Ahogy meséli, ha tehetné és ötször ekkora helye lenne, felhalmozna mindent mérlegelés nélkül. Ha pedig valaki betér és keres egy 15 évvel ezelőtti könyvet, csak leveszi a polcról.

Sándornál a beszélgetésünk közben végig lágy dzsessz szólt a háttérből. Nem is volt meglepő, hogy ezek a dallamok is az antikvárium egyik különleges kínálatából származtak. De, mint oly sok mindennek, a bakeliteknek sem volt kikövezett útja, amíg az Utas polcaira kerültek. „Amikor betörtek a piacra a CD-k, fillérekért megváltam a bakelit-lemezeim nagy részétől, a pénzből pedig vettem egy CD-lejátszót. 15 bakelitem maradt összesen, ezeket később behoztam a boltba. Egy hét alatt elvitték mindet” – meséli Sándor a bakelitőrület eredettörténetét. „Rövid ideig aztán megtorpant a lendület, de ma már megint úgy viszik őket, hogy ha behoznak egy-egy különlegességet, az egy napig sem marad a boltban. Futótűzként terjed a városban a híre.”

Korábban már említettük, hogy az Utas és holdvilág nem csupán egy antikvárium üzlet, hanem egy kultúrszalon is a városban. Ez a szerep azon kevesek közé tartozik, amit nem a véletlenek formáltak, hanem Sándor kezdeti eltökéltsége alakította ki. „Amikor átvettem az antikváriumot, tudtam, hogy egy irodalmi találkozóhelyet akarok létrehozni. Belső kényszerből jött. Fél évvel azután, hogy áttettem ide a székhelyemet, már a veszprémi irodalom két meghatározó alakja tartott felolvasóestet. Botár Attila és Széki Patka László.” Őket aztán követték sorról sorra a magyar irodalom legnagyobb nevei, úgy mint Garaczi László, Kicsku Pál, Varró Dániel, Eszterházy Péter, hogy csak néhányat említsünk a közel 300 rendezvény vendégéből.

A sor pedig a jövőben még több ilyen eseménnyel bővülhet, hiszen az Utas és holdvilág Antikvárium az Európa Kulturális Főváros hivatalos irodalmi pontja lesz. Sándortól megtudtuk, hogy személyesen Can Togay, az EKF projekt művészeti és kreatív főtanácsadója kereste meg ezzel a javaslattal.

Hogy mit is takar ez a cím? Még több feladatot és programot az antikváriumban.

Író-olvasó találkozók, felolvasóestek eddig is rendszeresen voltak a belvárosi üzlethelyiségben, némely esetben szűk körben csak, máskor még a bejárat elé is kellett szerelni hangszórókat és kivetítőt, hogy a számos érdeklődő hallhassa és láthassa a szellemi diskurzusokat. Most viszont az EKF révén még nagyobb figyelem kerülhet ezekre.

Sándor szerint egyvalaki koronázhatná meg ezt a sort, Nádas Péter, akitől szintén ígérete van egy veszprémi látogatásra. És persze Mick Jagger, hiszen a Rolling Stones frontemberéhez különös rajongás köti Sándort. Megkérdeztük, mit szólna, mit mondana, ha a következő percben belépne Jagger az ajtón. Sándor válasza egyszerű volt: Hi Mick! How are you?

Talán még egy könyvet is eladna neki abból a közel húszezer példányból, ami ki van állítva, és amelyeket Sándor fotografikus memóriájával lefotózott és egyből tudja, hogy hova kell nyúlni, ha valaki keres valamit.

Csupán egy sorozatot nem tesz ki az antikvárium polcaira, a hétkötetes Shakespeare életművet, amit otthon őriz a polcán. „Már régen megszabadultam a birtoklás vágyától, ha költöznöm kéne, egy úti kofferbe be tudnék pakolni mindent.”

Valóban, az olvasás nyújtotta élmények, valamint az Utas és holdvilág Antikváriumban megfordult emberektől kapott impulzusok olyan dolgok, amiket nem lehet berakni egy fiókba, egy bőrönd oldalsó zsebébe. Sándor pedig gazdag ember, ha ezekben mérjük az emberi javakat. Az évek alatt közösségek keltek életre, de ugyanazzal a lendülettel hagyták el az antikváriumot. Az egyik legkomolyabb közösséget egy bohém este szülte meg, amikor a város értelmiségi köréből többen összejöttek az Utasban és létrehozták az Arany Elefántyúk Társaságot.

Egy baráti közösséget, ahová azokat hívták meg, akik valami maradandót alkottak Veszprémért a kultúra égisze alatt. Kezdetben hónapról hónapra díjazták ezeket az embereket, szigorú, ám halálosan komolytalan rendszer szerint, aminek Sándor és az azóta elhunyt Tóth Loon színész voltak a vezetői. Csak egy dolog számított: az értékteremtés. Sándor beszélgetésünk során elárulta, hogy az egyik legnagyobb tüske az életében, hogy ott kellett hagynia ezt a társaságot. Nincs szó kiközösítésről, csupán nem tudott azonosulni azzal az iránnyal, ami úrrá lett közöttük. Ez pedig – mint oly sokszor – nem más, mint a politika.

A liberális diktatúra ide is begyűrözött, és az első alkalommal, amikor a társaságnál egy díjazott esetében a jobboldali politikai hovatartozás volt a döntő érv, amiért megtagadták az Arany Elefátyúk díj odaítélését, Sándor érezte, hogy elérkezett a vég kezdete.

Ahogy fájó szívvel megfogalmazta, a liberalizmust a magyarok kifacsarták, amennyire csak ki lehet egy eszmekört. Ezért, hogy megőrizze a saját becsületét, elhagyta a Társaságot, amit anno ő alapított. A 30 díjazottból olyan kiválóságok már nem élhették meg ezt, mint a már említett Tóth Loon, vagy Botár Attila, Sándor pedig: „Velük haltam, de úgy, hogy én itt maradtam az élők között.”

Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint