Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém
Országosan is egyedülálló fejlesztés kezdődött a Jendrassik-Venesz Technikumban
A kormányzati Modern Városok Programnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintból építik ujjá a tanműhelyt, építenek új iskolai szárnyat, és szereznek be eszközöket a veszprémi középiskolában.
vállalatok
Újabb veszprémi cég beruházását támogatja a kormány
Újabb három jelentős, nemzetközi jelenléttel rendelkező német vállalat – köztük a veszprémi Beurer – döntött további magyarországi beruházás mellett - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
A várost is érintő gazdaságfejlesztési zóna képviselői egyeztettek Veszprémben a kormánybiztossal
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában- mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
belföld
Tovább csökkentek az albérletárak - Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak
Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak az KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest - áll az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójában, amely a legújabb - december végére, január elejére jellemző - kínálati adatokat is ismerteti.
Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
ITM-államtitkár: tartósan javultak a foglalkoztatási mutatók 2020 második felében
A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan mérséklődik, 2020 decemberére 290 ezerre csökkent az álláskeresők száma - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek eljuttatott közleményben kedden.
Izer Norbert: az új adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek majd
A 2021-ben hatályba életbe lépő adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek - hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Hússzövetség: a legtöbb virsli decemberben fogy
Némileg lassult a koronavírus-járvány miatt a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése; az év végén egyébként hagyományosan az időarányosnál 20-25 százalékkal többet vásárol a lakosság ebből a termékből - közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-vel.
kkv
Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k
A pandémia miatt kialakult gazdasági nehézségek katalizáló erővel hatottak a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődésére. A válsághelyzet pozitív következményeként sokan döntöttek olyan informatikai háttérfejlesztések mellett, amelyek lehetővé tették a helytől független munkavégzést és a távmunkát. A kötelező minimumon túlmutató megoldások iránt is érezhetően megnőtt az igény, és egyre nagyobb teret nyertek a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek, amivel hosszútávon óriásit nyerhetnek a vállalkozások. „Ma ott tartunk, hogy már a kis cégektől sem teljesen idegen a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéshozatal vagy a valós idejű készletgazdálkodás fogalma” – mondta Iván László, a felhőszolgáltató Kvazar.cloud cégvezetője.
belföld
Gépjárműadó: mi változik jövőre?
A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) nem érinti, plusz teendőjük nem lesz. Az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni.
külföld
Az európaiak csökkenő arányban vásárolnak hamisított termékeket egy felmérés szerint
Egyre kevesebben vásárolnak hamisított terméket, illetve használnak illegális online forrásokat Európában és Magyarországon egyaránt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kutatása szerint, amely megállapította, hogy uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat.
belföld
DIW: februártól indulhat meg ismét a német gazdaság növekedése
A fertőzések növekvő száma és az emiatt bevezetett újabb korlátozások az év végére visszavetették a német gazdaság növekedési dinamikáját és legkorábban csak februárban lehet ismét javulásra számítani a berlini DIW gazdaságkutató intézet hétfőn publikált elemzése szerint.
vállalatok
GVH: hiányosan tájékoztathatta a fogyasztóit a DIGI
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a DIGI-vel szemben, mert nagysebességű internet szolgáltatásának népszerűsítése megtévesztheti a fogyasztókat - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
belföld
ITM: közel félmillió forintot is kereshetnek a frissdiplomások
Az Oktatási Hivatal most lezárult, mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült kutatása azt bizonyítja, hogy a felsőfokú képzéseket végzettek rövid idő alatt, a tudásukhoz méltó bérezést kaphatnak. A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye.
Veszprém
Hárommilliárdos városi tőkealapot hoztak létre Veszprémben
Aláírta a városi tőkealap létrehozását szentesítő megállapodást Porga Gyula polgármester és Bugár Csaba, az MFB Invest vezérigazgatója december 10-én.

MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT

Ecoklub
2020. december 9. 16:35

Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.

Mi volt az utolsó katartikus élménye?

Augusztusban Jásdi István meghívására egyórás koncertet adtunk a Jásdi Borteraszon feleségemmel és Balázs János zongoraművésszel a hagyományos Szerenád a szőlőben rendezvényen: Balázs János zongorázott, én klarinétoztam, feleségem pedig énekelt. A vendégek között volt egy neves színművészünk, és mint utólag megtudtam, megkönnyezte az előadásunkat – holott ő sokat látott művész, nyilván többször volt már része katarzisban. Ilyenkor kölcsönös a katarzis: nemcsak a közönségre van nagy hatással a muzsika, de a közönség is visszahat a zenészre – a csillogó szemek látványa megsokszorozza az életkedvét, a zenei kreativitását, a művészet minőségét.

Azért kérdeztem, mert az agykéreggel kapcsolatos kutatásainak egyik tétele, hogy a belső világunk nemesítése – amit katarzissal érhetünk el – segíti a hatékony tanulást. Mit gondol, akkor is erre a következtetésre jut, ha nem kezd el gyerekkorában zenét tanulni?

A következtetés tisztán neurobiológiai kísérletekből, azok eredményeinek tovább gondolásából származik. A saját zenei élmények csak visszaigazolták ezeket a megállapításokat.

Veszprémtől mit kapott még?

Veszprém elsősorban a családomat és az iskoláimat jelenti. Családomtól hagyományos katolikus nevelést kaptam, a Szilágyi Erzsébet Általános Iskolába jártam, a szomszédságában lévő Regina Mundi templomban ministráltam. Minden hobbim, gyerekkori élményem a városhoz kötődik, és ezek mind gazdagítottak. Középiskolába a Lovassy László Gimnáziumba jártam, ami mindig híres volt arról, hogy pártfogolja azokat a diákokat, akik a tanulás mellett valamilyen más – zenei, képzőművészeti vagy sport – tevékenységet folytatnak és ezáltal értéket teremtenek. A kóruséneklést a Zámbó István karnagy alapította gimnáziumi kórusban kezdtem, majd az utánpótlás révén Veszprém Város Vegyeskarának is tagja voltam. De az iskolának köszönhetem azt is, hogy a biológia felé kezdtem el orientálódni, noha korábban inkább kémia párti voltam és vegyész karrieren gondolkodtam.

Mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy a biztosabbnak tűnő vegyészmérnöki szakma helyett a neurobiológiát válassza?

Ha belegondoltam volna, melyikből lehet jobban megélni, nyilván a vegyészmérnöki pálya lett volna a biztosabb, de akkoriban ez egyáltalán nem érdekelt. Sőt, onnantól kezdve, hogy a kémia inkább ipari kémiáról szólt, nem tetszett. Amíg különböző ismeretlen folyadékokban kellett meghatározni az anionokat és a kationokat, kitalálni a reakciókat, hogy milyen anyagról lehet szó, és számok helyett a gondolkodóképességünkre kellett támaszkodni, nagyon szerettem. Aztán ezt  háttérbe szorította a harmadikos biológia tananyag, ami szinte teljes mértékben az agyról szólt.

Csak fél év volt, de az elegendőnek bizonyult, hogy eldöntsem, az agyműködést szeretném kutatni. Hogy ehhez mennyire kellett bátornak lenni? Annyira, hogy az ember úgy is határozottan ki tudja jelenteni: ezt az utat választom, hogy 17 évesen még nem láthatja, mennyire lesz tartós a motivációja a tárgyhoz, mennyire találja meg a számítását a pályán. Érdekes módon engem annyira lenyűgözött az idegrendszer komplexitása, az a csoda, ahogy az idegsejtek egymáshoz kapcsolódnak, elektromos kisüléseket produkálnak, és ebből egy viselkedés keletkezik, hogy biztos voltam benne, ezt a területet soha nem lehet megunni. És persze megoldani sem: mindig lesz feladat.

Az ismeretlen mellett az emberek megsegítése is vonzza? Hiszen neurobiológiai kutatásai során számos idegrendszeri betegséggel is foglalkozott, többek között az epilepsziával, az Alzheimer- és Parkinson-kórral, a szorongással.

Az biztos, hogy annak, aki valamilyen egészségügyi kutatással foglalkozik, folyamatosan ott lebeg a kérdés a szeme előtt: vajon mikor fogok olyan felfedezést tenni, ami elősegítheti egy betegség jobb diagnózisát, terápiáját? Ez egy örökös motiváció és remény. Persze van olyan, hogy az ember végigkutat egy teljes kutatói életpályát anélkül, hogy bármelyik betegséget megoldotta volna. De csupán az, hogy hozzátesz egy-egy téglát a tudomány építményéhez, már meghozza azt a kielégültség érzetet, ami folyamatosan mozgásban tartja. A kutató az egyetlen olyan ember, aki minden nap úgy kel föl, hogy benne van a pakliban: ma talán olyat látok, amit még egyetlen ember sem látott ezen a Földön. Az esetek többségében nyilván nem fogok látni ilyet, de a lehetőség megvan. Hiszen olyan kísérleti preparátumokat vizsgálok olyan összetételben, amelyben mások még nem vizsgálták, és talán éppen ez a módszer vezet rá egy olyan megfigyelésre, ami másnak még nem adatott meg. Ez hihetetlen motiváló erő minden tudós életében.

Ez a motiváció már a pályaválasztáskor megvolt Önben?

Nem mondanám, hogy a betegségek gyógyítása lett volna a primer motivációm – akkor inkább orvosnak mentem volna. Én kifejezetten kutatni szerettem volna, megismerni egy normális agy működését. Persze közben óhatatlanul is felfedez egy-egy olyan furcsaságot az ember, ami korrelál egy betegséggel. Akár nem várt pozitív hozadéka is lehet ez a normális működések kutatásának.

Mennyire volt más a hazai agykutatás helyzete akkoriban?

Leginkább a feltételrendszerben volt más. Anatómusként kezdtem, és akkoriban még fény- és elektronmikroszkópos kémiai módszerekkel vizsgáltuk az agyat, az idegsejtek kapcsolódási törvényszerűségeit, illetve az egyes idegsejtekben lévő ingerületátvivő anyagokat. Ezeket az anyagokat megismerve tudtuk megmondani, hogy az adott idegsejt éppen gátolja vagy serkenti, modulálja, hangolja, szinkronizálja a többit. Tehát a huzalozás és a kémia együttes vizsgálata tette lehetővé a funkcionális megállapításokat. Konkrét élettani vizsgálatokkal akkor kezdtünk el foglalkozni, amikor rájöttünk, hogy a mi anatómiai-kémiai kutatásaink eredményeire építve más laboratóriumok elektrofiziológiai és más egyéb élettani módszerek segítségével nagyon komoly áttöréseket értek el az agyműködésre vonatkozóan.

Akkor azt gondoltuk: miért mások szüreteljék le a munkánk eredményét?

Így kezdtünk el elektrofiziológiával foglalkozni. Először csak túlélő agyszeleteken, majd állatokkal kísérleteztünk kollaborációban, idővel pedig a saját laborunkban is felállítottuk ezeket a módszereket. Mára aztán odáig fejlődött a technológia, hogy az agykutatás teljes korábbi történetét szinte újra lehetne írni. Már képesek vagyunk az idegsejteket szelektíven is megjelölni bizonyos fényre érzékeny ioncsatornákkal, amelyeket egysejtű zöldalgákból izoláltak: transzgenikus módszerrel ezeknek a zöldalgáknak a génjét be tudjuk vinni meghatározott idegsejt típusokba. Ha pedig ezeket az idegsejteket megvilágítjuk egy bizonyos fénnyel, az ioncsatornák kinyílnak. Ez pontosan olyan, mintha elektromosan ingerelném az idegsejteket. A módszernek köszönhetően azonban így csak bizonyos idegsejteket ingerlek, csak azok fognak kisülni, így szelektíven tudjuk vizsgálni a reakciójukat. Ilyen szelektív elektromos ingerlésre korábban nem volt lehetőség, mert hiába szúrtunk be egy elektródát a vizsgálni kívánt idegsejt testének területére, az összes pályát is ingereltük, amely azon a területen futott át. Ezért pályakapcsolatokat, specifikus sejtfunkciókat a korábbi elektromos ingerléses módszerrel csak nagyon felületesen lehetett vizsgálni.

Kb. tíz éve érhető el ez a módszer, már szinte minden laborban használják, de még mindig döbbenetes, mire vagyunk képesek vele. Funkcionális képalkotó eljárásokkal az egész humán agyat tudjuk vizsgálni, de ma már léteznek olyan képalkotó eljárások is, amelyek egyes idegsejtek működését térképezik például egy patkányagyban. Régebben annak is örültünk, ha az elektródáinkat bele tudtuk szúrni egy-két idegsejtbe, most pedig ott tartunk, hogy ezzel a műszerrel egyszerre sejtek ezreit tudjuk detektálni és monitorozni.

Szinte rögvest indulásakor lehetősége volt Oxfordban kutatni. Nem fordult meg a fejében, hogy kint marad? Fontosabbak voltak a gyökerek?

Soha nem terveztem, hogy végleg kint maradok. A hazajövetelemnek végül több oka volt. Egyrészt visszautasíthatatlan állásajánlatot kaptam Vizi E. Szilvesztertől, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) akkori igazgatójától: arra kért, vállaljam el a Morfológiai Osztály vezetését. Ez egy nagyon magas presztízsű állás volt, korábban akadémikusok töltötték be, így hatalmas megtiszteltetés volt számomra. És ugyan igaz, hogy tizedét keresi ilyenkor az ember annak az összegnek, amit külföldön megkereshetne, fiatalon sokkal fontosabb volt, hogy minél több ötletet letesztelhessek. Ahhoz viszont sok kéz, sok munkatárs kell. Így jött létre egy egész komoly, ütőképes csapat a vezetésem alatt, már 31 évesen, ami hihetetlenül szerencsés és kivételezett helyzet volt. Másrészt a családi, baráti kötődések is hazahúztak: nagyon összetartó a családom, több barátságom a középiskolából ered. Harmadrészt – és ezt mindig elmondom azoknak a kollégáknak, akiket megpróbálok hazacsábítani –, ha külföldön fedezel fel valamit, azzal hozzátettél egy téglát a tudomány világépítményéhez, de ha itthon éred el ezt az eredményt, azzal Magyarország nemzetközi megbecsülését is fokozod. Arról nem beszélve, hogy itthon sokkal nagyobb kunszt ugyanazt a felfedezést véghezvinni, mint optimálisabb körülmények között.

Az évek alatt valóban sok kollégát hazacsábított, de nem csak ezt könyvelhette el sikerként, hanem például a Nemzeti Agykutatási Program elindulását. Min múltak ezek a sikerek?

Az induláshoz mindenképpen szükség volt pénzre. Bizonyos pénzkeretet kaptam Vizi E. Szilvesztertől is, de ahhoz, hogy nyugati szintű szintű műszerállománnyal rendelkezzünk, külföldi pályázatokra is szükség volt. A 90-es években Magyarországról pályázni... nos, nem volt egyszerű. De éppen ezért volt nagyon jó a külföldi tanulmányút – és emiatt tanácsolom azt a tanítványaimnak is: hogy megtanulja az ember reálisan értékelni magát.

Ha valaki csak itthonról méretteti meg magát, vagy nagyon kishitű lesz és alábecsüli a saját tudását a külföldi kollégákhoz képest, vagy túlságosan elszáll, mert nem tudja, hogy kint már rég lekörözték.

Nekem a négy oxfordi év alatt kialakult egy reális önképem. Másrészt a külföldi konferenciák, megmérettetések során Amerikától kezdve Nyugat-Európán át számos kollégával kerültem személyes kontaktusba, amely sokkal hitelesebbé tett a szemükben, amikor pályázni kellett. Mindez – a korrekt önértékelés, a nemzetközi kapcsolatrendszer, a hitelesség – tehát nagyon sokat jelentett abban, hogy el tudjunk indulni és a nemzetközi élvonalba felfejlesszük a laboratóriumot. Amikor pedig egy laboratóriumról elterjed, hogy izgalmas témákat kutat, erős publikációs teljesítménnyel bír és lehetőséget biztosít beépülni a nemzetközi tudományos életbe, az magával hozza a legfiatalabb tehetséges diákok jelentkezését. Előfordult, hogy 16 éves jelentkezett kutatni, de például Szőnyi András kollégánk is végzős középiskolásként került hozzánk, tavaly pedig két Science cikke is megjelent. A lehetőséget mindenkinek megadom – illetve ma már nem én, hanem a munkatársaim, akik betanítják a diákokat –, aztán kiderül, ki marad: minden TDK-st két hónap próbaidőre veszek fel, azalatt meglátjuk, tényleg tetszünk-e egymásnak, komolyan veszi-e a tudományt. Akinek pénteken öt órakor kiesik a pipetta a kezéből a kísérlet vége előtt, annak nincs keresnivalója a pályán.

Tehát szigorú, de támogató?

Ezt nem nevezném szigornak – annak nincs helye ezen a területen. Ha valaki csak izzadságszagú eredményre képes, azt jobb, ha el se éri. Inkább praktikusságnak mondanám: feleslegesen ne fecséreljük egymás idejét. Kutatni csak örömmel szabad, mert úgy szabadulnak fel a kreatív energiák.

És a türelemmel mi a helyzet? Egyszer úgy nyilatkozott, türelmetlen alaptermészetű. Ez a munkájában nem akadály?

Nem. A türelmetlenség inkább arra vonatkozik, hogy idegesít, ha látom, hogyan vezet az út A-ból B-be, tudom a megoldást, de különböző külső környezeti okokból kerülő úton kell mennem. Ha már látom valaminek az eredményét, szeretem a kezemben tartani. Egyébként tény, kicsit türelmetlen vagyok a diákokkal, munkatársakkal. Nem vagyok jó pedagógus alkat: zavar, ha valaki csak sokadszorra érti meg, amit mondok.

DR. FREUND TAMÁS

1959-ben született Zircen, Veszprémben nevelkedett. A Csermák Antal Zeneiskolában kezdett el klarinétozni, s már majdnem feladta, amikor felfedezte Benny Goodman klarinétost és a jazzt, ami elvarázsolta. Mégsem zenész lett, hanem neurobiológus.

Az ELTE-n diplomázott, doktori disszertációját 1984-ben védte meg. 1990-ben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéhez (KOKI) került osztályvezetőként, 1994-ben az intézet helyettes igazgatójává, 2002-ben igazgatójává, 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Négy évig volt vendégkutató az Oxfordi Egyetemen 1981-1988 között, de megfordult a Lundi Egyetemen, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, a Freiburgi Egyetemen és a párizsi Pasteur Intézetben is. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává választották. 2014-től az Akadémia élettudományi alelnöke volt, 2020 júliusa óta elnöke. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór, emellett alapvető felfedezést tettek a memóriakutatás terén.

A zene szeretete sem múlt el: tagja az Ars Nova Sacra kórusnak és rendszeresen lép fel feleségével és Balázs János zongoraművésszel trióban.

Július óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, de régóta tölt be vezető pozíciókat. Ilyen alkatnak is érzi magát, vagy alapvetően szívesebben maradna a háttérben kutatóként?

Szívesebben maradtam volna a háttérben, ha nem lökdösnek bele ebbe a pozícióba. Több általam nagyra becsült tudós barátom is úgy gondolta, az Akadémia kiszolgáltatott helyzetbe került, a társadalom és a kormány előtt is elveszőben a presztízse, ezért nagy szükség lenne egy erős vezetőre, aki a társadalom és a kormány előtt is hiteles, és aki esetleg meg tudja védeni az intézményt a további eróziótól. Próbáltak meggyőzni, hogy erre csak én vagyok alkalmas, én meg őket, hogy szerintem más is – sikertelenül. Eszem ágában nem lett volna akadémiai elnöknek pályázni, de ha már nem volt más választásom, igyekszem a lehető legjobban végezni a feladatom.

Akkor még szokja a szerepkört?

Senki sem úgy születik, hogy minden másnap miniszterekkel ebédel vagy vacsorázik. Ezt is meg kell szokni, megtanulni, hogyan tudom egyszerre a legjobban képviselni a tudomány érdekeit és  meggyőzni a kormányzatot, hogy nekik is az az érdekük, ha döntéshozatali folyamatokban az Akadémiára, a tudományra támaszkodnak. Ezt próbálom most keresztülvinni: szeretnék egy kétirányú kommunikációs csatornát kiépíteni az Akadémia és a tárcák között. Azt kértem a tárcáktól, nevezzenek meg minden esetben egy kapcsolattartót, akivel akár napi szinten tudunk egyeztetni bármilyen közös projekt esetén: legyen szó egy törvénymódosításhoz szükséges háttértanulmány elkészítéséről vagy éppen egy új technológia detektálásáról és hasznosításáról.

Örömmel jelentem, hogy a tárcák 80%-ával már kiépült a kapcsolat.

Nemcsak a döntéshozóknak van szüksége az Akadémia tudására, de a társadalomnak is, hogy valódi, hiteles információkhoz jusson és ne az áltudományok felé forduljon. Úgy tudom, elnöki programjának egyik célkitűzése ez. Hogyan kívánja elérni?

Talán soha nem volt akkora szüksége a társadalomnak a tudós közösségre, mint napjainkban, amikor a közösségi médián keresztül ömlenek ránk az áltudományos információk. A megvezetésre szánt módszerek egészen körmönfontak, az átlagember pedig csak kapkodja a fejét. Ebben az áltudományos útvesztőben egyedül a tudomány eszközrendszerével lehet eligazodni. Ezt pedig a kutatók tudják biztosítani és az az intézmény, amely egyesíti őket: a Magyar Tudományos Akadémia. Az utca embere gyakran félreértelmezi, mi az MTA, azt hiszik, az 360 idős tudós, aki bejár ebbe a gyönyörű székházba. Ez csak egy nagyon kis szegmense az MTA-nak. Amire valójában a hangsúlyt szeretném helyezni, az a 18 ezer fős köztestület, akik között szép számmal akad 26-28 éves tag. Leginkább rájuk számítok az ún. középiskolák MTA Alumni programomban: minden köztestületi tagot arra kérek, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amelyben megjelölik a tudományterületüket, melyik középiskolában érettségiztek, és hogy hajlandók-e visszajárni az alma materbe klubjellegű rendezvényeken népszerűsíteni a tudomány csodálatos világát, a felfedezés örömét. Nem akarunk mindenkiből tudóst nevelni, de nagyon fontos, hogy a jövő generáció tudománybarát legyen, merjen támaszkodni a tudományos eredményekre, bízzon a tudósok véleményében, becsülje az MTA-t. Sok munka van még előttünk ehhez, de már elindult a szervezés.

Emellett a kutatásra mennyi ideje jut?

Nem sok, de hál Istennek a tanítványaim már önállósodtak annyira, hogy képesek napi szinten levezetni a kutatásokat. Bejárok minden héten a KOKI-ba – ez elég arra, hogy áttekintsem, mi hol tart, és együtt örüljek velük a felfedezéseknek. De a felfedezés öröme már rég nem az enyém, az a fiataloknak jár. Abból tudnak töltődni, így jutnak el a mindennapos katarzishoz, ez jelenti nekik a motivációt. És ez így van rendjén.

Nem is hiányzik Önnek a kutatás?

Dehogynem. De beletörődik az ember, hogy 60 éves kor fölött már nem ő fogja megtenni a kulcsfontosságú felfedezéseket. Csupán irányít, kritikát mond és támogat, hogy a következő generáció eljuthasson a tudományt előrevivő felfedezésekhez.

Van olyan kérdés, amire azért még szívesen választ kapna?

Nagyon sokat törjük a fejünket a skizofrénia mibenlétén és annak szerkezeti elváltozásain az emberi agyban. Némileg nehezíti a kutatást, hogy a skizofréniának nem nagyon van állatkísérletes modellje, vannak viszont olyan módszerek, amelyek egyes tünetcsoportjait külön-külön vizsgálhatóvá teszik. Pár éve elindítottunk egy humán agy perfúziós programot is, így ha elhuny egy skizofrén beteg és előzetesen beleegyezett, megkapjuk az agyat fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatokra. Szép lassan haladunk, aztán egyszer csak lesz egy heuréka pillanat. Ha ez az én munkatársaimnál történne meg, akkor nagyon boldog lennék.

Munkájában racionális alkatnak tűnik, említette azonban, hogy hívő ember. A kutatásai csak megerősítették, hogy tudomány és vallás között nincs ellentét?

Minél mélyebbre ás az ember egy olyan komplex struktúrában, mint az agy, annál inkább rájön, hogy ezt a csodálatos világot csak egy fantasztikus tervező alkothatta meg. Ez nyilván hit kérdése, ahogy minden, ami természettudományos módszerekkel nem bizonyítható. A világ keletkezése is. Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a ma ismert világ az ősrobbanással jött létre, azt azonban kísérletesen lehetetlen eldönteni, hogy ez teljesen céltalanul a semmiből történt, vagy egy teremtő akaratából. Én utóbbiban hiszek, de az ateista is hisz – sőt, az ő hite még nagyobb. Van ugyanis öt olyan sarkalatos fizikai állandó, amelyeket sehonnan sem lehet levezetni, és amelyek közül ha bármelyik – például a gravitációs állandó – egy milliárdnyival kisebb vagy nagyobb lett volna az ősrobbanás pillanatában, nem jött volna létre az univerzum.

Az, hogy minden fizikai állandó véletlenül állt be, sokkal valószínűtlenebb, mint hogy létezik egy teremtő erő, aki azt akarta, hogy legyen egy anyagi világ. Hogy mi célból, azt persze sosem fogjuk megtudni.

Ha már hitről beszélgettünk, zárjuk le a beszélgetést egy témába vágó kérdéssel – már csak azért is, mert ez az interjú karácsony előtt jelenik meg. Hogyan ünnepel? Zenél akkor is?

Persze. Már kisgyermekkoromban is együtt énekeltünk édesanyámmal a karácsonyfa alatt, miközben bakelitlemezről szólt a Csendes éj, aztán pedig a templomban az éjféli misén. Mikor kicsik voltak a gyerekeim, szintén sokat énekeltünk együtt, most pedig ez abszolút igaz: jelenlegi feleségem félprofi operaénekes, három apró gyermeke is szépen énekel, így már egész komoly kórusénekeket is elő tudunk adni. A zene központi eleme az életünknek: gyakran összejárunk vacsorázni Balázs Jánosékkal is – tulajdonképpen olyankor tartjuk a triónk próbáit.

Úgy tűnik, piciben a zenei pálya is összejött.

Mondhatni. Ha az ember egyszer belemerül a muzsika világába és megkapja azokat a dopaminfröccsöket, amelyeket a zene okoz az agyban, nehezen szokik le róla.

Legfontosabb díjai:

Akadémiai Díj, 1997;
Bolyai János Alkotói Díj, 2000;
Széchenyi-díj, 2005;
Semmelweis-emlékérem, 2007;
Az év ismeretterjesztő tudósa, 2007;
The Brain Prize, 2011;
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2011;
Prima Primissima, 2013

Bertalan Melinda / Fotó: Kovács Bálint, Jásdi Borterasz, Szabó Miklós

További cikkek

Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.
Ecoklub
Lépjünk túl a kishitűségen!
Az Európa Kulturális Főváros 2023 program egyik hívószava a beyond – túllépni, amiben még bőven van feladata a veszprémieknek, miközben a város egyes adottságaiban már most is európai szintet képvisel. A polgári attitűdökről, az európaiságról és a 2023 utáni időszakról is beszélgettünk dr. Navracsics Tiborral, a program megvalósításáért felelős kormánybiztossal.
Ecoklub
A DIVAT NEM CSAK KÜLSŐSÉG, KULTÚRA IS
Ennek az interjúnak számos apropója lehetne: 25 éves a KATTI ZOÓB márka, nemrégiben zajlott le a Budapest Central European Fashion Week, ahol bemutatták a 2020-as tavasz-nyári kollekciót… De leginkább, épp egy éve nyerte el Veszprém és a Balaton régió az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, melynek egyik nagykövete Zoób Kati, és ami végül e cikk vezérfonalává vált. Mert bár szóba került a jubileum és a jelen is, a legfontosabb választ valójában arra kaptuk meg: miért ideális nagykövete Zoób Kati az EKF-nek?
Ecoklub
Lépcsőről lépcsőre, de mindig magasabbra
Saját magát kísérletező embernek tartja, miközben magánéletében és a munkában is stabilitásra és nyugalomra törekszik. Egy ezeréves várost menedzsel a XXI. század kihívásai közt közel egy évtizede. Porga Gyulával, a lépcsők városának, Veszprémnek a polgármesterével beszélgettünk.