Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

gazdaság
Hogyan lehet pénzt keresni a TikTok-on 2022-ben: 3 mód a bevételszerzéshez
A TikTok elgondolkodtathat: Hová tűnt az elmúlt egy óra, miközben koreografált tánckihívások, zavarba ejtő illúziók, sminkelős bemutatók, vihogó babák, tréfás viccek és ki tudja, mi minden más mikrovideóit görgetted végig? De akár az is felmerülhet benned, hogyan keresnek pénzt a TikTokosok? És ha te is szeretnéd ezt a vállalkozást folytatni - hogyan lehet nézőkből alkotókká válni? A következők a legismertebb módok:
gazdaság
Turisztikai ügynökség: a júniusi vendégforgalom túlszárnyalta a járvány előttit
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján kiemelkedő eredménnyel zárt a nyár első hónapja: júniusban a belföldi vendégéjszakák száma 15 százalékkal meghaladta a 2019-es rekord évet - tudatta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel kedden.
gazdaság
AM: elkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés
A korábbi évekhez hasonlóan idén is elkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.
gazdaság
TIM: Magyarország jól teljesít a klímapolitikai vállalásai végrehajtásában
A 2030-ra kitűzött magyar klímacélok akár már 2024-ben, a 2050-es törekvések pedig az évtized végére valóra válthatók - mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) csütörtöki közleménye szerint Palkovics László tárcavezető az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti workshopján.
gazdaság
Diákhitel Központ: továbbra is kamatmentes marad a Diákhitel 2
A jelentősen emelkedő kamatszintek, a háborús gazdasági helyzet és a globális inflációs hatások ellenére továbbra is kamatmentes marad a Diákhitel 2, a Képzési Hitel és a Diákhitel Plusz - közölte a Diákhitel Központ hétfőn az MTI-vel.
gazdaság
K&H Bank: két új, speciális támogatást nyújt a Széchenyi kártya program MAX
A Széchenyi kártya program MAX az emelkedő kamatkörnyezethez igazítva, továbbra is kedvező finanszírozást, valamint két új, speciális támogatást is nyújt a kkv szektornak - ismertette a K&H Bank vasárnapi, MTI-nek küldött közleményében.
gazdaság
TIM: minőségi vasúti hálózattal kell összekapcsolni Közép-Európát
A nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg a visegrádi államok közlekedési miniszterhelyettesei, államtitkárai pénteken Budapesten - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) az MTI-vel.
gazdaság
Elektromos kiszállító furgonokat vezetett be a Tesco
Teljesen elektromos meghajtású furgonokat vezetett be házhozszállítási szolgáltatásában a Tesco; az MHC Mobility Magyarország flottapartnerrel közösen üzemeltetett járművekben a hűtőgépek is akkumulátorról működnek, így az áruházlánc az online rendeléseket károsanyag-kibocsátás nélkül tudja kiszállítani - tájékoztatta a cég az MTI-t csütörtökön.
gazdaság
Az idén újra lesz Strandok éjszakája
A Magyar Fürdőszövetség kezdeményezésére az idén ismét megrendezik a Strandok éjszakáját július 30-án, amikor várhatóan megtelnek a magyarországi fürdők.
gazdaság
Újabb logisztikai beruházásokat kezd a Magyar Posta
Központi csomagfeldolgozót épít és jelentősen bővíti a csomagautomata-hálózatát a Magyar Posta - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
gazdaság
Cordia: előrehozott vásárlások jellemezték a fővárosi ingatlanpiacot az első negyedévben
Az első negyedévben az inflációval összefüggő aggodalmak, a zöldhitel-program keretének várható kifutása és az áprilisi választások előtti bizonytalanság előrehozott vásárlásokat generáltak a fővárosi ingatlanpiacon - közölte a Cordia lakóingatlan-fejlesztő pénteken az MTI-vel.
gazdaság
Agrárminisztérium: újabb segítség a fagykár elleni védekezésben
Újra megnyílik a tavaszi fagykár elleni gépek beszerzésére irányuló felhívás - közölte az Agrárminisztérium szombaton az MTI-vel.
gazdaság
TIM: továbbra is biztosított az üzemanyagellátás Magyarországon
Továbbra is biztosított az üzemanyagellátás Magyarországon - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) az MTI-vel szombaton.
gazdaság
TIM-államtitkár: jövőre hat hosszú hétvége lesz
Jövőre kétszer - húsvétkor és karácsonykor - lesz 4 napos a hétvége, ezen felül négyszer tölthetnek az emberek majd 3 napot pihenéssel, kikapcsolódással - írta Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára pénteken a Facebook-oldalán.
gazdaság
Az idén is kinyit Budapest egyetlen dunai strandja
Az idén is kinyit a SHO Beach, Budapest egyetlen dunai strandja a Kopaszi gáton szerdán - közölte a strand területének tulajdonosa, a Property Market Kft. az MTI-vel.
gazdaság
Kulturális örökségünk, mint a tapasztalatcsere és együttműködés eszköze
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata "ISTER” nemzetközi projektjének keretében 2022. május 18-án harmadik alkalommal találkoztak a régészeti szakma, a kulturális főváros, a térség településeinek és turizmusának képviselői, a helyi és megyei önkormányzat munkatársai és területfejlesztési szakértők, hogy megismerjék a kulturális örökség hasznosításának jó példáit, az európai tematikus utak rendszerét, feltárják a közös fejlesztési lehetőségeket és közös víziót fogalmazzanak meg a római kori örökség és a Via Ister kapcsán.
gazdaság
DiákÉSZ: a diákok nyáron főként a kereskedelemben és a vendéglátásban vállalnak munkát
A nyáron munkát vállaló diákok körében idén is a kereskedelem, a vendéglátás, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar a legnépszerűbb terület, ahol a tanulók szívesen dolgoznak részmunkaidőben - közölte a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) kedden az MTI-vel.
gazdaság
Nagy István: a pálinka igazi hungarikum
A pálinka nemcsak kiemelkedő minőségű ital, hanem igazi jelkép, hungarikum, amely egyszerre hordozza a magyar gazda föld iránti szeretetét, a hazai gyümölcsök zamatát és minőségét, és egyben a mestert is jellemzi, aki értő módon elkészítette - mondta az agrárminiszter hétfőn Körmenden, a kilencedik alkalommal megrendezett Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny megnyitóján.
gazdaság
K&H: javult a lakosság jövedelmi helyzete az első negyedévben
Javult a magyar lakosság jövedelmi helyzete az első negyedévben, egy átlagos háztartás jövedelme 414 ezer forintot tett ki, ami a felmérés több mint 6 éves történetében rekordszintnek felel meg - közölte az MTI-vel a K&H rendszeres reprezentatív felmérése alapján szombaton.
gazdaság
Ovádi: 500 millió forint keretösszegű pályázattal segítik a civil állatvédő szervezeteket
A civil állatvédő szervezetek támogatására 500 millió forint keretösszegű pályázat áll rendelkezésre működési költségre, ivartalanításra, állategészségügyi szolgáltatásra és férőhelybővítésre - mondta a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
gazdaság
Az elsőrendű "A" kategóriába sorolta a magyar Raiffeisen Bankot a Moody's
Az elsőrendű "A" osztályzati kategóriába sorolta át kedden a magyarországi Raiffeisen Bankot a Moody's Investors Service, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy a magyar Raiffeisen-érdekeltség új adósság-kibocsátásokkal eleget tesz a szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeknek (MREL).
gazdaság
Megnyílt az Ipar Napjai, a Mach-Tech, az Automotive Hungary ipari szakkiállításcsokor
Megnyílt a május 13-áig nyitva tartó ipari szakkiállításcsokor, az Ipar Napjai nemzetközi ipari, a Mach-Tech nemzetközi gépgyártás-technológiai, hegesztéstechnikai és az Automotive Hungary nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállítás kedden a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban.
gazdaság
Magyar startup forradalmasítaná a beltéri növénytermesztést
Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit - mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.
gazdaság
Művészeti fesztivált rendez a jegybank
Nagy könyvünnep és kortárs művészeti kiállítás címmel hétvégi eseménysorozatot szervez a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) és az MNB Arts & Culture május 7-8-án, majd 14-15-én az MNB Budai Központjában.
gazdaság
Új, 5G technológián alapuló otthoni internetszolgáltatást indított a Yettel
A Yettel elsőként indított Magyarországon a vezetékes internetet kiváltani képes új, 5G technológián alapuló otthoni internetszolgáltatást - közölte a mobilszolgáltató az MTI-vel kedden.
gazdaság
Elindult a fiatalok startup vállalkozásának létrehozását támogató Start program
Tizenkilenc pályázó került be a fiatalok induló vállalkozásának létrehozását támogató Start programba, amelyet a Nemzeti Tehetség Központ a Design Terminal szakmai támogatásával szervez; a résztvevők a pénzügyi támogatás mellett vállalkozásfejlesztési képzéseken vehetnek részt és mentorálást is kapnak.
gazdaság
KSH: márciusban 4 millió 697 ezer volt a foglalkoztatottak száma
A január-márciusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt, 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak márciusi létszám a 29 ezerrel volt több, mint az előző hónapban és 81 ezerrel nőtt egy év alatt.
gazdaság
A fásítás nem csodaszer az éghajlatváltozásra egy elemzés szerint
A fásítás hasznos, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen, Magyarország jelentős része nem is alkalmas erdőtelepítésre - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak szerdán közzétett elemzésében.
belföld
ITM: már több mint száz zöld rendszámos motor fut a hazai utakon
Tavaly augusztus óta kaphatnak világoszöld alapszínű rendszámot a tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárok; mostanra összesen 113 környezetkímélő járművet helyeztek így forgalomba - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel csütörtökön.
gazdaság
ITM: idén is lesz TeSzedd! - Már lehet regisztrálni a hulladékgyűjtő akcióra
Idén már tizedik alkalommal valósul meg Magyarország legnagyobb és egyre népszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, amelyre keddtől jelentkezhetnek az önkéntesek - jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleménye szerint.
Biztosítási alkusz: anyagi felelősség terheli az ittasan kerékpározókat
A biztosítók az ittas vezetőket egyértelműen kizárják a kártérítésből, és ez nemcsak az autóvezetőket, de az ittasan kerékpározókat, elektromos rollerrel közlekedőket is érinti - figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég.
Elkezdődött a 176. balatoni hajózási szezon
Nagyszombaton elindult a 176. balatoni hajózási szezon, amelyben a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) egyebek közt új menetrenddel és májustól bevezetésre kerülő online jegyvásárlási lehetőséggel várja az utasait - hangzott el a társaság szezonnyitó sajtótájékoztatóján, a Szent Miklós hajó fedélzetén.
gazdaság
NAV: részletekben is fizethető a személyi jövedelemadó
Idén is kérhető pótlékmentes részletfizetés a fizetendő személyi jövedelemadóra és szociális hozzájárulási adóra, ha együttes összegük nem haladja meg 500 ezer forintot - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.
gazdaság
Szallas.hu: rekord lehet a belföldi turizmusban húsvétkor
Az előfoglalási adatok alapján már most több szállásfoglalást adtak le a húsvéti hosszú hétvégére, mint 2019-ben - közölte a Szallas.hu kedden az MTI-vel.

MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT

Ecoklub
2020. december 9. 17:35

Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.

Mi volt az utolsó katartikus élménye?

Augusztusban Jásdi István meghívására egyórás koncertet adtunk a Jásdi Borteraszon feleségemmel és Balázs János zongoraművésszel a hagyományos Szerenád a szőlőben rendezvényen: Balázs János zongorázott, én klarinétoztam, feleségem pedig énekelt. A vendégek között volt egy neves színművészünk, és mint utólag megtudtam, megkönnyezte az előadásunkat – holott ő sokat látott művész, nyilván többször volt már része katarzisban. Ilyenkor kölcsönös a katarzis: nemcsak a közönségre van nagy hatással a muzsika, de a közönség is visszahat a zenészre – a csillogó szemek látványa megsokszorozza az életkedvét, a zenei kreativitását, a művészet minőségét.

Azért kérdeztem, mert az agykéreggel kapcsolatos kutatásainak egyik tétele, hogy a belső világunk nemesítése – amit katarzissal érhetünk el – segíti a hatékony tanulást. Mit gondol, akkor is erre a következtetésre jut, ha nem kezd el gyerekkorában zenét tanulni?

A következtetés tisztán neurobiológiai kísérletekből, azok eredményeinek tovább gondolásából származik. A saját zenei élmények csak visszaigazolták ezeket a megállapításokat.

Veszprémtől mit kapott még?

Veszprém elsősorban a családomat és az iskoláimat jelenti. Családomtól hagyományos katolikus nevelést kaptam, a Szilágyi Erzsébet Általános Iskolába jártam, a szomszédságában lévő Regina Mundi templomban ministráltam. Minden hobbim, gyerekkori élményem a városhoz kötődik, és ezek mind gazdagítottak. Középiskolába a Lovassy László Gimnáziumba jártam, ami mindig híres volt arról, hogy pártfogolja azokat a diákokat, akik a tanulás mellett valamilyen más – zenei, képzőművészeti vagy sport – tevékenységet folytatnak és ezáltal értéket teremtenek. A kóruséneklést a Zámbó István karnagy alapította gimnáziumi kórusban kezdtem, majd az utánpótlás révén Veszprém Város Vegyeskarának is tagja voltam. De az iskolának köszönhetem azt is, hogy a biológia felé kezdtem el orientálódni, noha korábban inkább kémia párti voltam és vegyész karrieren gondolkodtam.

Mekkora bátorság kellett ahhoz, hogy a biztosabbnak tűnő vegyészmérnöki szakma helyett a neurobiológiát válassza?

Ha belegondoltam volna, melyikből lehet jobban megélni, nyilván a vegyészmérnöki pálya lett volna a biztosabb, de akkoriban ez egyáltalán nem érdekelt. Sőt, onnantól kezdve, hogy a kémia inkább ipari kémiáról szólt, nem tetszett. Amíg különböző ismeretlen folyadékokban kellett meghatározni az anionokat és a kationokat, kitalálni a reakciókat, hogy milyen anyagról lehet szó, és számok helyett a gondolkodóképességünkre kellett támaszkodni, nagyon szerettem. Aztán ezt  háttérbe szorította a harmadikos biológia tananyag, ami szinte teljes mértékben az agyról szólt.

Csak fél év volt, de az elegendőnek bizonyult, hogy eldöntsem, az agyműködést szeretném kutatni. Hogy ehhez mennyire kellett bátornak lenni? Annyira, hogy az ember úgy is határozottan ki tudja jelenteni: ezt az utat választom, hogy 17 évesen még nem láthatja, mennyire lesz tartós a motivációja a tárgyhoz, mennyire találja meg a számítását a pályán. Érdekes módon engem annyira lenyűgözött az idegrendszer komplexitása, az a csoda, ahogy az idegsejtek egymáshoz kapcsolódnak, elektromos kisüléseket produkálnak, és ebből egy viselkedés keletkezik, hogy biztos voltam benne, ezt a területet soha nem lehet megunni. És persze megoldani sem: mindig lesz feladat.

Az ismeretlen mellett az emberek megsegítése is vonzza? Hiszen neurobiológiai kutatásai során számos idegrendszeri betegséggel is foglalkozott, többek között az epilepsziával, az Alzheimer- és Parkinson-kórral, a szorongással.

Az biztos, hogy annak, aki valamilyen egészségügyi kutatással foglalkozik, folyamatosan ott lebeg a kérdés a szeme előtt: vajon mikor fogok olyan felfedezést tenni, ami elősegítheti egy betegség jobb diagnózisát, terápiáját? Ez egy örökös motiváció és remény. Persze van olyan, hogy az ember végigkutat egy teljes kutatói életpályát anélkül, hogy bármelyik betegséget megoldotta volna. De csupán az, hogy hozzátesz egy-egy téglát a tudomány építményéhez, már meghozza azt a kielégültség érzetet, ami folyamatosan mozgásban tartja. A kutató az egyetlen olyan ember, aki minden nap úgy kel föl, hogy benne van a pakliban: ma talán olyat látok, amit még egyetlen ember sem látott ezen a Földön. Az esetek többségében nyilván nem fogok látni ilyet, de a lehetőség megvan. Hiszen olyan kísérleti preparátumokat vizsgálok olyan összetételben, amelyben mások még nem vizsgálták, és talán éppen ez a módszer vezet rá egy olyan megfigyelésre, ami másnak még nem adatott meg. Ez hihetetlen motiváló erő minden tudós életében.

Ez a motiváció már a pályaválasztáskor megvolt Önben?

Nem mondanám, hogy a betegségek gyógyítása lett volna a primer motivációm – akkor inkább orvosnak mentem volna. Én kifejezetten kutatni szerettem volna, megismerni egy normális agy működését. Persze közben óhatatlanul is felfedez egy-egy olyan furcsaságot az ember, ami korrelál egy betegséggel. Akár nem várt pozitív hozadéka is lehet ez a normális működések kutatásának.

Mennyire volt más a hazai agykutatás helyzete akkoriban?

Leginkább a feltételrendszerben volt más. Anatómusként kezdtem, és akkoriban még fény- és elektronmikroszkópos kémiai módszerekkel vizsgáltuk az agyat, az idegsejtek kapcsolódási törvényszerűségeit, illetve az egyes idegsejtekben lévő ingerületátvivő anyagokat. Ezeket az anyagokat megismerve tudtuk megmondani, hogy az adott idegsejt éppen gátolja vagy serkenti, modulálja, hangolja, szinkronizálja a többit. Tehát a huzalozás és a kémia együttes vizsgálata tette lehetővé a funkcionális megállapításokat. Konkrét élettani vizsgálatokkal akkor kezdtünk el foglalkozni, amikor rájöttünk, hogy a mi anatómiai-kémiai kutatásaink eredményeire építve más laboratóriumok elektrofiziológiai és más egyéb élettani módszerek segítségével nagyon komoly áttöréseket értek el az agyműködésre vonatkozóan.

Akkor azt gondoltuk: miért mások szüreteljék le a munkánk eredményét?

Így kezdtünk el elektrofiziológiával foglalkozni. Először csak túlélő agyszeleteken, majd állatokkal kísérleteztünk kollaborációban, idővel pedig a saját laborunkban is felállítottuk ezeket a módszereket. Mára aztán odáig fejlődött a technológia, hogy az agykutatás teljes korábbi történetét szinte újra lehetne írni. Már képesek vagyunk az idegsejteket szelektíven is megjelölni bizonyos fényre érzékeny ioncsatornákkal, amelyeket egysejtű zöldalgákból izoláltak: transzgenikus módszerrel ezeknek a zöldalgáknak a génjét be tudjuk vinni meghatározott idegsejt típusokba. Ha pedig ezeket az idegsejteket megvilágítjuk egy bizonyos fénnyel, az ioncsatornák kinyílnak. Ez pontosan olyan, mintha elektromosan ingerelném az idegsejteket. A módszernek köszönhetően azonban így csak bizonyos idegsejteket ingerlek, csak azok fognak kisülni, így szelektíven tudjuk vizsgálni a reakciójukat. Ilyen szelektív elektromos ingerlésre korábban nem volt lehetőség, mert hiába szúrtunk be egy elektródát a vizsgálni kívánt idegsejt testének területére, az összes pályát is ingereltük, amely azon a területen futott át. Ezért pályakapcsolatokat, specifikus sejtfunkciókat a korábbi elektromos ingerléses módszerrel csak nagyon felületesen lehetett vizsgálni.

Kb. tíz éve érhető el ez a módszer, már szinte minden laborban használják, de még mindig döbbenetes, mire vagyunk képesek vele. Funkcionális képalkotó eljárásokkal az egész humán agyat tudjuk vizsgálni, de ma már léteznek olyan képalkotó eljárások is, amelyek egyes idegsejtek működését térképezik például egy patkányagyban. Régebben annak is örültünk, ha az elektródáinkat bele tudtuk szúrni egy-két idegsejtbe, most pedig ott tartunk, hogy ezzel a műszerrel egyszerre sejtek ezreit tudjuk detektálni és monitorozni.

Szinte rögvest indulásakor lehetősége volt Oxfordban kutatni. Nem fordult meg a fejében, hogy kint marad? Fontosabbak voltak a gyökerek?

Soha nem terveztem, hogy végleg kint maradok. A hazajövetelemnek végül több oka volt. Egyrészt visszautasíthatatlan állásajánlatot kaptam Vizi E. Szilvesztertől, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) akkori igazgatójától: arra kért, vállaljam el a Morfológiai Osztály vezetését. Ez egy nagyon magas presztízsű állás volt, korábban akadémikusok töltötték be, így hatalmas megtiszteltetés volt számomra. És ugyan igaz, hogy tizedét keresi ilyenkor az ember annak az összegnek, amit külföldön megkereshetne, fiatalon sokkal fontosabb volt, hogy minél több ötletet letesztelhessek. Ahhoz viszont sok kéz, sok munkatárs kell. Így jött létre egy egész komoly, ütőképes csapat a vezetésem alatt, már 31 évesen, ami hihetetlenül szerencsés és kivételezett helyzet volt. Másrészt a családi, baráti kötődések is hazahúztak: nagyon összetartó a családom, több barátságom a középiskolából ered. Harmadrészt – és ezt mindig elmondom azoknak a kollégáknak, akiket megpróbálok hazacsábítani –, ha külföldön fedezel fel valamit, azzal hozzátettél egy téglát a tudomány világépítményéhez, de ha itthon éred el ezt az eredményt, azzal Magyarország nemzetközi megbecsülését is fokozod. Arról nem beszélve, hogy itthon sokkal nagyobb kunszt ugyanazt a felfedezést véghezvinni, mint optimálisabb körülmények között.

Az évek alatt valóban sok kollégát hazacsábított, de nem csak ezt könyvelhette el sikerként, hanem például a Nemzeti Agykutatási Program elindulását. Min múltak ezek a sikerek?

Az induláshoz mindenképpen szükség volt pénzre. Bizonyos pénzkeretet kaptam Vizi E. Szilvesztertől is, de ahhoz, hogy nyugati szintű szintű műszerállománnyal rendelkezzünk, külföldi pályázatokra is szükség volt. A 90-es években Magyarországról pályázni... nos, nem volt egyszerű. De éppen ezért volt nagyon jó a külföldi tanulmányút – és emiatt tanácsolom azt a tanítványaimnak is: hogy megtanulja az ember reálisan értékelni magát.

Ha valaki csak itthonról méretteti meg magát, vagy nagyon kishitű lesz és alábecsüli a saját tudását a külföldi kollégákhoz képest, vagy túlságosan elszáll, mert nem tudja, hogy kint már rég lekörözték.

Nekem a négy oxfordi év alatt kialakult egy reális önképem. Másrészt a külföldi konferenciák, megmérettetések során Amerikától kezdve Nyugat-Európán át számos kollégával kerültem személyes kontaktusba, amely sokkal hitelesebbé tett a szemükben, amikor pályázni kellett. Mindez – a korrekt önértékelés, a nemzetközi kapcsolatrendszer, a hitelesség – tehát nagyon sokat jelentett abban, hogy el tudjunk indulni és a nemzetközi élvonalba felfejlesszük a laboratóriumot. Amikor pedig egy laboratóriumról elterjed, hogy izgalmas témákat kutat, erős publikációs teljesítménnyel bír és lehetőséget biztosít beépülni a nemzetközi tudományos életbe, az magával hozza a legfiatalabb tehetséges diákok jelentkezését. Előfordult, hogy 16 éves jelentkezett kutatni, de például Szőnyi András kollégánk is végzős középiskolásként került hozzánk, tavaly pedig két Science cikke is megjelent. A lehetőséget mindenkinek megadom – illetve ma már nem én, hanem a munkatársaim, akik betanítják a diákokat –, aztán kiderül, ki marad: minden TDK-st két hónap próbaidőre veszek fel, azalatt meglátjuk, tényleg tetszünk-e egymásnak, komolyan veszi-e a tudományt. Akinek pénteken öt órakor kiesik a pipetta a kezéből a kísérlet vége előtt, annak nincs keresnivalója a pályán.

Tehát szigorú, de támogató?

Ezt nem nevezném szigornak – annak nincs helye ezen a területen. Ha valaki csak izzadságszagú eredményre képes, azt jobb, ha el se éri. Inkább praktikusságnak mondanám: feleslegesen ne fecséreljük egymás idejét. Kutatni csak örömmel szabad, mert úgy szabadulnak fel a kreatív energiák.

És a türelemmel mi a helyzet? Egyszer úgy nyilatkozott, türelmetlen alaptermészetű. Ez a munkájában nem akadály?

Nem. A türelmetlenség inkább arra vonatkozik, hogy idegesít, ha látom, hogyan vezet az út A-ból B-be, tudom a megoldást, de különböző külső környezeti okokból kerülő úton kell mennem. Ha már látom valaminek az eredményét, szeretem a kezemben tartani. Egyébként tény, kicsit türelmetlen vagyok a diákokkal, munkatársakkal. Nem vagyok jó pedagógus alkat: zavar, ha valaki csak sokadszorra érti meg, amit mondok.

DR. FREUND TAMÁS

1959-ben született Zircen, Veszprémben nevelkedett. A Csermák Antal Zeneiskolában kezdett el klarinétozni, s már majdnem feladta, amikor felfedezte Benny Goodman klarinétost és a jazzt, ami elvarázsolta. Mégsem zenész lett, hanem neurobiológus.

Az ELTE-n diplomázott, doktori disszertációját 1984-ben védte meg. 1990-ben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetéhez (KOKI) került osztályvezetőként, 1994-ben az intézet helyettes igazgatójává, 2002-ben igazgatójává, 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Négy évig volt vendégkutató az Oxfordi Egyetemen 1981-1988 között, de megfordult a Lundi Egyetemen, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, a Freiburgi Egyetemen és a párizsi Pasteur Intézetben is. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává választották. 2014-től az Akadémia élettudományi alelnöke volt, 2020 júliusa óta elnöke. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór, emellett alapvető felfedezést tettek a memóriakutatás terén.

A zene szeretete sem múlt el: tagja az Ars Nova Sacra kórusnak és rendszeresen lép fel feleségével és Balázs János zongoraművésszel trióban.

Július óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, de régóta tölt be vezető pozíciókat. Ilyen alkatnak is érzi magát, vagy alapvetően szívesebben maradna a háttérben kutatóként?

Szívesebben maradtam volna a háttérben, ha nem lökdösnek bele ebbe a pozícióba. Több általam nagyra becsült tudós barátom is úgy gondolta, az Akadémia kiszolgáltatott helyzetbe került, a társadalom és a kormány előtt is elveszőben a presztízse, ezért nagy szükség lenne egy erős vezetőre, aki a társadalom és a kormány előtt is hiteles, és aki esetleg meg tudja védeni az intézményt a további eróziótól. Próbáltak meggyőzni, hogy erre csak én vagyok alkalmas, én meg őket, hogy szerintem más is – sikertelenül. Eszem ágában nem lett volna akadémiai elnöknek pályázni, de ha már nem volt más választásom, igyekszem a lehető legjobban végezni a feladatom.

Akkor még szokja a szerepkört?

Senki sem úgy születik, hogy minden másnap miniszterekkel ebédel vagy vacsorázik. Ezt is meg kell szokni, megtanulni, hogyan tudom egyszerre a legjobban képviselni a tudomány érdekeit és  meggyőzni a kormányzatot, hogy nekik is az az érdekük, ha döntéshozatali folyamatokban az Akadémiára, a tudományra támaszkodnak. Ezt próbálom most keresztülvinni: szeretnék egy kétirányú kommunikációs csatornát kiépíteni az Akadémia és a tárcák között. Azt kértem a tárcáktól, nevezzenek meg minden esetben egy kapcsolattartót, akivel akár napi szinten tudunk egyeztetni bármilyen közös projekt esetén: legyen szó egy törvénymódosításhoz szükséges háttértanulmány elkészítéséről vagy éppen egy új technológia detektálásáról és hasznosításáról.

Örömmel jelentem, hogy a tárcák 80%-ával már kiépült a kapcsolat.

Nemcsak a döntéshozóknak van szüksége az Akadémia tudására, de a társadalomnak is, hogy valódi, hiteles információkhoz jusson és ne az áltudományok felé forduljon. Úgy tudom, elnöki programjának egyik célkitűzése ez. Hogyan kívánja elérni?

Talán soha nem volt akkora szüksége a társadalomnak a tudós közösségre, mint napjainkban, amikor a közösségi médián keresztül ömlenek ránk az áltudományos információk. A megvezetésre szánt módszerek egészen körmönfontak, az átlagember pedig csak kapkodja a fejét. Ebben az áltudományos útvesztőben egyedül a tudomány eszközrendszerével lehet eligazodni. Ezt pedig a kutatók tudják biztosítani és az az intézmény, amely egyesíti őket: a Magyar Tudományos Akadémia. Az utca embere gyakran félreértelmezi, mi az MTA, azt hiszik, az 360 idős tudós, aki bejár ebbe a gyönyörű székházba. Ez csak egy nagyon kis szegmense az MTA-nak. Amire valójában a hangsúlyt szeretném helyezni, az a 18 ezer fős köztestület, akik között szép számmal akad 26-28 éves tag. Leginkább rájuk számítok az ún. középiskolák MTA Alumni programomban: minden köztestületi tagot arra kérek, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amelyben megjelölik a tudományterületüket, melyik középiskolában érettségiztek, és hogy hajlandók-e visszajárni az alma materbe klubjellegű rendezvényeken népszerűsíteni a tudomány csodálatos világát, a felfedezés örömét. Nem akarunk mindenkiből tudóst nevelni, de nagyon fontos, hogy a jövő generáció tudománybarát legyen, merjen támaszkodni a tudományos eredményekre, bízzon a tudósok véleményében, becsülje az MTA-t. Sok munka van még előttünk ehhez, de már elindult a szervezés.

Emellett a kutatásra mennyi ideje jut?

Nem sok, de hál Istennek a tanítványaim már önállósodtak annyira, hogy képesek napi szinten levezetni a kutatásokat. Bejárok minden héten a KOKI-ba – ez elég arra, hogy áttekintsem, mi hol tart, és együtt örüljek velük a felfedezéseknek. De a felfedezés öröme már rég nem az enyém, az a fiataloknak jár. Abból tudnak töltődni, így jutnak el a mindennapos katarzishoz, ez jelenti nekik a motivációt. És ez így van rendjén.

Nem is hiányzik Önnek a kutatás?

Dehogynem. De beletörődik az ember, hogy 60 éves kor fölött már nem ő fogja megtenni a kulcsfontosságú felfedezéseket. Csupán irányít, kritikát mond és támogat, hogy a következő generáció eljuthasson a tudományt előrevivő felfedezésekhez.

Van olyan kérdés, amire azért még szívesen választ kapna?

Nagyon sokat törjük a fejünket a skizofrénia mibenlétén és annak szerkezeti elváltozásain az emberi agyban. Némileg nehezíti a kutatást, hogy a skizofréniának nem nagyon van állatkísérletes modellje, vannak viszont olyan módszerek, amelyek egyes tünetcsoportjait külön-külön vizsgálhatóvá teszik. Pár éve elindítottunk egy humán agy perfúziós programot is, így ha elhuny egy skizofrén beteg és előzetesen beleegyezett, megkapjuk az agyat fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatokra. Szép lassan haladunk, aztán egyszer csak lesz egy heuréka pillanat. Ha ez az én munkatársaimnál történne meg, akkor nagyon boldog lennék.

Munkájában racionális alkatnak tűnik, említette azonban, hogy hívő ember. A kutatásai csak megerősítették, hogy tudomány és vallás között nincs ellentét?

Minél mélyebbre ás az ember egy olyan komplex struktúrában, mint az agy, annál inkább rájön, hogy ezt a csodálatos világot csak egy fantasztikus tervező alkothatta meg. Ez nyilván hit kérdése, ahogy minden, ami természettudományos módszerekkel nem bizonyítható. A világ keletkezése is. Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a ma ismert világ az ősrobbanással jött létre, azt azonban kísérletesen lehetetlen eldönteni, hogy ez teljesen céltalanul a semmiből történt, vagy egy teremtő akaratából. Én utóbbiban hiszek, de az ateista is hisz – sőt, az ő hite még nagyobb. Van ugyanis öt olyan sarkalatos fizikai állandó, amelyeket sehonnan sem lehet levezetni, és amelyek közül ha bármelyik – például a gravitációs állandó – egy milliárdnyival kisebb vagy nagyobb lett volna az ősrobbanás pillanatában, nem jött volna létre az univerzum.

Az, hogy minden fizikai állandó véletlenül állt be, sokkal valószínűtlenebb, mint hogy létezik egy teremtő erő, aki azt akarta, hogy legyen egy anyagi világ. Hogy mi célból, azt persze sosem fogjuk megtudni.

Ha már hitről beszélgettünk, zárjuk le a beszélgetést egy témába vágó kérdéssel – már csak azért is, mert ez az interjú karácsony előtt jelenik meg. Hogyan ünnepel? Zenél akkor is?

Persze. Már kisgyermekkoromban is együtt énekeltünk édesanyámmal a karácsonyfa alatt, miközben bakelitlemezről szólt a Csendes éj, aztán pedig a templomban az éjféli misén. Mikor kicsik voltak a gyerekeim, szintén sokat énekeltünk együtt, most pedig ez abszolút igaz: jelenlegi feleségem félprofi operaénekes, három apró gyermeke is szépen énekel, így már egész komoly kórusénekeket is elő tudunk adni. A zene központi eleme az életünknek: gyakran összejárunk vacsorázni Balázs Jánosékkal is – tulajdonképpen olyankor tartjuk a triónk próbáit.

Úgy tűnik, piciben a zenei pálya is összejött.

Mondhatni. Ha az ember egyszer belemerül a muzsika világába és megkapja azokat a dopaminfröccsöket, amelyeket a zene okoz az agyban, nehezen szokik le róla.

Legfontosabb díjai:

Akadémiai Díj, 1997;
Bolyai János Alkotói Díj, 2000;
Széchenyi-díj, 2005;
Semmelweis-emlékérem, 2007;
Az év ismeretterjesztő tudósa, 2007;
The Brain Prize, 2011;
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 2011;
Prima Primissima, 2013

Bertalan Melinda / Fotó: Kovács Bálint, Jásdi Borterasz, Szabó Miklós

További cikkek

Ecoklub
Minden gólhelyzetet be kell lőni!
Amikor nyugállományba vonul egy érsek, nem következik belőle törvényszerűen, hogy az egyházi vezető egyben visszavonul minden közéleti szerepvállalásától is. Márfi Gyula 22 éven át irányította a veszprémi egyházmegyét, közben számtalan alkalommal nyilatkozott keresztény hitéleti kérdésekben, de nem egyszer a muszlim térhódítással kapcsolatban is keményen felszólalt. A nyugalmazott érsekkel beszélgettünk az egyház és a tágabb világ legnagyobb kihívásairól, a mostani társadalmi folyamatok lehetséges következményeiről, valamint a nyugati társadalom paradoxonjairól és a mögötte álló célokról.
Ecoklub
Nem kell mindig a könnyebb utat választani
Amikor sikeres emberek portréját olvassuk, hajlamosak vagyunk kizárólag az eredményekre koncentrálni és azokat irigyelni, miközben a mögöttük rejlő kőkemény munkáról elfeledkezünk. Kerekes Blanka veszprémi születésű, Zürichben élő fuvolaművész ugyancsak lenyűgöző zenei pályával rendelkezik: szólistaként és zenekarok tagjaként koncertezik számos európai országban, tanít, zsűrizik és komponál. Maximalizmusról, a tudatosan választott nehezebb útról és a kreativitás új formáiról is beszélgettünk vele.
Ecoklub
Utolsónak be, elsőnek ki
A Balaton Úszó Klub olimpikonjának minden napja 4:50-kor kezdődik, 6 órakor már a medencében van, és átlagosan egy Veszprém-Balatonalmádi oda-vissza távot teljesít úszva minden edzésen. Rasovszky Kristóf, nyílt vízi úszó a tokiói olimpián szerzett ezüstérme után ismét edzésbe állt, miközben már készül az élsportolói karrier utáni életére is.
Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.