Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.
ITM: májusra is igényelhető az ágazati bértámogatás
A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a tárca pénteki közleménye szerint.
109 vállalkozásnak nyújtott anyagi támogatást az önkormányzat
A polgármester még feburárban jelentette be azt a 30 millió forintos csomagot, mellyel a város a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat segíti.
Veszprém
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
A thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Veszprémben év elején telephelyet nyitott, ahol várhatóan mintegy nyolcvanan fognak dolgozni. A veszprémi mérnöki szolgáltató-központ a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari K+F tevékenységét támogatja.
belföld
Új bölcsőde épül Öskün
Az új intézmény 24 gyermek befogadására lesz alkalmas.
Veszprém
4,5 milliárd forint érkezik Veszprémbe az úthálózat javítására
A kormányzati Modern Városok Program keretében a belterületi utakat és a hozzájuk kapcsolódó tereket újítják fel 2022 év végéig. Az önkormányzat 800 millió forinttal egészíti a támogatást – jelentette be Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester csütörtök délelőtt Veszprémben.
Európai Bizottság: működésbe lép az EU első világszínvonalú szuperszámítógépe
Az Európai Bizottság, a luxembourgi székhelyű európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozással (EuroHPC) és Szlovénia kormányával közösen működésbe helyezte az Európai Unió első szuperszámítógépét a szlovéniai Mariborban - közölte az uniós bizottság kedden.
belföld
Az idén felújítani tervezett ezer kilométernyi útszakasz harmadán már dolgoznak
Egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak a kivitelezők, az első rendbe tett szakaszokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondozásában országszerte közel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű beruházás zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében összesen 342 kilométeren.
NAV
Izer Norbert: sikeres volt az átállás, már 300 millió számla érkezett online
Több mint két hete minden számlára rálát az adóhivatal, azóta jelentősen megugrott, meghaladta a 300 milliót a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett online számlák száma - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
belföld
Tudhatja-e a munkáltató, hogy be vagyunk oltva?
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Nanotechnológia alkalmazásával fejleszt egy magyar kozmetikai cég
A Lora Beauty Kft. 190,54 millió forint összköltségvetéssel nanotechnológiát alkalmazó fejlesztést indított, a projekt 109,72 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - közölte a társaság az MTI-vel.
A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.

Hogyan építsünk csillagkapukat?

Veszprémünk
2020. szeptember 10. 14:50

Létezik a fejünkben egy kép arról, hogy az íráshoz más nem kell, csak tehetség. A Magyar Íróképző nemcsak azt mutatja meg, hogy ez mennyire nem igaz, hanem azt is, hogyan léphetünk túl a kétségeken, az első hibákon a vágyott cél érdekében. Zsiga Henrik alapítóval beszélgettünk.

Romboljuk le rögvest a sztereotípiákat! Milyen arányban tehetség és milyen arányban szorgalom kérdése az íróvá válás?

Tökéletesen belenyúltál, mert ha van a piacon tennivalónk, akkor ebben eligazítást adni nagyon az. Valamiért azt érzik az emberek, hogy festeni, zongorázni, síelni tanulni kell, de az íráshoz elégséges a tíz ujj megléte és oktondi dolog tantermi körülmények között írást tanítani. Dacára annak, hogy már száz-kétszáz éve is léteztek irodalmi közösségek, mentorok, műhelyek, Pilvax kávéházak… Ami az arányokat illeti, ezt nem tudom pontosan megmondani, de szerintem ugyanannyi, mint Hosszú Katinka vagy Cristiano Ronaldo esetében: náluk sem tudni, ők valójában tehetségesek vagy szorgalmasak-e. De ha valaki megkérdezné, hogy az eddigi ezer tanítványomból kik jutottak ki a könyvesboltokba, azt mondanám, azok, akik kitartóak voltak, komolyan vették a tanulást, a gyakorlást.

Szerinted mi lehet ennek a hozzáállásnak az oka?

Ezt ma már nem szoktam firtatni, de talán az, hogy a mi legfontosabb nyersanyagunkat, a betűket, a szavakat már általános iskolában magunkhoz vesszük, míg például a szolfézst, a hangszerhasználatot nem. Másrészt a művészet liberalizációja nagyon sok terhet levett a vállakról, és ma már nagyon könnyen magához édesgeti az embereket. Gondolj csak a fotózásra: ma valaki megvesz egy százhúszezer forintos, belépő szintű fényképezőgépet, és két hét múlva már úgy érzi, nyithat egy fotós profilt a Facebookon. Azokkal is „küzdünk”, akik az írást csak távolról szemlélik, és azt gondolják, a jó írás csupán tehetség kérdése, és olykor az elefántcsonttoronnyal, a magaskultúra képviselőivel is, akik szintén nem észlelték még ezt fajta liberalizációt.

Végül is miként tanítható az írás?

A tanulás nálunk nem elsősorban azt a fajta frontális oktatáson való részvételt jelenti, amikor ül egy tanár a teremben és mantrázza a gondolatait, a tanulók pedig hallgatják. A tanulásnak része a rengeteg olvasás, az analitikus olvasás, vele a mintakeresés, a világ valós megfigyelése... mindaz, ami építi az író "készletét". Épp így írni, gyakorolni is rengeteget kell. Írás esetén sem lehet az első pocsék kilométereket megspórolni. Épp mint vezetésnél: az 50. és az 5000. megtett kilométer egészen más lesz.

Mielőtt belevágtál az írásba, illetve a Magyar Íróképző felépítésébe, te vettél részt hasonló tanfolyamon?

Jómagam nem vettem részt ilyen tanfolyamon. Ennek oka részben az, hogy amikor kezdtem, még kevés ilyen típusú képzés volt. Ugyanakkor vettem magamnak a fáradtságot és jó pár évet rászántam, hogy ez az iskola létrejöhessen. Némiképp a szükség is hozta, mert korábban egy olyan típusú kiadót működtettem, ami szerzői kiadással foglalkozott, és azt láttam, hogy a kötetek, amiket a szerzők hoznak, sok esetben nem állnak készen a kiadásra. Ezért igyekeztem segítséget nyújtani nekik, hogyan tehetik jobbá az írásaikat, mit kell tudniuk a könyvpiacról, milyen elvárásokat támaszthatnak, milyen érdekek ütköznek ott, mire számíthat az, aki kievez az irodalmi vadvizekre a maga kis gumicsónakjával. Az Íróképzőt tehát ez hozta életre, de

mindig elmondom azt is a hallgatóknak, hogy aki a legtöbbet tanulta az elmúlt nyolc-kilenc évben, az mindenképpen én vagyok.

 

A tanulók milyen motivációval jönnek?

Egy részük író szeretne lenni, egy részük pedig írni szeretne egy könyvet. Ez két teljesen eltérő attitűd. Azt szoktam mondani, író nem lehetsz délután öttől fél hétig, de egy könyvet megírhatsz így. Az írót ugyanis nem maga az output, maga az alkotás teszi íróvá, hanem a szemlélete, a világ befogadása. Egy kezdő tanfolyamon elsősorban ezt a gondolkodásmódot próbálom megfordítani, azaz azt megtanítani, mit vizsgál másként a világban egy író, mint egy fogorvos, egy pék vagy egy építészmérnök. Mert sokszor épp az a gond, hogy nincsenek készen azok a lokátorok, művészi szkennerek, amelyekkel először meg kellene ismerni a világot, aztán nekilátni "kipufogni".

Gondolom, a csalódás elkerülése végett szerencsésebb a második attitűd.

Igen. Hozzáteszem, nagyon vegyes a résztvevők motivációja. Eddig csak utólag mértük fel, de ezentúl próbáljuk már a jelentkezési lapon is feltenni a kérdést, hogy ki milyen céllal érkezik? Van, aki terápiás céllal keresi az írást – egy múltbeli vagy jelenleg is fennálló traumáját akarja így feldolgozni, azaz az önismeret eszközét látja az írásban. Jönnek hozzánk szakírók, bloggerek és irodalomtanárok is, hogy írástechnikai ismereteiket bővítsék, merthogy azt hagyományos keretek közt kevésbé tanítják. Vannak olyanok, akik egyetlen projekt okán írnak, történetesen a maguk ismeretterjesztő könyvét szeretnék jobban megírni: legutóbb például egy veszprémi jogász könyve jelent meg, amelyben fiataloknak írt a kábítószer-használat büntetőjogi következményeiről. De olyan szerzőm is akadt, aki gyönyörűen végigvitt egy könyvet, és mindössze ötven példányban megjelentette a családjának, s esze ágában sincs betörni a piacra.

Érdekes, amit mondasz, mert ha valaki megemlíti, hogy írt például egy regényt, a laikusok első kérdése általában az: mikor adják ki a könyvem? Mintha nem írhatnál, vagy nem képezhetnéd magad csak a saját örömödre…

Egyetértek. Ezért házon belül nem is használjuk azt a szót, hogy könyv. Hívjuk inkább ezeket a teremtéseket, amiket Gárdonyitól vagy éppen Szorokintól olvasunk, csillagkapunak, a könyvesboltot pedig utazási irodának, ahova azért mész be, hogy eldönthesd, az űrbe, a második világháborúba vagy egy fantasy világba akarsz elutazni. Hasonlóképp esik át egy másik, maga által teremtett dimenzióba maga az író is. Szeretünk utazni, akár a magunk, akár az író által megalkotott világba. Az én feladatom tehát a beérkező – elsősorban fikciós – műveknél az, hogy megmutassam, hogyan lehet csillagkaput építeni. Hogyan tudsz valakit egy másik világba elrepíteni? Szakíróknál pedig azt keressük meg, hogy mi a céljuk, milyen hatást akarnak elérni.

Ez hogy fest a gyakorlatban? Hogyan épülnek fel a kurzusok és milyen tudnivalókat sajátíthatnak el a tanulók?

Szívem szerint nagyobb lélegzetvételű kurzusokat tartanék, de a keretek ezt többnyire nem engedik. Ezért két-három napos egységekben dolgozunk. Vannak kezdő és haladó kurzusok. Előbbit mindig én tartom és egyfajta mentorként, inspirátorként közelítem a feladatom. A tanfolyamok része például, hogy anonim módon végignézzük az előzetesen bekért írásokat, és minden szerző anyagában megpróbálom kijelölni azokat a csúcsokat, amelyekhez érdemes lenne felhúznia a saját írását. Általában két-három oldalt kérek be, de olyan is akad, hogy valakinek ennyi sincs. Ők olyan példákból tanulnak, amiket én viszek, vagy a többiekéből. Emellett egyrészt foglalkozunk a tartalmi oldallal:  hogyan kell felépíteni egy sztorit,

mi a közös mondjuk a Rettenthetetlen és a Vuk cselekményszövésében.

Sok könyves, filmes példával dolgozunk. Megnézzük, művészi szemmel hogy fest a storytelling, milyen szekvenciákból áll, hova érdemes fordulópontokat elhelyezni, hogyan kell egy karaktert felépíteni… Kívülről ezek talán egyszerűnek tűnnek, de nagy eszmélések vannak a kurzusokon. Másrészt foglalkozunk a formával, az írástechnikával, a mondatkezeléssel, nyelvhelyességgel, stilisztikával, vagy éppen miben tér el a köznyelv és az irodalmi nyelv. Azt is megnézzük, hogyan érdemes részfeladatokra bontani az alkotói tevékenységet. Azt is szoktam mondani, dögöljenek meg a filmesek  – hozzátéve, hogy én is az vagyok –, mert nekik van ötven szakemberük egy történet létrehozására, az írónak viszont egyszerre kell birtokolnia az összes ehhez szükséges tudást és nagyon nehéz ötven musztángot befogni egy kocsi elé. Ezért mindig valamilyen módszertant rakok a munka mögé. A piac működését is átvesszük – megpróbálom megmutatni az alagút végét. Ezzel a három nap gyorsan eltelik, de a hallgatók kezét nem engedjük el. A későbbiekben is összejárunk egy-két napos rendezvényeinkre, nyaranta pedig van egy négy napos írótáborunk, ahova vendégelőadókat hívunk – szerkesztőket, kiadóvezetőket, színházi, zenei, filmes szakembereket. Volt már nálunk a Katona József Színház munkatársa, a Honeybeast zenekar dalszövegírója, Tóth Kriszta költő és a veszprémi slam poetry csapat is. Mindig tágítjuk a határokat; van egy kis filmstúdiónk, oda is becsatlakozhatnak a hallgatóim. Facebookon is működik egy több mint 700 fős zárt, volt hallgatóimból álló csoportunk, ahol szintén segítjük egymást, ötleteket, pályázatokat osztunk meg.

Előfordul, hogy egy előzetesen beküldött szöveg alapján elutasítasz valakit?

Nem. Teljesen mindegy, hogy valaki jó tollal érkezik vagy sem, mindenkinek rengeteget kell dolgoznia, és minden írás megtalálhatja a maga helyét. Ha máshol nem, egy szerzői blogon, egy kistérségi magazinban, de olyan is előfordul, hogy valaki a legmagasabb polcokra kerül és a szépirodalom nehéz vizein szeli a habokat, mert a tehetsége és a kitartása ezt indokolja.

Tehát kicsit azt is megmutatjátok, hogy vannak más alternatívák, nem kell teljesen lelombozódni, ha esetleg egy kiadó elutasít. Azért említenél néhány sikersztorit?

Nagyon sok volt hallgatómnak jelent meg könyve – akad köztük kisregény, novelláskötet és verseskötet is. Van, aki Norvégiáról szóló útikönyvet adott ki, más híres focistáról szóló életrajzot. Megint másnak romantikus regénye debütált, s olyan is akad, aki a hetedik kiadott köteténél tart. Nincs olyan, hogy ne találkoznék ismerős nevekkel, ha betérek egy könyvesboltba. Számomra ez a legklasszabb visszajelzés.

A képzések többnyire Budapesten zajlanak, de épp a közeljövőben Balatonfüreden és Veszprémben is tartok egy-egy tanfolyamot kezdők részére.

Magyar Íróképző, www.irokepzo.hu

Bertalan Melinda / Fotó: Csikós Attila, Kovács Bálint, Zsiga Henrik