Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Építkezéseken kifeszített molinók hirdetik szerte a régióban és azon túl is, hogy az éppen a földből kiemelkedő épületnek a kivitelezője a VeszprémBer. Hosszú évek óta jelenlévő brand a Dunántúl építőiparában, de kevesen gondolnák, hogy a valóságban ez már fél évszázadot jelent. Pedig a VeszprémBer történetét egészen 1969-ig lehet visszavezetni, ekkor jött létre a jogelőd Veszprém Megyei Beruházási Vállalat, majd a rendszerváltást követően VeszprémBer Zrt-ként folytatta tevékenységét immáron a piacgazdaságban. Ekkor az építési műszaki ellenőrzés, lebonyolítás, beruházások irányítása és a tervezés volt a fő profil, majd az évek alatt a tervezési tevékenység megszűnt, a lebonyolítás és műszaki ellenőrzés lett a húzóág, mellé pedig bejött a közbeszerzés lebonyolítás, valamint a fővállalkozás és a generál kivitelezés. Utóbbi az idő előrehaladtával egyre nagyobb szerephez jutott, egyre komolyabb építési munkák kivitelezését tudta a társaság megnyerni majd megvalósítani. Egyszóval a VeszprémBer együtt változott a piaci trendekkel és lett az építőipar meghatározó szereplője.
2020-ban viszont újabb mérföldkőhöz érkezett a vállalat, a Zrt. mint cégforma megszűnt, az úton pedig két különálló kft. halad tovább, amelyek közül a VeszprémBer Építő Kft. tűzte a zászlajára a fővállalkozási és generál kivitelezési munkákat. A cég élére pedig egy olyan személy került, aki hosszú évek óta otthonosan mozog az építőiparban, és kívül-belül ismeri a VeszprémBert.
VÁLTOZATLAN CÉLOK, LETISZTÍTOTT PROFIL
Hajdu Attila idestova 23 éve erősíti a vállalatot. A VeszprémBerhez 1997-ben csatlakozott, gyakorlatilag rögtön, ahogy megszerezte a diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Amikor egy céges hierarchia ranglétrájáról beszélünk, Attila akár az illusztráció is lehetne hozzá, hiszen lépcsőről lépcsőre végigjárta azt, kezdve, mint műszaki előkészítő, majd építésvezető, műszaki vezető, hosszú ideig főmérnök, majd a vezérigazgató-helyettesi székből ült át az újonnan létrehozott kft. ügyvezetői székébe.
Tehát feladata nem kisebb, mint egy rendkívül sokszínű tevékenységet végző vállalatot az új cégforma szerint is sikerre vinni. Apropó sokszínűség! Megtudtuk, hogy a többrétegű tevékenységi kör a cégen belül korábban sok esetben nem volt praktikus, többször előfordult, hogy azért nem tudott a VeszprémBer egy komolyabb környékbeli munka kivitelezésében részt venni, mert már érintett volt a közbeszerzési vagy a lebonyolítási vonalon. Emiatt sok esetben Veszprémtől távolabbi területeken kellett kivitelezési munkát vállalniuk, ami a hatékonyság szempontjából nem a legszerencsésebb megoldás. Ezért is döntött úgy a Zrt vezetősége, hogy a jövőben két, profiljában letisztított, egymástól minden szempontból független céget hoz létre, amelyek így külön-külön hatékonyabban tudnak majd szerepet vállalni a környék építőipari piacán. Az egyik a lebonyolítási, közbeszerzési vonalon, a másik – a VeszprémBer Építő Kft – pedig a generál kivitelezés piacán tevékenykedik a továbbiakban. Ez áll lényegében a VeszprémBer Zrt. kettéválása és a VeszprémBer Építő Kft. születésének hátterében.
A MUNKA ÉS A MUNKAERŐ BALANSZA
Tehát évtizedes tapasztalattal, de egy folyamatosan változó iparágban kell helytállnia az Attila által irányított cégnek. Ennek kapcsán érdeklődtünk először csak a magyarországi trendekről, arról, hogy hogyan fest jelenleg a hazai építőipar.
„Az elmúlt években hozzászoktunk, hogy sok feladat van az építőiparban. A kedvező gazdasági környezet miatt a befektetők részéről nagy volt a beruházási kedv, a tervezők, kivitelezők el voltak látva munkával, viszonylag könnyen lehetett új projektek megvalósításában részt venni. Ezzel párhuzamosan országos szinten kialakult egy általános munkaerőhiány, amely miatt mindannyiunknak jóval több energiánkba került a magunkkal szemben is elvárt szinten teljesíteni a feladatainkat” – kezdte az elemzést Attila.
„Év végével azonban az 5 %-os lakásáfa-program véget ért, tavasszal pedig szembesülnünk kellett a koronavírus járvány megjelenésével. Ezek sok szempontból megváltoztatták az eddigi helyzetet, de a legfőbb változás az, hogy jelenleg jóval kevesebb építési feladat kerül elindításra, viszont újra megfelelő nagyságrendben jelen van az alkalmas munkaerő. Bízom benne, hogy rövid időn belül be tud állni egy egészséges egyensúly, amely előnyös lehet a megrendelői és a vállalkozói oldalnak egyaránt” – tekint előre pozitívan a VeszprémBer Építő Kft. ügyvezetője.
KÖRNYEZETTUDATOSSÁG NEM CSAK A VÉGEREDMÉNYBEN
Az csak egy részét képezi a kihívásoknak, hogy a megrendelések, valamint a munkaerő minősége és mennyisége között a balansz eddig nem tudott kiegyenlítődni, a hazai és nemzetközi trendek is folyamatosan változnak, amiről részletes leírást kértünk Attilától.
„Hazai és európai értelemben egyformán hangsúlyos, hogy az új épületek az energiahatékonysági, környezettudatossági és a fenntarthatósági szempontok szerint épüljenek meg. Ez a végeredmény szempontjából azt jelenti, hogy a felépült épület jobb hőszigeteléssel, takarékosabb gépészeti és elektromos rendszerrel, megújuló energiaforrások beépítésével készüljön el, hogy aztán a működése során az eddig megszokott színvonalú épületekhez képest jóval kisebb anyagi ráfordítással, azaz takarékosabban lehessen majd üzemeltetni. A cél a közel nulla energiaigénnyel működtethető házak létrehozása.
Ugyanez a törekvés tapasztalható az építés során használt technológiáknál is. Fontos, hogy a kivitelezés közben keletkező hulladékok szelektíven legyenek gyűjtve, a munkagépek, gépjárművek korszerűbb környezetvédelmi besorolásúak legyenek, a környezet az építkezés közben a lehető legkisebb mértékben károsodjon.
Ez egy értelmes célkitűzés, hosszú távon mindez mindannyiunk érdekét szolgálja. Az ide vonatkozó szabályozások, előírások pedig ezzel összhangban évről-évre egyre szigorúbb irányba változnak.”
A SZELLEMISÉGE HATÁROZZA MEG A CÉGET
Az ilyen hosszú ideje működő cégek esetében a minőségi követelmények és az innováció mellett már beszélhetünk egyfajta szellemiségről is. Olyan irányelvekről, amelyek nemcsak a piaci jelenlétben határozzák meg az adott vállalatot, hanem a mindennapi munkában is megjelenik, akár csak a kollégák egymás közötti viszonyában. Attila a VeszprémBer esetében így jellemzi a cég szellemiségét.
„Rendelkeznünk kell minden építési szakágban olyan minőségi tudású szakemberrel, képesítéssel, jogosultsággal, amely szükséges lehet bármilyen építési munka megvalósításához. Olyan kondícióval kell az adott munkát elvállalnunk, amelynek keretei között a lehető legjobb szinten meg tudjuk azt valósítani. Olyan minőségben kell tudnunk teljesíteni, amelyet a későbbiekben bármikor fel tudunk vállalni. Partnereinkkel – mind megrendelői, mind vállalkozói oldalon – jó kapcsolat kialakítására és fenntartására kell törekednünk, és mindezt jó hangulatban, kollégáink megbecsülésével kell tudnunk megvalósítani, hogy a következő munkáink indulása elé is bizakodva tekinthessünk.”
Egyszóval, önmagában, ha csak egy dologban erős egy vállalat, az nem elégséges hosszú távon. Egyszerre kell szakmailag, minőségileg és HR-ben is a legmagasabb szinten teljesíteni.
„A VeszprémBer előző vezetése által ránk hagyott szellemiségnek a későbbiekben is meg szeretnénk felelni, de természetesen ez nem elég, a cég sikeres működéséhez a folyamatban részt vevők mindegyikének hozzá kell tennie a magáét. Keresnünk kell az új lehetőségeket, folyamatosan egyeztetni a meglévő és leendő partnerekkel, el kell tudni adni magunkat, nem utolsó sorban pedig a munkáinkat továbbra is úgy kell megvalósítanunk, hogy azokkal a megrendelőink minden szempontból elégedettek legyenek” – részletezi a cégfilozófiát Attila.
FÉL ÉV ALATT EGY LAKÓPARK
És hogy hol találkozhatunk a VeszprémBer molinóival ezekben a hónapokban, tehát milyen építkezések zajlanak most is a régióban? A sort Attila hosszan sorolta nekünk néhány tervrajz fölé hajolva.
Előkerültek óvoda felújításának a tervei, ehhez nem is kell messzire menni, hiszen a veszprémi Egry úti intézménynél az utolsó munkafázisban vannak. De a balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium bővítésének konzorciumában is érdekeltek, ahogy Balatonalmádiban a jezsuita kolostor felújítását is ők végzik, amellett, hogy dolgoznak a hajmáskéri tornacsarnokon és a csetényi iskolán is.
Ezeken kívül volt már dolguk többek között rendőrkapitányság, laktanya, sertéstelep, szálloda építésével, vagy felújításával, és 50-nél is több bankfiókot építettek szerte az országban.
A közelmúltból pedig az egyik legismertebb és legnagyobb munkát a kolontári iszapkatasztrófa utáni újjáépítésben végezték. Az ő kezük munkáját dicséri a Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen felépített 109 lakóház és a hozzájuk tartozó komplett infrastruktúra, mindezt alig több, mint fél év alatt.
Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila