Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.
ITM: májusra is igényelhető az ágazati bértámogatás
A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a tárca pénteki közleménye szerint.
109 vállalkozásnak nyújtott anyagi támogatást az önkormányzat
A polgármester még feburárban jelentette be azt a 30 millió forintos csomagot, mellyel a város a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat segíti.
Veszprém
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
A thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Veszprémben év elején telephelyet nyitott, ahol várhatóan mintegy nyolcvanan fognak dolgozni. A veszprémi mérnöki szolgáltató-központ a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari K+F tevékenységét támogatja.
belföld
Új bölcsőde épül Öskün
Az új intézmény 24 gyermek befogadására lesz alkalmas.
Veszprém
4,5 milliárd forint érkezik Veszprémbe az úthálózat javítására
A kormányzati Modern Városok Program keretében a belterületi utakat és a hozzájuk kapcsolódó tereket újítják fel 2022 év végéig. Az önkormányzat 800 millió forinttal egészíti a támogatást – jelentette be Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester csütörtök délelőtt Veszprémben.
Európai Bizottság: működésbe lép az EU első világszínvonalú szuperszámítógépe
Az Európai Bizottság, a luxembourgi székhelyű európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozással (EuroHPC) és Szlovénia kormányával közösen működésbe helyezte az Európai Unió első szuperszámítógépét a szlovéniai Mariborban - közölte az uniós bizottság kedden.
belföld
Az idén felújítani tervezett ezer kilométernyi útszakasz harmadán már dolgoznak
Egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak a kivitelezők, az első rendbe tett szakaszokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondozásában országszerte közel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű beruházás zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében összesen 342 kilométeren.
NAV
Izer Norbert: sikeres volt az átállás, már 300 millió számla érkezett online
Több mint két hete minden számlára rálát az adóhivatal, azóta jelentősen megugrott, meghaladta a 300 milliót a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett online számlák száma - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
belföld
Tudhatja-e a munkáltató, hogy be vagyunk oltva?
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Nanotechnológia alkalmazásával fejleszt egy magyar kozmetikai cég
A Lora Beauty Kft. 190,54 millió forint összköltségvetéssel nanotechnológiát alkalmazó fejlesztést indított, a projekt 109,72 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - közölte a társaság az MTI-vel.
A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.

A minőség a mennyiség előtt

Uniport
2020. szeptember 10. 14:50

Ahhoz, hogy sikeres legyen egy felsőoktatási intézmény, szakítani kell a régi berögződésekkel, korunk igényeire pedig gyors és ütős válaszokat kell adnunk – vallja Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, aki másodszor tölti be a Magyar Rektori Konferencia alelnöki tisztségét a plénum júniusi döntése alapján.

Összesen 74 felsőoktatási intézmény vezetője alkotja a Magyar Rektori Konferenciát, közülük választották meg a szervezet elnökségébe alelnöknek immáron második alkalommal. Mivel sikerült kivívnia ezt a bizalmat?

Szerintem a rektori konferencia elnökségében végzett munkát nem lehet csupán egy ember teljesítménye alapján lemérni, azt kell megnézni, hogy a mögöttünk hagyott két évben sikerült-e megfelelően képviselni a szakmai fórumokon és a döntéshozatalban az intézmények érdekeit, hiszen ez az elsődleges célja a konferenciának. Ugyanakkor tény, hogy egy meglehetősen heterogén közösségről beszélünk, ahol számítanak a személyes benyomások is. Ebből a szempontból a kompromisszumkészség egy nagyon fontos erény, valamint az, hogy az ember integratív személyiség legyen, aki kellő empátiával áll hozzá a problémák megoldásához.

Ön ilyen személyiségként jellemezné magát?

Igyekszem a felmerülő problémákat több oldalról körbejárni és megismerni minden szereplő álláspontját, alapvetően a kiegyensúlyozottságra és a stabilitásra törekszem. Ha konkrétumot kell említeni, azt emelném ki, hogy több egyetemen a két felsővezető, a rektor és a kancellár kapcsolata nem mindig zökkenőmentes. Nálunk ilyen probléma nincs, és ennek az alapvetően támogató vezetői modellnek a híre elért több egyetemre is az országban.

Hogyan működik a mindennapokban a Magyar Rektori Konferencia? Milyen gyakran üléseznek?

A rektori konferenciát úgy lehetne röviden jellemezni, hogy ez a szervezet a magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek az érdekképviseleti és egyeztető fóruma. Általában évente két alkalommal ül össze a tagság egy plenáris ülésen, a köztes időszakban pedig az elnökség végzi a munkát. Főleg a felsőoktatásban felmerülő ügyek mentén dolgozunk, így delegálunk tagokat szakmai fórumokra, valamint döntés előkészítő ülésekre is.

Itt minden esetben egy közös álláspontot képviselnek. Hogyan alakítják ki ezt, hiszen az intézmények eltérő jellegéből adódóan eltérő igények is megfogalmazódhatnak?

Létezik egy belső működési elv, miszerint a szavazásnál az intézmények méretétől függően a nagyobbaknak nagyobb szavazati súlya van, mint egy kisebb egyetemnek, de fontos kiemelni, hogy a legfontosabb kérdésekben szinte mindig egyetértés van. Hiszen mindenkire ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, ugyanabban az oktatási és gazdasági helyzetben kell boldogulnunk, tehát a nehézségeink is hasonlóak. Röviden összefoglalva: több az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt.

Melyek most a legaktuálisabb ügyek, amiben a Magyar Rektori Konferenciának állást kell foglalnia?

Egy felsőoktatási modellváltás közepén vagyunk, miközben országos tendencia, hogy csökken a hallgatók létszáma. Az utóbbi évek legnagyobb strukturális átalakítása zajlik éppen, ennek az eredménye, hogy a Pannon Egyetemtől elkerült a keszthelyi kar, ugyanakkor megkaptuk a zalaegerszegi képzési helyet. Ez egy olyan folyamat, amelynek minden mozzanatára nagyon kell figyelni.

Érzékelhetően a fővárosi intézmények előnyben vannak a hallgatói létszám alapján.

Ez egy rossz berögzülés, hogy az egyes intézményeket kizárólag a hallgatók létszáma alapján ítélik meg. Budapest vonzerejével a vidéki egyetemek ugyan valóban nem tudják felvenni a versenyt, hiszen a fiatalok körében egy fővárosi élet vonzóbb, mint vidékre jönni tanulni, ugyanakkor más megközelítésből egyáltalán nem olyan éles a különbség. Mind a szakmai teljesítményben, mind a tudományos eredmények tükrében egyértelműen látszik, hogy a vidéki egyetemek is bőven azt a szintet hozzák, mint a fővárosi társaik. A saját példánk is ezt mutatja, hiszen csak tudományos eredményekben a Pannon Egyetem a hetedik legjobb az országban, de van olyan lista is, ahol a harmadikak vagyunk.

Mindezek tükrében hol látja a Pannon Egyetemet 5-10 év múlva?

Ezt inkább úgy közelíteném meg, hogy mi az egyetem stratégiája a következő években. Szerintem az egyetemeknek a saját régiójukban kell a kutatás és fejlesztés, egyszóval az innovációs munka központjainak lenniük. A falakon belül folyó tudományos munkát a közélet és a gazdaság színterén kell kamatoztatniuk. Tehát a kutató egyetemekben látom a jövőt, Veszprémben pedig már 10 éve képviseljük ezt az irányvonalat és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Napjainkban a képzésekkel kapcsolatban a leglényegesebbnek azt látom, hogy a minőség sokkal fontosabb, mint a mennyiség.

Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila