Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Globális kihívások és nemzeti sajátosságok formálják át a munkaerőpiacot
A koronavírus, a digitalizáció és az automatizációs folyamatok eredményeként a munkaerőpiac olyan útelágazáshoz ért, amelynél a most hozott intézkedések a következő generáció életét is meghatározhatják. Az Adecco Csoport Kelet-Európára fókuszáló Inovantage 2020 tanulmánya alapján ebben a folyamatban a globális kihívások mellett a nemzeti sajátosságok is legalább olyan meghatározók.
Veszprém
Országosan is egyedülálló fejlesztés kezdődött a Jendrassik-Venesz Technikumban
A kormányzati Modern Városok Programnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintból építik ujjá a tanműhelyt, építenek új iskolai szárnyat, és szereznek be eszközöket a veszprémi középiskolában.
vállalatok
Újabb veszprémi cég beruházását támogatja a kormány
Újabb három jelentős, nemzetközi jelenléttel rendelkező német vállalat – köztük a veszprémi Beurer – döntött további magyarországi beruházás mellett - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
A várost is érintő gazdaságfejlesztési zóna képviselői egyeztettek Veszprémben a kormánybiztossal
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában- mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
belföld
Tovább csökkentek az albérletárak - Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak
Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak az KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest - áll az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójában, amely a legújabb - december végére, január elejére jellemző - kínálati adatokat is ismerteti.
Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
ITM-államtitkár: tartósan javultak a foglalkoztatási mutatók 2020 második felében
A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan mérséklődik, 2020 decemberére 290 ezerre csökkent az álláskeresők száma - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek eljuttatott közleményben kedden.
Izer Norbert: az új adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek majd
A 2021-ben hatályba életbe lépő adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek - hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Hússzövetség: a legtöbb virsli decemberben fogy
Némileg lassult a koronavírus-járvány miatt a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése; az év végén egyébként hagyományosan az időarányosnál 20-25 százalékkal többet vásárol a lakosság ebből a termékből - közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-vel.
kkv
Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k
A pandémia miatt kialakult gazdasági nehézségek katalizáló erővel hatottak a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődésére. A válsághelyzet pozitív következményeként sokan döntöttek olyan informatikai háttérfejlesztések mellett, amelyek lehetővé tették a helytől független munkavégzést és a távmunkát. A kötelező minimumon túlmutató megoldások iránt is érezhetően megnőtt az igény, és egyre nagyobb teret nyertek a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek, amivel hosszútávon óriásit nyerhetnek a vállalkozások. „Ma ott tartunk, hogy már a kis cégektől sem teljesen idegen a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéshozatal vagy a valós idejű készletgazdálkodás fogalma” – mondta Iván László, a felhőszolgáltató Kvazar.cloud cégvezetője.
belföld
Gépjárműadó: mi változik jövőre?
A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) nem érinti, plusz teendőjük nem lesz. Az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni.
külföld
Az európaiak csökkenő arányban vásárolnak hamisított termékeket egy felmérés szerint
Egyre kevesebben vásárolnak hamisított terméket, illetve használnak illegális online forrásokat Európában és Magyarországon egyaránt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kutatása szerint, amely megállapította, hogy uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat.
belföld
DIW: februártól indulhat meg ismét a német gazdaság növekedése
A fertőzések növekvő száma és az emiatt bevezetett újabb korlátozások az év végére visszavetették a német gazdaság növekedési dinamikáját és legkorábban csak februárban lehet ismét javulásra számítani a berlini DIW gazdaságkutató intézet hétfőn publikált elemzése szerint.
vállalatok
GVH: hiányosan tájékoztathatta a fogyasztóit a DIGI
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a DIGI-vel szemben, mert nagysebességű internet szolgáltatásának népszerűsítése megtévesztheti a fogyasztókat - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
belföld
ITM: közel félmillió forintot is kereshetnek a frissdiplomások
Az Oktatási Hivatal most lezárult, mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült kutatása azt bizonyítja, hogy a felsőfokú képzéseket végzettek rövid idő alatt, a tudásukhoz méltó bérezést kaphatnak. A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye.
Veszprém
Hárommilliárdos városi tőkealapot hoztak létre Veszprémben
Aláírta a városi tőkealap létrehozását szentesítő megállapodást Porga Gyula polgármester és Bugár Csaba, az MFB Invest vezérigazgatója december 10-én.

A minőség a mennyiség előtt

Uniport
2020. szeptember 10. 13:50

Ahhoz, hogy sikeres legyen egy felsőoktatási intézmény, szakítani kell a régi berögződésekkel, korunk igényeire pedig gyors és ütős válaszokat kell adnunk – vallja Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, aki másodszor tölti be a Magyar Rektori Konferencia alelnöki tisztségét a plénum júniusi döntése alapján.

Összesen 74 felsőoktatási intézmény vezetője alkotja a Magyar Rektori Konferenciát, közülük választották meg a szervezet elnökségébe alelnöknek immáron második alkalommal. Mivel sikerült kivívnia ezt a bizalmat?

Szerintem a rektori konferencia elnökségében végzett munkát nem lehet csupán egy ember teljesítménye alapján lemérni, azt kell megnézni, hogy a mögöttünk hagyott két évben sikerült-e megfelelően képviselni a szakmai fórumokon és a döntéshozatalban az intézmények érdekeit, hiszen ez az elsődleges célja a konferenciának. Ugyanakkor tény, hogy egy meglehetősen heterogén közösségről beszélünk, ahol számítanak a személyes benyomások is. Ebből a szempontból a kompromisszumkészség egy nagyon fontos erény, valamint az, hogy az ember integratív személyiség legyen, aki kellő empátiával áll hozzá a problémák megoldásához.

Ön ilyen személyiségként jellemezné magát?

Igyekszem a felmerülő problémákat több oldalról körbejárni és megismerni minden szereplő álláspontját, alapvetően a kiegyensúlyozottságra és a stabilitásra törekszem. Ha konkrétumot kell említeni, azt emelném ki, hogy több egyetemen a két felsővezető, a rektor és a kancellár kapcsolata nem mindig zökkenőmentes. Nálunk ilyen probléma nincs, és ennek az alapvetően támogató vezetői modellnek a híre elért több egyetemre is az országban.

Hogyan működik a mindennapokban a Magyar Rektori Konferencia? Milyen gyakran üléseznek?

A rektori konferenciát úgy lehetne röviden jellemezni, hogy ez a szervezet a magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek az érdekképviseleti és egyeztető fóruma. Általában évente két alkalommal ül össze a tagság egy plenáris ülésen, a köztes időszakban pedig az elnökség végzi a munkát. Főleg a felsőoktatásban felmerülő ügyek mentén dolgozunk, így delegálunk tagokat szakmai fórumokra, valamint döntés előkészítő ülésekre is.

Itt minden esetben egy közös álláspontot képviselnek. Hogyan alakítják ki ezt, hiszen az intézmények eltérő jellegéből adódóan eltérő igények is megfogalmazódhatnak?

Létezik egy belső működési elv, miszerint a szavazásnál az intézmények méretétől függően a nagyobbaknak nagyobb szavazati súlya van, mint egy kisebb egyetemnek, de fontos kiemelni, hogy a legfontosabb kérdésekben szinte mindig egyetértés van. Hiszen mindenkire ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, ugyanabban az oktatási és gazdasági helyzetben kell boldogulnunk, tehát a nehézségeink is hasonlóak. Röviden összefoglalva: több az, ami összeköt minket, mint ami elválaszt.

Melyek most a legaktuálisabb ügyek, amiben a Magyar Rektori Konferenciának állást kell foglalnia?

Egy felsőoktatási modellváltás közepén vagyunk, miközben országos tendencia, hogy csökken a hallgatók létszáma. Az utóbbi évek legnagyobb strukturális átalakítása zajlik éppen, ennek az eredménye, hogy a Pannon Egyetemtől elkerült a keszthelyi kar, ugyanakkor megkaptuk a zalaegerszegi képzési helyet. Ez egy olyan folyamat, amelynek minden mozzanatára nagyon kell figyelni.

Érzékelhetően a fővárosi intézmények előnyben vannak a hallgatói létszám alapján.

Ez egy rossz berögzülés, hogy az egyes intézményeket kizárólag a hallgatók létszáma alapján ítélik meg. Budapest vonzerejével a vidéki egyetemek ugyan valóban nem tudják felvenni a versenyt, hiszen a fiatalok körében egy fővárosi élet vonzóbb, mint vidékre jönni tanulni, ugyanakkor más megközelítésből egyáltalán nem olyan éles a különbség. Mind a szakmai teljesítményben, mind a tudományos eredmények tükrében egyértelműen látszik, hogy a vidéki egyetemek is bőven azt a szintet hozzák, mint a fővárosi társaik. A saját példánk is ezt mutatja, hiszen csak tudományos eredményekben a Pannon Egyetem a hetedik legjobb az országban, de van olyan lista is, ahol a harmadikak vagyunk.

Mindezek tükrében hol látja a Pannon Egyetemet 5-10 év múlva?

Ezt inkább úgy közelíteném meg, hogy mi az egyetem stratégiája a következő években. Szerintem az egyetemeknek a saját régiójukban kell a kutatás és fejlesztés, egyszóval az innovációs munka központjainak lenniük. A falakon belül folyó tudományos munkát a közélet és a gazdaság színterén kell kamatoztatniuk. Tehát a kutató egyetemekben látom a jövőt, Veszprémben pedig már 10 éve képviseljük ezt az irányvonalat és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni. Napjainkban a képzésekkel kapcsolatban a leglényegesebbnek azt látom, hogy a minőség sokkal fontosabb, mint a mennyiség.

Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila