Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.
ITM: májusra is igényelhető az ágazati bértámogatás
A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a tárca pénteki közleménye szerint.
109 vállalkozásnak nyújtott anyagi támogatást az önkormányzat
A polgármester még feburárban jelentette be azt a 30 millió forintos csomagot, mellyel a város a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat segíti.
Veszprém
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
A thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Veszprémben év elején telephelyet nyitott, ahol várhatóan mintegy nyolcvanan fognak dolgozni. A veszprémi mérnöki szolgáltató-központ a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari K+F tevékenységét támogatja.
belföld
Új bölcsőde épül Öskün
Az új intézmény 24 gyermek befogadására lesz alkalmas.
Veszprém
4,5 milliárd forint érkezik Veszprémbe az úthálózat javítására
A kormányzati Modern Városok Program keretében a belterületi utakat és a hozzájuk kapcsolódó tereket újítják fel 2022 év végéig. Az önkormányzat 800 millió forinttal egészíti a támogatást – jelentette be Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester csütörtök délelőtt Veszprémben.
Európai Bizottság: működésbe lép az EU első világszínvonalú szuperszámítógépe
Az Európai Bizottság, a luxembourgi székhelyű európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozással (EuroHPC) és Szlovénia kormányával közösen működésbe helyezte az Európai Unió első szuperszámítógépét a szlovéniai Mariborban - közölte az uniós bizottság kedden.
belföld
Az idén felújítani tervezett ezer kilométernyi útszakasz harmadán már dolgoznak
Egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak a kivitelezők, az első rendbe tett szakaszokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondozásában országszerte közel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű beruházás zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében összesen 342 kilométeren.
NAV
Izer Norbert: sikeres volt az átállás, már 300 millió számla érkezett online
Több mint két hete minden számlára rálát az adóhivatal, azóta jelentősen megugrott, meghaladta a 300 milliót a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett online számlák száma - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
belföld
Tudhatja-e a munkáltató, hogy be vagyunk oltva?
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Nanotechnológia alkalmazásával fejleszt egy magyar kozmetikai cég
A Lora Beauty Kft. 190,54 millió forint összköltségvetéssel nanotechnológiát alkalmazó fejlesztést indított, a projekt 109,72 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - közölte a társaság az MTI-vel.
A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.

Árral együtt úsztak az önkormányzatiságba

Sztori
2020. szeptember 10. 14:50

Nem küzdöttek az elkerülhetetlen ellen, helyette konszenzusos döntésekkel próbálták 30 évvel ezelőtt megszilárdítani Veszprémet. A rendszerváltás utáni első szabad önkormányzat megalakulásához vezető út legalább annyira kiszámíthatatlan volt, mint az azt követő időszak, Veszprém mégis jól egyensúlyozott.

Lehetett volna sokkal viharosabb is az átmenet. Hiszen, amikor egy politikai rendszer felbomlik és ezzel együtt egy új államforma gyökeret ver, akkor történelmi példákból is tudjuk, hogy a zavarosban a konfliktusok kiéleződnek, életre kelnek revíziós törekvések, miközben az sem figyelmen kívül hagyható igény, hogy a politikai vezetők mederben tartsák a falvak, városok, megyék, egyszóval az ország működését.

Kereken három évtizeddel ezelőtt Magyarország pont egy ilyen folyamaton ment keresztül, amikor a rendszerváltás hozadékaként a településeken a tanácsrendszert felváltották az önkormányzatok, az egypártrendszer után pedig több politikai párt alternatívája szakadt rá az emberekre.

A Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása történelmi pillanat volt 1989-ben, viszont nem túlzás kijelenteni, hogy ekkor még azok a politikai vezetők sem láttak tovább pár hónapnál, esetleg egy évnél, akik levezényelték ezt az átmenetet. Sem a parlamentben, sem a tanácsokat váltó önkormányzatokban.

Akkor mégis mi lehet az oka, hogy Magyarországon jelentősebb konfliktusok nélkül sikerült megszilárdítani ezt az új rendszert minden egyes településen?

A válasz, mint oly sokszor, itt is a részletekben rejlik. Pontosabban azokban a háttérben megbúvó folyamatokban, amelyek már korábban elkezdődtek, mint az első szabad önkormányzat megalakulása. Legalábbis Veszprémben egészen biztosan.

Tekerjük vissza az idő kerekét bő 30 évvel, ez már-már történelmi táv, mégis nem annyira hosszú idő, hogy ne éljenek és ne ismerjük közvetlenül azoknak az embereknek a beszámolóit, akik akkoriban aktív résztvevői és szervezői voltak az átmenetnek.

Veszprémben az utolsó tanácselnököt Maróti Rezsőnek hívták, aki majdnem 10 éven át irányította a várost 1980-1990 között. Az ő visszaemlékezéseiből ismerhetjük, hogy a rendszerváltás előszelét már 1988-ban érezték, ’89-ben pedig már csak az volt a kérdés, hogy mikor és milyen módon adják át a stafétát az új városvezetésnek.

Persze az új köztársaság jogrendszere megengedte volna, hogy az előző politikai rendszer városvezetői immáron valamelyik új politikai párt színeiben megmérettessék magukat egy demokratikus önkormányzati választáson, de Maróti saját bevallása szerint már ’89-ben eldöntötte, hogy az új rendszer, új szisztémájában nem kíván szerepet vállalni, ez már az újak feladata lesz.

Az „újak” pedig felsorakoztak a rajtvonalhoz, az MDF, az SZDSZ és a Fidesz csoportja is már 1990 előtt megalakult Veszprémben, sőt informális jelleggel részt vettek a tanács utolsó döntéseinek előkészítésében is. Pontosabban inkább az előkészítésben, hiszen ekkoriban a tanács és a végrehajtó bizottsága már nem hozott hosszú távú döntéseket, egyfajta önmérsékletet hajtott végre, hogy az asztalra lerakott alternatívák közül már az utódok hozzák meg a végleges döntést.

1990-ben megalakult az első veszprémi városi önkormányzat, amelyben hat politikai párt és függetlenek is képviseltették magukat, polgármesternek pedig Dióssy Lászlót a szabaddemokraták színeiben választották meg, aki 33 évesen lett a város első embere, és ezután négy cikluson keresztül vezette is a várost.

Az új lehetőségekkel együtt új nehézségek is megjelentek, az állami vállalatok leépülésével drasztikusan megnőtt a munkanélküliség, volt, hogy meghaladta a 20%-ot is, ezért az új önkormányzat első megoldandó feladatai közt prioritást élvezett az, hogy új befektetőket csábítson ide, a Dunántúl szívébe. Főleg a német vonalnak köszönhetően ez végül sikerült, ma pedig országosan az egyik legalacsonyabb a munkanélküliek száma Veszprémben.

De térjünk vissza egy rövid ideig még a rendszerváltás kori Veszprém önkormányzatához. A békés és előkészített átmenet csak az alapok lerakásában segített, az új piacgazdaság útvesztőjében már a különböző pártszínekben politizáló képviselők együttműködésére is szükség volt. Veszprémben akkoriban alapelv volt, hogy a legfontosabb kérdéseket lehetőség szerint kétharmados többséggel támogassa a közgyűlés, ehhez pedig olyan gesztusokra is szükség volt, mint a szabaddemokrata városvezetés tagjai közé megválasztani egy MDF és kereszténydemokrata képviselőt alpolgármesternek.

Többek közt ez a konszenzusos megoldás segített abban, hogy a Királynék városa túljusson a rendszerváltás nehézségein, ma pedig 30 évvel az első önkormányzat megalakulása után már olyan ambíciókban lehessen közös nevezőre jutni, mint az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázása. Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, sikeresen.

Hajas Bálint / Fotó: internet

További cikkek

Sztori
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.
Sztori
Veszprém polgármestere, aki 100 évvel előre látott
Regnálása alatt Veszprém túlélt egy világháborút, a kommün uralmát, gazdasági világválságot és az utolsó nagy járványt. Mégis ezekben az években tették le a ma is ismert város alapjait a polgármester irányítása alatt, akinek azért kellett távoznia a székéből, mert protestáns vallású volt. Komjáthy László utolsó levelében leírta az Európa Kulturális Főváros lényegét.
Sztori
Amikor kettéhasadt a Balaton
Amikor a Balatont kerülve pár kilométer alatt eljutunk az északiról a déli partra, sokszor azt érezhetjük, hogy egy teljesen másik tóhoz érkeztünk meg, holott ugyanannak a víznek a partját követjük. Az északi és déli part két arca két külön világ, ez pedig a trianoni békeszerződés aláírásával pecsételődött meg végleg, pedig a Balatonból nem csatoltak el négyzetkilométereket. Társadalmi hatása viszont annál nagyobb volt, ami a „magyar tenger” fejlődésére is hatással volt.
Sztori
Cézár asztalától a nyáresti borvacsoráig
Története a Honfoglalás előtti időre nyúlik vissza, a középkorban nemesek versengtek érte, majd hamvaiból kellett újjáélednie a XX. század elején. A Balatoni borrégió története legalább annyira hullámzó, mint a tó vize.
Sztori
Rendszer -átmenet, –változtatás, –váltás
Három évtized telt el az 1989-90-es rendszerváltás óta, amely időszak már történelmi léptékben is mérhető. Veszprém, amilyen gyorsan szállt be a kiszámíthatatlan folyamatokba, olyan higgadtan kezelte az átmenet kihívásait. A polgárság megerősödött, ennek alapjait pedig pár év leforgása alatt fektették le.