Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

ITM: új, rendszeres légi járat indult Kína és Magyarország között
A Kína és Közép-Európa közötti áruforgalom gyors, hatékony és akadálytalan újraindítása érdekében közlekedtet heti három járatot Zhengzhouból Budapestre az UTA, az első repülőgép már meg is érkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A járatok nemcsak az egészségügyi, a járvány elleni védekezést szolgáló beszerzéseket könnyíthetik meg, hanem a magyar termékek ázsiai piacokra való kijutását is segíthetik - jelentette be Schanda Tamás miniszterhelyettes.
A Gazdasági Versenyhivatal megbírságolta a Heinekent
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 75 millió forintra bírságolta a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.-t - tájékoztatta a versenyhatóság közleményben az MTI-t szerdán.
Szijjártó: a Huawei új kutatás-fejlesztési központot épít Budapesten
A Huawei új kutatás-fejlesztési (k+f) központot hoz létre Budapesten, Magyarország és Kína együttműködése minden eddiginél jobb - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat jubileumi rendezvényén kedden Budapesten.
belföld
ITM: csaknem kétezer elektromos jármű megvásárlásának támogatásáról született már döntés
Összesen mintegy 6 milliárd forinttal támogatja a kormány több mint kétezer környezetkímélő autó és robogó beszerzését a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben, mostanra már több mint 1600 pályázat rendelkezik támogatói okirattal csaknem kétezer jármű megvásárlásához - közölte Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden a tárca tájékoztatása szerint.
vállalatok
Az Indotek érdekeltségébe kerül a Waberer's
A Mid Europa Partners megállapodást kötött a Trevelin Holding Zrt.-vel, az Indotek csoport tagjával a Waberer's International Nyrt. részvényei 24 százalékának eladásáról, valamint arról, hogy vételi opciót biztosít az Indotek számára a fennmaradó 47,99 százalékos tulajdonrészének megvásárlására - közölték hétfőn.
Varga Mihály: több mint hatmilliárd forintos beruházással bővít a Béres Gyógyszergyár Zrt. Szolnokon
Több mint hatmilliárd forintos beruházással bővíti tevékenységét a Béres Gyógyszergyár Zrt. Szolnokon - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön a Tisza-parti városban, a vállalat új gyártórészlegének alapkőletételén.
Országos kampány indult a halfogyasztás ösztönzésére
Országos kampány indult HalPéntek néven a rendszeres, legalább heti egyszeri halfogyasztás ösztönzésére.
Összhangban az iparral, ismét komolyabb fejlesztés történt a szakképzésben
Közel 30 millió forintból fejlesztette az eszközparkot a Veszprémi Szakképzési Centrum a balatonfűzfői Öveges József Technikum és Kollégium tagiskolájában. A centrum és az iskola vezetői céljuknak a XXI. századi oktatás megteremtését és megerősítését fogalmazták meg.
Ásványolaj szövetség: 7,5 százalékkal csökkent az üzemanyag-fogyasztás az első kilenc hónapban
A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) csütörtökön közzétett adatai szerint 5,8 százalékkal kevesebb motorbenzin és 8,6 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott idén az első kilenc hónapban, mint egy évvel korábban, az üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 7,5 százalékkal csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest.
Még rom, de jövőre belülről is teljesen megújul a Csermák Antal Zeneiskola
A 2015-ös külső felújítást követően jövőre nagyobb alapterülettel nyithat meg a városi zenede. A kormány 1,65 milliárd forinttal támogatja a felújítási projektet.
Befejeződött a Kistó utca rekonstrukciója, felkészül: Pápai út
Újabb mérföldkőhöz érkezett Veszprém város „Északi iparterület közlekedésfejlesztése” című pályázata. A Henger utca komplett megújítása és a Kelet-nyugati közlekedési főtengely megépítése után a Kistó utca burkolatrekonstrukciója is befejeződött.
Többmilliós állami segítséggel kaphatnak lendületet a lakásfelújítások
Csalók élnek vissza az ALDI nevével
Jogtalanul és megtévesztő módon használják ismeretlen csalók online nyereményjátékukhoz az ALDI logóját, a 7000 forintos ALDI ajándékkártyát ígérő hirdetéshez az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.-nek nincs köze - közölte az áruházlánc csütörtökön az MTI-vel.
COVID-19 – melyik szakmában érezhetjük biztosnak az állásunkat?
A programozók és a számviteli tudással rendelkező szakemberek iránt jelentős volt a kereslet a hazai munkaerőpiacon az elmúlt öt hónap során – mutat rá a Profession.hu és az EY elemzése. Az állásportál adatai szerint a szoftverfejlesztés és a könyvelés a koronavírus-járvány okozta válság alatt is stabil szakmának bizonyul Magyarországon.
Belátható időn belül készpénzmentes lehet a magyar gazdaság a cégvezetők szerint
Jelentősen felgyorsította a pénzügyi digitalizációt a koronavírus-járvány Magyarországon, az Intrum által megkérdezett cégvezetők szerint elérhető közelségbe került a készpénzmentes gazdaság is. Az MNB adatai némileg árnyalják azonban ezt a képet, és a recesszió is rombolja a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, ami kevésbé kedvez a digitális gazdaságnak.
Kínában a belföldi turizmus erősödése lendületet adott a gazdaságnak
Kínában a belföldi turizmus újból erőre kapott a nemzeti ünnep és az őszközép ünnep miatti nyolc napos munkaszünet alatt, ezáltal az ország gazdasága is visszanyerte lendületét - írta a Hszinhua kínai hírügynökség hétfőn a CNN amerikai hírcsatorna elemzésére hivatkozva.
PM: szeptemberben 9 milliárd forint volt a költségvetés hiánya
A magyar gazdaság működőképességének a megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása a legfontosabb cél a járvány második hullámának idején és a központi költségvetés a járványügyi, egészségügyi védekezés költségein túl minden szükséges forrást biztosít a gazdaság- és családvédelmi intézkedések finanszírozására is. Ennek ellenére szeptemberben a korábbi hónapokhoz képest kisebb mértékben, 9 milliárd forinttal nőtt a költségvetés hiánya, és 2270 milliárd forintot tett ki az év első kilenc hónapjában - tájékoztatott csütörtökön a Pénzügyminisztérium (PM).
Varga Mihály: amerikai cégek újabb beruházásai érkezhetnek Magyarországra
Az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács ülésén 12 beruházásról tárgyaltak, amelyeket amerikai cégek terveznek megvalósítani Magyarországon, mindezek segítségével körülbelül 5000 új munkahely jöhet létre - mondta az ülést követően Varga Mihály, pénzügyminiszter a Facebookra feltöltött legújabb videójában csütörtökön.
Elindult az almafogyasztást népszerűsítő kampány
Ismét elindította az alma fogyasztását ösztönző kampányt az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC), az ötödik éve megrendezett akcióval a jó minőségű, egészséges magyar gyümölcsre hívják fel a figyelmet.
OTP Ingatlanpont: egyre tudatosabban keresik a családok az állami támogatású konstrukciókat
A lakásvásárlást tervező családosok egyre tudatosabban keresik az államilag támogatott konstrukciókat, ugyanis az ár után ez a második legfontosabb szempont a mérlegelésnél - derül ki az OTP Ingatlanpont 54, budapesti és több vidéki régió helyi értékesítőinek tapasztalatai alapján készült legfrissebb összegzéséből.
A GVH eljárást indított a TikTok ellen
Versenyhivatali vizsgálat indult a TikTok videomegosztó üzemeltetőjével szemben a felhasználók hiányos és megkésett tájékoztatása miatt - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az MTI-vel csütörtökön.
Szarvasgomba feldolgozó üzemet adtak át Szolnokon
A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (NEFAG)szarvasgomba feldolgozó üzeme hozzájárulhat a hazánkban is több évszázados múltra visszatekintő szarvasgomba-gyűjtés, illetve -fogyasztás hagyományának újraélesztéséhez - mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a beruházás csütörtöki átadásán, Szolnokon.
belföld
Feltámaszthatja az újlakás-piacot az újra bevezetett ötszázalékos áfa
Új lendületet kaphatnak a lakásépítések az ismét bevezetendő kedvezményes, ötszázalékos lakásáfának köszönhetően. A gazdaságvédelmi akcióterv és a korábban beharangozott otthonteremtési program részét képező intézkedés alapján 2022 végéig ismét ötszázalékos áfatartalommal lehet értékesíteni az addig elkészült új lakásokat. Az idei évben folyamatosan csökkenő építési kedv ellenére lesz mit megépíteniük az építési vállalkozóknak, de a bejelentés szinte az utolsó pillanatban érkezett.
Kopint-Tárki: a magyar gazdaság 5,8 százalékos visszaesése várható az idén
A járvány visszatérése miatt a Kopint-Tárki az idei évre a magyar gazdaság 5,8 százalékos visszaesésével számol, az áprilisban jelzett 5,5 százalékos, illetve a júliusban prognosztizált 5 százalékos éves csökkenéssel szemben - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtökön online sajtótájékoztatón, amelyen "A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2020 őszén" című, 2020/3 számú konjunktúrajelentést mutatták be.
Óriási a magyar ATM-ek étvágya és ez most jó hír
A készpénzhasználat visszaszorításában ma már a legkorszerűbb ATM-ek is szerepet kapnak. A befizetésre alkalmas automaták komoly forgalomnövekedést produkáltak, évente 26-130 százalékos növekedést értek el. Az idei első félévben több mint 690 milliárd forintot fizettek a belföldi ATM-ekbe, egy befizetésre pedig közel 200 ezer forint jutott. A befizetések egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az ATM-es tortából.
belföld
ITM: hoverboard egy sem, csak két elektromos roller ment át a fogyasztóvédelmi vizsgálaton
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkreditált műszaki laboratóriuma a családok, gyermekek biztonsága érdekében összesen 14 elektromos rollert és hoverboardot vizsgált meg, a laboreredmények alapján mindössze két roller használata veszélytelen, az összes többi eszköz forgalmazását megtiltotta a hatóság - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
KSH-ingatlan.com: augusztusban 6,4 százalékkal csökkentek az albérleti díjak az egy évvel korábbihoz képest
A kiadó lakások bérleti díjának alakulását bemutató KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint augusztusban 6,4 százalékos volt a díjak csökkenése éves összevetésben - közölte az ingatlan.com kedden közzétett elemzésében.
ITM-államtitkár: a magyarországi földgáztárolók töltöttsége 100 százalékos
A magyarországi földgáztárolók töltöttsége 100 százalékos, a földgázimport pedig biztonságosan üzemel, hat szomszédos országból érkezik folyamatosan földgáz - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Példákkal segít a NAV
Kinek, mikor, mennyi kedvezmény jár az adóból? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új kiadványa a személyijövedelemadó-kedvezmények kiszámításában segít a családoknak, friss házasoknak, sokgyermekes édesanyáknak és a súlyos betegséggel küzdőknek.
Szijjártó Péter: Európában irigyek ránk
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter veszprémi látogatása alkalmával exkluzív interjút adott a vehir.hu-nak. A minisztertől a gazdasági trendekről és dimenzióváltásról, a Fehér Házról és a brüsszeli folyosók hangulatáról is beszélgettünk. Megtudtuk továbbá, hogy milyen személyes kapcsolata van a veszprémi futsalcsapattal.

A múzeum, ami nem fél hatásos lenni

Eco-kult
2020. szeptember 10. 14:50

A magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb és leghatásosabb intézménye működik Várpalotán immáron 16 éve. A Trianon Múzeum nem burkolózik a nemzetgyászba, de kendőzetlenül tárja fel a békediktátum okait és hatásait. Trianon 100. évfordulóján a Zichy-kastélyban működő intézmény is jelentős fejlesztésen esik át, miközben megőrzi és erősíti eredeti küldetését.

Trianon. Egyike azon fogalmaknak, amelyek eredeti jelentésén túl – azaz a versailles-i palota melletti kisebb kastély, ahová XIV. Lajos király vonulhatott vissza az udvari fáradalmak elől – a magyarság számára az elmúlt 1000 év egyik, ha nem a legfájdalmasabb eseményére emlékeztet. Trianont olyan fogalmakkal lehet egy lapon emlegetni, mint például „Mohács”, „a Tatárjárás”, „1848”, vagy éppen ’56. Ezek egyike sem szorul különösebb magyarázatra, a magyar közgondolkodásban minden elemi iskolát végzett ember ismeri, hogy ezek a történelmi események hogyan hatottak az országra, hogyan nehezítették meg Magyarország sorsát. Viszont, amíg a felsorolt események mindegyikében a magyarság fegyveres összecsapásban maradt alul, addig Trianon esetében a diplomácia aratott győzelmet Magyarország felett, a fegyverletétel pedig nem a harctéren történt meg, hanem egy díszes kastély márványtermében, öltönyös politikusok között.

Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy Trianon kapcsán számos értelmezési keret született a békeszerződés, vagy inkább békediktátum kapcsán.

Egyetemes igazságot nehéz teremteni, talán nem is lehet, ugyanakkor a tényeket és az azok mögött megbúvó folyamatokat már fel lehet tárni, illetve be lehet mutatni szélesebb körben is, ebből pedig merítkezni is lehet a jövőben.

Ezt a célt tűzte a zászlajára a várpalotai Trianon Múzeum, az egykori Zichy-kastély falain belül, amely az ország első és egyetlen olyan intézménye, amely kifejezetten a magyar történelem ezen sötét korszakát és a mögötte megbúvó folyamatokat hivatott feltárni.

Intézményes formában 2004 óta létezik a Trianon Múzeum, és még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a tárlaton pusztán Nagy-Magyarország térképek és a közepükön a trianoni határokkal jelölt jelenleg is érvényes országhatárok láthatóak, akkor az elején ki kell emelni, hogy a Trianon Múzeum ennél sokkal mélyebb betekintést enged az 1920-as események hátterébe, a szereplők megismertetésébe. Ahogy dr. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány elnöke és az intézmény igazgatója megfogalmazta:

a kiállítás nem fél hatásos lenni.

A berendezett arcképcsarnok a Trianonért felelős európai politikusok portréjával, a korabeli dokumentumok, demográfiai és más aspektusból megrajzolt Magyarország-térképek hatásosan és kézzelfoghatóan adják át mindazt, amit Magyarország ezen tragikus eseményéről tudni érdemes, illetve tudni kell.

A Trianon Múzeum mégsem borul nemzetgyászba. Nem az önostorozás és kizárólag a döntésért felelős egykori politikusok idézőjeles „ítélkező helye”. Ennél a XXI. században sokkal jelentősebb küldetése van. A magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb és legfontosabb intézménye, amely egy megtörtént és megváltoztathatatlan tragikus történelmi eseményt próbálja inverz módon megragadni aszerint, hogy közigazgatási országhatárokon túlmutatva erősítse az anyaországi és a külhoni magyarok összetartását. Mindenekelőtt a fejekben, a közvélekedésben. Ezért nem is meglepő, hogy számos osztálykirándulásnak a programeleme a múzeumlátogatás, amely célcsoportra, tehát a fiatal generáció tagjaira különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Emellett egyszerű, ám annál beszédesebb döntése a múzeum vezetésének, hogy a határon túlról érkező magyarok számára ingyenessé tették a kiállítás látogatását.

Enélkül az unikális múzeum nélkül ma valószínűleg másképp beszélnénk a külhoni magyarokról és a kárpát-medencei magyar integráció esélyeiről –

vallja a múzeum igazgatója.

Trianon kapcsán időről időre felmerül a revízió kérdésköre is, bár ezek legtöbbször megmaradnak baráti borozgatások beszédtémájának. A múzeum igazgatója sem gondolja úgy, hogy 2020-ban ennek realitása lenne, kiváltképp azért, mert a határok lebomlásával gyakorlatilag úgy kelhetünk át például Szlovákiába, mintha Veszprémből utaznánk Kaposvárra. A történész végzettségű igazgató úgy véli, hogy az I. világháború után még lett volna esélye Magyarországnak megőrizni eredeti határait, de legalábbis elkerülni a trianoni csonkítás ilyen mértékét. Ez kudarcba fulladt az aláíráskor, majd aktualitását tekintve 1925-ben, majd 1940-ben került újra terítékre, de tartós eredmény akkor sem született, ma pedig már nem lehet reális követelés a területek visszacsatolása. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy el is kell szigetelődni a külhoni magyaroktól, bármekkora rombolást is végzett a trianoni döntés lélektani értelemben véve is.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy 100 évvel a szerződés aláírása után már időszerű lenne szakítani a saját nemzeti közhelyeinkkel, kilépni abból a véleménybuborékból, amelyben élünk.

Az igazgató úgy véli, hogy az egyetlen járható út az, ha magunk mögött hagyjuk mindazt, ami 100 évig nem hozott eredményt, és a jövőben a közösség erejében rejlő kiaknázatlan lehetőségek felé fordulunk.

Persze, amikor a határon túli magyarság hídszerepéről beszélünk, nem dughatjuk homokba a fejünket és el kell fogadni, hogy a külhoni magyarokkal való képletes híd építésénél meg kell küzdeni komoly politikai, gazdasági és lélektani kihívásokkal is. A folyamatos védekező szerepkör, amit fel kell venniük, megnehezíti az anyaországgal és az itt élő magyarokkal való kapcsolat erősítését.

A megoldás, vagyis egyelőre inkább a helyesnek látszó út az, ha részletesen megismerjük a trianoni döntés hátterét, annak igazságtalanságát, de mindezt a XXI. századi nemzetközi politika szemüvegén keresztül tegyük, akkor van esély arra, hogy lassan, de pozitív és építkező irányba mozduljunk el.

 

A Zichy-kastélyt a grófi család 1722-1725 között építtette barokk stílusban, kápolnáját 1727-ben szentelték fel. 1853-ban Waldstein János tulajdonába került házasság révén, aki egyébként Széchenyi István szűkebb baráti köréhez tartozott. A kastélyban számos szellemi és tárgyi értéket gyűjtöttek össze, természetrajzi, érem- és régiséggyűjtemény is volt akkoriban Várpalotán. 1860-ban az épület leégett, amit Ybl Miklós tervei alapján építettek újjá 1863-ban, ekkor kapta meg a ma is látható romantikus díszítőelemeket a homlokzatán. Később a kastély gróf Sztáray, majd ismét Zichy, végül gróf Witzleben família tulajdonába került, 1913-ban pedig a Magyar Honvédkincstár vásárolta meg.

A Trianon Múzeumnak 2004 óta ad otthont az illusztris épület, amelyben 2020-ban fennállása óta a legnagyobb felújítási program indult el. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen közel félmilliárd forintból újul meg az infrastruktúra, valamint a kiállítótér is. Dr. Szabó Pál Csaba idén májusban az ünnepélyes alapkőletételen úgy fogalmazott: a jövőnek megőrzött, felújított, rendezett környezetű épületben olyan különleges kiállítóhely jön létre, amely modern látásmódjával, innovatív tartalmi, technikai elemeivel, szolgáltatásaival nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét, és kuriózumnak számít a hazai kiállítóhelyek között.

 Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila, Trianon Múzeum