Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.
ITM: májusra is igényelhető az ágazati bértámogatás
A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a tárca pénteki közleménye szerint.
109 vállalkozásnak nyújtott anyagi támogatást az önkormányzat
A polgármester még feburárban jelentette be azt a 30 millió forintos csomagot, mellyel a város a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat segíti.
Veszprém
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
A thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Veszprémben év elején telephelyet nyitott, ahol várhatóan mintegy nyolcvanan fognak dolgozni. A veszprémi mérnöki szolgáltató-központ a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari K+F tevékenységét támogatja.
belföld
Új bölcsőde épül Öskün
Az új intézmény 24 gyermek befogadására lesz alkalmas.
Veszprém
4,5 milliárd forint érkezik Veszprémbe az úthálózat javítására
A kormányzati Modern Városok Program keretében a belterületi utakat és a hozzájuk kapcsolódó tereket újítják fel 2022 év végéig. Az önkormányzat 800 millió forinttal egészíti a támogatást – jelentette be Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester csütörtök délelőtt Veszprémben.
Európai Bizottság: működésbe lép az EU első világszínvonalú szuperszámítógépe
Az Európai Bizottság, a luxembourgi székhelyű európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozással (EuroHPC) és Szlovénia kormányával közösen működésbe helyezte az Európai Unió első szuperszámítógépét a szlovéniai Mariborban - közölte az uniós bizottság kedden.
belföld
Az idén felújítani tervezett ezer kilométernyi útszakasz harmadán már dolgoznak
Egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak a kivitelezők, az első rendbe tett szakaszokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondozásában országszerte közel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű beruházás zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében összesen 342 kilométeren.
NAV
Izer Norbert: sikeres volt az átállás, már 300 millió számla érkezett online
Több mint két hete minden számlára rálát az adóhivatal, azóta jelentősen megugrott, meghaladta a 300 milliót a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett online számlák száma - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
belföld
Tudhatja-e a munkáltató, hogy be vagyunk oltva?
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Nanotechnológia alkalmazásával fejleszt egy magyar kozmetikai cég
A Lora Beauty Kft. 190,54 millió forint összköltségvetéssel nanotechnológiát alkalmazó fejlesztést indított, a projekt 109,72 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - közölte a társaság az MTI-vel.
A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.

A múzeum, ami nem fél hatásos lenni

Eco-kult
2020. szeptember 10. 14:50

A magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb és leghatásosabb intézménye működik Várpalotán immáron 16 éve. A Trianon Múzeum nem burkolózik a nemzetgyászba, de kendőzetlenül tárja fel a békediktátum okait és hatásait. Trianon 100. évfordulóján a Zichy-kastélyban működő intézmény is jelentős fejlesztésen esik át, miközben megőrzi és erősíti eredeti küldetését.

Trianon. Egyike azon fogalmaknak, amelyek eredeti jelentésén túl – azaz a versailles-i palota melletti kisebb kastély, ahová XIV. Lajos király vonulhatott vissza az udvari fáradalmak elől – a magyarság számára az elmúlt 1000 év egyik, ha nem a legfájdalmasabb eseményére emlékeztet. Trianont olyan fogalmakkal lehet egy lapon emlegetni, mint például „Mohács”, „a Tatárjárás”, „1848”, vagy éppen ’56. Ezek egyike sem szorul különösebb magyarázatra, a magyar közgondolkodásban minden elemi iskolát végzett ember ismeri, hogy ezek a történelmi események hogyan hatottak az országra, hogyan nehezítették meg Magyarország sorsát. Viszont, amíg a felsorolt események mindegyikében a magyarság fegyveres összecsapásban maradt alul, addig Trianon esetében a diplomácia aratott győzelmet Magyarország felett, a fegyverletétel pedig nem a harctéren történt meg, hanem egy díszes kastély márványtermében, öltönyös politikusok között.

Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy Trianon kapcsán számos értelmezési keret született a békeszerződés, vagy inkább békediktátum kapcsán.

Egyetemes igazságot nehéz teremteni, talán nem is lehet, ugyanakkor a tényeket és az azok mögött megbúvó folyamatokat már fel lehet tárni, illetve be lehet mutatni szélesebb körben is, ebből pedig merítkezni is lehet a jövőben.

Ezt a célt tűzte a zászlajára a várpalotai Trianon Múzeum, az egykori Zichy-kastély falain belül, amely az ország első és egyetlen olyan intézménye, amely kifejezetten a magyar történelem ezen sötét korszakát és a mögötte megbúvó folyamatokat hivatott feltárni.

Intézményes formában 2004 óta létezik a Trianon Múzeum, és még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a tárlaton pusztán Nagy-Magyarország térképek és a közepükön a trianoni határokkal jelölt jelenleg is érvényes országhatárok láthatóak, akkor az elején ki kell emelni, hogy a Trianon Múzeum ennél sokkal mélyebb betekintést enged az 1920-as események hátterébe, a szereplők megismertetésébe. Ahogy dr. Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum Alapítvány elnöke és az intézmény igazgatója megfogalmazta:

a kiállítás nem fél hatásos lenni.

A berendezett arcképcsarnok a Trianonért felelős európai politikusok portréjával, a korabeli dokumentumok, demográfiai és más aspektusból megrajzolt Magyarország-térképek hatásosan és kézzelfoghatóan adják át mindazt, amit Magyarország ezen tragikus eseményéről tudni érdemes, illetve tudni kell.

A Trianon Múzeum mégsem borul nemzetgyászba. Nem az önostorozás és kizárólag a döntésért felelős egykori politikusok idézőjeles „ítélkező helye”. Ennél a XXI. században sokkal jelentősebb küldetése van. A magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb és legfontosabb intézménye, amely egy megtörtént és megváltoztathatatlan tragikus történelmi eseményt próbálja inverz módon megragadni aszerint, hogy közigazgatási országhatárokon túlmutatva erősítse az anyaországi és a külhoni magyarok összetartását. Mindenekelőtt a fejekben, a közvélekedésben. Ezért nem is meglepő, hogy számos osztálykirándulásnak a programeleme a múzeumlátogatás, amely célcsoportra, tehát a fiatal generáció tagjaira különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Emellett egyszerű, ám annál beszédesebb döntése a múzeum vezetésének, hogy a határon túlról érkező magyarok számára ingyenessé tették a kiállítás látogatását.

Enélkül az unikális múzeum nélkül ma valószínűleg másképp beszélnénk a külhoni magyarokról és a kárpát-medencei magyar integráció esélyeiről –

vallja a múzeum igazgatója.

Trianon kapcsán időről időre felmerül a revízió kérdésköre is, bár ezek legtöbbször megmaradnak baráti borozgatások beszédtémájának. A múzeum igazgatója sem gondolja úgy, hogy 2020-ban ennek realitása lenne, kiváltképp azért, mert a határok lebomlásával gyakorlatilag úgy kelhetünk át például Szlovákiába, mintha Veszprémből utaznánk Kaposvárra. A történész végzettségű igazgató úgy véli, hogy az I. világháború után még lett volna esélye Magyarországnak megőrizni eredeti határait, de legalábbis elkerülni a trianoni csonkítás ilyen mértékét. Ez kudarcba fulladt az aláíráskor, majd aktualitását tekintve 1925-ben, majd 1940-ben került újra terítékre, de tartós eredmény akkor sem született, ma pedig már nem lehet reális követelés a területek visszacsatolása. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy el is kell szigetelődni a külhoni magyaroktól, bármekkora rombolást is végzett a trianoni döntés lélektani értelemben véve is.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy 100 évvel a szerződés aláírása után már időszerű lenne szakítani a saját nemzeti közhelyeinkkel, kilépni abból a véleménybuborékból, amelyben élünk.

Az igazgató úgy véli, hogy az egyetlen járható út az, ha magunk mögött hagyjuk mindazt, ami 100 évig nem hozott eredményt, és a jövőben a közösség erejében rejlő kiaknázatlan lehetőségek felé fordulunk.

Persze, amikor a határon túli magyarság hídszerepéről beszélünk, nem dughatjuk homokba a fejünket és el kell fogadni, hogy a külhoni magyarokkal való képletes híd építésénél meg kell küzdeni komoly politikai, gazdasági és lélektani kihívásokkal is. A folyamatos védekező szerepkör, amit fel kell venniük, megnehezíti az anyaországgal és az itt élő magyarokkal való kapcsolat erősítését.

A megoldás, vagyis egyelőre inkább a helyesnek látszó út az, ha részletesen megismerjük a trianoni döntés hátterét, annak igazságtalanságát, de mindezt a XXI. századi nemzetközi politika szemüvegén keresztül tegyük, akkor van esély arra, hogy lassan, de pozitív és építkező irányba mozduljunk el.

 

A Zichy-kastélyt a grófi család 1722-1725 között építtette barokk stílusban, kápolnáját 1727-ben szentelték fel. 1853-ban Waldstein János tulajdonába került házasság révén, aki egyébként Széchenyi István szűkebb baráti köréhez tartozott. A kastélyban számos szellemi és tárgyi értéket gyűjtöttek össze, természetrajzi, érem- és régiséggyűjtemény is volt akkoriban Várpalotán. 1860-ban az épület leégett, amit Ybl Miklós tervei alapján építettek újjá 1863-ban, ekkor kapta meg a ma is látható romantikus díszítőelemeket a homlokzatán. Később a kastély gróf Sztáray, majd ismét Zichy, végül gróf Witzleben família tulajdonába került, 1913-ban pedig a Magyar Honvédkincstár vásárolta meg.

A Trianon Múzeumnak 2004 óta ad otthont az illusztris épület, amelyben 2020-ban fennállása óta a legnagyobb felújítási program indult el. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében összesen közel félmilliárd forintból újul meg az infrastruktúra, valamint a kiállítótér is. Dr. Szabó Pál Csaba idén májusban az ünnepélyes alapkőletételen úgy fogalmazott: a jövőnek megőrzött, felújított, rendezett környezetű épületben olyan különleges kiállítóhely jön létre, amely modern látásmódjával, innovatív tartalmi, technikai elemeivel, szolgáltatásaival nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét, és kuriózumnak számít a hazai kiállítóhelyek között.

 Hajas Bálint / Fotó: Domján Attila, Trianon Múzeum

További cikkek

Kultúra
A felfedezés legalább akkora öröm, mint a kész fotó
Mindig is tudtuk, hogy a Balaton szép, de talán más szemével kellett néznünk, hogy rájöjjünk, mennyire. Mert a fiatal fotós, Orbán Péter kétségtelenül látja a tájat: elszántan kutatja a különleges pillanatokat, a nem mindennapi szögeket, és ez a képeken átütő szenvedély bennünket is arra késztet, hogy újra felfedezzük a vidéket.
Kultúra
A veszprémi festőművész projektekben gondolkodik
Mit ad neki, és miért kell megküzdenie egy képzőművésznek, aki Európa egyik kulturális fővárosában él és alkot? Mit jelent az, ha valaki projektszerűen fogja fel a művészetet, ami kreatív kiteljesedés mellett egy teljes munkaidős hivatásnak is felfogható? Csík Richárd festőművésszel utaztunk a nyugat-európai galériák fényűző pompáján át a veszprémi műtermekig.
Eco-kult
„Nagyon rá tudok hangolódni az emberekre”
Csemer Boggie énekesnő nevét a Parfüm című dal kapcsán jegyezte meg az ország, majd később, az Eurovíziós Dalverseny mezőnyében tűnt fel, ahol a magyar delegáció küldöttjeként utazott ki Bécsbe. Már akkor sem csak az országot, de egy fontos ügyet is képviselt, ahogy azóta is újabb és újabb – mindenkit érintő – fontos témákkal foglalkozik dalain keresztül. Hozzánk egyenesen egy rádióinterjúról érkezik, elegánsan, jókedvűen, második kisbabájával a hasában…
Eco-kult
A zene inspirál és motivál
Zenésznek lenni azt jelenti: lemondások voltak, vannak és mindig is lesznek, de azután a csoda vár – vallja Kerekes Blanka veszprémi születésű, Zürichben élő fuvolaművész, aki kisgyermek kora óta keményen dolgozik álmai eléréséért – abszolút sikerrel. Már 11 évesen közreműködött egy CD-n, ma pedig a legnevesebb zenészekkel koncertezik.
Eco-kult
VESZPRÉM IRIGYLÉSRE MÉLTÓ BÁSTYA
Lángoló vörös haj, lazaság, kéz alatt pörgetett bakelitlemezek. Dj Zöld neve és zenéje a vájt fülűeknek ismerősen csenghet, fényfestéssel, Méhkas Dia Projekttel összekapcsolt estjein pedig ugyancsak szeretnek lazítani az igényesebbek. Interjúnkban lemezlovasságról, a Méhkasaula egyesületről, szubkultúráról és veszprémi kötődésekről is beszélgettünk.