Okoskukával és applikációval könnyítené meg a beltéri komposztálást a Compocity rendszere, melynek közösségi termékfejlesztésben zajló pilot időszaka 2020 őszén Veszprémben indul.
Egy amerikai kutatás szerint a városi lakosság 67%-a komposztálna, ha az a hagyományosabb módszernél egy fokkal kényelmesebb lenne. Az utóbbi években előtérbe kerülő környezettudatosság hatására egyre többen kezdenek otthoni komposztálásba, ám nagy kihívás, hogy nem lehet mindent beledobni a komposztba. (Megoszlanak a vélemények a citrus és hagymaféléket illetően, de húst és tejterméket például nem tehetünk bele.) Ott van még a giliszták és a föld kérdése is, amelyek beszerzése, tárolása és gondozása sem mindenkinek komfortos. Erre nyújthat alternatívát Pancsa Emese formatervező 2019-ben megálmodott Compocity nevű okoskuka ötlete, melyhez nem kell se föld, se giliszta, így azoknak is jó lehetőség, akiknek nincs kertkapcsolatuk és sosem komposztáltak.
A háromlábon álló gömb alakú okoskuka giliszták helyett mikroorganizmusokat használ, így a folyadékon kívül rengeteg féle élelmiszer maradék beledobható.
A Compocity légmentesen zár, így a fermentálásnak köszönhetően a tápanyagtartalom is magasabb, mint a levegős rendszereknél.
De mitől okos? A Compocity csapata olyan szenzorokkal szerelte fel az okoskukát, amelyek egy applikációval összekötve folyamatos visszajelzést adnak a komposzt életútjáról és minőségéről. A projekt az appon keresztül igyekszik játékosan hozzáállni az ökológiai lábnyom csökkentésének kérdésköréhez és folyamatosan motiválni, edukálni az embereket arra, hogy odafigyeljenek a környezetükre.
Közösségi termékfejlesztés indul Veszprémben
A Compocity projekt nem áll meg a háztartási felhasználásnál, nagyban, városi szinten gondolkozik a környezetszennyezés csökkentéséről és a komposzt felhasználásáról. A sorozatgyártás előtt Emeséék a városüzemeltetésért felelős VKSZ Zrt.-vel karöltve indítanak több hónapos pilot (próba) időszakot 2020 őszén Veszprémben.
„Ez egy közösségi termékfejlesztés lesz, aminek során Veszprém esetében a VKSZ Zrt. javaslatára két célcsoporttal fogjuk tesztelni a rendszert: egy veszprémi társasház lakóközösségénél és egy óvodánál.
A megtermelt komposztot a lakóközösség és az óvoda is maga használhatja fel. Mindkét célcsoport fontos lesz az applikáció és a Compocity tovább fejlesztésében, a szemléletformálásban és a visszajelzésben. A lakóközösség attitűdje másokra is átragadhat, az óvodások pedig már ennyi idősen is megtanulhatják a környezetre való odafigyelés fontosságát és a szüleiket is motiválhatják. Először megnézzük, hogy a közösségek miben érzik otthon magukat, ha megvannak a mintázatok, utána lehet továbbgondolni, hogy merre haladjunk tovább” – mondja az Ecoport magazinnak nyilatkozva Emese, majd elárulja, léteznek elképzelések arra is, hogy a megtermelt, fel nem használt komposztot Veszprém és a VKSZ Zrt. mire és hogyan használná fel a városi zöldfelületeinek gondozása során. A lényeg, hogy minél kisebb logisztikai körön, helyben használják fel a tápanyagot.
Amellett, hogy a giliszta nélküli módszerrel keletkezett komposzttal a városi növények talaja is javítható, gazdasági szempontok szerint is megéri. „Léteznek számítások arra, hogy a gazdasági megtérülése mekkora. Gondoljunk csak bele, ha egy városvezetésnek nem abba kell pénzt invesztálnia, hogy a hulladékot kezelje, a megspórolt összeget fejlesztésre tudja költeni.”
A Compocity a tervek szerint a pilot program eredményeit leszűrve készül majd elő a sorozatgyártásra, amihez három különböző piacot szeretnének megcélozni: a magyart, az angolt és az amerikait.
Gesztesi Ákos / Fotók: Patkós Dániel, Compocity