Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

A vevők és eladók közti szakadék miatt csökkenhetnek a lakásárak

2020. június 29. 15:10
  • A legtöbb ingatlanhirdetési oldalon visszapattant a március végén, április elején mélypontra süllyedő lakáspiaci kereslet, néhány esetben új csúcs is született. 
  • Az ingatlan.com oldalán a lakóingatlanokra iránti keresések júniusban már az előző évi szint másfélszeresére nőttek, ami szintén rekordot jelent. Az érdeklődések száma viszont csak a járvány előtti szintre kúszott vissza, bár ez is meghaladja a tavaly júniusi értéket.
  • A vásárlási szándék látványos erősödése ellenére, azonban nem születik több adásvétel, mert az eladók nem alkalmazkodtak a piaci trendhez, azaz a vásárlóerőhöz képest sok a túlárazott lakás.

 

Nagyon gyorsan visszapattant a lakáspiac a járványhelyzetből adódó mélyponton, a kereslet felélénkült, rengetegen néznek lakásokat, a másik, vagyis az eladói oldal pedig lépéskényszerbe kerül. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely az eladó lakóingatlanok iránt idén lefuttatott több mint 80 millió darab keresés és több mint 2 millió érdeklődés alapján vizsgálta a kereslet alakulását. 

 

Rekordlátogatottság és a MÁP+ születésnapja

“A járványhelyzetben hirtelen mélybe került a lakáspiac. Március utolsó és április első napjaiban volt a legjelentősebb visszaesés. Akkor a keresések száma 20-40 százalékkal, az érdeklődések száma 60-70 százalékkal maradt el a tavalyitól” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Májusban viszont gyorsan magához tért a keresleti oldal. Ezt jelzi az is, hogy az ingatlan.com látogatottsága soha nem látott szintre emelkedett ebben a hónapban. Az átlagos havi adatokból az látszik, hogy a keresések száma májusban már 33 százalékkal, júniusban pedig 53 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az érdeklődések viszont a korábbi mínuszok után csak júniusban kerültek pluszba, az éves növekedés ebben a hónapban 7 százalékos volt. 

 

A szakember hozzátette: az eladó lakások és házak lakások iránti kereslet éves szintű növekedése csalóka lehet, mert 2019 nyarától kezdve az érdeklődések száma a korábbi évekhez képest 15-20 százalékkal alacsonyabb volt, akkor kezdett ugyanis megtorpanni a lakáspiac. “Tavaly nyáron jelentek meg a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapírok, ami lényegében elszipkázta a befektetőket az évről évre egyre magasabb árakon pörgő lakáspiacról. Hiába nőtt idén júniusban minimális mértékben az érdeklődések száma tavalyhoz képest, ez a gyakorlatban mégsem jelent sokkal több érdeklődőt és adásvételt. Mindössze annyi történt, hogy a viszonyítási alap lett sokkal kisebb, illetve erre az alacsonyabb szintre esett vissza tartósan a lakáspiaci kereslet.” - mondta Balogh László. 

 

Ezért lehet szükségszerű a lakásárak csökkenése

Az ingatlan.com összeállításából tehát látható, hogy egyre inkább növekszik az olló a vásárlási kedv és a tényleges kereslet fizetőképessége között. Balogh László erről azt mondta: „Egyre nagyobb szakadék tátong az eladók és vevők között, a kínálati oldal ugyanis még nem alkalmazkodott a valós kereslethez. Sok tulajdonos még a lakáspiac korábbi lendülete alapján árazza eladó lakását, és ezek értékét nem igazították a kisebb kereslethez és a vásárlók fizetőképességéhez. A lakáskeresőkből pedig csak akkor lesznek tényleges vevők, ha a tulajdonosok lejjebb viszik a kínálati árakat.” - tette hozzá az ingatlan.com szakembere. A lakáseladók jelentős része valószínűleg azt sem veszi figyelembe, hogy a KSH hivatalos adatai alapján az ingatlanárak már a tavalyi év végén csökkenésnek indultak, amire “rátett egy lapáttal’ a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság is.

 

Az elemzésből az is kiderül, hogy a kereslet élénkülése ellenére még korai lenne azt mondani, hogy a járványhatás véget ért, a gazdaság újraindulásától, a munkanélküliség és a fizetések alakulásától nagyban függ, hogy a lakáspiacon milyen hetek, hónapok várhatóak. Egy dolog azonban biztosra vehető: a koronavírus-járvány következtében a kereslet fizetőképessége általánosságban nem növekedett.

 

Gesztesi Ákos