Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
Megnyitotta új tesztpályáját a Continental Veszprémben
Szijjártó Péter szerint a beruházás jelzi, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon teljesítő világvállalatok is bíznak Magyarországban.
Szeptemberben minimálisra lassult a gazdasági növekedés az euróövezetben
Szeptemberben gyakorlatilag leállt, minimálisra lassult az euróövezet gazdasági teljesítménynövekedése.
Dömötör Csaba: a hitelmoratórium meghosszabbítása 400-450 milliárd forintot hagy a családoknál és a vállalatoknál
A 2021. június 30-ig meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően jövőre 400-450 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a kormány Facebook-oldalán. A családtagokat is figyelembe véve több mint egymillió embert segít a lehetőség.
NHP Hajrá: megnő a beruházási szándék, ha javulnak a kkv-k pénzügyi várakozásai
A járvány kezdetéhez képest jobbnak érzékelik anyagi helyzetüket a hazai kis- és középvállalkozások a K&H júniusi ügyfélfelmérése szerint. A vállalkozások 40 százaléka ugyanis úgy véli, hogy saját finanszírozását tekintve nem kell további lépéseket bevezetnie az év végéig. Az NHP Hajrá iránt nagy a kereslet, a várakozások javulásával együtt egyre nő a beruházási hitelek népszerűsége.
Lakásépítési boom-ot is hozhatnak a belengetett otthonteremtési és jegybanki programok
Még mindig felhalmoznak az olcsó termékekből a fogyasztók
Egyre árérzékenyebbé válnak a vevők az elhúzódó egészségügyi veszélyhelyzet hatására, akiknek megtartása emiatt már komoly kihívást jelent még a legnagyobb vállalatoknak is – mutat rá az EY több mint 14 ezer fős nemzetközi kutatása. Ez a trend elsősorban a kiskereskedelemben elterjedt saját márkás termékek népszerűségének kedvez. A vezető márkáknak azonnali lépéseket kell tenniük, ha meg akarják állítani vásárlóik elvándorlását.
Európai összehasonlításban nem kiugró a magyar hiány
A költségvetés elsődleges célja a koronavírus-járvány negatív hatásainak kivédése, ezt tükrözik a bevételi és a kiadási számok – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Gazdaságfejlesztésre megy az uniós források nagyja
Ötven milliárd eurónyi forrás áll Magyarország rendelkezésére a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban, ennek jelentős részét gazdaságfejlesztésre és innovációra, a magyarországi vállalkozások versenyképességének növelésére fordítják – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Miskolcon.
Több pénz jut elektromos járművek támogatására
Rövid idő alatt kimerült az elektromos járművek vásárlásának támogatására szánt ötmilliárd forintos keret, ezért a tervek szerint folytatódik a támogatási program – közölte az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Zalaegerszegen.
Sosem volt ilyen alacsony az adóelkerülés Magyarországon, mint most
Eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései: míg 2013-ban a magyar adóelkerülési ráta 21 százalék volt, 2019-re – számos nyugat-európia országot is megelőzve – már 6,6 százalékra javult – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály az Európai Bizottság csütörtökön megjelent, áfarésről szóló tanulmányát kommentálva.
Kevésbé pazarló gazdaságért dolgoznak
A körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létrehozásával kapcsolatban tartott bemutatkozó rendezvényt a Pannon Egyetem.
Mérföldkő a futsalklub életében a névadó szponzor megjelenése
A veszprémi futsalklub új névadó támogatója, a Balaton Bútor Kft. segítségével a jövőben még merészebb álmokat szövögethet.
Agrárminiszter: a kereskedelmi láncok továbbra is tartsák fenn a magyar sertéshús beszerzését!
Az agrárminiszter a magyar sertéshús beszerzésének fenntartására hívja fel a kereskedelmi láncokat a sertéspestis németországi megjelenését követően - közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön az MTI-vel.
Átadták a Hell Energy új üzemét Szikszón
Átadták csütörtökön az energia- és üdítőitalokat gyártó Hell Energy Magyarország Kft. tejeskávé töltő üzemét, a Hell Energy Coffee-t a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszó határában, a beruházás nyolcmillliárd forintba került, amelyhez a kormány négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.
ITM: 19 cég nyert 2,5 milliárd forint támogatást az Irinyi-terv programban
Az idén 51 pályázóból 19 cég nyert 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az Irinyi-terv iparstratégiai programban, a forrás felhasználásával 7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Szállodaszövetség: csökkenő kereslet mellett nőttek a szállodai árak júliusban
A nyári főszezonnak számító júliusban annak ellenére is jócskán drágultak a szállodák tavalyhoz képest, hogy a koronavírus-járvány miatt kevesebb vendégük volt, leginkább, csaknem 40 százalékkal a balatoni árak nőttek. A szállodák júliusi 29,7 milliárd forint bruttó árbevétele így is 42,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) legfrissebb ágazati elemzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol és a SAP
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol energetikai és az SAP informatikai vállalat; a Mol csoport beszerzési folyamatainak teljeskörű digitalizációját az SAP Ariba megoldások bevezetésével és az Ariba Networkhöz csatlakozva valósítja meg - közölte az SAP csütörtökön az MTI-vel.
Varga Mihály: Magyarország sikeresen bocsátott ki zöld kötvényt a japán piacon
Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon - jelentette be Varga Mihály pénteken.
Először lesz női elnök-vezérigazgatója a Wall Street egyik nagy bankjának
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
KSH: júliusban 8,1 százalékkal csökkent az ipari termelés
Júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélypontnál. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 7,7 százalékkal csökkent - erősítette meg az egy hete megjelent első becslés adatait pénteki részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tőzsde - Gyengülés nyitáskor Nyugat-Európában
Mínuszban indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken.
NAV: 700 ezerrel többen intézték adóügyeiket online
Az előző év első hét honapjához képest idén júliusig az adóhivatalnál 700 ezerrel többen intézték ügyeiket online - mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Palkovics: Zalaegerszegen gyártják a világ legmodernebb tankjait
A Rheinmetallal együttműködve, a gyártóüzemen túl, egy a Lynxek és off road járművek tesztelésére alkalmas tesztkörnyezetet is kialakítanak a ZalaZone járműipari tesztpályán - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen csütörtökön.
Csomagolási innovációkkal csökkenti környezeti lábnyomát a Coca-Cola Magyarország
A Coca-Cola Magyarország legújabb fejlesztésének eredményeképpen 36 százalékkal csökkent az üveges termékek vendéglátó egységekbe szállításakor felhasznált zsugorfólia mennyisége - tájékoztatta a vállalat szerdán az MTI-t.
Elemzők: a forint gyengülése is megjelent az augusztusi inflációs adatokban
Az infláció és a maginfláció augusztusi emelkedésében a dohány és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a magas élelmiszerárak és a forint gyengülése jelenik meg - foglalták össze az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik várják a jegybank monetáris reakcióját, de úgy vélik, az alapkamat emelése nem jön szóba.
A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot
Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A fővárosban átlagosan közel 3, a vidéki városokban 1,5 millió forinttal ér többet egy korszerű, szigetelt családi ház a Covid-19 járvány tavaszi lecsengése után, az év eleji árakhoz képest – derült ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatásából. 2020 áprilisa és augusztusa közt átlagosan 5 százalékkal nőtt a szigetelt házak kínálati ára a fővárosban és a vidéki városokban is. A felmérésből az is kitűnik, hogy míg a kevésbé korszerű ingatlanok ára 18 százalékkal emelkedett, addig a felújított, újszerű, szigetelt otthonok közel 41 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt két évben. Ez azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres ház szigetelésével, felújításával átlagosan akár 10-12 milliós ártöbbletet is elérhetünk.
Digitálisan biztonságosabb
Idén hétszázezerrel többen intézték adóügyeiket az Ügyfélkapun, és nagyjából ugyanennyivel csökkent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálatain személyesen megjelenő ügyfelek száma. A koronavírus-járvány miatt előtérbe kerültek a biztonságosabb, digitális kommunikációs csatornák, szerencsére a NAV-nál szinte minden ügy elektronikusan is intézhető.

A lőállások menedékéből jelentjük: nem ez a teljes valóság

Jövőbetekintő
2020. június 15. 17:15

Vannak olyan országok, amelyektől óva intenek, egy fiatal fotóriporter viszont nem riad meg ezektől, célja, hogy bemutassa az arab országokat és embereket közelebbről, valamint az ő kultúrájukat, mindennapjaikat. Közel-keleti élményekről, tapasztalatokról és kulisszatitkokról is beszélgettünk Hölvényi Kristóffal.

A kilencvenes évek derekán egy fiatal fiú, aki akkoriban Tihanyban élt, kezébe kapott egy régi orosz gyártmányú fényképezőgépet. Nem volt különösebb célja vele, csak hogy a családi nyaralást megörökítse. De a fotózásnak van egy különös gravitációs ereje, ami ha egyszer eléri azt, aki befogadó rá, nagyon hamar hobbiból hivatássá tud válni.

Így indult Hölvényi Kristóf életében is a pillanatok vizuális megörökítésének szenvedélye, ami a Balaton-felvidékről egészen a Közel-Keletig vezette őt, de erről kicsit később.

A régi orosz gépet hamarosan modernebb eszközre cserélte és kezdetekben a természetfotók világában merült el, madarakat, majd a rovarvilágot kezdte fotózni. Ezután egyre többször nyúlt olyan témákhoz, amelyeknek emberek állnak a középpontjában. 

Idővel egyre inkább elkezdte hajtani a vágy, hogy meglásson és felfedezzen még több pillanatot és élethelyzetet is.

Kezdetben a tinédzser vagányság, valamint az arab világ iránti érdeklődése vezette Kristófot a Közel-Keletre, először 2010-ben. Lépésről-lépésre megtervezett utazás helyett stoppal indult el kelet felé egy fényképezőgéppel és egy megrakott hátizsákkal. Országról országra haladt stoppolva, majd egészen dél-kelet Törökország kurdok lakta régiójáig jutott el első alkalommal. Közel-Kelet iránt már akkor is nagy érdeklődést mutatott, viszont ezután a látogatás után döntötte el, hogy még mélyebben szeretne elmerülni a kultúrában, ezért egyetemi szakjának is ezt, az arabisztika szakot választotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Ezt követően közel-keleti országba először 2013-ban lépett. Egyiptomban az „arab tavasz” 2011-es forradalma után Muhammad Morszi elnök vette át az ország irányítását, első demokratikusan megválasztott vezetőként, azonban őt 2013-ban elmozdították a helyéről, ez pedig nagy tüntetéshullámot és katonai szükségállapotot eredményezett az országban.

Kristóf ebben az időszakban érkezett Egyiptomba, viszont mindvégig megvolt benne az, hogy felesleges veszélynek nem teszi ki magát, ugyanakkor a lehető legközelebb került a harcokhoz.

Itt találkozott Jászberényi Sándor riporterrel, akinek főként azt köszönheti, hogy hosszú beszélgetéseik során elmagyarázta neki, hogy hogyan tudja megőrizni a józan ítélőképességét, mi az a helyzet, amibe érdemes belemenni és mibe nem riporterként.

„Még amikor otthon voltam és elképzeltem ezt az utazást, vagánynak éreztem, hogy háborús övezetben fogok fotózni. Elképzeltem, ahogy lövések dördülnek, én pedig egy fedezék mögül fényképezek. A valóság azonban teljesen mást hozott ki belőlem.”

Egyik esetben, Egyiptomban nem messze az ő otthona mellett is lövések dördültek. Kristófot és lakótársát a kíváncsiság kivezette az utcára, egészen annak a hídnak a közelébe, ahol a harcok dúltak.

„Amikor a házak között visszhangozva eldörrentek a lövések, zölfülűként azt sem tudtam eldönteni, hogy melyik irányból lőnek. Az agyam átkapcsolt, az életösztön felülírt mindent, ezért csak futottunk a legközelebbi biztonságos fedezékig.”

Kristóf 2017-ben az iraki Moszulban dolgozott, ahol akkoriban még a koalíciós erők és a terroristák összecsapásai zajlottak. Moszul az Iszlám Állam iraki fővárosa volt, amelynek felszabadításáért éppen akkor harcoltak, viszont emellett a város már felszabadított területein az emberek már elkezdtek visszatérni a régi, megszokott életükbe is.

Ekkor már volt némi tapasztalata arról, hogy hogyan kell eligazodni egy arab országban, mégis ott és akkor sokkal feszültebb volt a helyzet annál, hogy előre ki lehessen számítani, hogy mi fog történni a következő napokban. Ez persze nem arab sajátosság, minden olyan országra igaz a Földön, ahol zavargások vannak.

Kristófot elmondása szerint nem ezek az események hajtják az arab országokba, kiváltképp azért sem, mert a legtöbb esetben békésen élnek az emberek ezeken a helyeken is. Meg akarja mutatni azt a békés világot is az európai embereknek, egyfajta hidat akar képezni a kultúrák közt, ezért tér vissza időről időre valamelyik arab országba.

Kristóf számos országban megfordult már és örökített meg a mindennapi életből is olyan pillanatokat, amelyek adott esetben egy teljesen más képet tárnak elénk az ott élő társadalomról. Munkái során megfordult Libanonban, Jordániában, Tunéziában, Marokkóban, Észak-Irakban és a már említett Törökországban és Egyiptomban is.

Ha valaki azt gondolná, hogy ezekhez az utakhoz elegendő a kellő eltökéltség és a félelem kiűzése magunkból, akkor nagyot téved, erről pedig Kristóf világosított fel.

Ő maga a Jezsuita Menekültszolgálat közel-keleti irodájának segítségével utazott több alkalommal is a Közel-Keletre, hivatalosan nekik dolgozott.

A valóságban a kiutazás sem úgy működik, mint ahogy azt Európában megszoktunk. Azaz nem elég felszállni a repülőre, majd a célországban még tömegközlekedéssel eljutni a kívánt helyre. Ezeken a helyeken kapcsolati rendszer nélkül szinte a reptérről sem lehet kilépni.

Itt jönnek a képbe a fixerek. Ők olyan helyiek, sok esetben újságírók, akik segítenek elintézni a bürokratikus háttérmunkát, segítenek autót bérelni, vagy éppen fordítanak, tehát az országba érkező külföldi újságírók kollégáivá válnak. A saját helyismeretükkel és tapasztalatukkal segítenek megoldani kritikusabb helyzeteket, elsősorban bürokratikus nehézségeket.

Ezeknek a fixereknek magas díja van, akár napi több száz dollárt is elkérhetnek, viszont nélkülük lényegében nem lehet közlekedni a városokban. Ők képben vannak a napi katonai hírekkel és aktualitásokkal, ők segítenek gondtalanul átjutni a check-point-okon, de még fotóalanyokról is gondoskodnak. Velük dolgoznak a Reuters, a CNN és BBC riporterei is.

„Manapság, ha szóba kerül Szíria, vagy Irak, mindenkinek csak a sivatag és a háborús képek ugranak be, pedig a hétköznapi élet nem sokban tér el más országokétól, az ottani embereknél is ugyanazok a problémák lépnek fel, ugyanazok a dolgok fontosak az életben, mint például a család és a gyerekek.”

Kristóf jelenleg a Jezsuita Menekültszolgálat európai irodájában dolgozik Brüsszelben, de továbbra is keresi a lehetőségeket, hogy ismét eljuthasson valamelyik közel-keleti országba, állítása szerint, ha hívnák, hogy holnap indulhat, gondolkodás nélkül csomagolna. 

Ezen kívül időről időre visszatér Veszprémbe is, ahol évek óta fotózza az Utcazene Fesztivált, ahol elmondása szerint időről-időre belefut ismerős társaságokba is a lencsén keresztül.

Hajas Bálint I Fotók: Hölvényi Kristóf

Kristóf munkásságából ide kattintva lehet még több képet megnézni.

További képek