Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.
Felvették a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen
Nem mindegy, hogy a családi cégek hogyan tudtak most reagálni a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, hiszen hazánkban a cégek 40 százalékát jelentik. A túlélés kulcsát a stabil stratégiai alapok, a folyamatos fejlődésre törekvés és gyors döntések adhatták, de a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen sokféleképpen felvették. Az idén ötéves K&H családi vállalatok kiválósági díj a koronavírus kihívásaira adott példamutató megoldásokat három kategóriában díjazza, a sikertörténetek által pedig szeretne más családi cégeket is fejlődésre inspirálni, hiszen az egymástól tanulás, a tudatosság egyre fontosabb a cégek számára.
Varga: százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kkv-k
Százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások: a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a kormány a duplájára, 100 milliárd forintra emelte az eredetileg országosan meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszeget a vállalkozások technológiai megújítását segítő két program pályázatán - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázat első támogatói szerződéseinek átadásán.
A cseh gazdaság 2,0 százalékkal esett az első negyedévben
Két százalékkal csökkent éves szinten az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pontosított becslése alapján kedden Prágában.
ITM: 88 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon
Kedvező képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2020. április havi kereseti adatai, amely alapján az idei év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset elérte a 388 000 forintot, áprilisban a 400 200 forintot. A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon. A keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is - nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A vevők és eladók közti szakadék miatt csökkenhetnek a lakásárak
Fokozódhat az adóellenőrzések száma az egészségügyi veszélyhelyzet hatására
Drasztikusan csökkent az elmúlt években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY. Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is.
A kijárási korlátozások feloldásával lassan normalizálódik a villamosenergia-kereslet
villamosenergia-kereslet alakulása azt mutatja, hogy a kijárási korlátozások fokozatos feloldásával mérséklődött a gazdasági aktivitás visszaesése, de továbbra is 8%-kal alacsonyabb az áramkereslet, mint egy évvel ezelőtt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése második alkalommal vizsgálja, milyen hatással volt a koronavírus-járvány a magyar villamosenergia-piacra.
Palkovics: 4 milliárd forintos támogatással a vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden
A vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden 4 milliárd forintos támogatással - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Szegeden, ahol megalakult a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ a Szegedi Tudományegyetem, a Mol és az Audi Hungária Zrt. együttműködésében.
Koronavírus - Fitch: az év második felében fellendülés kezdődik a közép- és kelet-európai gazdaságokban
A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságait is komolyan megterheli az idén a koronavírus-járvány, a régióban azonban az év második felétől már fellendülés, jövőre lendületes növekedés várható - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében.
Mindörökké home office? – Szakértők a távoli munkavégzés jövőjéről
Mi lesz hosszú távon a home office jövője? Sokakat foglalkoztat a kérdés, miután márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban. Milyen hatással lesz mindez a munkahelyi környezetre és a munkatársi kapcsolatokra? A válaszokat Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével, és dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértővel és szociálpszichológussal keressük.
Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.
Nőtt az olcsó használt autók iránti kereslet
A piacvezető Használtautó.hu statisztikái szerint az elmúlt hónapok drasztikus visszaesése után a júniusi keresési számok már a tavalyi eredményeken is túlmutatnak: a hirtelen növekvő kereslet arányosan elsősorban az 500 ezer forintnál olcsóbb használt autókat érinti. A vásárlókat nemcsak a személyes városi mobilitás felértékelődése, hanem a külföldi autós utazások elmaradása és a forint/euró váltószám is az olcsóbb használt autók felé tereli. Mindez pedig a kisebb áresés miatt az eladóknak is kedvezhet.
Felfüggesztik a Magyar Telekom-részvények kereskedését csütörtökön aukció miatt
A Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciót tart csütörtökön, emiatt 10 órától a tőzsdenap végéig felfüggesztik a papírok kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén.
GKI: kevésbé pesszimista az idei növekedési prognózis
GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista - 3 százalékos GDP-csökkenést jósló - forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista - 7 százalékos visszaesését valószínűsítő - forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság - tették hozzá.
Meglepően pozitívak a hazai kkv-k várakozásai
Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, ami nem jelent érdemi változást a koronavírus időszak előtti várakozásokhoz képest.
Rekordforgalom a Praktikernél
Magyarországi történetének legjobb évét zárta a Praktiker 2019-ben. A legjelentősebb árbevételt a szaniter, a kert, az építőanyag és a hidegburkolás kategóriák generálták. A webshop forgalma továbbra is dinamikusan fejlődött. A koronavírus járvány átrendezte az idei terveket, de a lakosság körében egyértelműen nőtt a barkácsolási kedv.
Mi lesz a havi törlesztéssel és a lakásárakkal a kamatvágás után?
A válsághelyzet miatt megtorpantak a külföldi beruházások Európában
A tavaly elindított külföldi beruházások egyharmada állt le Európában a jelenlegi globális gazdasági krízis hatására – derül ki az EY európai működőtőke-befektetéseket (FDI) vizsgáló legfrissebb jelentéséből (EY European Attractiveness Survey). A felmérésben megkérdezett több mint 600 nemzetközi döntéshozó szerint a technológiai, egészségügyi és környezetvédelmi szektorba irányuló tranzakciók lendíthetik fel leginkább a kontinens gazdaságát. Magyarország 105 FDI-projekttel Közép-Kelet-Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontjává vált.
Felértékelődik a vészhelyzet után az európai gyártókapacitás
Európa veszíteni fog befektetési vonzerejéből a válság hatására, azonban felértékelődik a helyi gyártási kapacitás - mutat rá a több mint 600 nemzetközi döntéshozó bevonásával készült EY European Attractiveness Survey. A tavaly megvalósult, munkahelyteremtéssel járó beruházásokat vizsgáló jelentés alapján a vállalatok az egyes országok gazdasági ösztönző-csomagjaitól és a technológiai felkészültségüktől teszik függővé jövőbeni befektetéseiket.
Fordul a kocka: nem ugyanabba az irodába térünk vissza, ahonnan eljöttünk
A járvány miatt hetekig otthonról történő munkavégzés után most újra változásokkal kell szembenéznie a cégeknek. Nemcsak a kötelező biztonsági intézkedésekhez kell azonban igazodni, de a kollégák közötti kapcsolat, a főnök-beosztott viszony és az otthoni munkához való hozzáállás is megváltozott – hívta fel a figyelmet a K&H.
A vállalkozások több mint fele digitális fejlesztésre készül a járvány után
A kis- és középvállalkozások mindössze harmada működött zavartalanul a koronavírus miatti korlátozások idején, ezért minden második digitális fejlesztésre készül a járvány után. Ugyanakkor azokat a cégeket érintette meg legkevésbé a válság szele, amelyek több digitális megoldást használtak – derült ki abból a nagymintás, nem reprezentatív kutatásból, amelyet az eNET a Telekom megbízásából készített. A magyar vállalkozók mindössze negyede kíván visszaállni a válság előtti munkarendre.
Csökkenéssel nyithatnak a főbb európai részvénypiacok
Enyhe csökkenéssel nyithatnak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A befektetőket aggasztja a geopolitikai feszültségek éleződése, illetve a koronavírus-fertőzöttek számának emelkedése.
Felülvizsgálná a kata jelenlegi szabályozását az MKIK
Felülvizsgálná a kisadózó vállalkozások tételes adójának, a katának a jelenlegi szabályozását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), megakadályoznák, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat – mondta Parragh László, az MKIK elnöke a Magyar Nemzetnek, hangsúlyozva. hogy a módosítás a gazdaság érdekét szolgálná, a katásokat nem érné hátrány.
Londoni elemzők: a magyar GDP-érték már jövőre eléri a járvány előtti szintet
A Morgan Stanley szerint a magyar hazai össztermék jövőre 4,6 százalékkal, a Moody's londoni elemzői szerint 4,1 százalékkal növekszik, 4,1 százalékos fellendülést várnak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 4 százalékos gazdasági növekedést jósol.
Több mint tizenháromezer cég pályázott eddig a munkahelyvédelmi bértámogatásra
Az osztrák kormány 50 milliárd euróra növeli a segélycsomag összegét
Ötvenmilliárd euróra növeli a koronavírus-járvány miatti segélycsomagjának összegét az osztrák kormány. A kabinet erről kedden döntött.
ITM: 2020-ban 4165 forintra nő az építőipari rezsióradíj minimuma
A minimális építőipari rezsióradíjat 2020-ban óránként 4165 forintban határozták meg a 2019-ben elért óránkénti 3696 forintot követően, a 12,7 százalékos növekedést az elvárt bérminimum emelkedése, a pótlékok és kiegészítő fizetések így a munkavállalók munkavégzési helyszínre történő csoportos személyszállításának költségnövekedése, a munkahelyi irányítás költsége, a szállás- és biztosítási költség emelkedése indokolja - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Neymar ezen a nyáron sem térhet vissza Barcelonába
A Le Parisien című francia napilap szerint gyakorlatilag nullára csökkent annak a valószínűsége, hogy Neymar, a Paris Saint-Germain brazil futballistája még ezen a nyáron visszatér előző csapatához, az FC Barcelonához.
A Wizz Air újabb légi bázist nyit Románia keleti részén
A Wizz Air diszkont légitársaság újabb légi bázist nyit ősztől Románia keleti részén, Bákóban (Bacau), amely a vállalat hetedik romániai telephelye lesz - közölte kedden a légi társaság.
Másfél milliárdos kárt okozhatott a hétvégi vihar
Másfél milliárdos kárt okozhatott a hétvégi vihar és felhőszakadás, a biztosítók további kárbejelentésekre is számítanak.
A lakásépítési kedv fittyet hány a koronavírus-járványra
A válsághelyzet miatt megtorpantak a külföldi beruházások Európában
A tavaly elindított külföldi beruházások egyharmada állt le Európában a jelenlegi globális gazdasági krízis hatására – derül ki az EY európai működőtőke-befektetéseket (FDI) vizsgáló legfrissebb jelentéséből (EY European Attractiveness Survey). A felmérésben megkérdezett több mint 600 nemzetközi döntéshozó szerint a technológiai, egészségügyi és környezetvédelmi szektorba irányuló tranzakciók lendíthetik fel leginkább a kontinens gazdaságát. Magyarország 105 FDI-projekttel Közép-Kelet-Európa egyik legvonzóbb befektetési célpontjává vált.
belföld
Közös fejlesztési programot indít a Posta és a Takarékbank
A Magyar Posta és a Takarékbank közös fejlesztési programot indít, amelynek célja feltárni és kiaknázni a két fél közti együttműködés elmélyítésében rejlő költséghatékonysági és versenyképességi potenciált. A program keretein belül a két társaság vizsgálja a kistelepülési posták működtetésének, valamint a közös termék- és digitális fejlesztések lehetőségeit. A cél a kistelepüléseken élők szolgáltatási ellátottságának javítása.
belföld
Diákként dolgozni
A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak. Bejelentésükre, adózásukra – a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével – ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalók esetében.
Óriási az igény a nulla százalékos MFB Pontos működési hitelre
Rögtön a keddi bejelentés után tömegesen érdeklődtek vállalkozások a nulla százalékos uniós működési hitelt iránt a Takarékbank által működtetett MFB Pontokon. Néhány óra alatt mintegy két és fél milliárd forintnyi igényről tárgyaltak ügyfelekkel a bank referensei, akik az első fél napban a legjelentősebb érdeklődést alföldi megyékben tapasztalták. A pénzintézet arra számít, hogy a kedvező feltételek miatt rendkívül népszerű lesz a vállalkozások körében a működésre használható hitel, így gyorsan kimerülhet a keret.
money.hu: Megjelent a járványhatás a lakáshitelpiacon - meglepetés a támogatott lakáshiteleknél

A lőállások menedékéből jelentjük: nem ez a teljes valóság

Jövőbetekintő
2020. június 15. 17:15

Vannak olyan országok, amelyektől óva intenek, egy fiatal fotóriporter viszont nem riad meg ezektől, célja, hogy bemutassa az arab országokat és embereket közelebbről, valamint az ő kultúrájukat, mindennapjaikat. Közel-keleti élményekről, tapasztalatokról és kulisszatitkokról is beszélgettünk Hölvényi Kristóffal.

A kilencvenes évek derekán egy fiatal fiú, aki akkoriban Tihanyban élt, kezébe kapott egy régi orosz gyártmányú fényképezőgépet. Nem volt különösebb célja vele, csak hogy a családi nyaralást megörökítse. De a fotózásnak van egy különös gravitációs ereje, ami ha egyszer eléri azt, aki befogadó rá, nagyon hamar hobbiból hivatássá tud válni.

Így indult Hölvényi Kristóf életében is a pillanatok vizuális megörökítésének szenvedélye, ami a Balaton-felvidékről egészen a Közel-Keletig vezette őt, de erről kicsit később.

A régi orosz gépet hamarosan modernebb eszközre cserélte és kezdetekben a természetfotók világában merült el, madarakat, majd a rovarvilágot kezdte fotózni. Ezután egyre többször nyúlt olyan témákhoz, amelyeknek emberek állnak a középpontjában. 

Idővel egyre inkább elkezdte hajtani a vágy, hogy meglásson és felfedezzen még több pillanatot és élethelyzetet is.

Kezdetben a tinédzser vagányság, valamint az arab világ iránti érdeklődése vezette Kristófot a Közel-Keletre, először 2010-ben. Lépésről-lépésre megtervezett utazás helyett stoppal indult el kelet felé egy fényképezőgéppel és egy megrakott hátizsákkal. Országról országra haladt stoppolva, majd egészen dél-kelet Törökország kurdok lakta régiójáig jutott el első alkalommal. Közel-Kelet iránt már akkor is nagy érdeklődést mutatott, viszont ezután a látogatás után döntötte el, hogy még mélyebben szeretne elmerülni a kultúrában, ezért egyetemi szakjának is ezt, az arabisztika szakot választotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Ezt követően közel-keleti országba először 2013-ban lépett. Egyiptomban az „arab tavasz” 2011-es forradalma után Muhammad Morszi elnök vette át az ország irányítását, első demokratikusan megválasztott vezetőként, azonban őt 2013-ban elmozdították a helyéről, ez pedig nagy tüntetéshullámot és katonai szükségállapotot eredményezett az országban.

Kristóf ebben az időszakban érkezett Egyiptomba, viszont mindvégig megvolt benne az, hogy felesleges veszélynek nem teszi ki magát, ugyanakkor a lehető legközelebb került a harcokhoz.

Itt találkozott Jászberényi Sándor riporterrel, akinek főként azt köszönheti, hogy hosszú beszélgetéseik során elmagyarázta neki, hogy hogyan tudja megőrizni a józan ítélőképességét, mi az a helyzet, amibe érdemes belemenni és mibe nem riporterként.

„Még amikor otthon voltam és elképzeltem ezt az utazást, vagánynak éreztem, hogy háborús övezetben fogok fotózni. Elképzeltem, ahogy lövések dördülnek, én pedig egy fedezék mögül fényképezek. A valóság azonban teljesen mást hozott ki belőlem.”

Egyik esetben, Egyiptomban nem messze az ő otthona mellett is lövések dördültek. Kristófot és lakótársát a kíváncsiság kivezette az utcára, egészen annak a hídnak a közelébe, ahol a harcok dúltak.

„Amikor a házak között visszhangozva eldörrentek a lövések, zölfülűként azt sem tudtam eldönteni, hogy melyik irányból lőnek. Az agyam átkapcsolt, az életösztön felülírt mindent, ezért csak futottunk a legközelebbi biztonságos fedezékig.”

Kristóf 2017-ben az iraki Moszulban dolgozott, ahol akkoriban még a koalíciós erők és a terroristák összecsapásai zajlottak. Moszul az Iszlám Állam iraki fővárosa volt, amelynek felszabadításáért éppen akkor harcoltak, viszont emellett a város már felszabadított területein az emberek már elkezdtek visszatérni a régi, megszokott életükbe is.

Ekkor már volt némi tapasztalata arról, hogy hogyan kell eligazodni egy arab országban, mégis ott és akkor sokkal feszültebb volt a helyzet annál, hogy előre ki lehessen számítani, hogy mi fog történni a következő napokban. Ez persze nem arab sajátosság, minden olyan országra igaz a Földön, ahol zavargások vannak.

Kristófot elmondása szerint nem ezek az események hajtják az arab országokba, kiváltképp azért sem, mert a legtöbb esetben békésen élnek az emberek ezeken a helyeken is. Meg akarja mutatni azt a békés világot is az európai embereknek, egyfajta hidat akar képezni a kultúrák közt, ezért tér vissza időről időre valamelyik arab országba.

Kristóf számos országban megfordult már és örökített meg a mindennapi életből is olyan pillanatokat, amelyek adott esetben egy teljesen más képet tárnak elénk az ott élő társadalomról. Munkái során megfordult Libanonban, Jordániában, Tunéziában, Marokkóban, Észak-Irakban és a már említett Törökországban és Egyiptomban is.

Ha valaki azt gondolná, hogy ezekhez az utakhoz elegendő a kellő eltökéltség és a félelem kiűzése magunkból, akkor nagyot téved, erről pedig Kristóf világosított fel.

Ő maga a Jezsuita Menekültszolgálat közel-keleti irodájának segítségével utazott több alkalommal is a Közel-Keletre, hivatalosan nekik dolgozott.

A valóságban a kiutazás sem úgy működik, mint ahogy azt Európában megszoktunk. Azaz nem elég felszállni a repülőre, majd a célországban még tömegközlekedéssel eljutni a kívánt helyre. Ezeken a helyeken kapcsolati rendszer nélkül szinte a reptérről sem lehet kilépni.

Itt jönnek a képbe a fixerek. Ők olyan helyiek, sok esetben újságírók, akik segítenek elintézni a bürokratikus háttérmunkát, segítenek autót bérelni, vagy éppen fordítanak, tehát az országba érkező külföldi újságírók kollégáivá válnak. A saját helyismeretükkel és tapasztalatukkal segítenek megoldani kritikusabb helyzeteket, elsősorban bürokratikus nehézségeket.

Ezeknek a fixereknek magas díja van, akár napi több száz dollárt is elkérhetnek, viszont nélkülük lényegében nem lehet közlekedni a városokban. Ők képben vannak a napi katonai hírekkel és aktualitásokkal, ők segítenek gondtalanul átjutni a check-point-okon, de még fotóalanyokról is gondoskodnak. Velük dolgoznak a Reuters, a CNN és BBC riporterei is.

„Manapság, ha szóba kerül Szíria, vagy Irak, mindenkinek csak a sivatag és a háborús képek ugranak be, pedig a hétköznapi élet nem sokban tér el más országokétól, az ottani embereknél is ugyanazok a problémák lépnek fel, ugyanazok a dolgok fontosak az életben, mint például a család és a gyerekek.”

Kristóf jelenleg a Jezsuita Menekültszolgálat európai irodájában dolgozik Brüsszelben, de továbbra is keresi a lehetőségeket, hogy ismét eljuthasson valamelyik közel-keleti országba, állítása szerint, ha hívnák, hogy holnap indulhat, gondolkodás nélkül csomagolna. 

Ezen kívül időről időre visszatér Veszprémbe is, ahol évek óta fotózza az Utcazene Fesztivált, ahol elmondása szerint időről-időre belefut ismerős társaságokba is a lencsén keresztül.

Hajas Bálint I Fotók: Hölvényi Kristóf

Kristóf munkásságából ide kattintva lehet még több képet megnézni.

További képek