Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

Át kell gondolni, mit értünk munka alatt

Üzlet-trend
2020. június 15. 17:15

A 21. századi életformához jobban passzol a freelancer munka, ami elsőre ugyan nagyon vonzó, ám nem való mindenkinek – mondja a Freelancer Blog alapítója, Filep Szilvia, aki szerint azt is át kell gondolni, hogy mit értünk munkavégzés és munkahely alatt.

Filep Szilvia neve ismerős lehet azoknak, akik komolyabban elmerültek már a freelancer, azaz a szabadúszó életmód és munkavégzés témakörében. Ő az, aki partnereivel 2018-ban megalapította az első, kifejezetten szabadúszóknak szóló magyar nyelvű online magazint, a Freelancer Blogot. Hét éve foglalkozik a hazai szabadúszó közösség építésével, rendezvények szervezésével és olyan platformok létrehozásával, ahol freelancerek tudnak egymás között tapasztalatokat megosztani, ismerkedni, előadókat meghallgatni, fejlődni. Mindennek hamarosan helye is lesz Veszprémben, hiszen ősszel nyílik a Collabri közösségi iroda az Óváros téren. Az Ecoport magazin arra volt kíváncsi, hogy mit jelent ma freelancernek lenni, és hogy valóban olyan szexi és izgalmas-e, mint amilyennek kívülről látjuk. A válasz röviden: attól függ.

Inspiráló közeg

Mindenekelőtt jó, ha definiáljuk, mire gondolunk, amikor freelancerekről beszélünk. Nehézség, hogy mindenhol mást értenek alatta, vagy máshogy hívják őket. Kicsit megfoghatatlan, és nehéz megmondani, hogy kik is ők valójában. A britek például iPro-nak hívják őket (independent professional – független szakember), egy európai ernyőszervezet pedig azt mondja, hogy a freelancerek azok, akik szellemi területen dolgoznak és munkavégzésükhöz többnyire csak számítógép és internet kell.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a freelancerek projekt alapon dolgoznak, nincs alkalmazottjuk, és egyéni vállalkozók. Online végezhető szellemi munkát végeznek, így az IT szakma képviselői, webfejlesztők, online marketingesek, grafikusok, szövegírók, projektmenedzserek, fordítók, coachok, pénzügyi tanácsadók, HR-esek, fejvadászok és a mostanában előtérbe kerülő virtuális asszisztensek választják ezt az életformát.

Szilvia meghatározása szerint a freelancer gyűjtőnév egy „elég jó emberanyagot” is lefed, hisz általában olyanokról van szó, akik folyamatosan tanulnak, fejlődnek, vállalkozó szelleműek és nem igazán várnak arra, hogy mások oldják meg a problémáikat. Elmondása szerint annak idején azért is kezdett el ilyen típusú emberekkel dolgozni, mert inspirálónak tartja ezt a fajta hozzáállást. Épp ezért a FreelancerBlogon gyakran jelennek meg interjúk olyan emberekkel, akik sikeresen építették fel bizniszüket és példaértékűek a szakmájukban. „Ők nem feltétlenül népszerű véleményvezérek, vagy ismert emberek, csak egyszerűen jó tanulságokkal szolgál a sztorijuk. Gyakorlati tanulságokkal, buktatókkal, tanácsokkal látják el az olvasókat.” Szerinte azért is fontosak az ilyen anyagok, mert bár olvashatnánk sikeres amerikai marketingesektől és milliárdosoktól is tartalmakat, de az nem lenne életszagú. „Magyarországon nagyon hiányoznak a konkrét példák a freelancerekre” – mondja.

Egy 2019-es felmérés szerint az Egyesült Államokban tavaly a teljes munkaerőpiacon belül 35% volt azok aránya, akik független vállalkozóként dolgoztak. Ez összesen 57 millió embert jelent. Az Európai Unióban a munkavállalók 5-6%-a dolgozik így, ez nagyjából 11 millió fő, Magyarországon ugyanez az arány 2-3%. Ki lehet tehát számolni, hogy a 4 millió magyar munkavállalóból mennyien választják a szabadúszás formáját.

Kellenek az eddigi keretek vagy sem?

Szilvia szerint nem maga a szabadúszás szexi és izgi a témában, hanem az ebben rejlő potenciál. Az, hogy a 2020-as években nem feltétlenül szükséges élőben meetingeket tartani és gyakorlatilag bárhonnan, bármikor dolgozhatunk.

Úgy látja, a digitális technológiák és a társadalmi trendek (kiégés, állandó rohanás, időhiány) abba az irányba hatnak, hogy újra kell definiálni azt is, hogy mit nevezünk munkának vagy munkahelynek. „Kell-e utazással időt töltenünk, hogy bejárjunk az irodába? Mit nevezünk munkaidőnek? Kell-e nekünk keretekbe szorítanunk magunkat?” Mind-mind olyan kérdések, amelyek elgondolkodtatók, kifejezetten annak fényében, hogy az Y-generációs kutatásokból kiderül, a korosztálynak nagyon erős igénye lett arra, hogy értelmes dolgot csináljon, és valamilyen formában hozzájáruljon a dolgok jobbá tételéhez. Azt mondja, ez csak néhány olyan tény, ami ráerősít arra, hogy sokkal rugalmasabban, egy általunk kialakított rendszerben, akár az általunk választott projekten dolgozzunk. Ez jobban illik abba a környezetbe is, amiben most élünk.

Óhatatlanul adódik a kérdés, hogy ki alkalmas a freelancer munkára? Mert bár elsőre jól hangzik a szabadság és a tengerpartról való dolgozás ténye, a dolog nem ilyen egyszerű. „Azt látni kell, hogy ez nem egy álomút az alkalmazotti, a klasszikus cégépítő és vállalkozói léthez képest, hanem ez is egy lehetőség, ami eddig nem volt túl ismert és elterjedt. Ez is lehet nehéz és sok kihívást tartogat, de ha valaki az első éveket túléli, és kiderül, hogy alkalmas erre az életmódra, akkor az, amit ki tud alakítani, sokkal jobban illik a 21. századi környezethez. Ami kell hozzá: önismeret, tervezés, jó kommunikációs,- és problémamegoldó képesség. Szükséges a kreativitás is, de nem csak abban az értelemben, hogy szép grafikákat készítsünk. Számomra a kreativitás az, hogy mennyire erős benned az igény, hogy alkoss valamit, és azt hogyan oldod meg. Az alkotókedv, hogy létrehozz valamit, hogy jól csináld. Az egésznek a nulladik lépése, hogy tudd, mivel akarsz foglalkozni. Mert akkor leszel versenyképes, akkor tudod élvezni a mindennapokat és átlépni az akadályokat, ha tudod, hogy téged mi az, ami motivál és feltölt” – foglalja össze a lényeget a Freelancer Blog alapítója, aki szerint az is egyre jellemzőbb, hogy már nem csak a tapasztalt szakemberek, hanem friss diplomások és egyetemi hallgatók is elsőként a szabadúszó karriert kezdik el építeni. Utóbbiak persze nem mindig rendelkeznek annyi tapasztalattal, mint idősebb társaik, ám mégis képesek lehetnek megtalálni maguknak azokat a területeket, amikhez ők jobban értenek. Ilyen például a közösségi média, az Instagram vagy az egyre népszerűbb TikTok, ami iránt sok cég érdeklődik.

Hatékonyabb, boldogabb

Aki ma Magyarországon a freelancer életmódot választja, vagy rendelkezik megtakarításokkal, vagy van saját lakása és nincs hitele, vagy olyan családi háttere van, amivel nem kockáztat nagyot. „Ritka az, hogy valaki biztonsági háló nélkül lesz freelancer, mert még mindig sokkal bizonytalanabbnak tartják, mint az alkalmazotti létet. Sokkal könnyebb úgy váltani, hogy van valami kapaszkodó. Mi azt szoktuk javasolni mindenkinek, hogy számolja ki mennyi a havi minimum megélhetési költsége, ezt szorozza be legalább 6-tal, azaz 6 hónapra elég félretett pénze legyen azoknak, akik váltanak. A felméréseinkből az derül ki, hogy a szabadúszók 90%-a alkalmazotti létből jön. Általában már munka mellett elkezdik felépíteni az ügyfélkört vagy saját projektet és ha az onnan érkező bevétel elér egy jó szintet, váltanak. Ezt követően körülbelül 1 év, amíg egy volt alkalmazott hozzászokik ennek az életmódnak a sajátosságaihoz, és ott dől el, hogy marad ebben vagy sem. A visszajelzések alapján a freelancerek közül senkinek sem fordul meg a fejében az, hogy visszamenjen alkalmazottként dolgozni, bármennyi nehézséggel is jár” – osztja meg tapasztalatait.

A jövővel kapcsolatban Szilvia nem általánosítana, hisz szerinte nem az a jövő, hogy mindenki freelancer lesz, ám az biztos, hogy a következő években egyre nagyobb arányt fognak képviselni a magyar munkaerőpiacon is. Ezzel pedig mindenki nyerhet, hisz egyre több kutatás bizonyítja, hogy a rugalmasabb formában foglalkoztatott emberek jellemzően nagyobb hatékonysággal képesek dolgozni, és nem utolsó sorban (sőt!): boldogabbak.

Gesztesi Ákos I Fotó: Domján Attila