Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

Még épül, de már vonzza a fejlesztőket

Tempó
2020. június 15. 17:15

Európában is egyedülálló, komplex szolgáltatásokat nyújtó autóipari tesztpálya épül – és már üzemel is – Zalaegerszegen. A létesítményről dr. Háry Andrást, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

– Milyen autóipari trendek, milyen gazdasági környezet hívta életre a pályát?

– A tesztpálya iránti igény a járműipari fejlesztők részéről jelentkezett mintegy tíz évvel ezelőtt. Magyarországon már akkor is – és ma még inkább – jelentős volt a járműipari fejlesztés szerepe. Már akkor is látszott, hogy van komoly kutató-fejlesztő kapacitás az országban, amit kívánatos lenne még tovább erősíteni, a kapacitás bővítéséhez pedig nagyban hozzá tudna járulni egy nagy volumenű, komplex járműipari tesztpálya a térségben. A legtöbb cég rendelkezik „házi” tesztpályájával, ahol a helyi fejlesztőmérnökök el tudják végezni a legfontosabb teszteket, de a zalaegerszegihez hasonló, sok tesztelési modult felvonultató komplex tesztpálya nem sok van Európában, olyan pedig, amely egyszerre alkalmas a hagyományos és az automatizált, önvezető járművek tesztelésére, ilyen méretben és komplexitással, egyáltalán nincs.

Ahogy a járműipari biztonsági és minőségi igények egyre nőnek, úgy a tesztelés iránti igény is nő. Ráadásul a vezetéstámogató asszisztensek megjelenése a járművekben újabb, és a korábbitól drasztikusan eltérő módszerű tesztigényeket generált. Mindezeket az igényeket és tendenciákat látva döntött úgy a kormány 2016-ban, hogy kormányzati beruházással létrehoz Zalaegerszeg mellett, közel 260 hektáros területen egy járműipari tesztpályát a jelenlegi piaci igényekre és a jövőben várható trendek kihívásaira is válaszolva.

– Elsősorban a magyar piacot szolgálják ki, vagy nagyobb földrajzi területet céloznak meg?

– Természetszerűleg cél a magyarországi K+F kapacitások erősítése, több olyan fejlesztőközpont is van, amely a 2016-os kormánydöntés óta, kifejezetten a tesztpálya miatt költözött Magyarországra vagy bővítette a hazai fejlesztési kapacitásait. A pályának ez a hatása már érezhető; számolható, hogy árbevételben, fejlesztő munkahelyben milyen hatást hozhat magával, és ez még inkább erősödni fog. Tavaly májusban készült el az első három tesztpálya modul, ezt követően megindult a pálya üzemeltetése is. A tavalyi év mérlege alapján a tesztelők nagy része külföldi volt, tehát egy erősen export szolgáltatásokat nyújtó objektumról beszélünk. Ez visszaigazolja, hogy a zalaegerszegi pálya európai szinten unikális, hiszen nincs még egy, a hagyományos és az önvezető járműveket egyaránt, integrált és szisztematikus rendszerben és ilyen volumenben kiszolgálni képes létesítmény.

– Milyen szolgáltatásai vannak, illetve lesznek a pályának, ha teljesen elkészül? Csak az infrastruktúrát adják bérbe, vagy nyújtanak valamilyen szolgáltatást is?

– Mindkettő. A pálya alapvetően bérleti rendszerben működik, az egyes modulok mellett műhelyek, irodák bérlésére is van lehetőség azoknak az ügyfeleknek, akik hosszabban itt tartózkodnak. Az infrastruktúra-bérlés mellett van mérnöki és technikusi támogató szolgáltatás, az itteni kapacitások a tesztek előkészítését és akár végrehajtását is tudják segíteni. Műhelyeinkben van a szerelést támogató és diagnosztikai eszközháttér, amelyek szintén igénybe vehetők, illetve most szerzünk be egy tesztelést támogató, nagyon komoly értékű, standard NCAP eszközcsomagot, amivel az automatizált tesztek előírt vizsgálatait tudjuk támogatni. Tehát pályaelemtől kezdve az infrastruktúrán át a szakmai szolgáltatáson keresztül egészen az eszköz bérlési lehetőségig sokrétű szolgáltatásokat tudunk nyújtani már jelenleg is.

– Milyen befogadóképessége van a pályának?

– A zalaegerszegi egy nyitott, semleges, azaz márkafüggetlen pálya, egyszerre több felhasználó tudja használni, minden modult annyian vehetnek igénybe, ahányan biztonságosan meg tudják ezt tenni. A tesztpályán teljes kiépítettségében akár 50-60 felhasználó tud tesztelni egy időben.

– Jelenleg milyen fokú a pálya kiépítettsége, mikorra készülhet el?

– Tavaly májusban az első három modult adtuk át, idén májusban online konferencia keretében mutattuk be a fékfelületet. Év végéig el fog készülni az autópálya szakasz, a városi tesztkörnyezet teljes kiépítettségében, illetve az országúti tesztszakasz. Ezzel az év végén már hét modult tudunk kínálni, és most van véglegesítés alatt a jövő évi kivitelezési csomag. A projekt megvalósításának körülbelül kétharmadánál tartunk, ezzel együtt a már elkészült modulokon folyik a működtetés, a tesztelők fogadása.

Win-win helyzet a Pannon Egyetemmel

A Zala ZONE Járműipari Tesztpálya nemcsak a régió gazdaságának lesz hosszú távon egy stratégiailag fontos pillére, hanem a Pannon Egyetem pozícióját is megerősítheti a hazai felsőoktatási intézmények között. Csillag Zsoltot, az egyetem kancellárját kérdeztük arról a szerencsés együttállásról, amikor is a tesztpálya elindulását követően idén nyártól a Pannon Egyetemhez csatlakozik a BGE zalaegerszegi Gazdálkodási Kara.

„Zalaegerszeg már önmagában is a térség gazdasági és kulturális központja, amely napjainkban is dinamikusan fejlődik. A városban több nagyobb ipari szereplő is jelen van, akik jelentős K+F tevékenységet végeznek, ami nekünk is erősségünk” – kezdte a kancellár.

„A Pannon Egyetem szempontjából óriási lehetőség, hogy mi lehetünk a zalai felsőoktatás központja. A kormány döntése értelmében a Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Karát működtetjük tovább idén nyártól, és határozott célunk, hogy a jelenlegi képzések megtartásán és fejlesztésén túl, új szakokat indítsunk műszaki területen is” – folytatta vízióját Csillag Zsolt.

„Egy felsőoktatási intézmény sikeres működéséhez elengedhetetlen a piaci szférával való szoros és kölcsönösen hasznos együttműködés. A Pannon Egyetem új zalaegerszegi karának képzési kínálatát ennek megfelelően szeretnénk a helyi gazdasági és társadalmi igényekhez igazítani, ebben pedig a Zala Zone-nal való partnerségünknek kiemelt szerepet szánunk.

Arra törekszünk, hogy a közös munka eredményeként egy olyan win-win helyzet jöjjön létre, ahol a térségben megjelenő vállalkozások számára biztosítjuk a szakmai utánpótlást, közös K+F projekteket valósítunk meg, növekszik az egyetem hallgatói létszáma és összességében tovább fejlődik a régió gazdasága” – zárta gondolatait Csillag Zsolt.

Hajas Bálint, Schöngrundtner Tamás /Fotó: Domján Attila, Autóipari Próbapálya Zala Kft.

További képek