Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

Amikor kettéhasadt a Balaton

Sztori
2020. június 15. 17:15

Amikor a Balatont kerülve pár kilométer alatt eljutunk az északiról a déli partra, sokszor azt érezhetjük, hogy egy teljesen másik tóhoz érkeztünk meg, holott ugyanannak a víznek a partját követjük. Az északi és déli part két arca két külön világ, ez pedig a trianoni békeszerződés aláírásával pecsételődött meg végleg, pedig a Balatonból nem csatoltak el négyzetkilométereket. Társadalmi hatása viszont annál nagyobb volt, ami a „magyar tenger” fejlődésére is hatással volt.

A trianoni békediktátum 524 oldalon taglalta azokat az intézkedéseket, amelyeket az I. világháborúban vesztes Magyarországnak – pontosabban az aláírás idején hivatalos államformáját tekintve király nélküli királyságnak – el kellett fogadnia az antant szövetség hatalmainak diktálása mellett. A legismertebb ilyen intézkedés a határvonalak átrajzolása volt, amellyel Magyarország elvesztette területeinek 2/3-át és lényegében kialakultak a mai országhatárok a Kárpát-medencében.

1920. június 4-én aláírták a békeszerződést, ezzel pedig elindítottak egy olyan hógolyót, ami alig egy évtizeden belül teljesen átrajzolta a határok után a magyar polgárság társadalomképét is. Ez viszont már nemcsak a budapesti szalonokban és a fővárosi értelmiségi körökben érződött, hanem az egész országra hatással volt, benne a Dunántúlra is, ahol a Balaton térségének is új irányvonalat szabott.

A háború előtt a magyar polgárság egy olyan szűk, de tehetősebb középosztálybeli réteget jelentett, akik egy zártabb közösséget alkottak a társadalmon belül is, ez pedig olyan területeken is szembetűnő volt, mint például a házasodási szokások, vagy szabadidejükben az utazás és az aktív kikapcsolódásra való igény.

Az I. világháború utáni politikai átrendeződés viszont elkezdte lebontani ezt a rendszert, bármennyire is próbálta ez a réteg fenntartani a korábbi életstílusát, valamint annak színvonalát. A városi kispolgárság számára megnyílt a lehetőség, hogy egy társadalmi szinttel feljebb lépjenek, ők is középosztálybeliek lehettek, miközben a hagyományos polgárság próbálta kevés sikerrel megőrizni a tradicionális helyzetét.

Ez a társadalmi felhígulás pedig kezdett megnyilvánulni az olyan mindennapi szokásokban is, mint például egy nyaralás, vagy hétvége megtervezése. Trianon előtt a polgárság kedvelt úti célja volt a monarchián belüli valamely kedvelt tengerparti város, elsősorban Fiume. A húszas években viszont ezek a lehetőségek már nem voltak olyan könnyen elérhetőek, ezért az új, trianoni határokon belül kezdtek el keresgélni az immáron a kispolgársággal felduzzadt középréteg tagjai nyaraló helyszíneket.

Ekkor született meg a kor egyik hívószava: Nyaralj itthon!

A Balaton szinte adta magát, habár a magyar tenger és azon belül is az északi part korábban főleg az értelmiségi köröknek volt a bázisa, így még hátra volt a felfedezése a középosztály új tagjainak.

Mivel az északi oldal Balatonfüreddel az élen továbbra is azt a tradicionális és zárt miliőt képviselte, amit a háború előtti középosztály tagjai vallottak, a fővárosi polgárság tagjai a déli part felé kezdtek orientálódni. A kereslet és a kínálat itt hamar találkozott, a somogyi részt felparcellázták, ahol elkezdtek felépülni a hétvégi nyaralók, anyagi lehetőségektől függően a kisebb-nagyobb családi házak is. Sorra nyíltak a panziók, szállodák is, valamint nyugati mintára Siófokon az első revüműsort adó mulató is. A vasút mellett elkészült a műút is a fővárostól, ez gyakorlatilag a mai M7-es pálya nyomvonala, valamint Siófok mellett Balatonkilitin repülőteret is építettek. Ezen kívül elindult a kompforgalom is a két part között.

Amíg az északi parton egy sokkal nyugodtabb és inkább szellemi közélet folyt, addig délre tömegek érkeztek, akik nagyobb történelmi tradíciók hiányában saját maguk építették és alakították a déli-part világát. Ez a part jóval könnyedebb, bohémabb kikapcsolódási lehetőségeket képviselt, amelyet szívesen látogattak fővárosi színészek, újságírók és a kispolgárságból felnőtt új középréteg tagjai. A korábbi földműves parasztság is új lehetőségeket kapott ettől a fejlődéstől. Elsősorban a nők a nehéz munkát, amit korábban a földeken végeztek, fel tudták váltani könnyebb fizikai munkára a panziók és szállodák vendégeinek kiszolgálásában.

Bár nagyon régóta illetjük a Balatont a „magyar tenger” jelzővel, a tömegek csak Trianon után fedezték fel maguknak és alakították ki azt a kettős arculatát, az eltérő társadalmi és szociális igényekre való reagálással, ami ma is felfedezhető az északi és déli part között.

Ez a társadalmi átrendeződés valószínűleg Trianon nélkül is végbement volna előbb-utóbb, ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a pont száz évvel ezelőtt aláírt békediktátum indította el és gyorsította fel az átrendeződés folyamatát.

Hajas Bálint / Fotók: Fortepan