Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
Megnyitotta új tesztpályáját a Continental Veszprémben
Szijjártó Péter szerint a beruházás jelzi, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon teljesítő világvállalatok is bíznak Magyarországban.
Szeptemberben minimálisra lassult a gazdasági növekedés az euróövezetben
Szeptemberben gyakorlatilag leállt, minimálisra lassult az euróövezet gazdasági teljesítménynövekedése.
Dömötör Csaba: a hitelmoratórium meghosszabbítása 400-450 milliárd forintot hagy a családoknál és a vállalatoknál
A 2021. június 30-ig meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően jövőre 400-450 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a kormány Facebook-oldalán. A családtagokat is figyelembe véve több mint egymillió embert segít a lehetőség.
NHP Hajrá: megnő a beruházási szándék, ha javulnak a kkv-k pénzügyi várakozásai
A járvány kezdetéhez képest jobbnak érzékelik anyagi helyzetüket a hazai kis- és középvállalkozások a K&H júniusi ügyfélfelmérése szerint. A vállalkozások 40 százaléka ugyanis úgy véli, hogy saját finanszírozását tekintve nem kell további lépéseket bevezetnie az év végéig. Az NHP Hajrá iránt nagy a kereslet, a várakozások javulásával együtt egyre nő a beruházási hitelek népszerűsége.
Lakásépítési boom-ot is hozhatnak a belengetett otthonteremtési és jegybanki programok
Még mindig felhalmoznak az olcsó termékekből a fogyasztók
Egyre árérzékenyebbé válnak a vevők az elhúzódó egészségügyi veszélyhelyzet hatására, akiknek megtartása emiatt már komoly kihívást jelent még a legnagyobb vállalatoknak is – mutat rá az EY több mint 14 ezer fős nemzetközi kutatása. Ez a trend elsősorban a kiskereskedelemben elterjedt saját márkás termékek népszerűségének kedvez. A vezető márkáknak azonnali lépéseket kell tenniük, ha meg akarják állítani vásárlóik elvándorlását.
Európai összehasonlításban nem kiugró a magyar hiány
A költségvetés elsődleges célja a koronavírus-járvány negatív hatásainak kivédése, ezt tükrözik a bevételi és a kiadási számok – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Gazdaságfejlesztésre megy az uniós források nagyja
Ötven milliárd eurónyi forrás áll Magyarország rendelkezésére a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban, ennek jelentős részét gazdaságfejlesztésre és innovációra, a magyarországi vállalkozások versenyképességének növelésére fordítják – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Miskolcon.
Több pénz jut elektromos járművek támogatására
Rövid idő alatt kimerült az elektromos járművek vásárlásának támogatására szánt ötmilliárd forintos keret, ezért a tervek szerint folytatódik a támogatási program – közölte az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Zalaegerszegen.
Sosem volt ilyen alacsony az adóelkerülés Magyarországon, mint most
Eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései: míg 2013-ban a magyar adóelkerülési ráta 21 százalék volt, 2019-re – számos nyugat-európia országot is megelőzve – már 6,6 százalékra javult – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály az Európai Bizottság csütörtökön megjelent, áfarésről szóló tanulmányát kommentálva.
Kevésbé pazarló gazdaságért dolgoznak
A körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létrehozásával kapcsolatban tartott bemutatkozó rendezvényt a Pannon Egyetem.
Mérföldkő a futsalklub életében a névadó szponzor megjelenése
A veszprémi futsalklub új névadó támogatója, a Balaton Bútor Kft. segítségével a jövőben még merészebb álmokat szövögethet.
Agrárminiszter: a kereskedelmi láncok továbbra is tartsák fenn a magyar sertéshús beszerzését!
Az agrárminiszter a magyar sertéshús beszerzésének fenntartására hívja fel a kereskedelmi láncokat a sertéspestis németországi megjelenését követően - közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön az MTI-vel.
Átadták a Hell Energy új üzemét Szikszón
Átadták csütörtökön az energia- és üdítőitalokat gyártó Hell Energy Magyarország Kft. tejeskávé töltő üzemét, a Hell Energy Coffee-t a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszó határában, a beruházás nyolcmillliárd forintba került, amelyhez a kormány négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.
ITM: 19 cég nyert 2,5 milliárd forint támogatást az Irinyi-terv programban
Az idén 51 pályázóból 19 cég nyert 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az Irinyi-terv iparstratégiai programban, a forrás felhasználásával 7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Szállodaszövetség: csökkenő kereslet mellett nőttek a szállodai árak júliusban
A nyári főszezonnak számító júliusban annak ellenére is jócskán drágultak a szállodák tavalyhoz képest, hogy a koronavírus-járvány miatt kevesebb vendégük volt, leginkább, csaknem 40 százalékkal a balatoni árak nőttek. A szállodák júliusi 29,7 milliárd forint bruttó árbevétele így is 42,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) legfrissebb ágazati elemzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol és a SAP
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol energetikai és az SAP informatikai vállalat; a Mol csoport beszerzési folyamatainak teljeskörű digitalizációját az SAP Ariba megoldások bevezetésével és az Ariba Networkhöz csatlakozva valósítja meg - közölte az SAP csütörtökön az MTI-vel.
Varga Mihály: Magyarország sikeresen bocsátott ki zöld kötvényt a japán piacon
Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon - jelentette be Varga Mihály pénteken.
Először lesz női elnök-vezérigazgatója a Wall Street egyik nagy bankjának
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
KSH: júliusban 8,1 százalékkal csökkent az ipari termelés
Júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélypontnál. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 7,7 százalékkal csökkent - erősítette meg az egy hete megjelent első becslés adatait pénteki részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tőzsde - Gyengülés nyitáskor Nyugat-Európában
Mínuszban indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken.
NAV: 700 ezerrel többen intézték adóügyeiket online
Az előző év első hét honapjához képest idén júliusig az adóhivatalnál 700 ezerrel többen intézték ügyeiket online - mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Palkovics: Zalaegerszegen gyártják a világ legmodernebb tankjait
A Rheinmetallal együttműködve, a gyártóüzemen túl, egy a Lynxek és off road járművek tesztelésére alkalmas tesztkörnyezetet is kialakítanak a ZalaZone járműipari tesztpályán - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen csütörtökön.
Csomagolási innovációkkal csökkenti környezeti lábnyomát a Coca-Cola Magyarország
A Coca-Cola Magyarország legújabb fejlesztésének eredményeképpen 36 százalékkal csökkent az üveges termékek vendéglátó egységekbe szállításakor felhasznált zsugorfólia mennyisége - tájékoztatta a vállalat szerdán az MTI-t.
Elemzők: a forint gyengülése is megjelent az augusztusi inflációs adatokban
Az infláció és a maginfláció augusztusi emelkedésében a dohány és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a magas élelmiszerárak és a forint gyengülése jelenik meg - foglalták össze az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik várják a jegybank monetáris reakcióját, de úgy vélik, az alapkamat emelése nem jön szóba.
A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot
Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A fővárosban átlagosan közel 3, a vidéki városokban 1,5 millió forinttal ér többet egy korszerű, szigetelt családi ház a Covid-19 járvány tavaszi lecsengése után, az év eleji árakhoz képest – derült ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatásából. 2020 áprilisa és augusztusa közt átlagosan 5 százalékkal nőtt a szigetelt házak kínálati ára a fővárosban és a vidéki városokban is. A felmérésből az is kitűnik, hogy míg a kevésbé korszerű ingatlanok ára 18 százalékkal emelkedett, addig a felújított, újszerű, szigetelt otthonok közel 41 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt két évben. Ez azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres ház szigetelésével, felújításával átlagosan akár 10-12 milliós ártöbbletet is elérhetünk.
Digitálisan biztonságosabb
Idén hétszázezerrel többen intézték adóügyeiket az Ügyfélkapun, és nagyjából ugyanennyivel csökkent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálatain személyesen megjelenő ügyfelek száma. A koronavírus-járvány miatt előtérbe kerültek a biztonságosabb, digitális kommunikációs csatornák, szerencsére a NAV-nál szinte minden ügy elektronikusan is intézhető.

A farmerek második élete

Greenport
2020. június 15. 17:15

Kevesen tudják, hogy az olajipar után a textilipar a második legnagyobb környezeti szennyező: a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felel, és ez csak egy faktor. A farmerek újrahasznosításával foglalkozó Old Blue megálmodóinak célja, hogy ezt a számot minél jobban lecsökkentsék.

Szőnyeg, laptoptartó, bevásárlótáska, hátizsák, párna, takaró, dísztermék: többek között ezek bármelyikeként is újjászülethetnek a farmerek az Old Blue-nál, de a koronavírus-járvány alatt készült belőlük szájmaszk is. Világszinten évente közel egymilliárd darab farmert dobunk ki, miközben ezeknek kb. 90%-a még hordható lenne – az Old Blue mögött álló ötletgazda, Plank János és csapatának célja, hogy ebből minél többet újrahasznosítsanak.

Igazi inspiráló sztori az övék – mondhatni kettős újjászületés történet. János és felesége 18 évig szórólapterjesztéssel foglalkozott, havonta 800-900 tonna lapot szállítottak ki az országban, mielőtt, ahogy János fogalmaz, valami átkattant náluk. „Egyszer csak ránéztünk arra, amit csináltunk, és rájöttünk, hogy az nem túl jó. Az interneten találtam egy cikket, hogy 1 tonna papírhoz 30-32 m³ víz kell. Nem akartam elhinni, hogy ez igaz, úgyhogy megnéztem egy másik oldalon. Igaz volt. Innentől kezdve már nem lehetett ezt jó szívvel csinálni – emlékezik vissza. – Az első lépésünk az volt, hogy megszerveztük az eldobált szórólapok visszagyűjtését, majd elkezdtünk gondolkodni azon, milyen tevékenységgel támogathatnánk a környezetvédelmet. A cél az volt, hogy olyat csináljunk, ami még nincs, olyan anyaggal foglalkozzunk, amelynek a gyűjtése és a feldolgozása nem megoldott.”

Először fahulladékra gondoltak, annak az ellátottsága azonban nem folyamatos, ráadásul egy raklap szállítása méreténél fogva rendkívül költséges. Nyilván az üzleti szempontokat még egy környezetvédelmi fókuszú vállalkozásnál sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni, hiszen az ilyen  cégeknek itthon jelenleg nem igen van támogatottsága, emellett Jánosék számára az árrésen kívül fontos volt a külföldre vihetőség és a kreativitás is. Úgy látták, a farmer az, amire az emberek jól reagálnak, ráadásul ezzel valóban jelentős mértékben tudnak hozzájárulni a környezetvédelemhez.

A divatiparnak ugyanis hatalmas az ökológiai lábnyoma: a legnagyobb problémát alapvetően a gyapottermesztés jelenti, amihez rengeteg víz és vegyszer szükséges.

„A gyapotföld az összes termőföld mindössze 4%-át teszi ki, de ide szórják ki a mezőgazdasági kemikáliák 26%-át. Annyi gyapothoz, amennyi a nadrágodhoz kellett, nagyjából 10 m³ vizet használtak fel”

– mutat a farmeromra János. De nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett sem, hogy ez a darab legalább használatban van, ellentétben azokkal, amelyeket úgy dobtak ki, hogy a megvételük után soha nem hordta őket a tulajdonosuk, vagy eleve meg se vásárolták őket, hiszen ezek mennyisége is tetemes.

A vízió tehát hamar megvolt, a vállalkozás elindításához azonban leginkább sok-sok kísérletezés vezetett, a farmer újrahasznosításának ugyanis nincs bevett technológiája. János első körben így vett 500 kg használt farmert textilbegyűjtéssel foglalkozó cégektől, aztán elkezdtek szabni, varrni, gépesíteni, raktárt kialakítani. Az első termékük egy rongyszőnyeg volt, majd jöttek a párnák, táskák, egyszerűbb darabok. Mindenre menet közben jöttek rá: hogy mi a leggazdaságosabb megoldás, mi a legkelendőbb, hogy egy-egy terméket vagy egyedi darabot miként árazzanak. Az értékesítést 2014 márciusában kezdték el, és bár ma már mintegy 270 különböző termékük van – amiben a szín és méretváltozatok nincsenek benne –, a legtöbbet még mindig szőnyegből készítenek és adnak el – János szerint a bekerült anyag fele másra nem is jó.

Az alapanyagot többek között fast fashion üzletektől szerzik be, akik ma már egyre többször hirdetnek akciókat a megunt farmerek leadására, vagy olyan, a kidobott ruhák összegyűjtésére és átválogatására specializálódott cégektől, akik a second hand üzleteket is kiszolgálják, de iskoláktól és adományboltoktól is vásárolnak. „Az oda bekerült daraboknak is csak kb. 15%-a eladható, a többi gyakorlatilag szemét. Látszik, hogy nincs igazi kultúrája az adományozásnak, mert sokan azt gondolják, aki szegény, annak jó lesz a szakadt ruha is” – magyarázza János, miközben egy, a beszélgetésünk alatt érkezett csomagot bont ki, tele farmerrel. Egyre többen adják le náluk így is a használt darabokat, vagy akik ismerik gyulafirátóti üzemük címét, annak a kapujára akasztanak fel egy táskányit névtelenül.

Ma már egyébként nem számolják, éves szinten pontosan mennyi darabot hasznosítanak újra –  2016-ban 83600 volt ez a szám, de a cél az egymillió lenne. János szerint ennek nem is a munkaerő az akadálya – az Old Blue-nál normál esetben hatan dolgoznak főállásban, emellett vannak bedolgozó varrónőik is, a beérkező ruhamennyiség függvényében –, hanem az eladhatóság.

„Nyugaton teljesen szokványos, hogy az emberek hajlandóak többet fizetni egy környezetbarát, újrahasznosítotttermékért, de itthon sokan még mindig inkább az olcsóbb, nem környezetbarátot választják.”

Az Old Blue termékeit azért így is viszik szépen – volt például, hogy Új-Fundlandra adtak el egy  kanapét, aminek a huzata Levi's farmerokból készült –, és Jánosék tevékenységükkel rengeteget tesznek a környezetvédelemért. A hozzájuk bekerült ruhák 95%-át újrahasznosítják új termékként, de adományoznak is kórházaknak, bár János szerint ez iszonyatosan nehéz, mert a legtöbb szervezet elvárná, hogy a ruhákat vigyék házhoz, és hogy azokból nagyobb választékban lehessen válogatni – ez viszont nem kevés idő és szállítási költség.

A farmer újrahasznosításnak van ezen kívül is egy-két nehézsége, például a sztreccs nagy arányú terjedése, amivel nyúlékonysága miatt sokkal nehezebb tervezni, amikor az anyagokat össze kell varrni, vagy a fém részek felhasználása. „Időnként készítünk cipzárból, dzsekigombból fülbevalót, illetve előbbiért szoktak jönni hozzánk varrónők is, a régebbi farmer cipzárok minősége ugyanis jobb, mint a ma kaphatóké, de a nagy részét így is ki kell dobnunk. Kohóban el lehetne égetni egyébként ezeket – egyszer beszéltem is erről egy kohómérnökkel, mondta, hogy vihetek hozzá próbára 4-5 tonnányit… nálunk 1,5-2 tonna az éves mennyiség” – magyarázza János. Ugyanígy a szennyezett farmerdarabokat is fel lehetne használni ledarálás után szigetelőanyagként vagy ipari cukorként, csak ahhoz kellene egy kb. 3 milliárd forintos gyár és napi 30-40 tonna farmermaradék – ez megint csak nem a maradék, hanem a teljes évi mennyiség az Old Blue-nál.

Az újrahasznosítás minden formája azonban rendkívül értékes lépés a bolygó védelme érdekében. Három éve működik a Facebookon egy csoport is, a Farmer újrahasznosítók, amelyet János indított és a mai napig ő moderálja, illetve egy Textil újrahasznosítók csoport. A tagok olcsón szerezhetnek be alapanyagot és kellékeket az Old Blue-tól, szakmailag támogatják egymást, az oldalon megoszthatják az újrahasznosított termékeiket és akár el is adhatják ott őket. „Kezdetben csak 3-4 fő volt a farmeros csoportban, most 28 ezernél jár a létszám. Nem azt akarom mondani, hogy ezt a trendet mi teremtettük meg, de erősen hozzájárultunk. Persze a 28 ezer főnek jelentős része csak érdeklődő, de sokan varrnak is. És ez nagyon jó, hiszen azt az egymilliárd darabot, amit kidobunk, mi soha nem tudnánk újrahasznosítani” – mondja János.

És talán ez az egyik kulcsmondata a beszélgetésünknek is. Mert lehet, hogy teljesen érthetően vállalkozóként az üzleti szempontokat is figyelembe veszi, elsősorban környezeti aktivista, aki egy észszerű társadalomért szívesen feláldozná a cégét, a döntéseinél pedig mindig figyelembe veszi, hogyan tud többet tenni a környezetért. Mert ahogy mondja, „a pénz csak egy rész. De ha például most bejönne valaki és azt mondaná, itt van egymillió forint, ennyiért akar vásárolni, nem a drágább termékeinket próbálnám meg eladni neki, hanem azt, ami nagyobb mennyiségű farmer újrahasznosításához vezet. Hiszen ez a fő cél.”

Ökotudatosság okosan

János szerint mindig érdemes a nagyobb képet nézni, ezért a maga részéről az ökotudatossságra is saját nézőpontból tekint. „Én nagyon környezettudatos vagyok, amire lehet, odafigyelek, de észszerűségre törekedem. Ma például nagyon divatos a zero waste életmód, közben viszont döbbenettel nézem, amikor valaki 30 km-t autózik egy csomagolásmentes boltért. Holott az az út hatalmas mennyiségű nejlonzacskó használatával ér fel. Ha valami nem elérhető a közelben, én nyugodt szívvel megveszem az elérhetőt. Persze erre megvan a „mentségem is”: mi a farmerek újrahasznosításával sokkal több szén-dioxidtól óvjuk meg a környezetet, mint amennyi a család és a vállalkozásunk kibocsátása.”

Bertalan Melinda I Fotó: Kovács Bálint

További képek