Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

A farmerek második élete

Greenport
2020. június 15. 17:15

Kevesen tudják, hogy az olajipar után a textilipar a második legnagyobb környezeti szennyező: a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felel, és ez csak egy faktor. A farmerek újrahasznosításával foglalkozó Old Blue megálmodóinak célja, hogy ezt a számot minél jobban lecsökkentsék.

Szőnyeg, laptoptartó, bevásárlótáska, hátizsák, párna, takaró, dísztermék: többek között ezek bármelyikeként is újjászülethetnek a farmerek az Old Blue-nál, de a koronavírus-járvány alatt készült belőlük szájmaszk is. Világszinten évente közel egymilliárd darab farmert dobunk ki, miközben ezeknek kb. 90%-a még hordható lenne – az Old Blue mögött álló ötletgazda, Plank János és csapatának célja, hogy ebből minél többet újrahasznosítsanak.

Igazi inspiráló sztori az övék – mondhatni kettős újjászületés történet. János és felesége 18 évig szórólapterjesztéssel foglalkozott, havonta 800-900 tonna lapot szállítottak ki az országban, mielőtt, ahogy János fogalmaz, valami átkattant náluk. „Egyszer csak ránéztünk arra, amit csináltunk, és rájöttünk, hogy az nem túl jó. Az interneten találtam egy cikket, hogy 1 tonna papírhoz 30-32 m³ víz kell. Nem akartam elhinni, hogy ez igaz, úgyhogy megnéztem egy másik oldalon. Igaz volt. Innentől kezdve már nem lehetett ezt jó szívvel csinálni – emlékezik vissza. – Az első lépésünk az volt, hogy megszerveztük az eldobált szórólapok visszagyűjtését, majd elkezdtünk gondolkodni azon, milyen tevékenységgel támogathatnánk a környezetvédelmet. A cél az volt, hogy olyat csináljunk, ami még nincs, olyan anyaggal foglalkozzunk, amelynek a gyűjtése és a feldolgozása nem megoldott.”

Először fahulladékra gondoltak, annak az ellátottsága azonban nem folyamatos, ráadásul egy raklap szállítása méreténél fogva rendkívül költséges. Nyilván az üzleti szempontokat még egy környezetvédelmi fókuszú vállalkozásnál sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni, hiszen az ilyen  cégeknek itthon jelenleg nem igen van támogatottsága, emellett Jánosék számára az árrésen kívül fontos volt a külföldre vihetőség és a kreativitás is. Úgy látták, a farmer az, amire az emberek jól reagálnak, ráadásul ezzel valóban jelentős mértékben tudnak hozzájárulni a környezetvédelemhez.

A divatiparnak ugyanis hatalmas az ökológiai lábnyoma: a legnagyobb problémát alapvetően a gyapottermesztés jelenti, amihez rengeteg víz és vegyszer szükséges.

„A gyapotföld az összes termőföld mindössze 4%-át teszi ki, de ide szórják ki a mezőgazdasági kemikáliák 26%-át. Annyi gyapothoz, amennyi a nadrágodhoz kellett, nagyjából 10 m³ vizet használtak fel”

– mutat a farmeromra János. De nem mehetünk el szó nélkül a tény mellett sem, hogy ez a darab legalább használatban van, ellentétben azokkal, amelyeket úgy dobtak ki, hogy a megvételük után soha nem hordta őket a tulajdonosuk, vagy eleve meg se vásárolták őket, hiszen ezek mennyisége is tetemes.

A vízió tehát hamar megvolt, a vállalkozás elindításához azonban leginkább sok-sok kísérletezés vezetett, a farmer újrahasznosításának ugyanis nincs bevett technológiája. János első körben így vett 500 kg használt farmert textilbegyűjtéssel foglalkozó cégektől, aztán elkezdtek szabni, varrni, gépesíteni, raktárt kialakítani. Az első termékük egy rongyszőnyeg volt, majd jöttek a párnák, táskák, egyszerűbb darabok. Mindenre menet közben jöttek rá: hogy mi a leggazdaságosabb megoldás, mi a legkelendőbb, hogy egy-egy terméket vagy egyedi darabot miként árazzanak. Az értékesítést 2014 márciusában kezdték el, és bár ma már mintegy 270 különböző termékük van – amiben a szín és méretváltozatok nincsenek benne –, a legtöbbet még mindig szőnyegből készítenek és adnak el – János szerint a bekerült anyag fele másra nem is jó.

Az alapanyagot többek között fast fashion üzletektől szerzik be, akik ma már egyre többször hirdetnek akciókat a megunt farmerek leadására, vagy olyan, a kidobott ruhák összegyűjtésére és átválogatására specializálódott cégektől, akik a second hand üzleteket is kiszolgálják, de iskoláktól és adományboltoktól is vásárolnak. „Az oda bekerült daraboknak is csak kb. 15%-a eladható, a többi gyakorlatilag szemét. Látszik, hogy nincs igazi kultúrája az adományozásnak, mert sokan azt gondolják, aki szegény, annak jó lesz a szakadt ruha is” – magyarázza János, miközben egy, a beszélgetésünk alatt érkezett csomagot bont ki, tele farmerrel. Egyre többen adják le náluk így is a használt darabokat, vagy akik ismerik gyulafirátóti üzemük címét, annak a kapujára akasztanak fel egy táskányit névtelenül.

Ma már egyébként nem számolják, éves szinten pontosan mennyi darabot hasznosítanak újra –  2016-ban 83600 volt ez a szám, de a cél az egymillió lenne. János szerint ennek nem is a munkaerő az akadálya – az Old Blue-nál normál esetben hatan dolgoznak főállásban, emellett vannak bedolgozó varrónőik is, a beérkező ruhamennyiség függvényében –, hanem az eladhatóság.

„Nyugaton teljesen szokványos, hogy az emberek hajlandóak többet fizetni egy környezetbarát, újrahasznosítotttermékért, de itthon sokan még mindig inkább az olcsóbb, nem környezetbarátot választják.”

Az Old Blue termékeit azért így is viszik szépen – volt például, hogy Új-Fundlandra adtak el egy  kanapét, aminek a huzata Levi's farmerokból készült –, és Jánosék tevékenységükkel rengeteget tesznek a környezetvédelemért. A hozzájuk bekerült ruhák 95%-át újrahasznosítják új termékként, de adományoznak is kórházaknak, bár János szerint ez iszonyatosan nehéz, mert a legtöbb szervezet elvárná, hogy a ruhákat vigyék házhoz, és hogy azokból nagyobb választékban lehessen válogatni – ez viszont nem kevés idő és szállítási költség.

A farmer újrahasznosításnak van ezen kívül is egy-két nehézsége, például a sztreccs nagy arányú terjedése, amivel nyúlékonysága miatt sokkal nehezebb tervezni, amikor az anyagokat össze kell varrni, vagy a fém részek felhasználása. „Időnként készítünk cipzárból, dzsekigombból fülbevalót, illetve előbbiért szoktak jönni hozzánk varrónők is, a régebbi farmer cipzárok minősége ugyanis jobb, mint a ma kaphatóké, de a nagy részét így is ki kell dobnunk. Kohóban el lehetne égetni egyébként ezeket – egyszer beszéltem is erről egy kohómérnökkel, mondta, hogy vihetek hozzá próbára 4-5 tonnányit… nálunk 1,5-2 tonna az éves mennyiség” – magyarázza János. Ugyanígy a szennyezett farmerdarabokat is fel lehetne használni ledarálás után szigetelőanyagként vagy ipari cukorként, csak ahhoz kellene egy kb. 3 milliárd forintos gyár és napi 30-40 tonna farmermaradék – ez megint csak nem a maradék, hanem a teljes évi mennyiség az Old Blue-nál.

Az újrahasznosítás minden formája azonban rendkívül értékes lépés a bolygó védelme érdekében. Három éve működik a Facebookon egy csoport is, a Farmer újrahasznosítók, amelyet János indított és a mai napig ő moderálja, illetve egy Textil újrahasznosítók csoport. A tagok olcsón szerezhetnek be alapanyagot és kellékeket az Old Blue-tól, szakmailag támogatják egymást, az oldalon megoszthatják az újrahasznosított termékeiket és akár el is adhatják ott őket. „Kezdetben csak 3-4 fő volt a farmeros csoportban, most 28 ezernél jár a létszám. Nem azt akarom mondani, hogy ezt a trendet mi teremtettük meg, de erősen hozzájárultunk. Persze a 28 ezer főnek jelentős része csak érdeklődő, de sokan varrnak is. És ez nagyon jó, hiszen azt az egymilliárd darabot, amit kidobunk, mi soha nem tudnánk újrahasznosítani” – mondja János.

És talán ez az egyik kulcsmondata a beszélgetésünknek is. Mert lehet, hogy teljesen érthetően vállalkozóként az üzleti szempontokat is figyelembe veszi, elsősorban környezeti aktivista, aki egy észszerű társadalomért szívesen feláldozná a cégét, a döntéseinél pedig mindig figyelembe veszi, hogyan tud többet tenni a környezetért. Mert ahogy mondja, „a pénz csak egy rész. De ha például most bejönne valaki és azt mondaná, itt van egymillió forint, ennyiért akar vásárolni, nem a drágább termékeinket próbálnám meg eladni neki, hanem azt, ami nagyobb mennyiségű farmer újrahasznosításához vezet. Hiszen ez a fő cél.”

Ökotudatosság okosan

János szerint mindig érdemes a nagyobb képet nézni, ezért a maga részéről az ökotudatossságra is saját nézőpontból tekint. „Én nagyon környezettudatos vagyok, amire lehet, odafigyelek, de észszerűségre törekedem. Ma például nagyon divatos a zero waste életmód, közben viszont döbbenettel nézem, amikor valaki 30 km-t autózik egy csomagolásmentes boltért. Holott az az út hatalmas mennyiségű nejlonzacskó használatával ér fel. Ha valami nem elérhető a közelben, én nyugodt szívvel megveszem az elérhetőt. Persze erre megvan a „mentségem is”: mi a farmerek újrahasznosításával sokkal több szén-dioxidtól óvjuk meg a környezetet, mint amennyi a család és a vállalkozásunk kibocsátása.”

Bertalan Melinda I Fotó: Kovács Bálint

További képek