Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

A beteg üdve a legfőbb törvény

Ecoklub
2020. június 15. 17:15

Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.

Ahogy az orvoslásban a patológia szakterülete sem csak abban merül ki, hogy holttesteket vizsgálnak a halál okának kiderítéséért, úgy egy kórház vezetése is számos emberi tulajdonságot és kompetenciát követel meg azon kívül, hogy minden osztályon legyen elegendő orvosság és szakorvos.

Dr. Lippai Norbertet tavaly novemberben nevezték ki a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház élére, a Szolnokról érkezett patológus főorvosnak pedig rekordidő alatt kellett belelátnia a megyei intézmény működésébe, kezelnie a felmerülő problémákat, miközben megérkezett Magyarországra is a COVID-19 járvány.

A főigazgatóval irodájában találkoztunk, de előtte még át kellett esni egy testhőmérséklet mérésen, valamint két kézfertőtlenítő pontot is érintettünk a kórház épületén belül. Mindezek nem veszprémi sajátosságok, hanem a koronavírus-járvány elleni védekezés előírásai, amit szemmel láthatóan fegyelmezetten be is tartanak azok, akik belépnek az intézménybe.

A patológia alagsori épülete helyett viszont a második emeleti főigazgatói irodába mentünk, beszélgetésünk elején pedig óhatatlanul is adta magát a kérdés: dr. Lippai Norbert miért választotta annak idején az autopsia szakterületét, ahogy az orvosi szaknyelvben a boncolástant nevezik?

„Ami az emberek fejében él erről a területről, tehát hogy állandóan holttestekkel foglalkozunk, az csak a munkánk 10%-a, sokkal fontosabb ennél az élő diagnosztika, a különböző szövettani és citológiai vizsgálatok, amikhez ugyanúgy kell értenie a patológusnak, hiszen ezek mind-mind fontos visszacsatolások a klinikum felé”

- kezdte rövid orvostudományi bemutatóját a főigazgató.

„Kezdetben én sem erre a szakterületre készültem, a sorban az ortopédia, a traumatológia és a sebészet is megelőzte, de akkoriban nagyon telítettek voltak, ezért én inkább a diagnosztika felé fordultam, ami mindig is közel állt hozzám.”

A patológiának viszont van egy olyan tulajdonsága, pontosabban ösztönző ereje, amit ha megismerünk, részben választ kapunk a főigazgató motiváltságára is szakmájában.

„Ahogy az ember egyre jobban belelát ebbe az egész szakterületbe, annál nagyobb hiányosságokat vél felfedezni a saját tudásában, ez pedig arra sarkalja, hogy minél többet tanuljon meg, minél jobban elmerüljön benne, hogy aztán egyre gyorsabban és egyre pontosabb diagnózisokat tudjon adni. A patológusnak nem annyira a betegekkel, hanem inkább az orvos kollégákkal van közvetlen kapcsolata. Előfordulhat az is, hogy műtét közben egy gyanús szövetet leküldenek a laborba, nekünk pedig perceken belül meg kell mondani annak a tulajdonságait, hogy aztán ennek függvényében a műtőben a sebész kolléga jó döntést tudjon hozni. Tehát gyorsan és pontosan kell dolgoznia egy patológusnak, hiszen rajta is emberéletek múlhatnak.”

A gyorsaságot és a pontosságot akár egy vezető kompetenciái közt is fel lehetne sorolni, Lippai Norbertnek azonban ennél többre is szüksége volt, hiszen egy idegen városból, Szolnokról került Veszprémbe úgy, hogy előtte javában csak a turisztikai nevezetességeit ismerte a városnak. Amikor mélyebben is beleásta magát a veszprémi kórház történetébe és jelenlegi helyzetébe, kívülről egy magyar viszonylatokban érdekes kép rajzolódott ki előtte: bár vegyes hírek keringtek a szakmában a dunántúli intézményről, mégis a kicsi adósság és a lezajlott fejlesztések bőven felsorakoztattak pozitív érveket is a Csolnoky Ferenc Kórház mellett.

Amikor aztán elérkezett a megmérettetés időpontja, azaz kinevezték főigazgatónak, elkezdődött az a munka, ami a diagnózis felállítását is jellemzi. Darabokra kellett szedni az egészet, hogy aztán az egyes részeket külön-külön elemezve, megszülessen a diagnózis, mely alapján pedig lépésről lépésre kezelhessék a felmerülő problémákat.

Hiányosságokból pedig akadt bőven, Lippai Norbert sem bújt az álszentség maszkja mögé beszélgetésünk során. Véleménye szerint a kórháznak sem szakmailag, sem társadalmilag nem használt az elmúlt másfél év bizonytalansága, ezért morálisan is meg kellett erősíteni az intézményt. Szerencsére tapasztalatai szerint ehhez adottak voltak az alapok.

„A kollégák rendre vágynak. Egy rendezett környezetben sokkal jobban tudnak teljesíteni. A szakmai színvonal már önmagától is emelkedni tud, ha rendet teremtünk a környezetünkben. Veszprémben is azt tapasztaltam, hogy erre nagyon fogékonyak voltak.”

A rendteremtés folyamatát azonban nagyon hamar keresztülhúzta az idei év elején megjelenő és márciusra már az egész országban jelenlévő koronavírus-járvány. A kórházakra kiemelt figyelem hárult, a médiába azonban nem jutottak el azok az események, amelyek az intézmények falain belül zajlottak. Újonnan kinevezett kórházigazgatóként Lippai Norbert ebből a helyzetből is megpróbált építkezni.

„Egy ilyen szituációban minden kiéleződik és felszínre jönnek olyan dolgok, amelyekért lehet, hogy évekig kellene ásni. Sokkal jobban látszanak a hibák és az erősségek egyaránt. Gyakorlatilag a szemem előtt készült egy SWOT-analízis ezalatt az időszak alatt minden részről” - mesélt a járvány időszakáról a kórházigazgató.

„Jól látszott, hogy kikre lehet támaszkodni és kiknek kell olyan területet találni, ami nem feltétlen a frontvonalban van. Akár pszichésen, akár a fizikai állóképesség miatt. Mindenkinek megvan a helye a rendszerben, de jó, ha a vezető kész képet kap arról, hogy ki milyen pozícióban tudja a legjobbat nyújtani.”

A járványnál maradva, a segítségnyújtásban széleskörű összefogás alakult ki szerte az országban, ahol számos civil szereplő, de még magánemberek is felajánlották a segítségüket a járvány elleni küzdelemben. Ugyanakkor számos példa van arra is, hogy ha nincs megfelelően koordinálva ez a jó szándék, akkor a jótékonyságból könnyen teher, vagy felesleges erőbefektetés lehet. Másik példa, de ugyanúgy ide tartoznak azok az önjelölt segítők is, akik inkább csak önmaguk miatt akartak segíteni, és képesek egymásra rálicitálni ebben. Veszprémben is megmozdult szinte az egész társadalom, viszont mielőtt azt gondolnánk, hogy ez mindenhol törvényszerű, a főigazgató megcáfol ebben.

„Visszagondolva a mögöttünk hagyott három hónapra, az látszott, hogy Veszprémben mindenki tudta, hogy hol a helye a rendszerben, a kórházon belül és azon kívül is. Rendkívül egységes a város, mindenki tette a dolgát és azt hozta, amit kértünk. Ezt a fajta összefogást nem lehet mindenhol megtapasztalni, Veszprém különleges ebben. Ennek így volt és van is értelme.”

A járványgörbe mutatói szerint, hamarosan túlleszünk a koronavírus-járvány első és remélhetőleg legnehezebb szakaszán, így a Csolnoky Ferenc Kórházban is folytatódhat az a munka, amit az új főigazgató megfogalmazott kinevezésekor. Ennek kapcsán és főleg a jövőbe tekintve kérdeztük Lippai Norbertet arról, hogy véleménye szerint – magyarországi viszonylatokban – melyek az ideális kórház ismérvei?

A főigazgató pedig részletesen lefestette azt az intézményt, ami szerinte megfelel ennek.

„Az ideális magyar kórház nem túl nagy, de nem is túl kicsi. Megfelelő szakembergárdával rendelkezik és olyan az ellátási portfóliója, amit megkövetel a területi igény. Nagyon fontos, hogy a betegutak megfelelően legyenek menedzselve. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg bekerül egy kórházba, ott ne kelljen még keresni a helyét, hanem egyből tudják, hogy hol kapja a legmegfelelőbb ellátást. Ez nagyban függ az egyes egységek, szakmák együttműködésétől is.”

A veszprémi kórház helyzete viszont sokkal speciálisabb annál, hogy csak eszerint az ismérvek szerint lehessen értékelni. Megyei kórház lévén közel 350 ezer ember egészségéért felelősek, olyan ellátásokat is biztosítaniuk kell, amelyeket más, kisebb kórházakban nem kaphatnának meg a betegek. Lippai Norbert felhívta arra is a figyelmet, hogy nekik kötelességük mindenkit ellátni, azokat is, akiket kisebb kórházak már nem tudnak. Megyei kórházból már csak kivételes esetekben lehet feljebb küldeni a betegeket, itt kell megtalálni a gyógyulás útját, ehhez pedig megfelelő képzettségű szakember gárdára, valamint megfelelő minőségű felszereltségre is szükség van.

„Ezeket a követelményeket kell egyensúlyba hozni azzal, hogy egy megyei kórháznak pontosan kiket kell ellátnia” - summázta Lippai Norbert.

Magától értetődik a kérdés, hogy a főigazgató szerint Veszprém hogy áll ezen a téren, mennyire képes kiszolgálni a megyei kórház az itt élő betegeket, mire számíthat az, aki bekerül az intézménybe?

Lippai Norbert zavarba ejtő őszintességgel fogalmazta meg pro és kontra a veszprémi megyei kórház erősségeit és fejlesztésre váró területeit. Emlékeznek még, hogy mi volt az ideális magyar kórház egyik ismérve? A megfelelő szakembergárda, amely a főigazgató szerint Veszprémben adott, mind orvosi, mind ápolói oldalon. Kontra érveket az infrastrukturális oldalon lehetne felsorolni. Bár voltak olyan nagy volumenű beruházások, mint például az onkológiai központ megépítése, amely kétségkívül az egyik legnagyobb népbetegségben szenvedőknek kínál még nagyobb lehetőséget a gyógyulásra, de más területeken még vannak elmaradások, ezek rendbetétele a főigazgató szerint nem opcionális, hanem kötelező feladat.

„Mint ahogy sok mindent az életben, egy kórház fejlesztését sem lehet úgy elképzelni, hogy nekiállunk és egyszer kész lesz. Sohasem lesz teljesen kész, mivel a világ folyamatosan változik körülöttünk. Mindig vannak újabb betegségek, lesznek járványhelyzetek is, de meg fognak jelenni újabb gyógyászati eszközök és módszerek is. Ezzel együtt az igények is változnak. Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy ekkora onkológiai központokat kell működtetni? Viszont az a kór, ami évtizedekkel ezelőtt halálos betegségnek számított, ma már sokkal jobb esélyekkel gyógyítható, ezért több szempontból gyakorlatilag krónikus betegséggé vált. Ezzel együtt ugrásszerűen megnőtt a gondozandó beteg száma és az ellátási igény.”

Ha már az ideális kórház ismérveit kiveséztük a főigazgatóval, megkérdeztük, hogy szerinte az ideális főigazgató milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy ekkora intézmény élén?

„Ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen – és ez nem csak az egészségügyre igaz - olyan adottságokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé tesznek egyfajta gyors alkalmazkodási képességet, bizonyos fokú rugalmasságot. Soha semmi sincs teljesen kész, így ha egy feladatot elvégzünk, jönni fog egy újabb, ami lehet, hogy befolyásolja, vagy újra értelmezi az előző eredményeket is. Egy jó vezetőnek tudni kell felülbírálni saját magát is szükség esetén. Nem szabad kijelenteni azt, hogy mi mindent tudunk.”

Emellett a főigazgató kiemelte a döntésképességet is, amelyről szintén markáns véleménye van.

„Vannak olyan helyzetek, amikor nincs jó döntés, csak döntés van. Ez viszont már jól értelmezhető az egészségügy tükrében is. Hiszen a beteg itt van és nekünk meg kell mentenünk az életét, tehát muszáj eldönteni, hogy mit csinálunk vele. Ezeknek a döntéseknek a terhét pedig számtalanszor vállára kell vennie úgy az orvosnak, mind a vezetőnek egyaránt.”

A veszprémi kórház főigazgatója csaknem 1800 ember munkájáért - éves szinten 10 milliárd forint fölötti éves költségvetésű „vállalat” gazdálkodásáért -, és nem utolsó sorban körülbelül 350 ezer ember egészségének megőrzéséért felelős egy személyben.

Ennek tükrében Lippai Norbert kiemelt még egy fontos tényezőt, ami egy jó vezető mellett felsorakoztatható: olyan szakembereket kell maga mellé állítania, akik tudják támogatni a törekvéseit, nem csak az egészségügy területén, hanem gazdaságilag és menedzsmentben egyaránt. Egy személyben egy ember mindent nem tudhat, de a képessége meglehet arra, hogy jól irányítsa a rábízott intézményt.

A nap végén viszont csak egy törvény fog számítani: Salus aegroti, suprema lex esto. Ez a latin sor a Hippokrátészi esküből származik, egyben Lippai Norbert hitvallása is szakmájában. De mintha ez még nem lenne elég, egy érdekes párhuzamként ez a mondat a Csolnoky Ferenc Kórház címerében is szerepel. Jelentése: A beteg üdve a legfőbb törvény.

Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint

 Lippai Norbert 1997-ben szerzett orvosi diplomát Debrecenben, majd patológiából és citopatológiából tett szakvizsgát. Korábban a szolnoki Hetényi kórházban dolgozott osztályvezetőként, orvosigazgatóként és megbízott főigazgatóként is. 2019. november 1. óta a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója.