Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
Megnyitotta új tesztpályáját a Continental Veszprémben
Szijjártó Péter szerint a beruházás jelzi, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon teljesítő világvállalatok is bíznak Magyarországban.
Szeptemberben minimálisra lassult a gazdasági növekedés az euróövezetben
Szeptemberben gyakorlatilag leállt, minimálisra lassult az euróövezet gazdasági teljesítménynövekedése.
Dömötör Csaba: a hitelmoratórium meghosszabbítása 400-450 milliárd forintot hagy a családoknál és a vállalatoknál
A 2021. június 30-ig meghosszabbított hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően jövőre 400-450 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán a kormány Facebook-oldalán. A családtagokat is figyelembe véve több mint egymillió embert segít a lehetőség.
NHP Hajrá: megnő a beruházási szándék, ha javulnak a kkv-k pénzügyi várakozásai
A járvány kezdetéhez képest jobbnak érzékelik anyagi helyzetüket a hazai kis- és középvállalkozások a K&H júniusi ügyfélfelmérése szerint. A vállalkozások 40 százaléka ugyanis úgy véli, hogy saját finanszírozását tekintve nem kell további lépéseket bevezetnie az év végéig. Az NHP Hajrá iránt nagy a kereslet, a várakozások javulásával együtt egyre nő a beruházási hitelek népszerűsége.
Lakásépítési boom-ot is hozhatnak a belengetett otthonteremtési és jegybanki programok
Még mindig felhalmoznak az olcsó termékekből a fogyasztók
Egyre árérzékenyebbé válnak a vevők az elhúzódó egészségügyi veszélyhelyzet hatására, akiknek megtartása emiatt már komoly kihívást jelent még a legnagyobb vállalatoknak is – mutat rá az EY több mint 14 ezer fős nemzetközi kutatása. Ez a trend elsősorban a kiskereskedelemben elterjedt saját márkás termékek népszerűségének kedvez. A vezető márkáknak azonnali lépéseket kell tenniük, ha meg akarják állítani vásárlóik elvándorlását.
Európai összehasonlításban nem kiugró a magyar hiány
A költségvetés elsődleges célja a koronavírus-járvány negatív hatásainak kivédése, ezt tükrözik a bevételi és a kiadási számok – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Gazdaságfejlesztésre megy az uniós források nagyja
Ötven milliárd eurónyi forrás áll Magyarország rendelkezésére a 2021-2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban, ennek jelentős részét gazdaságfejlesztésre és innovációra, a magyarországi vállalkozások versenyképességének növelésére fordítják – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán Miskolcon.
Több pénz jut elektromos járművek támogatására
Rövid idő alatt kimerült az elektromos járművek vásárlásának támogatására szánt ötmilliárd forintos keret, ezért a tervek szerint folytatódik a támogatási program – közölte az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Zalaegerszegen.
Sosem volt ilyen alacsony az adóelkerülés Magyarországon, mint most
Eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései: míg 2013-ban a magyar adóelkerülési ráta 21 százalék volt, 2019-re – számos nyugat-európia országot is megelőzve – már 6,6 százalékra javult – tájékoztatta az MTI-t Varga Mihály az Európai Bizottság csütörtökön megjelent, áfarésről szóló tanulmányát kommentálva.
Kevésbé pazarló gazdaságért dolgoznak
A körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létrehozásával kapcsolatban tartott bemutatkozó rendezvényt a Pannon Egyetem.
Mérföldkő a futsalklub életében a névadó szponzor megjelenése
A veszprémi futsalklub új névadó támogatója, a Balaton Bútor Kft. segítségével a jövőben még merészebb álmokat szövögethet.
Agrárminiszter: a kereskedelmi láncok továbbra is tartsák fenn a magyar sertéshús beszerzését!
Az agrárminiszter a magyar sertéshús beszerzésének fenntartására hívja fel a kereskedelmi láncokat a sertéspestis németországi megjelenését követően - közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön az MTI-vel.
Átadták a Hell Energy új üzemét Szikszón
Átadták csütörtökön az energia- és üdítőitalokat gyártó Hell Energy Magyarország Kft. tejeskávé töltő üzemét, a Hell Energy Coffee-t a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszó határában, a beruházás nyolcmillliárd forintba került, amelyhez a kormány négymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.
ITM: 19 cég nyert 2,5 milliárd forint támogatást az Irinyi-terv programban
Az idén 51 pályázóból 19 cég nyert 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az Irinyi-terv iparstratégiai programban, a forrás felhasználásával 7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg - jelentette be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Szállodaszövetség: csökkenő kereslet mellett nőttek a szállodai árak júliusban
A nyári főszezonnak számító júliusban annak ellenére is jócskán drágultak a szállodák tavalyhoz képest, hogy a koronavírus-járvány miatt kevesebb vendégük volt, leginkább, csaknem 40 százalékkal a balatoni árak nőttek. A szállodák júliusi 29,7 milliárd forint bruttó árbevétele így is 42,6 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) legfrissebb ágazati elemzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol és a SAP
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Mol energetikai és az SAP informatikai vállalat; a Mol csoport beszerzési folyamatainak teljeskörű digitalizációját az SAP Ariba megoldások bevezetésével és az Ariba Networkhöz csatlakozva valósítja meg - közölte az SAP csütörtökön az MTI-vel.
Varga Mihály: Magyarország sikeresen bocsátott ki zöld kötvényt a japán piacon
Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 500 millió eurónyi jenben a japán piacon - jelentette be Varga Mihály pénteken.
Először lesz női elnök-vezérigazgatója a Wall Street egyik nagy bankjának
Jane Fraser személyében először neveztek ki női elnök-vezérigazgatót a Wall Street egyik nagy bankja, a Citigroup élére.
KSH: júliusban 8,1 százalékkal csökkent az ipari termelés
Júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélypontnál. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 7,7 százalékkal csökkent - erősítette meg az egy hete megjelent első becslés adatait pénteki részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tőzsde - Gyengülés nyitáskor Nyugat-Európában
Mínuszban indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken.
NAV: 700 ezerrel többen intézték adóügyeiket online
Az előző év első hét honapjához képest idén júliusig az adóhivatalnál 700 ezerrel többen intézték ügyeiket online - mondta Kis Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Palkovics: Zalaegerszegen gyártják a világ legmodernebb tankjait
A Rheinmetallal együttműködve, a gyártóüzemen túl, egy a Lynxek és off road járművek tesztelésére alkalmas tesztkörnyezetet is kialakítanak a ZalaZone járműipari tesztpályán - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Zalaegerszegen csütörtökön.
Csomagolási innovációkkal csökkenti környezeti lábnyomát a Coca-Cola Magyarország
A Coca-Cola Magyarország legújabb fejlesztésének eredményeképpen 36 százalékkal csökkent az üveges termékek vendéglátó egységekbe szállításakor felhasznált zsugorfólia mennyisége - tájékoztatta a vállalat szerdán az MTI-t.
Elemzők: a forint gyengülése is megjelent az augusztusi inflációs adatokban
Az infláció és a maginfláció augusztusi emelkedésében a dohány és az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, a magas élelmiszerárak és a forint gyengülése jelenik meg - foglalták össze az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik várják a jegybank monetáris reakcióját, de úgy vélik, az alapkamat emelése nem jön szóba.
A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot
Az elmúlt két évben harmadával nőttek az ingatlanárak országszerte, ám a felújított, korszerű fűtéssel, szigeteléssel ellátott otthonok ára még ennél is nagyobb mértékben emelkedett. A fővárosban átlagosan közel 3, a vidéki városokban 1,5 millió forinttal ér többet egy korszerű, szigetelt családi ház a Covid-19 járvány tavaszi lecsengése után, az év eleji árakhoz képest – derült ki az Otthontérkép Csoport és a Knauf Insulation friss kutatásából. 2020 áprilisa és augusztusa közt átlagosan 5 százalékkal nőtt a szigetelt házak kínálati ára a fővárosban és a vidéki városokban is. A felmérésből az is kitűnik, hogy míg a kevésbé korszerű ingatlanok ára 18 százalékkal emelkedett, addig a felújított, újszerű, szigetelt otthonok közel 41 százalékkal lettek drágábbak az elmúlt két évben. Ez azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres ház szigetelésével, felújításával átlagosan akár 10-12 milliós ártöbbletet is elérhetünk.
Digitálisan biztonságosabb
Idén hétszázezerrel többen intézték adóügyeiket az Ügyfélkapun, és nagyjából ugyanennyivel csökkent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálatain személyesen megjelenő ügyfelek száma. A koronavírus-járvány miatt előtérbe kerültek a biztonságosabb, digitális kommunikációs csatornák, szerencsére a NAV-nál szinte minden ügy elektronikusan is intézhető.

A beteg üdve a legfőbb törvény

Ecoklub
2020. június 15. 17:15

Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.

Ahogy az orvoslásban a patológia szakterülete sem csak abban merül ki, hogy holttesteket vizsgálnak a halál okának kiderítéséért, úgy egy kórház vezetése is számos emberi tulajdonságot és kompetenciát követel meg azon kívül, hogy minden osztályon legyen elegendő orvosság és szakorvos.

Dr. Lippai Norbertet tavaly novemberben nevezték ki a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház élére, a Szolnokról érkezett patológus főorvosnak pedig rekordidő alatt kellett belelátnia a megyei intézmény működésébe, kezelnie a felmerülő problémákat, miközben megérkezett Magyarországra is a COVID-19 járvány.

A főigazgatóval irodájában találkoztunk, de előtte még át kellett esni egy testhőmérséklet mérésen, valamint két kézfertőtlenítő pontot is érintettünk a kórház épületén belül. Mindezek nem veszprémi sajátosságok, hanem a koronavírus-járvány elleni védekezés előírásai, amit szemmel láthatóan fegyelmezetten be is tartanak azok, akik belépnek az intézménybe.

A patológia alagsori épülete helyett viszont a második emeleti főigazgatói irodába mentünk, beszélgetésünk elején pedig óhatatlanul is adta magát a kérdés: dr. Lippai Norbert miért választotta annak idején az autopsia szakterületét, ahogy az orvosi szaknyelvben a boncolástant nevezik?

„Ami az emberek fejében él erről a területről, tehát hogy állandóan holttestekkel foglalkozunk, az csak a munkánk 10%-a, sokkal fontosabb ennél az élő diagnosztika, a különböző szövettani és citológiai vizsgálatok, amikhez ugyanúgy kell értenie a patológusnak, hiszen ezek mind-mind fontos visszacsatolások a klinikum felé”

- kezdte rövid orvostudományi bemutatóját a főigazgató.

„Kezdetben én sem erre a szakterületre készültem, a sorban az ortopédia, a traumatológia és a sebészet is megelőzte, de akkoriban nagyon telítettek voltak, ezért én inkább a diagnosztika felé fordultam, ami mindig is közel állt hozzám.”

A patológiának viszont van egy olyan tulajdonsága, pontosabban ösztönző ereje, amit ha megismerünk, részben választ kapunk a főigazgató motiváltságára is szakmájában.

„Ahogy az ember egyre jobban belelát ebbe az egész szakterületbe, annál nagyobb hiányosságokat vél felfedezni a saját tudásában, ez pedig arra sarkalja, hogy minél többet tanuljon meg, minél jobban elmerüljön benne, hogy aztán egyre gyorsabban és egyre pontosabb diagnózisokat tudjon adni. A patológusnak nem annyira a betegekkel, hanem inkább az orvos kollégákkal van közvetlen kapcsolata. Előfordulhat az is, hogy műtét közben egy gyanús szövetet leküldenek a laborba, nekünk pedig perceken belül meg kell mondani annak a tulajdonságait, hogy aztán ennek függvényében a műtőben a sebész kolléga jó döntést tudjon hozni. Tehát gyorsan és pontosan kell dolgoznia egy patológusnak, hiszen rajta is emberéletek múlhatnak.”

A gyorsaságot és a pontosságot akár egy vezető kompetenciái közt is fel lehetne sorolni, Lippai Norbertnek azonban ennél többre is szüksége volt, hiszen egy idegen városból, Szolnokról került Veszprémbe úgy, hogy előtte javában csak a turisztikai nevezetességeit ismerte a városnak. Amikor mélyebben is beleásta magát a veszprémi kórház történetébe és jelenlegi helyzetébe, kívülről egy magyar viszonylatokban érdekes kép rajzolódott ki előtte: bár vegyes hírek keringtek a szakmában a dunántúli intézményről, mégis a kicsi adósság és a lezajlott fejlesztések bőven felsorakoztattak pozitív érveket is a Csolnoky Ferenc Kórház mellett.

Amikor aztán elérkezett a megmérettetés időpontja, azaz kinevezték főigazgatónak, elkezdődött az a munka, ami a diagnózis felállítását is jellemzi. Darabokra kellett szedni az egészet, hogy aztán az egyes részeket külön-külön elemezve, megszülessen a diagnózis, mely alapján pedig lépésről lépésre kezelhessék a felmerülő problémákat.

Hiányosságokból pedig akadt bőven, Lippai Norbert sem bújt az álszentség maszkja mögé beszélgetésünk során. Véleménye szerint a kórháznak sem szakmailag, sem társadalmilag nem használt az elmúlt másfél év bizonytalansága, ezért morálisan is meg kellett erősíteni az intézményt. Szerencsére tapasztalatai szerint ehhez adottak voltak az alapok.

„A kollégák rendre vágynak. Egy rendezett környezetben sokkal jobban tudnak teljesíteni. A szakmai színvonal már önmagától is emelkedni tud, ha rendet teremtünk a környezetünkben. Veszprémben is azt tapasztaltam, hogy erre nagyon fogékonyak voltak.”

A rendteremtés folyamatát azonban nagyon hamar keresztülhúzta az idei év elején megjelenő és márciusra már az egész országban jelenlévő koronavírus-járvány. A kórházakra kiemelt figyelem hárult, a médiába azonban nem jutottak el azok az események, amelyek az intézmények falain belül zajlottak. Újonnan kinevezett kórházigazgatóként Lippai Norbert ebből a helyzetből is megpróbált építkezni.

„Egy ilyen szituációban minden kiéleződik és felszínre jönnek olyan dolgok, amelyekért lehet, hogy évekig kellene ásni. Sokkal jobban látszanak a hibák és az erősségek egyaránt. Gyakorlatilag a szemem előtt készült egy SWOT-analízis ezalatt az időszak alatt minden részről” - mesélt a járvány időszakáról a kórházigazgató.

„Jól látszott, hogy kikre lehet támaszkodni és kiknek kell olyan területet találni, ami nem feltétlen a frontvonalban van. Akár pszichésen, akár a fizikai állóképesség miatt. Mindenkinek megvan a helye a rendszerben, de jó, ha a vezető kész képet kap arról, hogy ki milyen pozícióban tudja a legjobbat nyújtani.”

A járványnál maradva, a segítségnyújtásban széleskörű összefogás alakult ki szerte az országban, ahol számos civil szereplő, de még magánemberek is felajánlották a segítségüket a járvány elleni küzdelemben. Ugyanakkor számos példa van arra is, hogy ha nincs megfelelően koordinálva ez a jó szándék, akkor a jótékonyságból könnyen teher, vagy felesleges erőbefektetés lehet. Másik példa, de ugyanúgy ide tartoznak azok az önjelölt segítők is, akik inkább csak önmaguk miatt akartak segíteni, és képesek egymásra rálicitálni ebben. Veszprémben is megmozdult szinte az egész társadalom, viszont mielőtt azt gondolnánk, hogy ez mindenhol törvényszerű, a főigazgató megcáfol ebben.

„Visszagondolva a mögöttünk hagyott három hónapra, az látszott, hogy Veszprémben mindenki tudta, hogy hol a helye a rendszerben, a kórházon belül és azon kívül is. Rendkívül egységes a város, mindenki tette a dolgát és azt hozta, amit kértünk. Ezt a fajta összefogást nem lehet mindenhol megtapasztalni, Veszprém különleges ebben. Ennek így volt és van is értelme.”

A járványgörbe mutatói szerint, hamarosan túlleszünk a koronavírus-járvány első és remélhetőleg legnehezebb szakaszán, így a Csolnoky Ferenc Kórházban is folytatódhat az a munka, amit az új főigazgató megfogalmazott kinevezésekor. Ennek kapcsán és főleg a jövőbe tekintve kérdeztük Lippai Norbertet arról, hogy véleménye szerint – magyarországi viszonylatokban – melyek az ideális kórház ismérvei?

A főigazgató pedig részletesen lefestette azt az intézményt, ami szerinte megfelel ennek.

„Az ideális magyar kórház nem túl nagy, de nem is túl kicsi. Megfelelő szakembergárdával rendelkezik és olyan az ellátási portfóliója, amit megkövetel a területi igény. Nagyon fontos, hogy a betegutak megfelelően legyenek menedzselve. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg bekerül egy kórházba, ott ne kelljen még keresni a helyét, hanem egyből tudják, hogy hol kapja a legmegfelelőbb ellátást. Ez nagyban függ az egyes egységek, szakmák együttműködésétől is.”

A veszprémi kórház helyzete viszont sokkal speciálisabb annál, hogy csak eszerint az ismérvek szerint lehessen értékelni. Megyei kórház lévén közel 350 ezer ember egészségéért felelősek, olyan ellátásokat is biztosítaniuk kell, amelyeket más, kisebb kórházakban nem kaphatnának meg a betegek. Lippai Norbert felhívta arra is a figyelmet, hogy nekik kötelességük mindenkit ellátni, azokat is, akiket kisebb kórházak már nem tudnak. Megyei kórházból már csak kivételes esetekben lehet feljebb küldeni a betegeket, itt kell megtalálni a gyógyulás útját, ehhez pedig megfelelő képzettségű szakember gárdára, valamint megfelelő minőségű felszereltségre is szükség van.

„Ezeket a követelményeket kell egyensúlyba hozni azzal, hogy egy megyei kórháznak pontosan kiket kell ellátnia” - summázta Lippai Norbert.

Magától értetődik a kérdés, hogy a főigazgató szerint Veszprém hogy áll ezen a téren, mennyire képes kiszolgálni a megyei kórház az itt élő betegeket, mire számíthat az, aki bekerül az intézménybe?

Lippai Norbert zavarba ejtő őszintességgel fogalmazta meg pro és kontra a veszprémi megyei kórház erősségeit és fejlesztésre váró területeit. Emlékeznek még, hogy mi volt az ideális magyar kórház egyik ismérve? A megfelelő szakembergárda, amely a főigazgató szerint Veszprémben adott, mind orvosi, mind ápolói oldalon. Kontra érveket az infrastrukturális oldalon lehetne felsorolni. Bár voltak olyan nagy volumenű beruházások, mint például az onkológiai központ megépítése, amely kétségkívül az egyik legnagyobb népbetegségben szenvedőknek kínál még nagyobb lehetőséget a gyógyulásra, de más területeken még vannak elmaradások, ezek rendbetétele a főigazgató szerint nem opcionális, hanem kötelező feladat.

„Mint ahogy sok mindent az életben, egy kórház fejlesztését sem lehet úgy elképzelni, hogy nekiállunk és egyszer kész lesz. Sohasem lesz teljesen kész, mivel a világ folyamatosan változik körülöttünk. Mindig vannak újabb betegségek, lesznek járványhelyzetek is, de meg fognak jelenni újabb gyógyászati eszközök és módszerek is. Ezzel együtt az igények is változnak. Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy ekkora onkológiai központokat kell működtetni? Viszont az a kór, ami évtizedekkel ezelőtt halálos betegségnek számított, ma már sokkal jobb esélyekkel gyógyítható, ezért több szempontból gyakorlatilag krónikus betegséggé vált. Ezzel együtt ugrásszerűen megnőtt a gondozandó beteg száma és az ellátási igény.”

Ha már az ideális kórház ismérveit kiveséztük a főigazgatóval, megkérdeztük, hogy szerinte az ideális főigazgató milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy ekkora intézmény élén?

„Ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen – és ez nem csak az egészségügyre igaz - olyan adottságokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé tesznek egyfajta gyors alkalmazkodási képességet, bizonyos fokú rugalmasságot. Soha semmi sincs teljesen kész, így ha egy feladatot elvégzünk, jönni fog egy újabb, ami lehet, hogy befolyásolja, vagy újra értelmezi az előző eredményeket is. Egy jó vezetőnek tudni kell felülbírálni saját magát is szükség esetén. Nem szabad kijelenteni azt, hogy mi mindent tudunk.”

Emellett a főigazgató kiemelte a döntésképességet is, amelyről szintén markáns véleménye van.

„Vannak olyan helyzetek, amikor nincs jó döntés, csak döntés van. Ez viszont már jól értelmezhető az egészségügy tükrében is. Hiszen a beteg itt van és nekünk meg kell mentenünk az életét, tehát muszáj eldönteni, hogy mit csinálunk vele. Ezeknek a döntéseknek a terhét pedig számtalanszor vállára kell vennie úgy az orvosnak, mind a vezetőnek egyaránt.”

A veszprémi kórház főigazgatója csaknem 1800 ember munkájáért - éves szinten 10 milliárd forint fölötti éves költségvetésű „vállalat” gazdálkodásáért -, és nem utolsó sorban körülbelül 350 ezer ember egészségének megőrzéséért felelős egy személyben.

Ennek tükrében Lippai Norbert kiemelt még egy fontos tényezőt, ami egy jó vezető mellett felsorakoztatható: olyan szakembereket kell maga mellé állítania, akik tudják támogatni a törekvéseit, nem csak az egészségügy területén, hanem gazdaságilag és menedzsmentben egyaránt. Egy személyben egy ember mindent nem tudhat, de a képessége meglehet arra, hogy jól irányítsa a rábízott intézményt.

A nap végén viszont csak egy törvény fog számítani: Salus aegroti, suprema lex esto. Ez a latin sor a Hippokrátészi esküből származik, egyben Lippai Norbert hitvallása is szakmájában. De mintha ez még nem lenne elég, egy érdekes párhuzamként ez a mondat a Csolnoky Ferenc Kórház címerében is szerepel. Jelentése: A beteg üdve a legfőbb törvény.

Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint

 Lippai Norbert 1997-ben szerzett orvosi diplomát Debrecenben, majd patológiából és citopatológiából tett szakvizsgát. Korábban a szolnoki Hetényi kórházban dolgozott osztályvezetőként, orvosigazgatóként és megbízott főigazgatóként is. 2019. november 1. óta a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója.