Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

MNB: maradhat a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél
A jegybank azt javasolja, hogy maradjon meg a 15 ezer forintos értékhatár a bankkártyás érintős fizetéseknél - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.
A veszélyhelyzet után is maradnak az élelmiszerbeszállítók számára kedvező szabályok
A veszélyhelyzet után is érvényben maradnak az ártárgyalások során alkalmazandó, a beszállítók érdekeit védő élelmiszerforgalmazási szabályok – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. Egyes esetekben a kereskedőnek kell igazolni, hogy nem tisztességtelen, fenyegető befolyásolással érte el a beszerzési ár csökkentését.
Velünk maradhat az aggodalom - Kínában már látszik, hogyan változnak a fogyasztói szokások
Az egészségügyi veszélyhelyzet világszerte óvatossá tette a vásárlókat. Az elsőként nyitó kínai piac tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók szorongása a korlátozások feloldása után is megmarad – derül ki az EY nemzetközi kutatásából. A több mint 12 ezer fős felmérés rámutat, kik vesztették el a vevők bizalmát, és miként segíthetnek rajtuk a digitális megoldások.
Visszatérő toborzási kedv: egyre több álláshirdetést adnak fel a cégek
2020 második negyedéve a koronavírus-járvány következtében kialakult válságról, és az azt követő újranyitás kezdetéről szólt – a hazai munkaerőpiacon is. Míg a járványhelyzet mélypontján az álláshirdetések száma drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest, később ez a tendencia gyorsan megváltozott. Amint elkezdett hozzászokni a társadalom az új helyzethez, a cégek újra működésbe léptek a toborzás területén is – ez látszik a Profession.hu második negyedéves jelentésének adataiból.
Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.

Csak akkor tudsz igazi változást elérni, ha széles spektrumon gondolkozol

Coffee Latte
2020. június 15. 17:15

Szabó Tamás neve a Virgo regionális IT igazgatójaként, a Collabri tagjaként, valamint INPUT mentorként is ismert a veszprémi startup szférában. Lételeme a változatosság, és vallja, hogy igazi eredményt csak akkor lehet elérni, ha az ember minél szélesebb területen mozog és gondolkodik. A helyi startup ökoszisztémáról, motivációkról és lokálpatriotizmusról beszélgettünk vele.

Regionális IT igazgatóként pontosan mi a feladatod a Virgo Csoport-nál?

Mivel egy pici, 15 fős irodáról van szó, gyakorlatilag mindennel kell foglalkoznom. Erősen belefolyok a sales részbe, de people- és projektmenedzsmentet is végzek, időnként támogatom  más product ownerek munkáját is. Egy kicsit mindenes is vagyok: ha valaki szabadság miatt átmenetileg kiesik, az ő helyére is beugrom.

Mielőtt csatlakoztál a Virgo-hoz, volt már egy saját céged, a Modulsys Informatikai és Tanácsadó Kft. Gondolkodtál azon a váltáskor, hogy ezzel pozícióban egyet visszalépsz?

A Modulsys előtt sokáig dolgoztam Budapesten, főleg nagyvállalati környezetben, illetve külföldi cégeknek. Ott kvázi megszoktam, hogy nagy projektekben vehetek részt, a Modulsys-nál viszont erre nem volt lehetőség, hiszen az tipikusan egy garázscégnek is mondható hobbi cég volt. 2015-ben azért is váltottam, mert a Virgo-nak addigra már nagyon jó referenciái voltak és láttam benne a potenciált, hogy újra tudok majd nagyobb volumenű projekteken dolgozni.

Az elmúlt időszakból melyik volt az a projekt, amire a legbüszkébb vagy, és ami a gyakorlatban is igazolta, érdemes volt váltani?

Az utóbbi három évben a Telenorral foglalkoztam nagyon sokat, gyakorlatilag a szívem-lelkem beletettem a csapattal együtt. Egy korábbi, sikertelen projektet váltottunk ki: az volt a neve, hogy Főnix, mert gyakorlatilag a hamvaiból kellett feltámasztanunk. Emiatt nagy volt a bizonyítási vágy bennünk, de fél év alatt sikerült megújítanunk a telenor.hu oldalát és bizonyos részeit élesben el is indítani. Ezt követően aztán folyamatosan fejlesztettünk még rajta, lecseréltük a webshopot és a tartalomkezelést is.

A startup életben betöltött szerepedet mennyire változtatta meg a munka a Virgo-nál?

A startup életbe való bekapcsolódásomat tulajdonképpen a Virgo hozta el. Rengeteget tanultam itt a digitális termékfejlesztésről, ami egy nagyon erős lába a cégnek, illetve a Virgo Ventures révén a vállalkozások befektetési támogatásáról is. Az i-re aztán gyakorlatilag az tette fel a pontot, amikor megkerestek az INPUT Programtól és elvégeztem a startup mentori képzést. Akkor kezdtem el hivatalosan mentorálni startupokat: most épp azon dolgozunk, hogy egy inkubációs központot hozzunk létre a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Nagyon fontos része a tevékenységemnek a helyi partnerekkel való kapcsolattartás is: rendszeresen tartok előadásokat az egyetemen, a Veszprémi Technology Meetupban is részt veszek, illetve mióta Filep Szilvivel és Pusztai Ádámmal létrehoztuk a Collabrit, ott is szervezünk ilyen összejöveteleket. Próbálunk egy olyan környezetet kialakítani Veszprémben, mint ami Budapestet jellemzi, hogy ne kelljen folyton a fővárosba utazni a jó szakmai programokért – ezt is tűztük a zászlónkra a Collabrival.

Gondolom, ebben könnyebbséget fog jelenteni, hogy Balatonfüredről Veszprémbe teszitek át a székhelyeteket a Virgo-val. Mi ennek az oka?

A költözésnek két fő oka van. Az egyik, hogy a kollégáink nagy része veszprémi, és mivel telekocsival jártunk le Füredre, az ingázás mindig külön logisztikát igényelt. Másrészt a HR, a partnerkeresés is egyszerűbb lesz így. Sajnos Balatonfüreden nagyon nehéz embert találni, mert például egy pápai vagy zirci lakos Veszprémig még elutazik, de tovább már nem. És persze a veszprémi közösséggel is könnyebb lesz így a kapcsolattartás.

Ezen a területen egyébként törvényszerű, hogy valaki több projektbe is belefolyik? Ha csak a Collabrit nézem, ott is mindannyian több lábon álltok.

Azt gondolom, vezetőként muszáj több mindenbe belefolyni, mert ha csak egy feladatra koncentrálsz, az nagyon hamar egyhangúvá válik és megöli a kreativitást. Nagyon szeretem a változatosságot, engem az éltet, hogy minden ilyen projektben részt tudok venni. Másrészt a támogatás is nagyon fontos a startup világban: egy fecske nem csinál nyarat, csak akkor tudsz bármit is elérni, ha az ökoszisztémát változtatod meg. Ha csupán egy projektre állsz rá, azzal nem fogsz átütő sikert elérni – az igazi változáshoz szélesebb spektrumon kell gondolkodni.

A Collabri esetében ki keresett meg kit?

Ádámmal már régóta ismertük egymást, Szilvivel pedig akkor ismerkedtünk meg, amikor Veszprémbe költözött és szervezett egy freelancer meetupot. Mivel a városban akkor még nagyon kevés meetup volt, csak a Technology működött, engem pedig érdekelnek ezek az összejövetelek, kíváncsiságból elmentem rá. A találkozás után aztán egyszer csak Szilvi felhívott bennünket, hogy mi lenne, ha hárman összeállnánk, és létrehoznánk valami nagyot itt Veszprémben. Csináltunk egy nagyon jó kickoffot, kitaláltuk a nevet, a céljainkat, az értékeket, amelyek mentén dolgozni szeretnénk, és elkezdtük szervezni azokat a programokat, amelyekkel igyekszünk felpörgetni a helyi vállalkozói és tudásalapú életet. Ádám is, Szilvi is elismert, nagy tudással rendelkező személy, ők az online marketingben is nagyon jók, én inkább a szervezésben, IT vonalon: ötletelésben, módszertanokban, cégépítésben tudok jobban segíteni. Mindenesetre azt gondolom, hárman – illetve már van egy negyedik tagunk is – sokat tudunk adni azoknak az embereknek, akik e terület iránt érdeklődnek.

Hogy állunk most? Könnyebb ma sikerre vinni egy startupot a régióból? A partnerséget illetően úgy tűnik, számolnak velünk, gondoljunk csak a Servo Movement veszprémi pilot projektjére.

Sajnos Magyarországon nehezebb helyzetben vagyunk, de legalább tudjuk, hol tartunk. Amíg ugyanis nem kezdtük el a Collabrit és az INPUT Programot, azt sem tudtuk, mi van Veszprémben. Azóta megtettük az első lépéseket, jó irányba haladunk, de még nagyon sok munka van előttünk, hogy igazán pezsgő startup élet alakuljon ki. Az persze örömteli, ha egy startup pilot projektje Veszprémben zajlik. Igyekszünk is minél több mindent behozni a városba akár startup, akár fejlesztési oldalon, mert úgy vélem, a technológiai, informatikai oldal eddig annyira nem volt erős. Ez lokálpatriótaként személyes célom is.

A helyi élet felpezsdítésének fontos lépése az aktuális projektetek, a közösségi iroda megnyitása is. Személy szerint mit vársz tőle?

Egy közösségi iroda létrehozása a kezdetek óta célunk volt, ezért nagyon örülünk neki, hogy az EKF keretei között most lehetőség nyílik erre. Azt gondolom, az lesz az A hely, ahol kvázi koncentrálódik majd minden olyan rendezvény, tudás, személy, cég és startup, ami meg tudja változtatni a régiót. Digitális területen mozgok, de nagyon fontosnak tartom a személyes találkozókat, és valljuk be őszintén, kell is egy hely, ahol ennek a közösségnek a tagjai találkozni tudnak, mert erre eddig mindig csak kávézókban, könyvtárban, bisztrókban volt lehetőség. Ha tehát létrejön a közösségi iroda, az nagyon sokat fog lendíteni a startup ökoszisztémán is.

Egyértelmű, hogy imádod a hivatásod, és úgy tűnik, szabadidődben is szívesen ténykedsz a város, a régió fejlesztésén.

Így van. Szeretem hasznosan tölteni az időm, ha munkáról, ha pihenésről van szó, és mivel olyasmivel foglalkozom, amit élvezettel végzek, a szabadidő és a munka olykor összemosódik. De próbálom tudatosan tartani a work-life balance-ot. Ugyanakkor azt gondolom, egy város attól lesz jó, ha mindenki a saját területéről egy kicsit hozzáad. Ha a saját szegmensünkben jobban elmélyednénk, Veszprém még fantasztikusabb hely lehetne. Sokan így is tesznek: nemrég profi pékség nyílt, de ott van az Utcazene és a VeszprémFest is, amelyek felrajzolták Veszprémet a térképre. Mindig kerülnek elő ilyen kis gyöngyszemek, és remélem, 2023-ra még több lesz belőlük.

Ha már szóba került 2023, mit vársz tőle?

Már az EKF pályázat előkészületeiben is részt vettem, és a mai napig is jelen vagyok támogatóként a projektben, folyamatosan követem az eseményeket, mivel nagyon sok barátom dolgozik ott. Én azt szeretném, ha a célok, amiket a pályázat idején kitűztünk magunk elé, teljesülnének, és olyan fenntartható projektek valósulnának meg, amelyek 2023 után is értéket képviselnek a városban.

Egy utolsó kérdés erejéig térjünk vissza kicsit a munka világába! Ha te alapítanál startupot, mire fókuszálna?

Ezen már sokat gondolkoztam, hogy alapítsak-e startupot vagy sem, de mivel a változatosság az, ami előre visz, nem érzem úgy, hogy bele tudnék „ragadni” egy startupba és hosszú éveken keresztül vinni annak minden nyűgét is. Én inkább a másik oldalon szeretek állni támogatóként. De hogy milyen startupot tudnék elképzelni mégis? Mindenképpen technológiai alapú lenne, és mivel az ülő munka miatt sokat sportolok, valószínűleg egészségmegóvás vagy sport vonatkozású lenne.

Bertalan Melinda / Fotó: Domján Attila