Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Kutatás: Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
Ecoport magazin
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
25. lapszámához érkezett kiadónk gazdasági, kulturális és életmód magazinja: Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával a címlapon megjelent az Ecoport.
belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Lépjünk túl a kishitűségen!

Ecoklub
2020. március 12. 15:42

Az Európa Kulturális Főváros 2023 program egyik hívószava a beyond – túllépni, amiben még bőven van feladata a veszprémieknek, miközben a város egyes adottságaiban már most is európai szintet képvisel. A polgári attitűdökről, az európaiságról és a 2023 utáni időszakról is beszélgettünk dr. Navracsics Tiborral, a program megvalósításáért felelős kormánybiztossal.

Amikor az Európa Kulturális Főváros cím szóba kerül, úton-útfélen találkozunk a „veszprémi polgár” kifejezéssel. Mégis, milyen ember az, aki polgár?

Egyrészről, akik magukat polgárnak tartják. Másrészről azokat az embereket nevezném polgárnak, akik önerőből próbálják a saját életüket kiteljesíteni. Nem másoktól teszik függővé magukat, nem mások segítségére várnak, hanem igyekeznek egy saját életet kialakítani, illetve másokért felelősséget vállalnak.

A veszprémi emberek életében mennyire van jelen ez a polgári attitűd?

Azt látom, hogy Veszprém az országos átlagnál jóval polgáriasodottabb város, ez pedig számos formában megnyilvánul. Az emberek itt sokkal tudatosabbak saját magukkal és az életvitelükkel kapcsolatban. Jóval takarékosabbak, vagy hogy egy kézzelfogható példát is hozzak, a házak és az utcák is sokkal rendezettebbek. Nézzük meg a Megyeház téren a Brusznyai-emlékművet, semmi sem védi, mégis soha egy firkálmány nem volt rajta.

Saját magát polgárnak tartja?

Igen, polgárnak tartom.

Veszprém elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, mégsem említette a kultúrát, mint a polgárság indikátorát.

Hajlamos lennék azt mondani, hogy a polgárság a kultúra iránt jobban érdeklődik, de ha a nyugat-európai mintákat nézzük, ott annyira tág fogalommá vált a kultúra azáltal, hogy beletartozik a magas kultúrától a rock zenén át az amatőr színjátszás, hogy túl általánossá vált ez a jelző. Ha leegyszerűsítjük, akkor a polgári élethez hozzátartozik az igényesség is, és ha az élettel kapcsolatban igényesek vagyunk, akkor ott a kultúrának is helye van.

Ha már a nyugat-európai példa szóba került, Veszprém mennyire állja meg a helyét abban a ligában?

Ha csak az infrastruktúrát nézzük, akkor nincs miért szégyenkeznünk. Több színházunk is van, koncerttermünk, a kulturális és művészeti élet pezseg. Ezeket, ha összehasonlítjuk más hasonló méretű nyugat-európai városokkal, akkor bátran ki lehet jelenteni, hogy Veszprém a saját kategóriáján belül az élmezőnyben van. De fordítsuk le az emberek mindennapjaira ezt a kérdést.

Nézzük meg, hogy hány olyan személy származott el a városból, akik országos, vagy akár nemzetközi szinten is híresek tudtak lenni tudományban, kultúrában, közéletben. Kimondhatjuk, hogy Veszprém egy nagyon jó adottságokkal rendelkező város. Ebben nyilván az oktatásnak kiemelt szerepe van, de ha a szellemi foglalkoztatásúak arányszámát nézzük a város lakosságán belül, akkor megint csak ott vagyunk az élbolyban.

Ezeken kívül is még számos olyan mutató van, ami alátámasztja azt, hogy kifejezetten jó stratégia volt Veszprémet a kultúrával azonosítani, illetve a városfejlesztést a kultúra köré szervezni.

Az Európa Kulturális Főváros pályázatnak mégis az egyik hívószava a „beyond” volt, amit magyarul úgy lehetne leírni, hogy „túllépni valamin”. Min kell túllépnünk?

A pályázatban a beyond kifejezés három területre mutat: kishitűség, közönyösség és a provincializmus.

A kishitűség egy általános közép-európai jelenség. Úgy gondoljuk, hogy csak azért, mert keletebbre fekszünk, fejlettségben is gyengébbek vagyunk, holott számos példa mutatja, hogy ez nem feltétlen igaz.

A közönyösség szintén egy magyar jelenség, de a mértékében országon belül is megfigyelhető különbség. Több olyan emberrel találkoztam, akik az ország keleti feléből jöttek Veszprémbe, és az ő szemükben a veszprémiek sokkal hűvösebbek, nem csak az idegenekhez, hanem egymáshoz is. Ez a tulajdonság hátráltatja a közösségépítést. Nézzük meg a népességszám statisztikáit, azt látjuk, hogy a 60-as évektől a 80-as évekig tartó időszakban Veszprém népessége közel a duplájára nőtt. Ránk férne egy közösségépítési időszak és gyakorlat.

A provincializmus pedig arra figyelmeztet, hogy Veszprém 1990 után némileg kivonult a megyéből. A város egyfelől helyesen a saját ügyeivel foglalkozik, másrészről viszont egy megyeszékhelynek a saját ügyein kívül a megyével is foglalkoznia kell. Ez kötelezettségekkel is jár, nem csak privilégiumokkal. Az Európa Kulturális Főváros most egy olyan lehetőséget kínál, ami után ismét közös nevezőt találhat a Balaton-térség, a bakonyi régió és természetesen Veszprém.

Megérett már lélekben Veszprém és a régió az EKF címre?

Úgy gondolom, hogy igen. Talán a kishitűség ellen kell még küzdeni. Mindenki úgy gondolja, hogy csak úgy tudunk Európa kulturális fővárosa lenni, ha minden tökéletes lesz nálunk. Holott a leggazdagabb város sem olyan Európában, ahol minden kifogástalan lenne. Mindenhol van egy lemálló vakolat, egy-egy kátyú, eldobott papír zsebkendő az utcán. Nekünk nem az a feladatunk, hogy tökéletesek legyünk, hanem az, hogy az adottságainkat a lehető legjobban meg tudjuk mutatni a világnak és az országnak egyaránt, hiszen Veszprém még az országon belül is felfedezésre vár.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy Veszprémnek az európai utat kell-e választania, vagy itthon, hazai környezetben érdemesebb inkább nyitnia. Ön szerint melyik a helyes irány?

Ezt a dilemmát inkább kifogásnak érzem azoknál az embereknél, akik ha akadályba ütköznek saját elképzelésük megvalósításában, akkor ezt ráfogják arra, hogy az EKF ilyen, vagy olyan irányba halad, és nem az a megfelelő. Veszprém nem arra kapta az Európa Kulturális Fővárosa címet, hogy egy évig saját magában ünnepeljen, hanem arra kaptunk lehetőséget, hogy egy színvonalas programsorozatot állítsunk össze, amelyen keresztül megmutatjuk magunkat, ízelítőt adhatunk magunkból Európának és Magyarországnak egyaránt. Így nem foglalnék állást a két irányvonal között, hiszen mindkettőnek egyszerre kell érvényesülnie.

Damoklész kardjaként viszont ott lebegnek azon városok példái, akik az elnyert EKF cím után komoly gazdasági gondokkal szembesültek, amikor a létrehozott intézményeiket nem tudták megfelelően fenntartani. Van ennek kivédésére stratégiája?

Számomra az Európa Kulturális Főváros cím inkább szellemi tartalmat jelent. Nagyon veszélyes tendenciának tartanám, ha kizárólag üveg- és betonfalak mögött jelenne meg az EKF. Veszprémnek már megvan az infrastrukturális adottsága ahhoz, hogy magas színvonalon bonyolítsa le a programokat. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre, a színvonalra kell koncentrálni. Másrészről a fenntarthatóság egy nagyon fontos szempont, hiszen 2023 egyszer véget ér, az intézményeket az önkormányzatnak pedig fent kell majd tartania. Ez óriási anyagi terhet jelentene a jövőben, ha nem jól kidolgozott üzleti terv alapján vágnánk bele a fejlesztésekbe. Nyilván lesznek, és szükség is van új intézményekre, megújuló épületekre és közösségi tereket is létre akarunk hozni, de csak olyan beruházásokat fogok támogatni, amelyek megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.

Mi a helyzet a közösségépítéssel? Ott milyen eszközöket alkalmaznak? Hiszen a régión belüli különbségek mellett szembe kell nézni Veszprémen belül is a lakótelep és a belváros lakóinak eltérő igényeivel.

A közösségépítésnek jó eszközei a különböző fesztiválok, amelyekből megint nem szenvedünk hiányt. Itt nem csak az olyan ismert nagy fesztiválokra gondolok, mint például a VeszprémFest, az Utcazene, vagy az Auer Hegedűfesztivál, hanem ide tartoznak az EKF régióban már régóta komoly hagyományokkal rendelkező települési, vagy kistérségi rendezvények is: hogy csak egyet említsek, a Kőfeszt, ami kifejezetten a Káli-medence közösségépítésében játszik nagy szerepet. Az Európa Kulturális Főváros program célja, hogy olyan együttműködések alakuljanak ki – településhatárokon átívelve – az önkormányzatok és a civil szervezetek között, amelyek elősegítik a rendezvények sikerét, adott esetben pedig az EKF társfinanszírozója is lehet ezeknek. Ehhez viszont meg kell felelni és azonosulni kell bizonyos célokkal: legyen minőségi, szórakozási és művelődési lehetőséget adjon, és természetesen a közösségépítéshez is hozzájáruljon.

Tehát elő a kreativitással, a rendezvényszervezőkön múlik, hogy milyen új fesztiválokat álmodnak meg a régióba!

Nem kikötés, hogy új programnak a koncepcióját tegyék le az asztalra. Én kifejezetten támogatom azt, ha már létező rendezvényeken keresztül is zajlana az EKF társadalmasítása. Ennek a programsorozatnak nem az a célja, hogy ráüljön a városra és az ott lakók ne is tudják megtapasztalni, hogy egy európai kulturális fővárosnak a részesei. Az ideális az lenne, ha minden polgárnak lenne legalább egy személyes kötődése, élménye az Európa Kulturális Főváros programmal kapcsolatban.

Az EKF projektnek van egy markáns arcéle, amiről beszéltünk már. Viszont 2023-ig még sok idő van, közben az Európában és a világban uralkodó trendek is folyamatosan formálódnak. Ezeket a változásokat mennyire követi a program, mennyire rugalmas a nyertes pályázatunk?

Korábbi vezetői tapasztalataim is mind azt sugallják, hogy ahhoz, hogy sikeresek legyünk valamiben, azt előtte sokat kell próbálni, gyakorolni. Kitalálhatunk valamit egy tervezőasztal mellett, de a körülmények és a környezet is folyamatosan változik, amihez igazodni és igazítani kell. Ragaszkodom ahhoz, hogy már idén elinduljanak az első olyan programok, amelyek az Európa Kulturális Fővárosának az előszelei lesznek. Kipróbálunk több programtípust, megnézzük melyik sikeres, és ha szükséges, önmagunkkal is kritikusak leszünk, ha valamin változtatni kell, hogy 2023-ra sikeresek legyenek.

A korszellem igen komoly hatást gyakorol az EKF-re is, hiszen amíg korábban az volt a kérdés, hogy a létrehozott programok, megépült épületek a jövőben hogyan fognak hatékonyan működni, addig mostanra plusz szempontként jelent meg a környezeti fenntarthatóság is.

A mi célunk az, hogy már idén olyan programok jöjjenek létre, amelyek folyamatosan beépülnek a közösségek életébe, emellett a környezeti szempontokat is előtérbe helyezve olyan projektek megvalósításán dolgozunk, amelyek elősegítik azt, hogy 2023-ban Veszprém ne csak Európa kulturális fővárosa, hanem egyben fenntarthatósági fővárosa is legyen. Ezzel a leendő kulturális fővárosok előtt is megnyitnánk egy új fejezetet, amelyben a fenntarthatóság már alapvető célként jelenne meg.

Öt évig volt az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, mielőtt az EKF kormánybiztosává nevezték ki. Tegyük fel, hogy ezt a megbízatást az uniós feladat előtt kapja meg. Mennyire állt volna hozzá más szellemben a kihíváshoz?

Biztos, hogy teljesen máshogyan álltam volna hozzá. Én ezalatt az öt év alatt annyit tanultam, mint előtte soha életemben, beleértve az iskolákat is. Olyan területet vezettem öt évig, amelyben rengeteg rendezvényen volt lehetőségem részt venni. Rengeteget utaztam a kontinensen belül, így nagyon sok várost, közösséget megismertem. Ami pedig a legfontosabb, hogy nem elméleti tudást szereztem, hanem személyes tapasztalatokkal gazdagodtam. Megkockáztatom, hogy mára van egy egységes képem arról, hogy az európaiak hogyan élnek. Természetesen más és más északon, délen, keleten, vagy nyugaton, de mégis rendelkezem egy átfogó képpel.

Ez az öt év elég jó képet adott nekem arról, hogy hol a kultúra helye az európai társadalmakban, hogyan érzik magukat az európai polgárok, Veszprém hol helyezkedik el ebben a mezőnyben, és mit kell annak érdekében tennünk, hogy sikeres város legyen.

Hogyan lesz sikeres város Veszprém 2023 után is?

Most egy felkészülési folyamatot élünk át éppen, ez egy edzőtábor. 2023-ban egy olyan fontos selejtezőmérkőzést játszunk, amit ha megnyerünk, akkor bekerülünk egy klubba. Európában mindenhol számon tartják azokat a városokat, amelyek Európa kulturális fővárosai voltak, ezek egy klubbot alkotnak. Ez a cím egyfelől egy mérce, másrészről egy lehetőség, hogy olyan városokkal kerüljünk egy táborba, mint amilyen Firenze, Glasgow, de még hosszan sorolhatnám az ismert európai városokat.

Csak rajtunk múlik, hogy 2023 egy elillanó lehetőség lesz-e, vagy belépünk egy nagyobb ligába. Csak a veszprémiektől függ, ezen nem tud semmilyen külső tényező érdemben sem javítani, sem rontani. Ha a veszprémiek elhiszik magukról, hogy 2023-ban valóban Európa kulturális fővárosa vagyunk – minden erényünkkel és hibánkkal együtt – és utána is akarunk élni ezzel a lehetőséggel, akkor ez a történet folytatódni fog akkor is, ha 2024-ben már más városok lesznek Európa kulturális fővárosai.

Navracsics Tibor hol lesz 2023 után?

Ezt még nem tudom megmondani. Amíg a feladatok megtalálnak, addig szívesen látom el azokat. Amíg az emberek bizalommal vannak irányomba, addig ezt szívesen teszem. Lehet, hogy a felsőoktatásban dolgozom tovább, de az is lehet, hogy a politikában vállalok szerepet. Mindegyiket szívesen teszem.

Hajas Bálint / Fotó: Kovács Bálint

Dr. Navracsics Tibor 1966-ban született Veszprémben értelmiségi pedagógus családba. A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, később politikatudományból PhD fokozatot.

Kezdetben a Veszprémi Városi Bíróságon, majd a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott, mielőtt az ELTE-n először adjunktusként, 2001-től pedig docensként vállalt oktatói munkát.

A 2006-os országgyűlési választásokon országgyűlési képviselővé választották, a parlamenti ciklus alatt pedig frakcióvezetőként is dolgozott.

A 2010-es választások után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének nevezték ki, valamint miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltött.

2014-től rövid ideig külgazdasági és külügyminiszter volt, erről szeptemberben lemondott, mivel az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosává jelölték és választották.

Az ötéves brüsszeli megbízatása lejárta után, 2019 decemberétől az Európa Kulturális Fővárosa program koordinálásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki, ahol feladatai közt szerepel a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, a kormányzati források felhasználásának koordinálása és kapcsolattartás a város, a kormány és az Európai Bizottság között.

További képek

További cikkek

Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.