Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

A DIVAT NEM CSAK KÜLSŐSÉG, KULTÚRA IS

Ecoklub
2019. december 6. 16:49

Ennek az interjúnak számos apropója lehetne: 25 éves a KATTI ZOÓB márka, nemrégiben zajlott le a Budapest Central European Fashion Week, ahol bemutatták a 2020-as tavasz-nyári kollekciót… De leginkább, épp egy éve nyerte el Veszprém és a Balaton régió az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, melynek egyik nagykövete Zoób Kati, és ami végül e cikk vezérfonalává vált. Mert bár szóba került a jubileum és a jelen is, a legfontosabb választ valójában arra kaptuk meg: miért ideális nagykövete Zoób Kati az EKF-nek?

A válasz röviden: mert egész munkássága és gondolatisága tökéletesen rezonál azokkal az ideákkal, amiket a régió az EKF zászlajára tűzött: hagyománytisztelet és nyitottság, egyéniség a sokszínűségben, kultúra és kreativitás, összefogás és a határainkon való túllépés. Nézzük részletesen!

Hagyománnyal kikövezett út

Bár Zoób Katira ma elsősorban mint divattervezőre hivatkozunk, ez a leegyszerűsítő megközelítés nem feltétlenül állja meg a helyét. Pályája merőben más, mint egy mai fiatalé: eredendően nem is divattervezőnek készült, csak első bemutatója után derült ki, hogy amit művel, az leginkább mégis a divattal írható le. Gyerekkorától kezdve foglalkozott textíliákkal, már a ’70-es években ruhákat tervezett, volt játéktervező, bábkészítő a Magyar Televíziónál, jelmeztervező, mielőtt a ’90-es években szabadfoglalkozású iparművésszé vált és megalapította KATTI ZOÓB nevű márkáját és divatházát.

Mesterségét nem iskolai tanítómesterektől tanulta, tudását részben autodidakta módon, részben a folyamatos gyakorlat tanítása által szerezte meg. Olyan családba született, ahol számos kultúra találkozott egymással, ám ahol a kézművesség minden oldalról természetesnek számított, és ez alapvetően határozta meg szemléletét és pályáját.

„Emlékszem, a falusi nagymamámnak mindig kérges volt a keze a sok kerti munkától, de legalább annyit hímzett, mint amennyit kapált: vastag fonalból terítőt hímzett, pulóvert kötött, kabátot varrt. Ezzel szemben a városi nagymamám egy kifinomult úriasszony volt, aki a világtól elzárva, a fizikai munka árnyékát sem ismerve, selyemfonállal, nagyon vékony tűvel hímzett. Mindkettőjüknek más volt szép, de épp ezáltal tanultam meg, hogy a szépség mennyire sokszínű, hogy a nyitottság és a kulturális befogadó készség mennyire fontos – meséli.”

A kreativitást, az alkotás szeretetét, a kézműves kultúrát természetszerűleg szívta magába, hiszen akkoriban az még a mindennapi, tevékeny élet része volt, nem számított olyan ritkaságnak, mint ma, amikor Európa nagy részén eltűntek a klasszikus varrodák, alig találni jó szakembert és egy nadrág felhajtása is fejtörést okoz az embereknek. „Az én gyerekkoromban még nem fordulhatott elő, hogy este valaki csak ült és a tévét nézte, az anyák, nagymamák beszélgetés közben is varrtak, hímeztek, kötöttek.” És ez nem csupán egy gyakorlatias tevékenység volt, hanem közösségi esemény, ami az alkotás révén rengeteg örömet adott.

Csapatával és a 25 éves divatszalonnal ezt az örökséget ápolja. „Azt szoktam mondani, hogy a miénk az utolsó budapesti divatszalon, ami furcsán hangozhat, hiszen ma is létezik több kreatív műhely, de én ez alatt inkább egy munkakultúrát értek. Egy divatszalon ugyanis a múlt század harmadik harmadáig egy olyan közösséget jelentett, ahol az emberek nemcsak öltözködnek és ruhát vásárolnak, hanem tájékozódhatnak az aktuális trendekről, megvitathatják az élet fontos dolgait, ápolhatják a kapcsolataikat.

Én ezt az ideált hoztam magammal, és ösztönösen egy ilyen szalont működtetek én is: egy olyan, kvázi kulturális és szakmai intézményt, aminek az alapvető mozgatórugói inkább az emóciók, ahol törődünk egymással, ahol egyszerre van jelen a művészet és a mindennapok kérdései, és ahol klasszikus technológiával ruhákat készítünk. Minden eladott darabot az adott vásárló személyiségére tervezünk és szabunk, amelyek mind örömet adnak, hiszen eleve örömmel készülnek. Nálunk nincsenek felosztva az egyes folyamatok különböző munkafázisokra: ha valaki elkezd varrni egy ruhát, az elejétől a végéig ő dolgozik rajta, akár 15-45 órát is tölt vele, ennyi idő alatt pedig rengeteg érzelmi szál is beleszövődik.”

Kreatív álmok valóságra szabva

Az emóciók egyébként is meghatározóak Kati számára: mint mondja, nem üzleti terv szerint él, inkább az előbbiek hajtják. Ha szembetalálkozik egy izgalmas technológiai újdonsággal vagy egy projekttel, ami megszólítja, mozgásba lendül: színháznak tervez, ékszerkollekciót készít, home designnal foglalkozik, kulturális város arculatot tervez, vagy éppen kiállítást rendez, miközben a kollekciók is készülnek. Mindezt könnyed természetességgel. „Én sosem vérrel alkotom, nem görcsölök hónapokig egy terven. Ezek mind könnyű ötletek, amelyek ha megvalósulnak, magukkal hoznak egy másikat. Egyszerűen nagy a kíváncsiságom és olyan sokszínű a képességem, hogy emiatt rendkívül bátran kalandozom egyik területről a másikra” – magyarázza, miközben hozzáteszi, ma már nem is meri bevallani, mennyi mindent végez, mert kakukktojásnak tűnne. Holott csak arról van szó, hogy ő még egy olyan generáció tagja, amelyik nem részfeladatokban és szakágakban gondolkodik, hanem átfogóan.

Persze valószínűleg azért is tudja megtenni mindezt, mert biztos tudás áll mögötte: családi öröksége nemcsak arra tanította meg, hogy soha ne gondoljon többet a kreativitásáról és a képességeiről, mint amit kell, de ösztönözte is, hogy folyamatosan fejlődjön és csiszolja a képességeit, és egyre csiszoltabb képességűekkel mérje össze a tudását. Másrészt a divatház vezetőjeként mégis csak tisztában van az üzleti realitásokkal, ami – mint minden művésznek – lehetne teher is, de nagyfokú talpraesettséget és stabilitást ad, és segít reálisan látni, hogy az álmok, amiket megcéloztunk, tényleg teljesíthetőek-e.

És Kati szerint éppen ez az ő boldogságának titka. „Nagyon sok öröm van a kreatív versenyben is, bár én ezt a versenyt soha nem vérre menőnek élem meg, sokkal inkább egymás inspirációjának. Rendkívüli élmény bekapcsolódni a divat globális körforgásába, átélni, ahogy a világban felbukkan egy-egy téma és a kreatív csapatok egymásnak adják és mind hozzátesznek valamit. De nekem az is nagyon jó érzés, hogy tudom, mi az a verseny, amiben még szeretnék részt venni, és hogy az üzleti vágyaim nem nagyobbak, mint amiket képesek vagyunk teljesíteni. Érdekes módon ezt épp a lányomon keresztül ismertem fel: ő sosem indul olyan versenyben, amit úgy érzi, nem tud teljesíteni. Én is ilyen vagyok. Soha nem volt célom, hogy távoli országokban több százezer ruhát értékesítsünk, mert engem az nem tenne boldogabbá. De ha azt a kis szigetet, amit ezzel a kreatív műhellyel létrehoztunk, még sokáig stabilitás, kiszámíthatóság és magas minőség jellemzi, az itt dolgozó 20 ember tudását tudom úgy értékesíteni a piacon, hogy abból megéljünk, akkor az nekem elég.”

Nyitottság és példamutatás

Ötletből viszont sosem elég, hiszen az a jövőt illetőn is akad, de előbb ugorjunk egy kicsit vissza, mert van itt még az előzőekből pár kulcsszó, amely bővebb kifejtést érdemel. Zoób Kati és a márka életében a nyitottság például mindig is olyan alap volt, mint a hagyomány. Minden kollekció ebből a kettősségből táplálkozik: tradíció és modernitás, kézművesség és új technológia. Sosem ragadt le a múltban, mindig megtalálta az értéket a jelenben is. „Én hatalmas változásoknak lehettem a szemtanúja az életben: még tudom, milyen volt az 50-es évek magyar faluja, de azt is, milyen ma a technokrata New York-i lét. Fantasztikusak ezek a különbségek, és egészen lenyűgöz, hol tart ma a tudomány, a technológiai fejlődés – sokat én is használok belőlük. Persze, vannak olyan természeti finomságok, amelyeket a technológia nem tud pótolni, ugyanakkor meggyőződésem, hogy egy tehetséges ember akár egy 3D nyomtatóval is tud olyan terméket létrehozni, amiben szintén felfedezhető a kreativitás gyönyörűsége. Bízom benne, hogy az emberi képességek és az emóciók sosem fognak csak a luxuskategóriába tartozni, hanem a mindennapjaink részét képezik” – mondja.

Előre haladni mindenesetre nyitottság nélkül lehetetlen, és ezt Kati is megtapasztalta, amikor például az új generációk elkezdték átírni a branding szabályait. „Az első 10-15 évünk még arról szólt, hogy újdonság vagyunk, hiszen akkoriban kevés divatmárka volt itthon, és nem nagyon volt szokás direktben hirdetni a kollekciót a piacon. Emiatt nem is foglalkoztunk a kommunikációval: ha a Nők Lapja felkért, hogy a karácsonyi számukban mutassunk be néhány ruhát, az már nagy megtiszteltetés volt. Csakhogy, amikor megjelent az új generáció és ők nagyon tudatos kommunikációba kezdtek, rájöttem, hogy mi ezzel bizonyos értelemben kicsit bezártuk magunkat. Az emberekben az a kép alakult ki, hogy én estélyi ruhák kreátora vagyok és úgy éreztem, a KATTI ZOÓB márka csengése nem olyan pozitív. Sokat gondolkodtam, hogy ezt el tudom-e fogadni, és arra jutottam, ha új szabályok vannak és új versenypályák, és ha az a verseny engem vonz, akkor meg kell felelni az új szabályoknak. Büszke vagyok arra, hogy túl tudtunk ezen lendülni, és ma pont azt a pozíciót foglaljuk el, amire vágytam, és a nevünk egy fiatal tervező számára is jól cseng” – meséli.

Jó példa erre a novemberben lezajlott Central European Fashion Week, amire már elővételben elfogytak a jegyek a márka showjára, és ami Kati szerint egyébként is egy izgalmas és bátor szembenézés saját magukkal. A nemzetközi szereplőknek szóló, professzionális kereskedelmi eseményen a magyar divatvilág összes szereplője megfordul, ami nemcsak arra jó alkalom, hogy megmutassuk, a magyar divat is mennyire rétegzett, mennyi személyes jellemvonás van benne, hanem esetükben azt is, hogy a prekoncepciókkal ellentétben frissességet nem csupán a young talentek hozhatnak, hanem egy 25 éves márka is.

Vagy, hogy egy nagy hagyományú márka erős bázist, jó példát is adhat egy fiatal tervezőnek. Mert Kati szerint a példamutatás éppen ilyen fontos: hogy tudjunk egymástól tanulni, inspirálódni, hogy ne csak elszigetelve létezzünk, hogy a versenyen túl egymást kiegészítve tudjunk működni. Ezt üzente idén a saját szervezésű Balatonfüred Fashion Night is, ahol Katiék mellett ezúttal a NUBU is megmutatta magát. „Úgy vélem, egy korszerű ember egyszerre vásárol tőlünk és a NUBU-tól is, és ezért is hívtam meg a kortárs divat szereplői közül egy hozzánk erőben és képességben illőt – magyarázza. – A világ nagyon sokszínű és rendkívül széles palettáról válogathatunk, és bár mi a divat két végletét képviseljük, ha a minőség azonos, tökéletesen megférünk egymás mellett.”

Örökség a jövőnek

És ezzel tulajdonképpen el is érkeztünk az Európa Kulturális Fővárosa nagyköveti poszthoz. Mert nemcsak Kati fenti gondolatai csengenek egybe nagyon a pályázatban foglaltakkal, de nagyon konkrét tervei is vannak 2023-at illetően. Amikor azt kérdezem, ő maga is mentorál-e fiatal tehetségeket, azt mondja, tulajdonképpen igen, hiszen aki megkeresi őket, annak sokat segítenek, de ez nem klasszikus mentorálás, mert egy-egy pálya helyett ő inkább kompletten a tudás átadásán dolgozik. Ezért is szerepel a tervei között, hogy 2021-re megnyissa egy alkotóház és mesterségmúzeum fúzióját Balatonfüreden, ami aztán majd ’23-ra a divat egyik bázisává nőhetné ki magát. A hely egyszerre lenne múzeum, mesterségképző és divatszalon, ahol mindig egy adott témához, mesterséghez illeszkedve hoznának létre kiállításokat – egy picit a budapesti szalon zártabb világát nyitnák meg itt a szélesebb közönség felé.

De számos elképzelése van még. „Rendkívül izgalmas dolgok születnek most Veszprémben és rengeteg szál van, amibe szívesen bekapcsolódnék. Akár az építészet, a lakótelep frissítés vonalán, ami szerintem elsősorban egy érzelmi rehabilitációról szól, és ahol a divat eszközével remekül meg lehetne fogalmazni, hogy a lakások tömege, amit mi egysíkúnak látunk, mennyi szerető otthont, mennyi emberi közösséget takar – sorolja őket. – De a legszívesebben azzal foglalkoznék, hogy a divat erejével reprezentáljam a térség, a vallási központként is ismert Tihany és Veszprém különleges múltját és jövőjét, inspirációit. Egy kiállításon vagy programsorozaton nagyon jól meg lehetne mutatni a közép-kelet-európai vallások és a divat reflexióit, nemzetközi szereplők bevonásával. A Balaton régió egy fantasztikus közösség rettentő sok ízzel, finomsággal és képességgel, és a női tudásnak nem szabad ebből kimaradnia.”

No és ott van a Balatonfüred Fashion Night, ami reméli, ugyancsak az EKF program szerves részévé válik, úgy, ahogy az elmúlt hat év alatt a város ikonikus nyári rendezvénye is lett. Megérdemelné, hiszen éppen azt képviseli, amit az EKF is. Egy grandiózus esemény, közel 3000 fős közönséggel, ahol a modellek a Blaha utcán vonulnak végig gyönyörű kreációkban. Divatbemutató, de nem kereskedelmi célú. „Persze lehet, hogy valaki megkívánja a ruhákat, de ez nem erről szól – mondja Kati. – Ez egy ünnep, a tudásunk megünneplése, egy színházi esemény, ahol a divat nyelvén mondunk el egy történetet, és ahol a zene, a fény, a teret megtöltő emberek is hozzátesznek a történethez. Egy kulturális esemény, ami remélem, 30 év múlva is létezik majd, még ha nem is az én nevemhez fog kötődni már. De felébresztettünk vele egy hagyományt, hiszen Balatonfüred világszínvonalú fürdőváros, és a fürdővárosok kultúrájába mindig beletartozott a korzózás. Ezt álmodtam én újra: hogy a szabadban vagyunk, nem bezárva. Mert ez a lényeg: én nem szeretnék egy kirekesztő világban dolgozni, azt szeretném megmutatni, hogy a divat mindenkié. Függetlenül attól, hogy meg tudja-e vásárolni a terméket vagy sem: a szépség, az élmény bárkié lehet. Mert a divat mindenhol ott van, és a divat nem csak külsőség: feladata, kulturális tartalma is van.”

Ruhákkal írt életregény – 25 év összesűrítve

„Számtalan emlékezetes pillanatot őrzök az elmúlt 25 évből, de ha csak néhányat lehet kiemelni, az első divatbemutatónk biztosan ott van köztük. Akkor még alapvetően egy színházi műhelyt hoztunk létre: úgy gondoltam, majd a színház és filmművészetet fogjuk kiszolgálni jelmezekkel, úgyhogy készítettem egy kollekciót, kb. 60 ruhát és összehívtam a 90-es évek elejének nagyszerű filmes, színházi és televíziós szakembereit, például Hankiss Elemért, a Magyar Televízió akkori igazgatóját és Sándor Pál rendezőt. A szalon udvarán tartottuk a bemutatót, a földszinti ajtónkból indult a show – azért onnan, mert azt akartam megmutatni, hogy majd ezen az ajtón kell betérni hozzánk ruhát rendelni. Irtózatos nagy volt bennünk az izgalom. A varrodánk vezetője azt mondta, elment az eszünk, mert ő ahhoz szokott hozzá, hogy kollekciót megrendelésre készít az ember, de én meg akartam mutatni, mire vagyunk képesek. Soha nem fogom elfelejteni, amikor felment a függöny, kinyílt az ajtó, megszólalt a zene és kilépett az első ruhában az első modell… Bárhol hallom azokat a zenéket, a mai napig jóleső érzés jár át. De ugyanilyen különleges pillanat volt, amikor mi nyithattuk meg a sanghaji divathetet és megszólalt a Márti dala. És még említhetnék számos feledhetetlen apróságot. Például amikor világossá vált számomra is, hogy amit létrehoztunk, inkább divatszalon, mint jelmezműhely, az élet összehozott egy csodálatos hölggyel, az akkori svájci nagykövet feleségével, akinek a testvére Párizsban élt és Yves Saint Laurent ruhákat hordott, amelyeket mindig elhozott nekem, hogy megnézhessem őket és inspirálódjak belőlük. Ez nagyon szép gesztus volt. De a legnagyobb büszkeség talán az, hogy mennyire időtállóak, mennyire korszerűek, mennyire nem csak divatelemek a 20-25 évvel ezelőtt készült darabok. Mert ez a 25 év nem 25 különböző gondolat volt: a kollekciók mindig egy belső történet részei, lenyomatai, fejezetei annak, amik az életemben történnek. Én ruhákkal írom az életem regényét.”

Bertalan Melinda | Fotó: Kovács Bálint

További képek

További cikkek

Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.