Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Kutatás: Alulértékelik a cégvezetők az IT fejlesztések jelentőségét
A magyar cégvezetők a saját bőrükön érezték meg a jól működő informatikai háttér előnyeit, de sokan még mindig csak rövidtávú tűzoltásként tekintenek a távoli munkavégzésre – derült ki az Infosector Kft. friss kutatásából. A felmérés eredményei rámutattak, hogy habár számos cég életére volt pozitív hatással a távmunka, a vezetők közül sokan hajlamosak továbbra is alulértékelni az IT fejlesztések jelentőségét. A szakértők ugyanakkor kiemelték, hogy ha ezek a megoldások kézzelfogható előnyökkel járnak a szervezet részére, a vezetők ma már sokkal könnyebben döntenek az informatikai megoldásokba való befektetés mellett, mint a pandémiás válság előtt bármikor.
Ecoport magazin
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
25. lapszámához érkezett kiadónk gazdasági, kulturális és életmód magazinja: Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójával a címlapon megjelent az Ecoport.
belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

AKI A BALATONRA SZAVAZOTT

Ecoklub
2019. június 11. 13:13

Hobbiborászatként indultak, ma több mint harminc hektáron gazdálkodnak és az egyik legsikeresebb balatoni branddé nőtték ki magukat, borral, Badacsonnyal, vendéglátással. A Laposa család története igazi sikersztori, talán annak is köszönhetően, hogy képesek voltak a birtok határain túlra tekinteni, és a bor mellett a régió megerősítésében is gondolkodni. Utóbbi különösen szívügye Laposa Bencének, a birtok vezetőjének és a Balatoni Kör elnökének, akivel Balaton-aktivizmusról, brandépítésről és komplex élményekről beszélgettünk.

„Az, hogy én ma már inkább Balaton aktivista vagyok, nagyban köszönhető annak az átalakulási folyamatnak, amit megéltem – kezdi a beszélgetést Bence. – Anyu eredendően badacsonyi, innen jött az ötlet, hogy itt kezdjünk borászattal foglalkozni, de a család nagyon sokáig Budapesten élt – én voltam az első, aki visszaköltözött Badacsonyba. Akkor az elsődleges célunk még annyi volt, hogy megteremtsük a saját borstílusunkat: egy olyan minőséget, ami izgalmas, és ami nemcsak a szűkebb közegben, hanem országosan, sőt akár nemzetközi környezetben is elismerésre méltó lehet.

Aztán ahogy telt az idő, a borfókuszú gondolkodásnak egyre inkább átvette a helyét egy komplexebb érzet, ami leginkább az élőhelyből fakad: ma elsődlegesen balatoni emberként definiálom magam, és csak ezután következik a foglalkozásom. Ez nem azt jelenti, hogy ne szeretnénk évről évre jó borokat készíteni, de ma már azt vallom, hogy vannak még legalább olyan fontos dolgok, mint a bor.”

A Balaton hívó szava

Bizonyos szögből nézve ez az átalakulás ugyanakkor inkább csak a gyökerekhez való visszatérés: eleve minden a Balaton-felvidéken kezdődött. Bence szülei, dr. Laposa József és Eleonóra itt találkoztak egy vonaton, amit hamarosan házasságkötés követett, s mivel a szőlő mindkettőjük életében meghatározó volt – József tájrendező mérnökként rendszeresen járta Magyarország borvidékeit, Eleonóra pedig szőlőműves családból származott –, sejthető volt, hogy előbb-utóbb maguk is belevágnak a borászatba.

Első földjeiket még a 90-es évek elején vették Badacsonyban, a Szent György-hegyen, a Csobáncon, a Köves-hegyen, valamint a kicsit északabbra fekvő Nagy-Somlói borvidéken, amiket aztán hétvégén, hobbiból művelt a családfő, és fejlesztgette a borászatot.

A gyerekek, Bence és két húga, Lilla és Zsófi már ebbe nőttek bele, Bencében pedig korán kialakult az érdeklődés a szakma iránt. Édesapja minden útjáról hozott haza bort, Bence 14-15 évesen már rendszeresen kóstolta őket, és a borvidékjáró túrákra is többször elkísérte édesapját, átfogó képet szerezve a hazai borvilágról. Tizenévesen már biztos volt benne, hogy borász lesz, és az is elég hamar eldőlt számára, hogy Budapest helyett a Badacsonyt választja.

„Egyetemre már tudatosan jöttem Keszthelyre, hogy minél közelebb legyek a szőlőhöz, miután pedig megkaptam az agrármérnöki diplomámat, eszembe se jutott, hogy visszamenjek a fővárosba”

– meséli.

Külföldre, tanulmányutakra viszont többször is ment, Ausztriában egy teljes évet töltött – édesapja tanácsai mellett ezeken az utakon tanult a legtöbbet a borászatról. 2004-ben ezekkel a tapasztalatokkal vette át a borkészítést és a birtok irányítását, s bár utóbbi már a 90-es években növekedni kezdett, a Laposa márkanév pedig 2000-től kezdve ismert és elismert brand volt a piacon, igazán innentől kapott lendületet a borászat fejlődése.

„Akkoriban még sokkal kisebb volt a borászat, fokozatosan növekedtünk a mai szintre, tehát annyira nem volt hirtelen váltás a birtokvezetés, de azért nagyon kemény időszak volt, főleg 2005 és 2010 között. Rengeteget dolgoztunk és terveztünk” – mondja Bence.

Ma már mindebben komoly segítsége van. A szülők pár éve a háttérből figyelik a történéseket, testvérei viszont becsatlakoztak a vállalkozásba. „Jó ideje Zsófival közösen visszük a céget, 2013 óta ő készíti a borokat, Lilla pedig a kereskedelmi részben segít. Már van akkora infrastruktúránk, hogy egyedül nem is lehetne mindent megoldani, de az nekem amúgy is mindig nagy motiváció volt, hogy olyan kereteket tudjunk teremteni, amelyeken belül sikeresen működhet a rendszer.”

Erre szükség is van: mostanra a birtok a kezdeti 3-4-ről több mint 30 hektárra nőtt, évente mintegy 250 ezer bort palackoznak, a Laposa név pedig a Balaton egyik legjobban csengő brandjévé vált.

Borkommunikáció átkódolva

Ahhoz, hogy eddig eljussanak, Bence szerint elsősorban nem nagy innovációkra, hanem következetességre és folytonosságra volt szükség. „A hagyományos ágazatokban a siker nem egy világmegváltó ötletnek a következménye. Amíg egy startupnál egy-egy ötlettel lehet világsikert aratni, a borászatban, vendéglátásban már mindent kitaláltak” – vélekedik. Ők sem találták fel a spanyolviaszt, de megvoltak az elveik, amikhez tartották magukat.

Ilyen volt az, hogy a kezdetektől fogva, tudatosan építették a saját brandjüket, folyamatosan figyelve az arculatra és a kommunikációra.

„Nem sokkal nagyobb energia befektetés ezt így csinálni, hiszen a feladatok 90%-át így is, úgy is el kell végezni, de egy brand sokkal nagyobb fejlődési potenciált ad. Ráadásul identitásképző ereje is van: szeretnénk büszkék lenni arra, amit csinálunk, és szeretnénk, ha a kollégáink is így éreznének. Ez csak akkor működik, ha van egy jól megfogható brand, amihez egyértelmű célok, tartalom és kommunikáció társul, és mindenki világosan látja, honnan hova tartunk.”

Ez az, aminek köszönhetően a nehézségeken is képesek voltak túljutni.

„Amikor elkezdtünk itt dolgozni, gyökeresen más szellemiséget képviseltünk, mint a többiek abban az időben. Például a kezdetektől fogva csak palackozott boraink voltak, ami a 2000-es évek elején nemcsak egyedülálló volt, hanem egyenesen meghökkentő. Volt ebből néhány konfliktusunk, de kitartottunk az elképzelésünk mellett, és az idő minket igazolt” – meséli.

Nem ez volt az egyedüli dolog, amiben igyekeztek minimális kompromisszumot kötni. Amikor Laposa József megvette az első földeket, azokat még erdő borította, de tudta, hogy a szőlőművelésnek a lankás terület lesz a legjobb. Később a borminőségben is határozott elképzeléseik voltak: inkább legyen kiegyensúlyozott, mintsem egy-egy kiváló tétel mellé egy közepes is bekerüljön. De a cégnél sem a bevett irányokat követik.

A professzionalizmus és a személyesség egyszerre van jelen náluk, például abban, hogy vannak HR felelősök, és abban, hogy a borvacsorákon maguk is részt vesznek a mai napig, mert ez mindkét félnek élvezetes, és persze a brandet is erősíti.

Ahogy az újítás is elengedhetetlen, mert azt azért Bence hozzáteszi, abban mégis innovatívak voltak, hogy át tudták kódolni az emberek borhoz való viszonyát.

„A 90-es évek végétől hosszú ideig arról szólt a magyar borkommunikáció, hogy ülünk egy hűvös pince mélyén, ahol gyertyafénynél lögyböljük a magas alkoholtartalmú, testes borokat. Mi azt gondoltuk, tegyünk mellé egy másik képet, ahol egy jól behűtött, száraz balatoni fehérbort kóstolgatunk egy teraszon, gyönyörű balatoni panoráma mellett. Egy olyan új színt tudtunk ezzel behozni, ami ma nagyon sokak számára szimpatikus. Apró mozzanat ez, de talán emiatt is újra kívánatos desztináció a Balaton és pozitív a régió megítélése a közösségi médiában. A mi feladatunk az, hogy ez így maradjon, és folyton olyan tartalmakat tudjunk adni, amelyek hitelesek, és amelyek mögött valódi teljesítmény van.”

Hiánypótlástól a komplex élményekig

Bár a tudatosság és a tervezés alapvető tételek a család életében, igyekeznek maguknak hagyni annyi mozgásteret, hogy spontánabb, jópofa, egyedi dolgokat is tudjanak létrehozni. „Idén született meg az a kifejezés, hogy Laposa Gasztrobirtok, hiszen a borászat, a Laposa Borbirtok mellett évek óta vendéglátással is foglalkozunk” – magyarázza Bence. Korábban a káptalantóti Liliomkert piacon volt egy kis reggeliző-ebédelőjük is, a Gábli, azt azonban a közelmúltban elengedték, így most négy tag alkotja a gasztrobirtokot.

A birtok szívében, a hegyen található egész évben nyitva tartó borteraszuk, mely klasszikus borászati kóstolótérként működik: itt elsősorban a borokon van a hangsúly, a melléjük felszolgált ételekbe viszont előszeretettel visznek némi csavart – a cizellált fine diningot keverik jó értelemben vett vidékiséggel és sok helyi alapanyaggal. A helyi alapanyagok a volt St. Orban étterem helyén működő Szőlőhegy Bisztróban is meghatározóak, de itt inkább a klasszikus vonal köszön vissza, míg a frissTerasz laza beach hangulatot áraszt street fooddal, fröccsel és zenével.

Mindennek lesz az ékköve a 2014-ben megvásárolt Hableány, melynek teraszán egy ideig a kisHableány működött, és amely júniustól egy teljesen új komplexumként fog újjászületni: hosszú távon itt lesz majd a cégcsoport központja, amely egyszerre lesz borászati üzem és interaktív kiállítótér. „Egy komplex élményt szeretnénk nyújtani az ide érkezőknek: lehet bort kóstolni, ebédelni-vacsorázni, be lehet járni a pincét és a bemutatóteremben azt is meg lehet majd nézni, hogy készülnek a borok. Végeztünk egy nagyon komoly történeti kutatást, ami anyag volt, azt apu felkutatta, így majd ezeket is tervezzük bemutatni” – részletezi Bence.

A tervek szerint a jövőben a komplexum tetején egy 17 szobás panziót is létrehoznának, más fejlesztésben azonban egyelőre nem gondolkodnak. Ami van, azt szeretnék minél magasabb szinten működtetni, és bár természetesen rendkívül örülnek neki, hogy létrejöttek ezek az egységek, sosem az volt a céljuk, hogy minél több vendéglátóhelyük legyen.

„Nem hiszem, hogy bármivel is kevesebbek lennénk, ha kettővel kevesebb vendéglátóhelyünk lenne vagy 100 ezer palackkal kevesebb bort adnánk el. Minket mindig is az motivált, hogy balatoni, badacsonyi viszonylatban olyan dolgokat hozzunk létre, amelyek segítik a térséget. Tulajdonképpen eszünk ágában sem volt vendéglátással foglalkozni, azért „kellett” belevágnunk, mert volt egy vákuum a kínálatban, hiányoztak azok a helyszínek, amelyekért a célközönségünk azt mondja, megéri lejönni. Ha abba az irányba akartunk fejlődni, amit kitűztünk magunk elé, hogy pezsegjen itt az élet, meg kellett teremtenünk ezeket a helyeket. Minden vendéglátóhelyünk erre az alapmotivációra adott válaszként jött létre, nem pedig önálló gazdasági entitásként.”

Nekünk ez a táj a jövőnk

Kezdő borászként Bencének csak annyi volt a motivációja, hogy egyre jobb borokat készítsen, ma már tehát inkább ez a komplex balatoniság mozgatja: a régió, a borvidék és a helyi közösség megerősítése, amiben a jó borok csak egy szeletet képeznek. Ezért is tevékenykedik évek óta a Balatoni Kör tagjaként, illetve elnökeként, vagy éppen ezért ajánlja saját honlapjukon a környék minőségi szolgáltatóit.

Fontos, hogy a vendégek szemével is gondolkodjunk, és minél több impulzust és komplex élményeket nyújtsunk nekik. Így igyekszünk felépíteni a régiót is. Az élmény alapú turizmus nem csak egy jól csengő marketingszöveg, hanem egy nagyon fontos jövőkép: olyan helyszíneket és szolgáltatásokat kell egymás mellé tennünk, amelyek a család összes tagja számára érdekesek, időjárástól függetlenül is.”

Laposa Birtok

Alapítás: 1994
Jelenlegi terület: 30 ha
Palackozott borok: Olaszrizling, Rajnai rizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Furmint, Juhfark
Vendéglátás: Laposa Borterasz, Szőlőhegy Bisztro, frissTerasz, Hableány

Azt vallja, akkor lesz erős a Balaton, ha egy egész évben aktív szabadidős régióvá tud válni, ahol a bor, a gasztronómia, a szabadidős sportok egyaránt jelen vannak, ahol lehet jókat enni-inni, kirándulni, vitorlázni, hajózni, egyéb vízi sportokat űzni, és ahol mindezt értékes kulturális kínálat és épített örökség egészíti ki.

Bence mélyen hisz ebben, és abban is, hogy a vidék is kínálhat izgalmas életpályamodellt. Beruházásaikkal tesznek is ezért, és bár az ágazatot érintő munkaerő-piaci nehézségek őket sem kerülik, a brandépítésnek köszönhetően mára több mint 50 főt foglalkoztatnak egész évben.

S persze az ő saját példája is bizonyítja, vidéken is lehet sikereket elérni. „Rettentő fontosnak tartom, hogy megfordítsuk azt a nézetet, itt nincs semmi, itt nem lehet jövőt építeni. Igenis van, sőt, sok szempontból sokkal jobb életet lehet itt élni, ha valaki igényes a munkájára. Nehézségek persze mindig lesznek, és szükség lenne még változtatásokra, hogy korrekt rendszer alakuljon ki munkáltatói oldalon, a munkavállalók pedig ne irreális elvárásokkal érkezzenek – hogy mindkét fél partnerként tudjon dolgozni a közös célért. De a balatoni élet igenis lehet a jövőnk.” Úgy, ahogy az övék is lett.

Erősödő borrégió, egész éves, minőségi Balaton

A 2014-ben létrejött Balatoni Kör egyszerre baráti társaság, segítő felek hálózata és komoly küldetéssel rendelkező egyesület. Laposa Bence három éve elnöke a szervezetnek, és elmondása szerint a tagság mindenki számára óriási lökést jelent, hogy lelkesen dolgozzanak egy egész éves, minőségi kínálattal rendelkező Balatonért.

Ehhez például alapvető fontosságú lenne lerombolni azt a képet, hogy a Balaton csupán strand desztináció. Nem. A Balatonnak fontos részei a strandok, de azokra inkább úgy kellene gondolni, mint rendezvényterekre, ahol olyan közösségi aktivitásokat lehet létrehozni, melyek egész évben vonzóak lehetnek.

„Azt szoktam mondani, a Balaton jövőképét a 6/12-es szabály szerint kell kialakítani: minimum 6 hónapos vagy egész éves szolgáltatásokra van szükségünk. Ezeket érdemes fejlesztenünk, mert a két hónapos üzleti modell nem életképes.”

Azt mondja, vannak már átfedések a céljaik és a valóság között, de még sok a tennivaló. „A mi generációnk nagyon nehéz örökséget kapott. Az előző rendszerben teljesen elhibázott stratégiai döntések születtek, amelyek mindent a tömegturizmusnak rendeltek alá, és mind strukturálisan, mind szolgáltatási színvonalban egy kritika nélküli kínálat jött létre. Ennek a mai napig tart az átalakítása, pozitív kommunikációval pedig mi is igyekszünk változtatni.”

Ennek az egyik fontos szeletét képezi a borrégió megerősítése, amelyben kiemelt szerepet játszik a negyedik évjáratával jelentkező BalatonBor, Magyarország első, termelői összefogásra létrejött régiós bormárkája.

„Szerettük volna, ha az az összefogás, amit mi képviselünk, termék szinten is megjelenik. A BalatonBor több vidéket is lefed, ráadásul nemcsak a borok arculata és kommunikációja, de a stílusa is egységes. Amellett, hogy az idelátogatóknak egy ilyen termék plusz élményt jelent és a Balatonról egy erősebb képet tud adni, közösségépítő jelleggel is bír, hiszen a borok kiválasztására szolgáló kóstolókon mi borászok is összekovácsolódunk.”

A szigorú kritériumrendszer alapján létrejött termék valóban sikeres, olyannyira, hogy idén már második alkalommal palackoznak majd egységes HegyBort is. A Vinea Balaton eredetvédelmi piramisa szerint a könnyedebb BalatonBorral szemben a HegyBor már a termőhelyi egyediséget is kifejezi, mindezt magas minőségben, így kétségtelenül jó úton halad ahhoz, hogy hosszú távon is sikeressé tegye a borvidéket.

Laposa Bence 1980-ban született Budapesten. Keszthelyen szerzett agrármérnöki diplomát, a családi birtokot 2004 óta vezeti, azóta él Badacsonyban. 2014 óta a Balatoni Kör tagja, három éve elnöke. 2018-ban Pro Turismo-díjat vehetett át.

Kedvenc bora: 4 Hegy Olaszrizling
Kedvenc balatoni pillanata: „A 2017-es Balaton-átcsúszás. Hihetetlen élmény volt.”
Ami a legjobban kikapcsolja: A futás és a wakeboard.
A sikeres életpályáról: „Ne a pénzért dolgozz! Találd meg azt, amibe bele tudsz szeretni, amiben hinni tudsz. Ne gondold azt, hogy kifutottak a lehetőségek. Ha van egy víziód, ha hajlandó vagy kellő energiát fektetni belé, folytonosságot és egy jó brandet teremteni, ha nem hátrálsz meg, az erőfeszítések ki fognak fizetődni.”

Bertalan Melinda | Fotó: Kovács Bálint

További képek

További cikkek

Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.