Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.
ITM: májusra is igényelhető az ágazati bértámogatás
A kormány ismét meghosszabbítja a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások számára biztosított ágazati bértámogatást. A támogatásra március előtt is jogosult szektorok cégei májusra is kérhetik a munkahelyek megtartását szolgáló állami segítséget - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, a tárca pénteki közleménye szerint.
109 vállalkozásnak nyújtott anyagi támogatást az önkormányzat
A polgármester még feburárban jelentette be azt a 30 millió forintos csomagot, mellyel a város a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat segíti.
Veszprém
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
A thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Veszprémben év elején telephelyet nyitott, ahol várhatóan mintegy nyolcvanan fognak dolgozni. A veszprémi mérnöki szolgáltató-központ a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari K+F tevékenységét támogatja.
belföld
Új bölcsőde épül Öskün
Az új intézmény 24 gyermek befogadására lesz alkalmas.
Veszprém
4,5 milliárd forint érkezik Veszprémbe az úthálózat javítására
A kormányzati Modern Városok Program keretében a belterületi utakat és a hozzájuk kapcsolódó tereket újítják fel 2022 év végéig. Az önkormányzat 800 millió forinttal egészíti a támogatást – jelentette be Ovádi Péter országgyűlési képviselő és Porga Gyula polgármester csütörtök délelőtt Veszprémben.
Európai Bizottság: működésbe lép az EU első világszínvonalú szuperszámítógépe
Az Európai Bizottság, a luxembourgi székhelyű európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozással (EuroHPC) és Szlovénia kormányával közösen működésbe helyezte az Európai Unió első szuperszámítógépét a szlovéniai Mariborban - közölte az uniós bizottság kedden.
belföld
Az idén felújítani tervezett ezer kilométernyi útszakasz harmadán már dolgoznak
Egy hónapja láthattak neki a nagyobb léptékű útfelújítási munkáknak a kivitelezők, az első rendbe tett szakaszokat hamarosan újra birtokba vehetik az autósok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. gondozásában országszerte közel 150 munkaterületen 55 milliárd forint értékű beruházás zajlik a közlekedők kényelme és biztonsága érdekében összesen 342 kilométeren.
NAV
Izer Norbert: sikeres volt az átállás, már 300 millió számla érkezett online
Több mint két hete minden számlára rálát az adóhivatal, azóta jelentősen megugrott, meghaladta a 300 milliót a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkezett online számlák száma - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
belföld
Tudhatja-e a munkáltató, hogy be vagyunk oltva?
A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Nanotechnológia alkalmazásával fejleszt egy magyar kozmetikai cég
A Lora Beauty Kft. 190,54 millió forint összköltségvetéssel nanotechnológiát alkalmazó fejlesztést indított, a projekt 109,72 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült - közölte a társaság az MTI-vel.
A belföldi turizmus legerősebb időszaka jöhet Magyarországon egy friss kutatás szerint
A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest - derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki friss felméréséből.

Hogyan legyünk műgyűjtők?

Trend
2019. március 7. 11:30

Először is: tegyünk szert tőkére. Emellett természetesen az sem árt, ha kellő művészeti látásmóddal rendelkezünk és tisztában vagyunk a kereskedelmi szabályokkal. A műgyűjtés iránti vágy világszerte egyre többekben ébred fel az utóbbi években, a trend pedig jól láthatóan hozzánk is begyűrűzött.

Persze nem állíthatjuk, hogy teljesen új keletű divatról beszélünk. „A műgyűjtésnek Magyarországon is nagy hagyományai vannak. A Szépművészeti Múzeum gyakorlatilag létre se jöhetett volna, ha nem lett volna például az Esterházy család, akik igen jelentős magángyűjteménnyel rendelkeztek. Ebből és más főúri gyűjteményekből alakult ki a majdani Szépművészeti Múzeum intézménye” – emlékeztet Fenyvesi Áron művészettörténész, az acb Galéria vezető kurátora.

Noha a későbbi államosítás igencsak megnyirbálta a gyűjtők számát, egy szűk, polgári rétegben ezekben az évtizedekben is tovább élt a hagyomány, aminek köszönhetően egészen fantasztikus gyűjtemények is létrejöttek, melyeket sokszor az utódok vittek tovább. A műgyűjtő társadalmilag is elismert figurája aztán a kilencvenes évek végén jelent meg újra a műtárgypiac robbanásával, az utóbbi időben pedig ismét növekvő tendencia figyelhető meg. „Az elmúlt tíz évben is hatalmas mértékben bővült a magyar kortárs képzőművészeti piac, igaz, ebben egyelőre csak viszonylag kis számú galériának van mértékadó szerepe” – mondja Fenyvesi Áron.

Ugyanakkor régiós viszonylatban is nagyon sok műgyűjtő van Magyarországon, kialakult egy belső piac, és egyre többen vásárolnak közvetlenül a galériáktól. A nagy nevek között ott van például Pados Gábor, az acb alapítója, Vass László, Antal Péter, Horváth Béla, Somlói Zsolt és Spengler Katalin, de köztudott, hogy Gerendai Károly és Alföldi Róbert is „áldozatául esett” az utóbbi szerint „legborzasztóbb szenvedélynek.

Műkedveléstől a befektetésig

Hogy ki milyen szándékkal hajtja a fejét műgyűjtésre, az sokrétű, noha jobbára két típusra oszlanak a gyűjtők. A legtöbbeket a szenvedély vezérli és a gyűjtésre egyfajta életformaként tekint: rajonganak a művészetért, a falak dekorálásán túl pedig az is mozgatja őket, hogy az általuk megkeresett javak egy részét visszaforgassák a kultúrába. Habitustól függően mindez aztán „vírus terjesztői” szerepbe is átcsaphat: a fent említett Gerendai például több, birtokában lévő alkotást cége irodahelyiségeinek falán helyezett el, aminek hatására több kollégája kezdett el szintén vásárolni.

Az alkotásoknak persze nem muszáj a négy fal között maradniuk: egy-egy kiállítás részét is képezhetik, amennyiben erre intézményi felkérés érkezik, vagy maga a tulajdonos ambicionálja a művek bemutatását. Igazán komoly gyűjtőkről valójában ekkor beszélhetünk, ha a gyűjtemény már túllépi a lakás kapacitásait. „Jelenleg Magyarországon belőlük még nincs olyan sok, nagyjából néhány tucat személy rendelkezik akkora méretű magángyűjteménnyel, amiből önálló kiállítás kihozható, mint például Pados Gábor Irokéz Gyűjteménye, melynek egy része Veszprémben látható.”

A megszerzett darabokat ugyanakkor szerényebb méretek esetén is érdemes bemutatni galériákban. „A műgyűjtés a szimbolikus és nem szimbolikus tőke növeléséről is szól. A műnek, a művésznek és a gyűjtőnek is növeli a presztízsét, ha minél több helyen láthatók az alkotások” – magyarázza a kurátor.

Ha már a tőkénél tartunk, az utóbbi években elindult egy másik vonal is, melynek szereplői a műalkotásokra elsősorban üzleti szemmel tekintenek és a gyűjtést jó befektetésként kezelik. „Ez egy nagyon érdekes tendencia – meséli Fenyvesi Áron –, mert miközben a gazdasági válság szinte minden szegmenset érintett, a befektetési célú műtárgyvásárlás volt az egyetlen, ami globálisan nemhogy zsugorodott volna, hanem inkább nőtt.

Rengeteg korábban tőzsdéző személy most a kortárs képzőművészetbe forgatja a pénzét, külföldön pedig egészen extrém logisztikája is kialakult az üzleti célú vásárlásnak. Svájc egyik adómentes zónájában például egy sokezer négyzetméteres raktárt építettek, ahol szuperbiztos cellákban őrzik a világ nagy aukcióin elkelt műtárgyakat, anélkül hogy mozgatnák őket, csak azért, hogy pár év múlva a tulajdonosuk magasabb áron értékesíthesse őket. Itthon még ez a másodlagos piac inkább formálódik, egyelőre szűk a mezőny. Ugyanakkor jól látni, hogy a 60-as, 70-es évek kortárs magyar művészete iránt rendkívül fellendült az érdeklődés, ha pedig ez a pozitív tendencia folytatódik, egyre több gazdasági szereplőnek lesz érdeke beszállni idehaza is.”

Kikiáltási ár felett elkelt

Bármi is legyen a szándékunk, alapos tudás nélkül nem érdemes belépni a műkincspiacra. A műgyűjtésnek megvannak a maga mechanizmusai, és önmagában a jó ízlés meg a vastag pénztárca nem elég ahhoz, hogy jó gyűjtő váljon belőlünk. Mit érdemes tehát átgondolni, mielőtt belevágnánk a licitbe? Rövid szabálykönyv következik kezdőknek.

Tisztázzuk az indíttatásaink! Lakásdekorálás, mecenatúra, befektetés? Nem mindegy, mi a célunk, az ugyanis az egész gyűjtési folyamatra kihat.

Ismerjük meg önmagunkat! Senki nem akar olyan alkotásokat nézegetni a lakásában, amelyeket csak egy adott trend miatt vásárolt meg. Gondoljuk át, mi az, ami megszólít, és keressük azt, ami nem ereszt. Egy jó kollekció több mint felhalmozott tárgyak összessége: benne van a tulajdonosa világlátása is.

Támaszkodjunk szakemberre! A megbízható tanácsadó elengedhetetlen. Egy jó szakember segít finomítani az ízlésünk és a befektetői érzékünk, eligazít a galériákban és az olyan kényes helyeken is, mint az aukciók. Itthon ugyanis ritkán becsülik fel előzetesen a művek piaci értékét, ráadásul egy aukció olyan, mint egy színházi előadás, ahol az előadás szereplőjének pontosan ismernie kell a színpadrendet – hol találhatók a gyűjtők, kitől érkezhet még licit és mikor érdemes megállni.

Kortársat vagy klasszikust? Bár a két irány nem zárja ki egymást, a jó gyűjtemény egységes. Kortársat olcsóbban kapunk, viszont lassabban térül meg a befektetés, míg klasszikusnál több a kapaszkodó, de az árak is magasak.

Eredeti? Hamisítványok mindig lesznek, ezért jó tudni, kinek a kezén ment keresztül korábban a vásárolni kívánt mű. Érdemes azt is figyelembe venni, egy klasszikus esetén a jó állapot mennyire csak a restaurációnak köszönhető.
Figyeljük a piacot! Ha befektetési céllal vásárolunk, ez a minimum. Folyamatosan monitorozni kell a trendeket, az egyes műveket pedig legalább hét évig érdemes megőrizni: ami túl sűrűn és túl nagy mennyiségben tűnik fel, könnyen elveszítheti az értékét.

Hogyan kezeljük? Egy jó gyűjtemény pontosan katalogizálva van művek szerint, hogy ha egy alkotást kölcsönkérnek tőlünk kiállításra, tudjunk róla fotót küldeni, megmondhassuk a méretét vagy épp a technikát, amivel készült. Ne feledjük, egy alkotás nem hétköznapi tárgy – vigyázzunk rá a takarításnál!

Modern műkincs lelőhelyek* – hol keresgéljünk idehaza?
• Kortárs Galériák Egyesülete galériái
• Ernst Galéria
• Art Market Budapest
• Falk Miksa utca aukciósházai

* a teljesség igénye nélkül

Cipészmesterségtől a műgyűjtésig

A veszprémiek számára nem ismeretlen Vass László neve. A cipészmesterként indult, szenvedélyes műgyűjtővé avanzsált Vass mintegy 650 kortárs képzőművészeti alkotást birtokol, melynek válogatott anyaga 2003 óta látható a Művészetek Háza épületegyüttesében. Vass ösztönösen vonzódik a geometrikus és absztrakt művekhez – a galéria kilenc kiállítóterében is elsősorban a konstruktivizmus és az absztrakció köré csoportosulnak az alkotások: képek, szobrok, rajzok, sokszorosított grafikák. Magyar és határon túli nevek (pl. Bak Imre, Fajó János, Barcsay Jenő, Ézsiás István, Max Bill, Ingo Glass, Manfred Mohr) egyaránt felbukkannak a kollekcióban, a gyűjtő pedig kifejezetten figyel arra, hogy az egyes életműveken belül több alkotói periódust is megmutasson – bizonyítva, hogy a Vass Gyűjtemény otthona immár Veszprém. A kollekció darabjai mindamellett utaznak is. Egyszerre nagyjából a gyűjtemény negyede látható itt, két-háromévente pedig új tematika szerint átrendezik a kiállítást – most a Hetedik változat a sokszorosított grafikai eljárással készült papírmunkák bemutatására helyezi a hangsúlyt.

Bertalan Melinda | Fotók: Babják Tamás, Kovács Bálint, Unsplash, Getty Images

További képek

További cikkek

Trend
Egy hely, ahol a négylábúból legjobb barát válik
Nem egy hétköznapi állatmenhely épül Veszprém határában, de nem is kizárólag csak egy kutyafuttatót fognak bekeríteni. Az új állatvédelmi kompetenciaközpont egyszerre szolgálja ki a kutyás gazdák igényeit, nyújt állatorvosi szolgáltatást, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a prevencióra és az oktatásra, hogy a négylábúak mellett a leendő gazdák is elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyek egy kutyával, vagy más társállattal való együttéléshez szükségesek. A fejlesztés egy nagyobb összefogás eredménye lesz, amelyről az érintettek nyilatkoztak.
Trend
Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!
A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.
Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.