Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

15 éves rekord az EU-ban, Magyarországon enyhébb a drágulás
Jelentős eltérések láthatóak az uniós országok lakáspiacain, miközben a negyedéves lakásdrágulás mértéke az EU-ban és az Eurozónában 15 éves rekordokat döntött. - derül ki az ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely az Eurostat legfrissebb adatait dolgozta fel.
Csúcsot döntött a használtautó-piac forgalma 2021-ben
Az előzetes adatok szerint a hazai használtautó-piacon minden eddiginél több, csaknem 819 ezer személygépkocsi cserélt gazdát tavaly, ez 3,4 százalékkal haladja meg az előző évit, amikor 791 ezer volt a belföldi átírások száma. Ezzel a használt személyautók hazai piacának forgalma nem egészen egy évtized alatt a duplájára emelkedett - közölte a JóAutók.hu az MTI-vel csütörtökön.
Megduplázta vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia alatt
Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta hétfőn a The Guardian online kiadása.
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiában
Minden negyedik állás elveszett a német gasztronómiai ágazatban a válság előttihez képest, elsősorban az alacsony fizetési kategóriákban, és visszaesett az utánpótlásképzés is a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Megújult a Vilonyai úti gyermekorvosi rendelő
Jelenleg a műszaki átadás folyik, várhatóan február vége előtt fogadhat újra betegeket.
kkv
Óvatos optimizmussal indulnak neki az új évnek a kkv-k
Pozitív várakozásokkal indulnak neki az évnek a mikro-, kis- és középvállalkozások: a K&H kkv bizalmi index enyhe csökkenést követően jelenleg is 11 ponton áll. A cégek optimizmusában szerepet játszik, hogy az előttük álló egy évben a közterhek csökkenésére számítanak. Ezzel együtt enyhe óvatosság is tapasztalható, ami feltehetően a koronavírus negyedik hullámával és a hitelkamatok várható emelkedésével magyarázható.
Több mint 2 milliárd forint támogatás érkezett eddig a térségbeli településekhez a Magyar Falu Programon keresztül
Indulása óta eddig 150 nyertes pályázaton több mint 2 milliárd forintból fejlődtek a választókörzet települései – mondta Ovádi Péter parlamenti képviselő csütörtök reggel Városlődön.
Egy kutatás szerint a Veszprém megyében élők a legboldogabbak az országban
Veszprémet Pest és Vas követi. A legboldogtalanabbak a hevesiek.
Kormányszóvivő: jelentős béremelésekkel indul az év
Jelentős béremelésekkel indul a 2022. esztendő - közölte a Facebookra feltöltött vasárnapi videóüzenetében a kormányszóvivő.
Sosem látott mennyiségű pénz áramolhat az agráriumba és vidékfejlesztésre
Elkészült Magyarország Stratégiai Terve a következő európai uniós ciklusra, amely az új Közös Agrárpolitika (KAP) hazai végrehajtását szolgálja. A programban minden korábbinál hangsúlyosabbak a fenntarthatósági törekvések, és a kormány ezelőtt sosem látott összeggel egészíti ki az Európai Uniótól érkező támogatást. Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a K&H Agrár Klubon mutatta be, hogyan változik az ágazat támogatási rendszere 2023 után.
K&H: mennyit költöttek a bankkártyások az év végén?
Javult a fiatal korosztály jövedelmi helyzete tizenkét hónap leforgása alatt - derül ki a K&H ifjúsági indexhez készített kutatásból. A 19-29 évesek háztartásában a jövedelem 266 ezer forintot tett ki az idei harmadik negyedévben, azaz 16 százalékkal nőtt éves szinten, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 százalékkal 132 ezer forintra emelkedett. A fiatalok hatoda rendelkezik hitellel, jellemzően személyi kölcsönt, lakás- vagy folyószámlahitelt törlesztenek.
A kamatok drágulása miatt már a használt lakások alternatívája a modern, zöld otthon
A piaci és a támogatott zöld hitelek közötti kamatkülönbség miatt ma már olcsóbb energiatakarékos új lakás vásárlására szerződni a hitellel vásárlóknak és a jegybanki kamatemelések folytatódásával közel az idő, amikor már a használt lakás vásárlásánál is jobb alternatíva lesz a zöld hiteles új lakás finanszírozása.
A koronavírus újabb hullámai sem szabnak gátat a kkv-k beruházási terveinek
A cégek nagyjából háromnegyede készül beruházni a következő egy évben, derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből. A legtöbben informatikai fejlesztésre, ezen belül főként hardver és szoftvervásárlásra készülnek. A következő egy év fejlesztéseiben a legaktívabbak a középvállalkozások lehetnek, akiknek 85 százaléka tervez beruházást.
kkv
Magas volt az elmúlt két évben a kkv-k beruházási kedve
Szinte minden második vállalkozás végrehajtott beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokra fókuszáló piackutatásából. A megkérdezett vállalatok elsősorban kapacitásbővítés és technológiai fejlesztés céljából döntöttek a beruházások mellett, amelyeket leginkább saját tőke bevonásával finanszíroztak, de jelentős arányban vettek igénybe államilag támogatott és piaci kamatozású hiteleket is.
belföld
Európában elszálltak, itthon stagnáltak a fogyasztói energia árak novemberben januárhoz képest
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint kilenc uniós fővárosban januártól novemberig a lakossági villamosenergia ára negyedével nőtt, itthon alig 1,5 százalékkal. A gázár esetében még ennél is nagyobb árelőnyt élveznek a rezsicsökkentés következtében védett magyar fogyasztók.
magazin
Művészek és új felfedezések nyomába ered az Ecoport friss száma
Hallott már az aszalmáról? És azt tudja, hogy a NASA munkatársai között egy magyar fiatalember is szerepel? És azt, hogy az új magyar film, a Nagykarácsony producere, Lévai Balázs milyen kalandos életutat tudhat magáénak? Az Ecoport legújabb számából mindezek is kiderülnek.
Ericsson: egy évtized alatt 260-szorosára nőtt a mobil adatforgalom
Az elmúlt tíz évben 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az okostelefon-előfizetések száma, a teljes mobil adatforgalom pedig 260-szorosára nőtt - derül ki az Ericsson Mobility Report 2021 tanulmányából.
Varga Mihály: 230 milliárd forintnyi pályázat indul a vidéki településeknek
Mintegy 230 milliárd forintnyi pályázatot indítanak a vidéki településeknek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán közzétett videóüzenetében szerdán.
bank
Az OTP 55 millió euróért vesz bankot Albániában
Az OTP Bank 55 millió euróért megvásárolja a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albániát - közölte a pénzintézet hétfőn az MTI-vel.

A JÖVŐ AZ INNOVÁTOROKÉ

Ecoklub
2019. március 7. 9:51

Már akkor ipar 4.0 megoldásokban gondolkodtak, amikor a fogalom még nem is létezett, mert hittek benne, hogy a jövő az innovációkban rejlik, az automatizáció pedig előrébb vihet az életben. Dr. Berzsenyi Miklós, a Controlsoft Automatika Kft. ügyvezetője szerint már édesapja is e szerint kormányozta a családi gyökerű vállalkozást, jelenleg pedig ő teszi ezt azonos elvek mentén. Nyitottságról, hitről és összefogásról beszélgettünk vele.

Több ízben is folytatott tanulmányokat Amerikában. Hogyan befolyásolta ez a látásmódját?

Kétszer volt szerencsém egy-egy évet eltölteni az Egyesült Államokban, először nappali tagozatos, majd doktori éveim alatt. Akkoriban a magyar egyetemeken nagyon magukra voltak utalva az egyetemisták, kint viszont egészen más környezetbe kerültem. Másodszorra a Carnegie Mellon University-n, az USA három legjobb informatikai képzést kínáló egyetemének egyikén tanulhattam, az akkori idő legfejlettebb technológiájával találkoztam és egy komoly csapatban dolgoztam, ami nagyon különleges impulzusokat adott. Emlékszem, ’97-ben egy hálózatos videómegosztó rendszert, tulajdonképpen a Youtube elődjét hoztuk létre, csak még nem tudtuk, hogy ezt tíz év múlva így fogják hívni és hatalmas üzlet lesz. Ott tanultam meg, hogy mindig nyitottnak kell lenni az újdonságokra. Persze az is érdekes dimenziót jelentett, hogy egy olyan világban mozoghattam, ahol Japántól kezdve Brazíliáig számos kultúra vett körül.

Nem gondolt rá, hogy kint marad?

Hatalmas volt a kísértés, de a gyökereim hazahúztak. Bár nagyon jól éreztem magam és a mai napig szívesen utazom, mindig fontosnak tartottam, hogy a saját hazámban, a családomhoz közel tevékenykedjek.

Tehát tudatos döntés eredményezte, hogy Veszprémben kezdett el dolgozni?

Így van. Bár Budapesten jártam egyetemre, azon kevesek egyike vagyok, akik nem a fővárosban helyezkedtek el. A Controlsofthoz családi gyökerek kötnek: édesapám néhány kollégával együtt alapította a vállalkozást a kilencvenes években – így kerültem ide kezdő mérnökként. Nem bántam meg a döntésemet: azt gondolom, jó csapat vagyunk, és olyan érdekes feladatokat tudunk végezni, amelyekhez nem szükséges Budapesten lennünk.

Rokoni szálak esetén mindig kérdéses, mennyire tudnak attól elvonatkoztatni a családtagok és ugyanúgy kezelni a másikat, mint bármelyik kollégát. Sosem érezte, hogy többet vagy kevesebbet követel Öntől az édesapja?

Szerencsére mindig nagyon harmonikus volt apuval a munkakapcsolat, jól megértettük egymást. Tizenkét éve lettem a cég ügyvezetője, ennek a tizenkét évnek kb. a felét még kettős ügyvezetésben végeztük, de ez alatt is jól együtt tudtunk működni.

Térjünk még vissza a kezdetekre! Hogy festett a cég élete akkor és mennyire tudott saját ötleteket kibontakoztatni?

A ’90-es években még meglehetősen átmeneti gazdaság volt, de a cég életében mindig fontos volt az innováció. 1998-ban kerültem ide, és a kezdetektől fogva a szoftveres terület kutatás-fejlesztési ágával foglalkoztam, először mint szoftverfejlesztő mérnök, majd néhány év múlva ennek a csapatnak lettem a vezetője. Szerencsés vagyok, mert amit szerettem volna, megvalósíthattam, és olyan fejlesztéseken dolgozhattam, amelyek az elmúlt húsz év sikereiben is meghatározóak voltak. Még egyetemi együttműködésben hoztuk létre a ma már hatodik generációjánál tartó webSCADA rendszer alapjait, amit aztán több K+F pályázat segítségével fejlesztettünk tovább.

Apu teljesen szabad kezet adott ehhez – persze a főbb irányokról, igényekről vele és a végfelhasználókkal is egyeztettünk. Egy olyan műszaki információs rendszert valósítottunk meg, amit elsősorban víziközmű cégeknél telepítettünk a műszaki ügyvitel támogatására, és amelynek segítségével sikerül költséghatékonyabban és környezetbarát módon elvégezni a feladatokat. Úgy vélem, ha szerényebb körülmények között is, de sikerült olyan szoftvereket fejlesztenünk, amelyek a nemzetközi piacon is megállják a helyüket: jelenleg tíz országban, három kontinensen vannak referenciáink, és hiszünk benne, hogy ez a szám tovább nő.

Dr. Berzsenyi Miklós
Lovassy László Gimnázium, matematika tagozat
BME – okleveles mérnök informatikus
PhD – Carnegie Mellon University, Pittsburgh, Egyesült Államok
1998 – Controlsoft Automatika Kft. szoftverfejlesztő mérnök, csoportvezető, 2007 óta ügyvezető igazgató

Korábban úgy nyilatkozott, az Ipar 4.0 és IoT Önöknél nem új fogalmak, hanem évtizedes gyakorlat. Már akkor sejtették, hogy ez lesz a jövő?

A gépi tanulás, a mesterséges intelligencia ma slágertémának számít, mi azonban mindig is hittünk az automatizálásban. Ez nem arról szól, hogy az emberektől elvegyük a munkát: az automatizálás révén sokkal könnyebbé és biztonságosabbá tehető a mindennapi munkavégzés, miközben a munkavállalók is érdekesebb feladatokon dolgozhatnak a napi monoton, szabályozható teendők helyett.

A siker kulcsa tehát a hit és az újdonság keresése?

Meggyőződésem, hogy innováció nélkül nincs jövő. Csak előre lehet menekülni, mert ha megállunk, a versenytársak elkerülnek.

Ez a szemlélet családi vonás Önöknél?

Abszolút. Édesapám két dologban hitt mindig: a fejlesztésekben és a kőkemény munkában. Annak idején figyelmeztetett, egy vállalkozónak nagy munkabírással és jó kudarctűrő képességgel kell rendelkeznie. Komoly erőfeszítések nélkül nincs siker, ám mindig lesznek olyan helyzetek is, amikor minden befektetett energia ellenére nem jön össze egy munka. Ilyenkor nem szabad lankadni, inkább kétszeres erőbedobással kell tovább dolgozni. A világot mindig a konkurencia viszi előre – ezt szem előtt tartva tudtunk mi is fejlődni.

Hogy látja, végül is mennyire jöttek könnyen a sikerek a cég életében?

Mindenért keményen meg kellett dolgoznunk és töretlenül hinni magunkban. Semmit nem adnak ingyen! Fokozatosan léptünk előre: kezdetben főleg a folyamatirányítás területén, víziközmű cégeknek dolgoztunk, majd villamos generálkivitelezéssel, szoftverfejlesztéssel bővítettük a portfóliónkat, ami nagyban hozzásegített ahhoz, hogy akár egy egész vállalat tevékenységét megtámogassuk műszaki oldalról. Az elmúlt években aztán egyre jobban az ipar irányába mozdultunk el, és tudatosan dolgoztunk azon, hogy a komfortzónánkból kilépve új szegmensekben és külföldön is megjelenjünk. A középtávú túlélésünkhöz ez szükséges volt, másrészt az új, sikeresen vett feladatok meg is erősítettek minket, újfajta gondolkodásmódot, magabiztosságot adtak – még ha az új kihívások kezdetben némi konfliktust is szültek, hiszen a komfortzónán belül mindig könnyebb dolgozni, mint egy új terepen.

A növekedéshez, előrelépéshez azonban muszáj kilépni a körből. Jelenleg elsősorban a Nyugat-Balkánon, a volt Jugoszlávia területén vagyunk jelen, de dolgoztunk Kubában, Srí-Lankában és Oroszországban is, az idei évben pedig Hollandiában volt egy projektünk – tehát úgy fest, Nyugat-Európában is van keresnivalónk.

Volt egyfajta megfontoltság abban, hogy lassabban építkeztek?

Korábban nagyjából ellátott minket a víziközműves piac, de éreztük, ha növekedni akarunk, új területekre kell lépnünk és komplexitásra törekedni. A több lábon állás mind a hazai, mind a nemzetközi piacon segít, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva az esetleges recesszióknak.

Említette, hogy egy ideig együtt dolgoztak édesapjával az ügyvezetésben. Utóbbi lépéseket mennyiben szülte közös döntés?

Utólag úgy látom, édesapám tudatosan adott nekem egyre nagyobb teret, mert úgy látta, jól végzem a dolgom. Bár a 2010-es évek elején is próbálkoztunk külföldi terjeszkedéssel, leginkább az utóbbi időben sikerült előre lépnünk. Ebben annak a kormányzati felismerésnek is szerepe van, miszerint segíteni kell a kkv-k külföldi terjeszkedését. Ez nagyon fontos, mert önmagában egy magyar cég sokkal nehezebben tud érvényesülni külföldön, mint a nálunk jóval nagyobb gazdasági erőt képviselő nyugat-európai országok vagy Kína, Dél-Korea. Kell némi támogatás – így tudtunk mi is elindulni például Albániában, ahol az első projekt utánmár újabb szerződést kötöttünk a helyi önkormányzattal. De ugyanilyen elengedhetetlennek tartom az összefogást.

Tőlünk nyugatabbra ez a kultúra része, a magyarokra azonban sajnos kevéssé jellemző, hogy a vállunkat összevetve harcoljunk. Ez óriási hiba, mert hiába számít nagynak idehaza egy cég, a nemzetközi mezőnyben eltörpül a multik mellett. Ha azonban összeadjuk a szakértelmünk, bizonyos résekben meg tudunk jelenni, és azokra már lehet építeni.

Ezért is társtulajdonosai a Rendszertudományi Innovációs Központnak?

A központ mögött egy klaszter van, amelynek szintén az a célja, hogy az egyes cégek ne egymást licitálják túl, hanem közösen összefogva nyújtsanak hatékony megoldásokat a megrendelőiknek. Másrészt egy innovációs központban azért jó dolgozni, mert sokkal szabadabban, szélesebb spektrumon mozgunk: új tudáshoz, technológiákhoz jutunk, amelyeket aztán a saját szolgáltatásunk mögé tudunk rakni. Számos kutatást végzünk, és olyan témákban is részt veszünk, amelyekben nem dolgozunk – pl. egészségügyi informatikában –, mert ez is szélesíti a látásmódunkat.

Tulajdonképpen mi az, ami Önt mozgatja?

Engem mérnökként mindig az alkotás öröme vitt előre. Jó érzés látni, hogy a megálmodott fejlesztés működik. De ugyanolyan izgalmas, amikor egy ötletet meg tudunk valósítani – például egy üzleti elképzelést. Roppant érdekes kitapasztalni egy ismeretlen területet, új tudást szívni magunkba, lépésről lépésre felépíteni az üzletet, a projekteket. Fél éve indítottuk el mechatronikai üzletágunkat, és büszkeséggel tölt el, hogy az első projektünk keretében Magyarország egyik legnagyobb logisztikai központjában alakítottunk ki sikeresen működő szalagrendszert és automata dobozhajtogató gépeket.

Racionális típusnak tűnik, de úgy látom, a humanista szemléletet is fontosnak tartja.

Nemzetgazdasági szempontból sem jó csak szolgáltatásokra építkezni. Fontos, hogy valami kézzelfoghatót is létrehozzunk az ipar területén, mert csak az az ország lesz sikeres, amelyik saját termékekkel, megoldásokkal rendelkezik. Ugyanakkor hiszem, hogy az általunk kifejlesztett folyamatirányító rendszerek egy szebb jövőt is szolgálnak. Nagyon nem mindegy, egy nagyipari üzem mennyi energiát, mennyi vegyszert használ – ha az algoritmusainkkal le tudjuk csökkenteni ezek mennyiségét, azzal nemcsak az üzemeltetőnek spórolunk költséget, de a környezetet is kíméljük.

Ha egy élhetőbb bolygót szeretnénk, először élhető megoldásokat kínáló rendszereket kell létrehoznunk. De az automatizálás a munkaerőpiacon is segít, hiszen így nem a meglévő embereket kell pluszmunkával terhelni, és a multinacionális vállalatok is jobban az országban maradnak.

Controlsoft Automatika Kft.
A Controlsoft 1991-ben alakult. Alapítói korábban a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat automatizálási főmérnökségén dolgoztak, amely azonban áldozatul esett a profiltisztításnak. Bár a céget a kényszer szülte, ma már számos sikert tudhat magának: kezdetben vízművek folyamatirányításával, majd villamos kivitelezéssel és a 2000-es évektől szoftverfejlesztéssel foglalkoztak, az utóbbi években pedig az ipar és a mezőgazdaság egyre több szegmensébe jutottak el. 2018-ban a cég a Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Díjat vehette át. Foglalkoztatottak száma: 50 fő.

Ha már szóba került: a cég szintjén mennyire érzik a munkaerőhiányt?

Szerencsére viszonylag alacsony nálunk a fluktuáció. Az alkalmazottak mintegy fele tíz-húsz éve erősíti a törzsgárdát, de próbálunk fiatalokat is bevonni. Kis cég vagyunk, ám igyekszünk a multinacionális vállalatok szintjének megfelelő megoldásokat nyújtani a dolgozóinknak, miközben a családias jelleget is szeretnénk megőrizni. Iroda felújítást végzünk, hogy még jobb munkakörnyezetet biztosítsunk, rendszeresen szervezünk közösségi programokat – céges sporteseményeket, családokkal kiegészülve céges ebédet, vacsorát, csapatépítő tréningeket –, emellett az anyagi megbecsülésre és az alkotó légkör megteremtésére is nagy hangsúlyt fektetünk.

Az elmúlt években több kolléga is érkezett hozzánk multinacionális környezetből, mert látták, nálunk valóban érdekes és változatos szakmai munkát végezhetnek. Hiszem, hogy jó egy magyar kkv-nál dolgozni, mert itt pontosan látod, mit alkottál, és nem a 10000. sor vagy az Excel-táblában.

A sikerekben, a jó munkakörnyezetben természetesen a vezető személye is meghatározó. Ön milyen vezetői irányelveket fogalmazott meg magának?

Nem határoztam meg irányelveket, ennél spontánabban teszem a dolgom. Igyekszem nyitott lenni, közvetlen hangulatot fenntartani, odafigyelni a kollégákra és minden szempontból motiválni őket. Ugyanakkor az üzleti célokhoz, a határidők betartásához, a feladatok pontos elvégzéséhez ragaszkodom. Próbálom a közvetlen kollégáimat lelkesíteni, hogy ők is ezt adhassák tovább és mindenki tudjon azonosulni a terveink eléréséhez szükséges feladatokkal.

Csapatjátékos, kikéri a környezete véleményét?

Teljes mértékben. Régebben édesapámmal is sok döntést közösen hoztunk meg, és ha céges kérdésekről van szó, ma is kikérem a középvezetők véleményét, és a fejlesztéseknél is számítok a kollégák véleményére. Bár nem félek a konfliktusoktól és a döntés felvállalásától, mindenkinek jobb, ha konszenzusos döntésre tudunk jutni.

Édesapja és társai egy sikeres cég működését alapozták meg. Van Önben nyomás amiatt, hogy hasonlóan eredményesen haladjon tovább az elődök által kikövezett úton?

Számomra ez nem nyomás, sokkal inkább kihívás, ami folyamatosan motivál, hogy továbbfejlesszem a céget, hogy a szakma egyik elismert, megbízható szereplője maradjon 10-20 év múlva is. Tisztában vagyok vele, hogy családi alapokon nyugvó vállalkozásként mindaz, amit teszünk, a családunkra is kihat, ezért aztán az etikai alapelvekre, a szavahihetőségre, a megbízhatóságra tízszeresen oda kell figyelnünk. Azt vallom, hogy ez a vállalkozás a jövőnk, és remélem, egyszer majd a gyerekeim is ezt az utat folytatják.

Végső soron mire a legbüszkébb az elmúlt 20 évből?

Több dolgot is ki szeretnék emelni. Úgy vélem, a saját és a cég életében is egy sikersztori a webSCADA szoftverünk kifejlesztése és piacra dobása, mely ma már óriási szerepet játszik az ivóvíz eljuttatásában/szennyvíz kezelésében – gyakorlatilag minden második ember életére kihat mindennap Magyarországon.

Az utóbbi év egyik zászlóshajó projektje volt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fénytechnikájának rekonstrukciója is. Egy olyan versenyben győztünk, amelyben 30 éve mindig multinacionális cégek nyertek, ezúttal azonban a Siemensszel szemben minket bízott meg a feladattal a német vezetőség. Ez hatalmas lökést adott. Az általunk kidolgozott szoftver vezérli az egész repülőtér földi forgalmát, nélküle leállna a repülőtér forgalma, és ha csak egy lámpa is rosszkor alszik ki, 400 ember élete múlik rajta.

De a legfontosabb, amit ki szeretnék emelni, az a controlsoftos CSAPAT! Nagyon büszke vagyok a kollégáimra, hogy az elmúlt majd 30 évben sikeresen vittünk végig több ezer projektet. Kreatív, pozitív gondolkodású, probléma-megoldó kollégákból áll ez a csapat: úgy érzem, kiváló szakembergárdával rendelkezünk, akik a frontvonalban „harcolva” keményen odateszik magukat és hajlandóak egymásért és a közös sikereinkért küzdeni.

És hogy fest a képzeletében a jövő?

Azt hiszem, jó úton haladunk – szeretném, ha ez a jövőben is így lenne, és kiegyensúlyozott pályán haladva, továbbra is magyar tulajdonú, innovatív gondolkodású, megbízható technológiaszállító cégként tudnánk működni a régióban. Természetesen a bővülés is fontos. Úgy látom, 5-10 éven belül csökkenni fog a piaci szereplők száma, a mikro vállalkozások valószínűleg integrálódnak a közepes méretűekbe, így talán lesz lehetőségünk ezeken a területeken nagyobb szeletet kihasítani magunknak. Ehhez mindenképpen növekedni kell. Megvannak a hosszú távú céljaink, de közben a piaci környezetet is folyamatosan figyelni kell, és ahhoz alkalmazkodni. Ahogy a mondás tartja: a szelet és a hullámokat nem tudod befolyásolni, neked a kormányt és a vitorlákat kell úgy állítani, hogy odaérj a kikötőbe, ahova tartasz.

Mivel lazít?

A kikapcsolódást elsősorban a családom jelenti, emellett szívesen kirándulok és rendszeresen sportolok: heti háromszor futok vagy úszok, de szeretek vitorlázni és síelni is.

Bertalan Melinda | Fotó: Kovács Bálint

További képek

További cikkek

Ecoklub
Nem kell mindig a könnyebb utat választani
Amikor sikeres emberek portréját olvassuk, hajlamosak vagyunk kizárólag az eredményekre koncentrálni és azokat irigyelni, miközben a mögöttük rejlő kőkemény munkáról elfeledkezünk. Kerekes Blanka veszprémi születésű, Zürichben élő fuvolaművész ugyancsak lenyűgöző zenei pályával rendelkezik: szólistaként és zenekarok tagjaként koncertezik számos európai országban, tanít, zsűrizik és komponál. Maximalizmusról, a tudatosan választott nehezebb útról és a kreativitás új formáiról is beszélgettünk vele.
Ecoklub
Utolsónak be, elsőnek ki
A Balaton Úszó Klub olimpikonjának minden napja 4:50-kor kezdődik, 6 órakor már a medencében van, és átlagosan egy Veszprém-Balatonalmádi oda-vissza távot teljesít úszva minden edzésen. Rasovszky Kristóf, nyílt vízi úszó a tokiói olimpián szerzett ezüstérme után ismét edzésbe állt, miközben már készül az élsportolói karrier utáni életére is.
Ecoklub
Érezni és érteni a közönséget
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója a fővárosi és vidéki színházi közegben is szerzett már tapasztalatokat. Ezek különbségeiről, a kultúra menedzsmentjéről és a veszprémi közönségről is beszélgettünk, valamint arról a bizonyos küszöbről, amit átlépve megszűnik a félelem az emberben.
Ecoklub
Egyházi vezető, világi kihívásokkal
A római pápa veszprémi helytartójaként az a feladata, hogy jó pásztorként egyben tartsa a keresztényeket, miközben a rábízott főegyházmegye egy több milliárd forintos fejlesztés küszöbén áll. Lelki vezetői és csúcsmenedzseri képességekre is egyszerre van szüksége a jelenlegi veszprémi főpásztornak. Udvardy Györggyel, a Veszprémi Főegyházmegye érsekével beszélgettünk a társadalmi folyamatokról, a legégetőbb feladatokról és az egyházi, valamint világi vezetők különbségéről és hasonlóságáról.
Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.