Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
ITM-államtitkár: tartósan javultak a foglalkoztatási mutatók 2020 második felében
A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan mérséklődik, 2020 decemberére 290 ezerre csökkent az álláskeresők száma - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek eljuttatott közleményben kedden.
Izer Norbert: az új adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek majd
A 2021-ben hatályba életbe lépő adóügyi könnyítések szinte mindenkit érintenek - hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
Hússzövetség: a legtöbb virsli decemberben fogy
Némileg lassult a koronavírus-járvány miatt a magasabb hústartalmú, nem műbélbe töltött, drágább virslik iránti kereslet erősödése; az év végén egyébként hagyományosan az időarányosnál 20-25 százalékkal többet vásárol a lakosság ebből a termékből - közölte a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-vel.
kkv
Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k
A pandémia miatt kialakult gazdasági nehézségek katalizáló erővel hatottak a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődésére. A válsághelyzet pozitív következményeként sokan döntöttek olyan informatikai háttérfejlesztések mellett, amelyek lehetővé tették a helytől független munkavégzést és a távmunkát. A kötelező minimumon túlmutató megoldások iránt is érezhetően megnőtt az igény, és egyre nagyobb teret nyertek a felhőalapú vállalatirányítási rendszerek, amivel hosszútávon óriásit nyerhetnek a vállalkozások. „Ma ott tartunk, hogy már a kis cégektől sem teljesen idegen a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéshozatal vagy a valós idejű készletgazdálkodás fogalma” – mondta Iván László, a felhőszolgáltató Kvazar.cloud cégvezetője.
belföld
Gépjárműadó: mi változik jövőre?
A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat jövőre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) veszi át. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) nem érinti, plusz teendőjük nem lesz. Az első részletet március 15-e helyett elég április 15-éig befizetni.
külföld
Az európaiak csökkenő arányban vásárolnak hamisított termékeket egy felmérés szerint
Egyre kevesebben vásárolnak hamisított terméket, illetve használnak illegális online forrásokat Európában és Magyarországon egyaránt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kutatása szerint, amely megállapította, hogy uniós szinten a vásárlók 80-, a magyarok 75 százaléka helyesen értelmezi a szellemitulajdon-jogokat.
belföld
DIW: februártól indulhat meg ismét a német gazdaság növekedése
A fertőzések növekvő száma és az emiatt bevezetett újabb korlátozások az év végére visszavetették a német gazdaság növekedési dinamikáját és legkorábban csak februárban lehet ismét javulásra számítani a berlini DIW gazdaságkutató intézet hétfőn publikált elemzése szerint.
vállalatok
GVH: hiányosan tájékoztathatta a fogyasztóit a DIGI
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított a DIGI-vel szemben, mert nagysebességű internet szolgáltatásának népszerűsítése megtévesztheti a fogyasztókat - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.
belföld
ITM: közel félmillió forintot is kereshetnek a frissdiplomások
Az Oktatási Hivatal most lezárult, mintegy 600 ezer hallgató munkaerőpiaci követése alapján készült kutatása azt bizonyítja, hogy a felsőfokú képzéseket végzettek rövid idő alatt, a tudásukhoz méltó bérezést kaphatnak. A legmagasabb bért az informatikai képzéseket végzettek kapják, ez átlagosan havonta 487 775 forintot jelent, ismertette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye.
Veszprém
Hárommilliárdos városi tőkealapot hoztak létre Veszprémben
Aláírta a városi tőkealap létrehozását szentesítő megállapodást Porga Gyula polgármester és Bugár Csaba, az MFB Invest vezérigazgatója december 10-én.

„A világháló megjelenésével is pont úgy éreznek és gondolkoznak az emberek, mint előtte.”

Útlevél
2018. december 11. 17:16

Talán senkinek sem ismeretlen az online világról alkotott, főleg negatív, olykor akár elutasító gondolkodásmód. Egyre többet halljuk, hogy a médiavilág beszippantja az embert, ezzel párhuzamosan a valódi értékek elvesznek, a kultúrára pedig egyre kevesebb az igény. Vajon tényleg így van? Milyen arányban beszélhetünk az információs társadalom negatív és pozitív hozadékairól? Gózon Ákosnak, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének, rádiós kulturális szerkesztőnek, az NKA Bizottság tagjának tettük fel ezeket a kérdéseket.

Amikor azt mondjuk: „kultúra”, miről beszélünk? Hogyan definiálná?

A kultúra nagyon komplex fogalom. Ha önmagában az embert nézzük, azt mondhatjuk, hogy viselkedésformák összességét, ezen kívül az egyén műveltségét, hétköznapi viselkedését és a környezetéhez történő viszonyulását jelenti. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk, akkor mindenféle szellemi javak, szellemi termékek egyvelege. Nekem szívügyem a tudományos ismeretterjesztés; szerintem érdemes kitágítani a kultúra halmazát és belefoglalni a természettudományokat, a társadalomtudományokat és a műszaki tudományokat is.

Az utóbbiakat ezek szerint nem sorolják ide?

Véleményem szerint sokan elég szűken veszik a fogalmát, hiszen a kultúra szó hallatán a legtöbb ember a színházra, a költészetre, az irodalomra, zenére gondol, nem számolják bele az ismeretterjesztést. Én szeretem tágabb értelemben használni. Néha persze könnyebb úgy az ember dolga, hogyha bizonyos feladatokra koncentrálva használja a kultúra kifejezést, színházra, zenére, képzőművészetre értve – mondjuk, amikor például a Bartók rádióban a Súgólyuk műsort szerkesztem, tudom, hogy az információ kinek szól, kit szeretnék megszólítani. Világossá válik, hogy mire van igény, és akkor leszűkül a kör, amelyből válogathatok.

Látja azt, hogy a kultúrára való igény milyen irányba és mennyit halad?

Sokszor hallom, hogy a hagyományos kultúrafogyasztási formákra, színházra, mozira, kiállításra kevésbé lesz igény, az online kultúra terjedése miatt. Én ezt egyáltalán nem így érzem. Vegyük csak a színházat: sokszor alig lehet hozzájutni a jegyekhez. Ahol minőség van, ott változatlanul igény is van. De például kiállításoknál is látom, hogy nagyon gyorsan cserélődnek a tárlatok, nemcsak Budapesten, de a vidéki városokban is. Én ebből is arra következtetek, hogy az érdeklődés nem csökkent.

Optimista ember vagyok, és azt gondolom, hogy az online világ nem biztos, hogy ellensége a hagyományos kultúrafogyasztásnak, ugyanis a világháló, a maga hatalmasságával bármeddig tágítható. Miért ne gondolhatnánk azt, hogy értelmes tartalommal töltik fel?

A sok információ között nem veszik el a valódi érték?

Az biztos, hogy tudni kell keresgélni. Egyébként az első lépés az, hogy átlépjük a küszöböt egy színházban, egy könyvtárban, vagy egy múzeumban, onnantól kezdve pedig már tudjuk, hogy mit kell keresni. Az idősebbek pontosan tudják, hogy mit keressenek, és ha a fiatalokat is szeretnék bevonni, akkor a mi feladatunk az iránymutatás.

Fontos még, hogy a megszólításuk ne túl bonyolult és szakmai nyelven történjen, hanem úgy, hogy mindenki megértse, mindenkihez elérjen, így nem fognak idegenkedni a dologtól. Sok jó kampány van a fiatalok megszólítására, flashmobok és hasonlók, hiszek abban, hogy ezek a kezdeményezések célba érnek.

Kritikus szemmel vizsgálja a kérdést, amelyről beszélünk?

Az a helyzet, hogy én azt látom: a kultúrára igenis van igény. Nem tudom elfogadni az ellenkezőjét. A világháló megjelenésével is ugyanúgy éreznek az emberek, gondolkoznak, kapcsolatot tartanak egymással, tehát, az alapvető érzéseink nem változnak. A kultúrára fél évszázaddal ezelőtt is volt igény, ez miért változna meg? Természetesen én is látok olyat, aki életében egy könyvet sem olvasott még el, de attól tartok, ilyenek mindig is voltak.

Tehát igény van rá, csak el kell juttatni az emberekhez. Nem nehezíti a dolgot, hogy a televízió is egysíkú lett, kevesebb a beszélgetős műsor?

Én inkább úgy mondanám, hogy a média sokszínűvé vált. Sokféle televízió, rádió és honlap működik. Mások lettek a médiafogyasztási szokások, és a széles kínálatban nehéz rátalálni arra, ami igazán érdekel, illetve amit értékes kulturális tartalomként szoktunk azonosítani. Ettől függetlenül a fórumok még megvannak. Én tizenöt éve vagyok az Élet és Tudomány főszerkesztője, nálunk az a cél, hogy az érdeklődést szinten tudjuk tartani, hiszen a nyomtatott sajtóban az olvasószám növelése nem biztos, hogy reális célkitűzés lenne.

A szinten tartás már hatalmas eredmény. Kimutatták, hogy az emberek régen hét-tíz percig voltak képesek egy dologra koncentrálni, ma már ez három percre csökkent. Ugyanakkor a hatás eléréséhez idő kell. Egy múzeumban sem futhatunk végig az alkotásokon, hiszen meg kell állni, gondolkodni róla. A magaskultúrára tehát rá kell szánni mindenkinek az időt – de megéri!

Szabó Eszter | Fotó: Domján Attila

További képek

További cikkek

Útlevél
Küzdj keményen, higgy magadban és légy hű önmagadhoz
Folyamatosan pörög, lelkesen ténykedik. Hihetetlenül sikeres pályát épített fel, pedig csak annyit tervezett, hogy nyelvtanár lesz. De azt korán megtanulta, ha adódik egy lehetőség, azzal élni kell és keményen dolgozni. Dr. Navracsics Judittal, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk.
Útlevél
Zsebpénzből vett bakelitektől az ibizai klubokig
Sárdi Gergely a Truesounds csapat alapító tagjaként, a veszprémi bulik záró akkordjaként Gregory S néven vált a legtöbb ember számára ismertté. Gergő több ezer álmodozó fiatal vágyát valósította meg azzal, ahogy a teleposzterezett veszprémi gyerekszobából az ibizai éjszakákig vitte zenéjét.
Útlevél
Veszprém világhírű építészt vetett be az EKF-versenyben
Jan Gehl jött, látott, tartott egy fantasztikus előadást, felfedező körútra indult a királynék városában, hogy csapatával minél hasznosabb tanácsokkal szolgálhasson a jövő Veszprémjével kapcsolatban, majd exkluzív interjút adott lapunknak.
Útlevél
Odafent semmi sem számít
Vida László, vagy ahogyan sokan ismerik, „Kopter” Veszprémből indult, majd Kanadában kötött ki, hogy megvalósítsa gyermekkori álmát: vadászpilóta lesz. Az álom nem klasszikus véget ért, mégis lehúzott 9 évet a tengerentúlon, hogy a mai Gripenek pilótáit is oktassa. Séd parti beszélgetésünk során olyan egyszerűen beszélt a repülésről, mint más a biciklizésről.
Útlevél
„Majdnem minden dj grafikus és minden grafikus dj”
Zenész, zeneszerző, lemezlovas, grafikus – és ha ez nem lenne elég, még hajógépész is. Mesterházy Ákossal beszélgettünk Veszprémhez való kötődéséről, illetve arról, hogyan fér meg életében egymás mellett a zenei és a grafikai szakma.