Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
25%-os átlagár-növekedés a használtautó-piacon
Tízévnyi növekedés után a koronavírus a magyar autópiacot is megtörte, az autók iránti érdeklődés azonban alig csökkent. A hazai tulajdonosváltásoknál a tavalyi évhez képest csupán 3,5%-os a visszaesés, míg a Használtautó.hu decemberben rekordszámú keresést regisztrált. Mindez pedig az átlagárakat is jelentősen felverte. A piacvezető hirdetési oldal megmutatja, hogy a hazai vásárlók leginkább milyen modellekre és márkákra keresnek, és átlagosan mennyit költenek használt autóra.
Magyar vállalatok is profitálhatnak az EU és Kína megállapodásából
Az EU és Kína által megkötött Befektetési Egyezmény életbe lépését követően az uniós, köztük a magyar cégek számára számos szektorban már nem lesz kötelező vegyesvállalat alapítása és a technológiáik átadása ahhoz, hogy a távol-keleti országban működjenek. A hazai vállalkozások közvetetten is profitálhatnak a megállapodásból, mivel a velük együttműködő nyugat-európai társaságok terjeszkedési lehetőségei szintén könnyebbé válnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Megtévesztő reklámok miatt közel 6 milliárd forint bírságot szabott ki az elmúlt két évben a GVH
Az év eleji időszakban számos cégnél döntenek reklámozási és marketing kérdésekben, ezzel pedig igen érzékeny területre lépnek. Az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ilyen ügyekben csaknem 6 milliárd forint bírságot szabott ki. Aki biztos akar lenni a dolgában, annak napi szinten követnie kell a jogszabályi háttér változásait – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Öt év alatt megduplázódott itthon az informatikusok iránti kereslet
Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal – derül ki egy most elkészült kutatásból. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.
Globális kihívások és nemzeti sajátosságok formálják át a munkaerőpiacot
A koronavírus, a digitalizáció és az automatizációs folyamatok eredményeként a munkaerőpiac olyan útelágazáshoz ért, amelynél a most hozott intézkedések a következő generáció életét is meghatározhatják. Az Adecco Csoport Kelet-Európára fókuszáló Inovantage 2020 tanulmánya alapján ebben a folyamatban a globális kihívások mellett a nemzeti sajátosságok is legalább olyan meghatározók.
Veszprém
Országosan is egyedülálló fejlesztés kezdődött a Jendrassik-Venesz Technikumban
A kormányzati Modern Városok Programnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintból építik ujjá a tanműhelyt, építenek új iskolai szárnyat, és szereznek be eszközöket a veszprémi középiskolában.
vállalatok
Újabb veszprémi cég beruházását támogatja a kormány
Újabb három jelentős, nemzetközi jelenléttel rendelkező német vállalat – köztük a veszprémi Beurer – döntött további magyarországi beruházás mellett - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
A várost is érintő gazdaságfejlesztési zóna képviselői egyeztettek Veszprémben a kormánybiztossal
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában- mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
belföld
Tovább csökkentek az albérletárak - Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak
Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak az KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest - áll az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójában, amely a legújabb - december végére, január elejére jellemző - kínálati adatokat is ismerteti.
Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.

Iparosok és vendéglősök nyomában

Oliva 18
2017. szeptember 14. 16:41

Hol egykoron iparosok éltek, ma vendéglátás zajlik. Röviden így is összefoglalhatnánk az Oliva Hotel & Étteremnek helyet adó Buhim utca és a ház történetét, de ennél érdekesebb adalékokat is rejt a történelem. Somfai Balázs nyugalmazott főlevéltárossal beszélgettünk.

Az egész élet csupa összefüggéshalmaz, mondja Somfai Balázs. Majd azzal folytatja, hogy Veszprémben a térbeli összefüggések rendkívül tanulságosak, hiszen ez mostani életünk színtere is, s ezután belemerülünk a Buhim utca „földrajzába”.

A Buhim utca a Várheggyel összefüggő Piacdomb meredek keleti lejtője és a Cserhát északi lábát képező Giricses-domb pereme által alkotott szűk völgyben fut le a szélesebb Buhim-völgybe, melynek alján a Séd kanyarog. Veszprém városa nem „hét dombra” épült, hanem sokkal többre. A vár és a Benedek-hegy számunkra nyilvánvaló, ezekről sokat beszélünk, de nem igen vesszük észre, hogy van ott még egy dombocska, amit Piacdombnak nevezünk, ami a városi élet központja közepén a város főterével. Az Óváros tér a mostani alakját 1911-ben nyerte el, hogy egy fejlődő polgári város méltó központja lehessen. Somfai Balázs szerint a Piacdombot nem nagyon szokták emlegetni, pedig ez a város „szíve”. Leszögezi, hogy a Horgas utca és a Buhim utca sarkán van egy „nyereg”, ahol a kocsik szoktak „forgolódni”. A város tulajdonképpen erre a tengelyre épült rá. Ha feljebbről nézzük, sok K-NY irányú beköttetés, út van, és van egy É-D-i is, a Séd tájékán, a vár alatt. A kettő között elég kevés az átjárási lehetőség, de az egyik ilyen a Buhim utca, ami ezért (is) különleges. Az egyik legszerencsésebb utca a város szerkezetében, ami éppen a nyeregnél indul, és így összekötő szerepe van.

Miért lett Buhim? Ez önmagában is érdekes dolog. 1907-től hivatalosan is vannak utcanevek. 1950-ben a Buhim utca Vöröscsillag utcára változik, majd az elsők között kapja vissza a régi nevét 1989-ben. A Buhim-völgy, az utca névadója érdekes nevet visel. A 250 méter hosszú utca nevének jelentése olyan völgy, szakadék, mélyút, ami rejtőzködésre, elbújásra is alkalmas. Érdekes, hogy ehhez hasonló (Bohén, Buhin) nevű helyek több helyen is vannak a környező megyékben, és szinte mindegyikhez efféle hagyomány kötődik.

A Buhim utcában iparosok éltek, különböző tevékenységeket űztek. Nincs biztos adatunk arra, levéltári anyagokból nem derül ki, hogy milyen emberek lehettek, hogy milyen közösséget alkottak. Találgatni lehet: valószínűleg békés népek lehettek: jámbor, pápista iparosok, akik a lakásukat és a műhelyt egybe építették. Kézművesek és mesteremberek lakták leginkább: veszprémi csapók (szűrposztókészítők), tobakok (birkabőrkészítő tímárok), csutorások (fakulacsok készítői). Nevüket utcanevek is őrzik városunkban. A város levéltárában őrzött 1884. évi iparosösszeírás nyomán 4 cipész, 2 esernyőkészítő, 1-1 bádogos, fésűs, kádár, kesztyűs, gyorskocsis, rőfös, fűszeres és kocsmáros nevét ismerjük az utca 25 háztulajdonosa közül. A Buhim utca 14. sz. épület a városi levéltár 1849-es népesség-összeírásában özv. Heckel Jakabné, valamint Kisczeli János és neje két lakásaként van feljegyezve. Ugyanez az épület az 1857. évi kataszteri összeírás tanúsága szerint is özv. Heckel Jakabné tulajdonában állt, egy esztergályos és egy szappanos háza szomszédságában. Az épület a 125-ös házszámot viselte az összes házon végigfutó számozás szerint. Egy 1898 körüli városi összeírás alapján a 125-ös számú ház Policsek Rezső tulajdona, 2 utcai és 2 udvari szobával, valamint 2 konyhával. 1926-ban már Policsek özvegyéé, 1938-1940-ben Bukor Imréé.

A 14. számú ház talán a legszebb lakóépülete. Az 5 ablaktengelyes barokk homlokzat tagoltságát finom falsávok fokozzák, a mélyített falmezők sarkait karéjos minták diszítik. Kosáríves kapunyílása ferde szögben fordul az utcára, hogy megkönnyítse valamelyest a kocsik behajtását. A kocsibejárót nemes ívű csehboltozat fedi. A ház szép népi barokk fakapuja még az 1970-es évek közepéig megvolt. Az épület 2000-ben, az Oliva Hotel & Étterem létrejöttekor teljes felújításon és belső átalakításon esett át.

Színészek, ügyvédek, polgárok törzshelye A házat, ahol ma az Oliva Étterem működik, 1977-ben vásárolta meg Pusztai János és felesége Irénke, akik előbb kötődét működtettek az épületben, majd 1981-től 1991-ig a Pusztai vendéglőt, a 80-as évek Veszprémének talán leghangulatosabb vendéglőjét, amely sajátos hangulatú kerthelyiségével, fehérre meszelt zárt falaival, hétvégi élő zenéjével a színészek, ügyvédek és polgárok kedvelt törzshelye volt. „Almádiban volt egy faházas ikernyaralónk, így gyakran jártunk át Veszprémbe. Nagyon tetszett a történelmi levegőjű hangulatos város. Sokat sétáltunk a vár környékén. Így történt ez egy nyárvégi vasárnap délelőtt is. Barátainkkal a várban a lejtős Buhim, akkor Vöröscsillag utcán baktattunk felfelé, mikor megláttuk az egyik ablakban: Ez a ház eladó. Barátaim kérdezték: nem akarjátok megvenni? Azt hiszem, viccnek szánták. A férjem dühösen tiltakozott, micsoda hülye ötlet.” – mondja Pusztai Irén. Egy belső sugallat hatására elkezdett alkudni az amúgy is elérhető árból, és ő már előbb tudta, mint a férje, hogy megveszik a házat. Kemény, emberfeletti munkával újították fel: a falak kifehéredtek, a szobákba parketta és padlószőnyeg került, elkészült a saját tervezésű kandalló téglából. A kert felől nagy ablakok, üveges ajtók engedték be a napfényt. Egy kétszáz éves épületet sikerült megmenteni az enyészettől. Igényes konyhát teremtett, a különleges ételekre helyezte a hangsúlyt: a saláta mindig friss zöldségekből készült, valódi borjú, bélszín és libamáj került az asztalra, majd megjelentek az olasz tészták, a pizza, nemzetközi vacsoraestjeik voltak. Saját receptjei szerint készültek az ételek. Élő zene szólt, zongorával, nagybőgővel. Minden első osztályú volt: „Az akkor még KÖJÁL hozzám küldte a vendéglátó iskolásokat tanulmányozni, hogy kell kinézni egy vendéglátó egységnek. Minden év tavaszán frissen meszeltük a házunkat kívül-belül. Télen a dohányfüsttől besárgultak a falak, és különben is, ez a parasztbarokk épület igényelte ezt a kezelést. Nagyon vágytam a szép üzleti életre, ahol az ember a saját elképzeléseit valóra válthatja” – mondja. A vendéglő köré egy állandó közösség szerveződött: „Sikerült olyan vendégkört, szinte baráti kört kialakítani, akik között megszűnt az a szó, unalom. Hajnalig tartó eszmecserék, beszélgetések, világmegváltó gondolatok születtek. Kávéházi hangulat alakult ki.” Pusztai Irén elmondta: örül, hogy ma a vendéglő helyén szintén egy igényes étterem működik.

Tokos Bianka ǀ Fotó: Pusztai Irén, Domján Attila

További képek