Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Veszprém és a balatoni régió jövőképe az Európa Kulturális Fővárosa-pályázatban

Trend
2017. szeptember 14. 14:04

A Bakony-Balaton térség példa nélküli összefogása és 2030-ig kirajzolódó gazdasági-társadalmi jövőképe lehet a fő erőssége Veszprém és a régió év végéig elkészülő Európa Kulturális Fővárosa 2023-pályázatának. A helyi vezetők nemcsak a turisztikai szezon 12 hónaposra bővítésében, hanem egy igazán modern, élhető és mind az itt lakók, mind a dolgozni ide települők számára vonzó környezetben gondolkodnak, azt ígérve, a beruházások nagy része akkor is megvalósul, ha az Európai Bizottság mellé rendelt 12 tagú nemzetközi zsűri egy másik magyar város pályázatát találja a legjobbnak 2018 végén.

Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre a tagállamok városainak, mely idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. Egy egész éves kulturális rendezvénysorozatnál jóval nagyobb volumenű terveket vár el a pályázatot meghirdető Európai Unió is: bár a program 1985 óta az EU egyik legsikeresebb kezdeményezése, a kezdeti, a tagállamok kulturális egymásra hangolódását támogató célok közé praktikus módon felcsatlakoztak azok – a címet viselő város hosszú távú fejlődését megalapozó - kulturális fejlesztések is, amelyek megvalósításához az EKF-jelöltség bevallottan csupán eszközként szolgál.

A pályázatot kiíró és a pályáztatást lebonyolító Emberi Erőforrások Minisztériuma illetékese, dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szerint Veszprém a pályázásra komolyan készülő, így a második fordulóra is esélyes városok között van. „Pápai diákként az egyik legtöbbször megtett útvonal számomra a Pápa-Veszprém közötti volt – emlékezik vissza az állami vezető –, a bátyám Veszprémben született, édesanyám a zeneiskolában, édesapám a Bakony Műveknél dolgozott. Ismerem a várost, jól tudom, hogy infrastrukturális és természeti adottságai jók, a Veszprémvölgy rehabilitációja, a Hangvilla megépítése, a Vár kulturális tartalommal való megtöltésére irányuló kezdeményezések, valamint a Bakony-Balaton régió találkozása, mint természeti környezet mind alkalmassá teszik Veszprémet a pályázásra. A jelenlegi, dinamikus városvezetés a település méretein jócskán túlmutató koncepción dolgozik, amely, ha jól sikerül, továbbröpítheti Veszprémet a második fordulóba” – mondja Hoppál Péter. A kulturális államtitkár pécsiként egyébként már részt vett egy EKF-program előkészítésében és lebonyolításában, ezért is ösztönözte, hogy a 2023-as EKF-pályázat előkészítő fázisában Pécs mentorként segítse tapasztalataival Magyarország többi önkormányzatát. „Fontosnak tartottam, hogy minél több segítséget adjunk a jelentkező városoknak, s bátorítsuk őket arra, hogy közösségként gondolkodva fogalmazzák meg a saját értékeiket.”

Nemcsak a pályázatban, de már annak előkészítésében is a térségi összefogás gondolata jelenik meg. A stratégiaalkotó munka már 2016 elején megkezdődött, melyben a fő partnerek a Balatoni Szövetség, a Balatoni Kör és a Pannon Egyetem. Jelenleg elsősorban az elképzelések művészeti tartalommal való megtöltésén van a hangsúly, mely elsősorban a Művészeti Tanács feladata, de a folyamatot programalkotó szakmai- és térségi munkacsoportok is támogatják. A tanácsadásban emellett a Hétfa illetve egy nemzetközi tanácsadó szervezet segít.

Épp ezt, vagyis a közösségként való gondolkodást tartja a veszprémi EKF-pályázat erősségének Porga Gyula polgármester. „Itt helyben mindenkinek a fejében létezik egy jövőkép, milyen Veszprémben, milyen Balatonon szeretne élni 2023-ban, vagy 2030-ban, ezért meggyőződésem, hogy akik itt élnek és rajonganak a régióért, azokkal közösen tudjuk a legjobb stratégiát összeállítani. Ezt figyelembe véve már az első körös, stratégiai dokumentum elkészítését is azzal kezdtük, hogy a legszélesebb körben elkezdtünk partnerek után kutatni – mára a régió számos szervezete, pl. a Balatoni Szövetség, a Balatoni Kör, az Éltető Balaton-felvidéki Egyesület, a Pannon Egyetem, és mintegy kétszáz önkormányzat megerősítette együttműködési szándékát felénk –, és széleskörű ötletpályázat keretében minél inkább bevonni a helyi lakosságot is a pályázat megvalósításába, a tervek szövögetésébe. Elsődleges céljaink között szerepel a jelenlegi idegenforgalmi szezonalitás megszüntetése a régióban – azt akarjuk megmutatni, hogy Veszprém a Bakony-Balaton térséggel kiegészülve egész évben tud különleges és vonzó lenni –, tudományos együttműködés a Pannon Egyetemmel és más felsőoktatási intézményekkel és a jövőbe mutató kreatívipari fejlesztések. Mégis, a legfontosabb számunkra a helyi emberek jelene és jövője; hogy olyan térséget alakítsunk ki, ahol úgy érzik, érdemes itt maradni, valamint – mivel munkaerőhiánnyal küzdünk és ez a probléma az EKF-pályázatban sem maradhat válaszkeresés nélkül – vonzóvá akarunk válni arra, hogy máshonnan is hosszú távra tervezve dolgozni, élni jöjjenek hozzánk” – számol be Veszprém jövőbe mutató terveiről Porga Gyula polgármester.

A decemberig benyújtandó első körös pályázat részleteket még nem tartalmaz a tervezett programokra, rendezvényekre, beruházásokra vonatkozóan, ám annyit már lehet tudni, hogy a megvalósításra váró nagyberuházásokat egy hosszú távú fejlesztés részeként kezelné a veszprémi önkormányzat. A koncepcióban megoldást keresnek a Várnegyed kulturális tartalommal való megtöltésére és a városképet rontó épületek hasznosítására, valamint bevonják abba a Modern Városok Program keretében állami támogatással rövidesen megkezdődő színházrekonstrukciót és Aranyosvölgy Tudáspark és Tudományos Központ-projektet. A polgármester hangsúlyozza: „Sokan beleestek abba a hibába, hogy az infrastruktúrafejlesztés elviszi a showt. Abban azonban egyetértés van, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023-jelöltség akkor is megéri Veszprém számára, ha esetleg mégsem nyer a város. Hiszen ha jó programot tudunk megfogalmazni, akkor annak jelentős részét mindenképp szeretnénk megvalósítani. Az pedig önmagában nyereség – és ebben az EKF nem cél, hanem eszköz –, ha rendelkezünk majd azzal a 2023-35-ig felvázolt modellel, hogyan tud Veszprém a Bakony-Balaton térséggel kiegészülve Európa egyik legélhetőbb turisztikai régiójává válni, amely munkahelyek vonzerejével is bír.”

Nem kevésbé inspiráló elképzelésekről számol be a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-pályázat előkészítésében, valamint a programalkotásban a várost segítő Művészeti Tanács elnöke sem. Mészáros Zoltán, Veszprém elismert fesztiváljai, a VeszprémFest és a Rozé Rizling Jazz Napok ügyvezető igazgatója azt mondja: máris több száz programjavaslat érkezett hozzájuk, amelyek közül hét hívószó köré csoportosítva választják ki a stratégiába illeszkedőket. Egészen biztos, hogy az európai együttműködést szem előtt tartó, valamint Veszprém és a Bakony-Balatoni régió hosszú távú fejlesztését célzó programtervek születnek majd. Körvonalazódik egy, a régiós borkultúrát európai szinten megjeleníteni képes program váza, illetve egy magas színvonalú középfokú művészeti képzésre irányuló kezdeményezés – árulja el Mészáros Zoltán.

Bár az EKF-pályáztatással kapcsolatban megkérdezettek mindegyike egyetért abban, hogy megéri a megmérettetés, az Európa Kulturális Fővárosa projekt ömagában nem jelent milliárdos pénzesőt a jelölt városok kasszája javára. Az unió „csupán” a 1,5 millió eurós (az EKF-program ötletgazdája, görög kulturális miniszter nevét viselő) Melina Mercouri-díjjal támogatja a kulturális programok megvalósítását, s ezt a cím elnyerése után ítélheti oda (nem jár automatikusan az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő városoknak). Az önkormányzatnak, a helyi szponzoroknak és a magyar államnak kell tehát mélyen a zsebébe nyúlnia ahhoz, hogy egy város EKF-pályázatát sikerre vigyék. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a programra történő felkészülés égisze alatt létrejövő fejlesztések, beruházások összege több milliárd forintra rúg majd, amelynek legalább felét a hazai állami költségvetés állja, míg a jelölt város önkormányzata 25%-ban veszi ki a részét a költségekből, a maradék 25%-ot pedig igyekszik szponzorok és jegybevételek útján megtalálni. Ugyan a részben uniós forrásból finanszírozandó Modern Városok Program elemei így is – úgy is megvalósulnak, a kimondottan a jelöltséghez kapcsolódó, több év alatti kivitelezhető infrastrukturális beruházások állami forrásaihoz csak a címnyertes város juthat hozzá a 2018 végi eredményhirdetés után. A költségvetés összeállításakor pedig a konkrét kulturális programokon, infrastrukturális előkészületen és fejlesztéseken túl a marketingre és a kivitelezéshez szükséges fejlesztésekre is gondolni kell.

30 millió forint – Ennyit költ Veszprém 2017-ben, a pályázat előkészítésének évében, mellyel az EKF programot segítő a Hétfa és nemzetközi tanácsadó szervezet, valamint az arculati-vizuális megjelenésért felelős szervezet munkáját honorálják. A stratégiai munkacsoport, a szakmai munkacsoportok és a Művészeti Tanács tagjai önkéntes alapon vesznek részt a munkában, javadalmazás nélkül.

Az EKF az egész város számára kihívás – ezt jó, ha az intézményhálózattal is sikerül megértetni –, rendőrségtől a taxisokig, a hoteltulajdonostól az utcaseprőig mindenkinek együtt kell működnie, és a várható egész éves nagyüzemre a vendéglátásban, szolgáltatásban érintett cégeket már 2019-től fel kell készíteni – egyebek mellett ezért van szükség az 5 éves előkészületre – mondja Méhes Márton EKF-szakértő, nemzetközi kulturális menedzser, a 2010-es pécsi EKF-program előkészületeinek művészeti igazgatója.

Mindezzel együtt az Európa Kulturális Fővárosa program hatalmas lehetőséget is jelent mind az ország, mind a címet elnyerő város részére, hiszen a közelmúltban Magyarországon zajlott világszintű sporteseményekhez hasonlóan koncentrált nemzetközi figyelem középpontjába kerül a régió, ráadásul ennek időintervalluma 1-2 hét helyett egy teljes év lesz. A rendezvényeket nemzetközi felületeken kell népszerűsíteni, a pályázati kiírás pedig el is várja az olyan események szervezését, amely kimondottan az európai közönségnek szól. A bel- és külföldi turizmusban mérhető adatok a látogatószám kiemelkedő megugrásáról tanúskodnak az EKF évében – emlékeztet Méhes Márton, hozzáteszi azonban, hogy a címnyertes városnak arról is gondolkodnia kell, hogy az EKF-program évén túl hogyan tartja majd fönn az érdeklődést – illetve hogyan hasznosítja a létrehozott infrastrukturális fejlesztéseket. „Az lehet sikeres EKF, ahol sikerül magának a városi kulturális miliőnek hosszú távra megváltozni – új utat nyitni maga előtt, ahol sikerül a közösségnek is új pályára állnia a kultúra segítségével” – vélekedik a szakember. Jó példa erre Linz 2009-ben és Pécs 2010-ben – mindkét helyszín ipari városból lett kulturális központtá részben az EKF-program segítségével. A 2020 utáni pályázati kiírások esetében a kiíró Európai Unió is jobban ügyel arra, hogy a tervezett fejlesztések egy város hosszútávú összstratégiájába illeszkedjenek. Az elbírálásnál szempont lesz a lakosság bevonásának sikeressége, valamint a politikai támogatás is, amellyel Veszprém szintén jól áll. Ahogy a város polgármestere fogalmaz: „Fontos gesztus volt, hogy minden helyi politikai szereplő kiállt a pályázat sikere mellett, s ez is azt igazolja, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, amelyekért együtt tudunk harcolni.”

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet egy brit és egy magyar város viselheti egyszerre, a pályázatok leadási határideje 2017. december 20-a. A második kör 2018-ban indul; az Európai Bizottság a cím viselésére kiválasztott városok nevét 2019 elején teszi közzé hivatalosan.

EKF idővonalzó:

1985: Athén (Görögország)

1986: Firenze (Olaszország)

1987: Amszterdam (Hollandia)

1988: Nyugat-Berlin (NSZK)

1989: Párizs (Franciaország)

1990: Glasgow (UK)

1991: Dublin (Írország)

1992: Madrid (Spanyolország)

1993: Antwerpen (Belgium)

1994: Lisszabon (Portugália)

1995: Luxembourg (Luxemburg)

1996: Koppenhága (Dánia)

1997: Szaloniki (Görögország)

1998: Stockholm (Svédország)

1999: Weimar (Németország)

2000: Reykjavík (Izland), Bergen (Norvégia), Helsinki (Finnország), Brüsszel (Belgium), Prága (Csehország), Krakkó (Lengyelország), Santiago de Compostela (Spanyolország), Avignon (Franciaország), Bologna (Olaszország)

2001: Rotterdam (Hollandia), Porto (Portugália)

2002: Brugge (Belgium), Salamanca (Spanyolország)

2003: Graz (Ausztria)

2004: Genova (Olaszország), Lille (Franciaország)

2005: Cork (Írország)

2006: Pátra (Görögország)

2007: Luxembourg (Luxemburg), Nagyszeben (Románia)

2008: Liverpool (Egyesült Királyság, Anglia), Stavanger (Norvégia)

2009: Linz (Ausztria), Vilnius (Litvánia)

2010: Essen (Németország), Pécs (Magyarország), Isztambul (Törökország)

2011: Turku (Finnország), Tallinn (Észtország)

2012: Guimarães (Portugália), Maribor (Szlovénia)

2013: Marseille (Franciaország), Kassa (Szlovákia)

2014: Umeå (Svédország), Riga (Lettország)

2015: Mons (Belgium), Plzeň (Csehország)

2016: Donostia-San Sebastián (Spanyolország), Wrocław (Lengyelország)

2017: Aarhus (Dánia), Páfosz (Ciprus)

A vetélytársak Debrecen, Győr, Eger, Székesfehérvár, Szentendre, Szombathely, Miskolc, Tokaj, Hódemezővásárhely. Ők azok, akikkel Veszprémnek meg kell küzdenie, ha el akarja nyerni a magyar városok közül az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.

Juhász Rita ǀ Fotó: Nagy Mihály, Babják Tamás, Domján Attila, Melczer Zsolt

További képek

További cikkek

Trend
Egy hely, ahol a négylábúból legjobb barát válik
Nem egy hétköznapi állatmenhely épül Veszprém határában, de nem is kizárólag csak egy kutyafuttatót fognak bekeríteni. Az új állatvédelmi kompetenciaközpont egyszerre szolgálja ki a kutyás gazdák igényeit, nyújt állatorvosi szolgáltatást, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a prevencióra és az oktatásra, hogy a négylábúak mellett a leendő gazdák is elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyek egy kutyával, vagy más társállattal való együttéléshez szükségesek. A fejlesztés egy nagyobb összefogás eredménye lesz, amelyről az érintettek nyilatkoztak.
Trend
Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!
A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.
Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.