Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
25%-os átlagár-növekedés a használtautó-piacon
Tízévnyi növekedés után a koronavírus a magyar autópiacot is megtörte, az autók iránti érdeklődés azonban alig csökkent. A hazai tulajdonosváltásoknál a tavalyi évhez képest csupán 3,5%-os a visszaesés, míg a Használtautó.hu decemberben rekordszámú keresést regisztrált. Mindez pedig az átlagárakat is jelentősen felverte. A piacvezető hirdetési oldal megmutatja, hogy a hazai vásárlók leginkább milyen modellekre és márkákra keresnek, és átlagosan mennyit költenek használt autóra.
Magyar vállalatok is profitálhatnak az EU és Kína megállapodásából
Az EU és Kína által megkötött Befektetési Egyezmény életbe lépését követően az uniós, köztük a magyar cégek számára számos szektorban már nem lesz kötelező vegyesvállalat alapítása és a technológiáik átadása ahhoz, hogy a távol-keleti országban működjenek. A hazai vállalkozások közvetetten is profitálhatnak a megállapodásból, mivel a velük együttműködő nyugat-európai társaságok terjeszkedési lehetőségei szintén könnyebbé válnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Megtévesztő reklámok miatt közel 6 milliárd forint bírságot szabott ki az elmúlt két évben a GVH
Az év eleji időszakban számos cégnél döntenek reklámozási és marketing kérdésekben, ezzel pedig igen érzékeny területre lépnek. Az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ilyen ügyekben csaknem 6 milliárd forint bírságot szabott ki. Aki biztos akar lenni a dolgában, annak napi szinten követnie kell a jogszabályi háttér változásait – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Öt év alatt megduplázódott itthon az informatikusok iránti kereslet
Kétszeresére nőtt az informatikusok iránti kereslet Magyarországon: a munkáltatók 44 ezer digitális szakembert vehetnének fel a következő két évben, ha nem kellene számolniuk a munkaerőpiac realitásaival, azaz az évről évre növekvő szakemberhiánnyal – derül ki egy most elkészült kutatásból. Az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagában a felsőoktatás sem mennyiségi értelemben, sem strukturálisan, sem pedig minőségi szempontból nem tudja követni a munkaerőpiac növekvő digitális szakemberigényét, ezért összefüggő, a köznevelésre, a szak-, és felnőttképzésre, illetve a motivációs tényezőkre is kiterjedő stratégiára van szükség.
Globális kihívások és nemzeti sajátosságok formálják át a munkaerőpiacot
A koronavírus, a digitalizáció és az automatizációs folyamatok eredményeként a munkaerőpiac olyan útelágazáshoz ért, amelynél a most hozott intézkedések a következő generáció életét is meghatározhatják. Az Adecco Csoport Kelet-Európára fókuszáló Inovantage 2020 tanulmánya alapján ebben a folyamatban a globális kihívások mellett a nemzeti sajátosságok is legalább olyan meghatározók.
Veszprém
Országosan is egyedülálló fejlesztés kezdődött a Jendrassik-Venesz Technikumban
A kormányzati Modern Városok Programnak köszönhetően több mint 2,5 milliárd forintból építik ujjá a tanműhelyt, építenek új iskolai szárnyat, és szereznek be eszközöket a veszprémi középiskolában.
vállalatok
Újabb veszprémi cég beruházását támogatja a kormány
Újabb három jelentős, nemzetközi jelenléttel rendelkező német vállalat – köztük a veszprémi Beurer – döntött további magyarországi beruházás mellett - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
A várost is érintő gazdaságfejlesztési zóna képviselői egyeztettek Veszprémben a kormánybiztossal
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére van a legnagyobb igény az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában- mondta Navracsics Tibor kormánybiztos.
belföld
Tovább csökkentek az albérletárak - Ötéves mélypontra süllyedtek a budapesti átlagos bérleti díjak
Ahogy arra számítani lehetett, az albérletpiaci árak lejtőn maradtak az KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Országos szinten az átlagos bérleti díjak tavaly novemberben több mint 10 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbi szinthez képest - áll az ingatlan.com legfrissebb összefoglalójában, amely a legújabb - december végére, január elejére jellemző - kínálati adatokat is ismerteti.
Fitch: jelentősen gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok kilábalását az EU helyreállítási alapja
Várhatóan jelentősen gyorsítja a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok kilábalását a koronavírus-járvány okozta sokkból az Európai Unió helyreállítási alapja, különösen jövőre - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában. A nemzetközi hitelminősítő előrejelzése szerint 2022-ben a magyar hazai össztermék (GDP) csaknem 7 százalékkal - az országcsoporton belül a leggyorsabb ütemben - növekszik.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export decemberben a hetedik egymást követő hónapja tartó növekedést követően, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek a külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Szijjártó Péter: a világjárvány alatt 1676 milliárd forintnyi beruházás érkezett Magyarországra
Tavaly a magyar állami beruházásösztönzési rendszer 1433 beruházást kezelt, amelyre soha korábban nem volt még példa, ezek 1676 milliárd forintnyi beruházást hoztak Magyarországra és mindez a világjárvány alatt történt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
ITM: már hatodik hónapja nő az építőipar teljesítménye
Június óta az építőipar teljesítménye minden hónapban magasabb volt az előző havinál, novemberben az előző havi értékekhez képest újabb 12,1 százalékkal nőtt, így már hatodik hónapja látszik az építőipar kilábalása a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön az MTI-vel.
vállalatok
Szijjártó: 3,3 milliárd forintból fejleszti központjait Magyarországon a GE
A GE 3,3 milliárd forintos beruházással bővíti a budapesti és szegedi digitális egészségügyi fejlesztésekkel foglalkozó központjait, a kormány ehhez 675 millió forint támogatást biztosít - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
belföld
Szemléletformáló projektet indított a tudatos vízfelhasználás érdekében a DRV Zrt.
Vízbázisvédelem és tudatos vízfelhasználás a klímaváltozás korában címmel, a szemléletformálás érdekében indított projektet a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) 149,973 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós támogatással, a projekt részeként Vizek háza néven élménypark, bemutatóterem és tanösvény is létesül Siófok-Törekiben - közölte a DRV Zrt. szerdán az MTI-vel.
kkv
A járványhelyzet ellenére is bizakodóan tekintenek a kkv-k az új évre
Nem befolyásolta jelentősen a kkv szektor várakozásait novemberig a járvány második hulláma. A hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó kilátásait előrejelző K&H kkv bizalmi index negyedik negyedéves eredménye alapján ugyanis a cégek optimizmussal tekintenek a 2021-es évre, amit az index jelenlegi, 9 pontos értéke igazol. Az előző időszakhoz képest mért, 2 pontos növekedés hátterében az állhat, hogy javultak a vállalati hitelkamatokra, valamint az európai uniós forrásokra vonatkozó kilátások.
Volánbusz: gyors ütemben halad a járműbeszerzés
Két új közbeszerzési eljárást írt ki a Volánbusz járműflottáját biztosító Volán Buszpark Kft. 503 új autóbusz beszerzésére, mindkét pályázatra 2021. február 8-áig várják az ajánlatokat - közölte a közlekedési társaság hétfőn az MTI-vel.
Vodafone: újabb rekordot döntött az mobilinternetezés 2020-ban
Újabb rekordot döntött a mobilinternetezés 2020-ban, a Vodafone ügyfeleinek adathasználata 54 százalékkal nőtt 2019-hez képest, a legtöbbet december második hetében interneteztek - közölte a szolgáltató az MTI érdeklődésére pénteken.
belföld
ITM: ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg 2021-ben
A közutak megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára, a tervek szerint idén több mint 350 projektben, mintegy 1000 kilométernyi szakaszt újítanak fel 190 milliárd forint értékben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-vel.
belföld
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le Tihanyban
Közel 700 millió forintos turisztikai fejlesztés alapkövét tették le pénteken Tihanyban: a Csokonai-ligetben új tanösvényt alakítanak ki, megújulnak a teraszkertek, valamint az apátsági lépcső.
FAO
Kitart az élelmiszerárak emelkedése nemzetközi szinten
Hat hónap drágulást követően tovább nőttek az élelmiszerárak a nemzetközi piacokon decemberben, főként a tejtermékek és a növényi olajok miatt – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
belföld
Miniszterelnökség: már 2000 milliárd forintot fordított a kormány a vidéki nagyvárosok fejlesztésére
Megfelelő ütemben haladnak a Modern városok programnak köszönhető fejlesztések a megyei jogú városokban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel kedden közleményben.
bank
Az öt legfontosabb változás a bankolásban 2021-től
A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek.
Panellakás milliós négyzetméteráron, rekord az albérleteknél, ház 300 ezerért - lakáspiaci legek, érdekességek 2020-ból
Bár a 2020 a hullámvasutazás éve volt, akadtak érdekes rekordok a lakáspiacon. Tavaly a legolcsóbb ház 300 ezer forintért kereste a gazdáját, a legdrágább eladott panellakás pedig a Balaton partján kelt el 74 millió forintért - derül ki az ingatlan.com összefoglalójából. Akadtak, akik kevesebb mint egy napon belül túladtak az ingatlanukon, a meghirdetett kiadó lakások száma pedig rekordszintre nőtt: 115 ezer albérlethirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, amire még nem volt példa az ingatlan.com történetében.
Az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállása jöhet hazánkban
A jegybank elnöke, Matolcsy György szerint minden esély megvan, hogy Magyarország az elmúlt száz év egyik leggyorsabb válság utáni gazdasági növekedését érje el. Meghatározó lesz azonban, hogy mikorra sikerül elérni a lakosság fertőzéssel szembeni védettségét.
vállalatok
Szijjártó: soha nem volt még ilyen sikeres év a beruházások szempontjából
A nagyszabású beruházás-ösztönzési programoknak köszönhetően elmondható: "soha nem zártunk még ilyen sikeres évet a beruházások szempontjából" - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.

A KONKURENSÜNK NEM AZ ELLENSÉGÜNK

Ecoklub
2017. szeptember 14. 12:45

A turizmus mára a gazdaság húzóágazata lett, továbbra is fennáll azonban a kérdés: hogyan lehet az önös érdekek helyett összefogásra buzdítani? Dr. Guller Zoltánnal, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával megváltozott fogyasztói szokásokról, az összekapcsolt élmények fontosságáról és a balatoni térségről beszélgettünk.

2016 több szempontból is fontos esztendő volt a hazai turizmus életében, amelyet részben egy meghatározó szervezeti lépés is jelzett: a kormány döntésének következtében megszűnt a Magyar Turizmus Zrt. és a helyén létrejött a Magyar Turisztikai Ügynökség. Tulajdonképpen miért volt szükség az átalakulásra?

A rendszer rettenetesen bürokratikusan működött. Volt egy helyettes államtitkár a Nemzetgazdasági Minisztériumban, létezett a Magyar Turizmus Zrt., de közben más szereplők is véleményt formáltak. Ma a magyar állam turizmussal kapcsolatos minden feladatköre az ügynökségnél összpontosul, és nincs olyan kérdés, amire ne tudnánk válaszolni. A Magyar Turisztikai Ügynökségben gyakorlatilag egymástól húsz méterre, egy helyen ül a fejlesztésért felelős és a marketingkommunikációért felelős helyettesem.

Emellett legalább négy további tényezőt tudok felsorolni, amelyek az átalakítást indokolták. Az első tényező a következő: a gazdasági válság beütését követően a turizmus viszonylag hamar talpra állt, 2011-ben már meg is haladta a válság előtti szintet, mára pedig a szálláshelyek árbevétele 2010-hez képest a duplájára nőtt. A magyar turizmus egyre jobban teljesít, ami annak is köszönhető, hogy egyre többen tehetik meg, hogy utaznak: míg 2010-ben a magyaroknak csak 21%-a tervezte a nyaralást, ma ez már 50% felett van. Azaz ismét egy hatalmas kiugrási lehetőséget kapott a turizmus. Nagyon fontos szempont volt az internet térhódítása is, amiről ugyan rengeteget beszélünk, mégsem volt eléggé kiaknázva a turizmuson belül. Pedig a közösségi médiának óriási a szerepe, és egyre népszerűbb a megosztásra épülő gazdaság is. Megváltoztak a fogyasztói szokások is, ma már alapvetően magunk szervezzük az utazásainkat, a fiatalok körében egyre nagyobb trend, hogy úgy éljenek a nyaralás alatt, mint a helyiek, és minél gyorsabban minél több élményhez szeretnénk jutni, de nem nagyon akarunk megdolgozni érte. A Kékestetőt például nem igen másznánk meg, de ha felvisznek oda terepjáróval, akkor természetesen készítünk magunkról egy szelfit. Erre a jelenségre a turizmusnak érzékenynek kell lennie. Emellett azt is el kell mondani, hogy miközben a világ folyamatosan átalakul, a magyar turizmus nem biztos, hogy ehhez a legmegfelelőbben alkalmazkodik. A szocializmus összeomlását a turizmus nem nagyon érezte meg, mert az egyik legnyugatiasabb szolgáltatás volt, és nem történt meg az a fajta rendszerváltozás, amire más ágazatokban sor került. Közben viszont eltelt 27 év, a régi sztenderdek már nem működnek, új szemléletre van szükség.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter úgy fogalmazott, ezzel a lépéssel „a közigazgatási béklyóból piaci szereplővé emelték át” a magyar turizmust. Pontosan mit kell érteni ez alatt?

Zártkörű részvénytársaság vagyunk, így az ügynökség gyorsabban tud reagálni a kihívásokra, mint a minisztérium, és alapvetően a piaci szférából bővítettük a csapatunkat. Egy más típusú hozzáállást próbál megvalósítani ezzel a kormányzat, hiszen a turizmus maga nem állami feladat, hanem egy olyan ágazat, amit a piaci szereplők alakítanak. Nem mi csináljuk a turizmust, nekünk az a feladatunk, hogy megpróbáljuk a szereplőket koordinálni, minél jobban támogatni az általuk nyújtott szolgáltatásokban. Ezért példátlan mértékű támogatást kap ma a szektor, amiért cserébe elvárjuk, hogy a turisztikai szereplők tisztességesen fizessenek adót, jelentsék be a munkavállalókat, tartsák be a szabályokat. Ennél több szerepünk nincs.

Mekkora „vállalkozást” kell elképzelnünk? Vezérigazgatóként Ön miért felel?

Az Ügynökség szervezete a felmerülő feladatokhoz mérten alakul mind strukturálisan, mind a létszám tekintetében, akárcsak egy nagyvállalat esetében. Vezérigazgatóként elsősorban az a feladatom, hogy képviseljem mind a közigazgatás felé, mind a piacon, a szakma felé azokat a szakmai programokat, projekteket, amelyek mentén versenyképesebbé tehetjük a turizmust.

Amikor átstrukturálták a rendszert, mennyire vették figyelembe a nemzetközi trendeket?

Teljes mértékben. A viszonyítási alap elsősorban Ausztria és Csehország, míg Budapest esetében Bécs. Figyeljük a külföldi turisztikai ügynökségek felépítését, és igyekszünk átvenni jó európai gyakorlatokat, ezek alapján dolgozunk, persze anélkül, hogy egyszerűen lemásolnánk másokat.

Említene egy ilyen jó gyakorlatot?

Ahogy említettem, élmények sokaságát keressük, és a közösségi média felületein megosztott vélemények rendkívül felértékelődtek. Erre mi is figyelünk: míg két évvel ezelőtt a média büdzsénknek csupán a 7%-át fordítottuk online tevékenységre, ma a marketingköltéseink 50%-a itt történik. Az ún. influencerek befolyásoló erejére építettük fel a belföldi turizmust népszerűsítő, Magyarország Rád vár nevű kampányunkat is, amelyben közismert személyiségek segítik azt, hogy az üzeneteink eljussanak a célcsoporthoz. Egy-egy közvéleményt alakító ember vélekedése ugyanis egyértelműen hat a döntéseinkre. A felméréseinkből is az derül ki, ha útmutatót adunk a turistáknak, hova menjenek, elmennek oda. Éppen ezért arra próbáljuk felhívni a figyelmüket, hogy Magyarországnak ezernyi rejtett kincse van. Nagyon fontos az is, hogy mit választunk ki. Szándékosan szerepel a balatoni úticélok között például Hegyestű vagy Csobánc vára, mert hosszú távon annak nincs jövője, hogy a Balatonra, mint desztinációra csak fürdőtóként tekintsünk. Ki kell lépni abból a szerepből, hogy egy táskával levonulunk a strandhoz és estig ki sem jövünk onnan.

A belföldi turizmus élénkítése mellett korábbi nyilatkozatokban szóba került egy másik cél is, a turizmus GDP-hez való hozzájárulásának 10-ről 16%-ra való emelkedése. Mindezek tekintetében melyek a magyar turizmus fejlődési lehetőségei és buktatói?

A magyar turizmus hihetetlenül jól teljesítő szektor, de még mindig rengeteg potenciál marad kihasználatlanul. A legnagyobb kihívás ma az, hogy miként lehet rávenni az egyes szereplőket az összefogásra, hogy együtt minél többet mutassanak a környékükből a hozzájuk érkező vendégeknek – tehát ha például valaki elmegy a Balatonra, akkor keresse fel a veszprémi állatkertet is, majd üljön be egy étterembe, autózzon el a Hegyestűre. Óriási a verseny a szektor szereplői között, de én azt vallom, a turizmus akkor lesz jó, ha a szolgáltatók elkezdik egymást ajánlani és elfogadják végre, hogy a konkurensük nem az ellenségük. Az egymással viaskodás, és a rövid távú előnyök elérése helyett messzebbre kell tekintenie a magyarországi szolgáltatóknak.

Ennek nyilván fontos szelete a külföldiek megnyerése is. Nemrégiben zajlott le a 17. FINA Világbajnokság, amely fontos ugródeszkának számított ebből a szempontból. Megtérül a befektetés?

Ha a turisztikai országmárkát vesszük alapul, mi mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy Londonhoz vagy Rómához hasonlóan Budapest is egy olyan város legyen, ahova legalább egyszer el kell menni, Magyarország esetében pedig azt szeretnénk sugallni, hogy olyan hely, ahol a rohanó világban lehet regenerálódni, amely a béke szigete. Azt látjuk, hogy a FINA egy rendkívül sikeres rendezvény volt, amire mind büszkék lehetünk, és amelynek a turisztikai márkára gyakorolt hatása is nagyon eredményes. Milliós megosztásokat mértünk, 7-8 napot itt töltöttek a turisták, többet is költöttek, a visszajelzések szerint pedig az ide érkezők mintegy 90%-a tervezi, hogy biztosan vagy nagy valószínűséggel visszajön.

A térségfejlesztésé a jövő
Leáldozott a termék alapú turisztikai fejlesztések ideje, a jövőben a desztináció alapú és teljes körű megújulást lehetővé tevő korszerűsítések állnak a középpontban. A kormány eddig négy térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, ahol elindulhatnak a fejlesztések. Mintegy 60 milliárd forintot kap a Sopron és a Fertő-táj a megújulásra, míg a Tokaj-Hegyalja, Nyírség és Felső-Tisza vidéke több mint 90 milliárdot kap. A legnagyobb fejlesztési csomag közel 365 milliárd forinttal a Balatonnak jut, a legújabb, a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt térségre pedig 35,81 milliárd forintot fordít a kormány.

Említette korábban, hogy példátlan mértékű támogatást kap a turizmus, amelyet a Balaton kiemelt fejlesztési térségre jutó 365 milliárdos csomag is jól mutat. Ön szerint milyen az ideális Balaton képe, illetve miként segítik ennek megteremtését a tervezett fejlesztések?

A balatoni egy komplex csomag, amely részben a helyiek életminőségének, részben a vízminőség javítását és részben a turizmus fejlesztését szolgálja. A strandfejlesztésekkel indítottunk, amelyek nagyrészt már le is zárultak, de számos eleme van még. A későbbiekben egy térségi márkázást is elindítunk, alapvetően pedig szeretnénk minél több embert a Balatonra vonzani.

Külföldön egyre nagyobb indulatokat vált ki a tömegturizmus, és idehaza is felmerültek már aggodalmak emiatt a Balatonon. Hogy lehet áthidalni ezt a helyzetet? Folytatnak párbeszédet a helyiekkel?

Nem szabad hagyni, hogy a helyiekben az az érzés alakulhasson ki, hogy a turisták lerohanják őket. Természetesen minden olyan elképzelést, ami az ott élők érdekeit szolgálja és a minőségi turizmus irányába mutat, az ügynökség a lehetőségeihez mérten támogatni fogja.

2017. január 1. óta Veszprém a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség része. Ön szerint érdemes lenne akár a Bakonyt is bevonni? Rejt a terület magában annyi potenciált?

Veszprémet szándékosan csatoltuk a balatoni térséghez: szerettük volna, hogy egy régi patinás város szolgáltatásai is helyet kapjanak a balatoni turizmusban. Gondolkodunk a Bakony bevonásán is, de azt is szem előtt kell tartani, hogy egy Balatonhoz érkező turista körülbelül 50 km-t hajlandó megtenni. Mindenképpen meg kell próbálni bővíteni a balatoni turizmus fogalmát, és ebben akár a bakonyi térség, akár a másik oldalon a Zselic bekapcsolása is érdekes lehet. Ma az emberek meleg időben zömmel a Balatonban szeretnek ülni, és morgolódnak, ha nem süt a nap. Pedig ez egy komplex turisztikai térség, amely éppen annyi attrakciót rejt magában télen is, mint nyáron. Szeretnénk ezért meghosszabbítani a szezont, új pontokat nyitni, de túl nagy desztinációt sem akarunk alkotni.

NÉVJEGY
Dr. Guller Zoltán


Végzettség
2001. ELTE-ÁJK – jogász

Szakmai életút
2017. - miniszteri biztos, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
2016. - vezérigazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2014- 2016. - miniszteri biztos, Emberi Erőforrások Minisztériuma
2012-2014. - miniszteri biztos, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
2012 - kuratóriumi elnök, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány
2011-2012. - vezérigazgató, Hunguest Vagyonkezelő Zrt.
2011-2012. - ügyvezető igazgató, Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.
2011-2012. - ügyvezető igazgató, Humán Jövő Nonprofit Kft.
2010-2011. - titkárságvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
2003-2010. - ügyvezető igazgató/vezérigazgató, Commitment Kft/Zrt.
2002-2003. - igazgató, Multinova Kft.
2002. - igazgató-helyettes, Educatio Társ. Szolg. Kht.

Leküzdhető a szezonalitás?

Nem leküzdeni akarjuk a szezonalitást, hanem rávezetni az embereket arra, hogy egy szüretben is éppen annyi öröm van, mint a kánikulában való lubickolásban, és Veszprém kulturális eseményei is annyira érdekesek, mint a siófoki Plázs. Mert az nem normális, hogy amikor télen megjelentek az emberek a befagyott Balatonon, a helyiek gyakorlatilag sokkhatásként élték ezt meg. El kell érni, hogy folyamatosan potenciális turistaként tekintsenek a Balatonhoz érkezőre, és hogy a szolgáltatók ne csak a saját reklámjukra gondoljanak, hanem a térség összes turisztikai kínálatát fel tudják kínálni. Ez a stratégiánk lényege: összekapcsolt élmények sokaságát kínáljuk. Ehhez már elindultak a marketingakcióink, az élmények eladását megoldjuk, de az élmények beváltása a szektor dolga.

Ezt a stratégiát szolgálja a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program szálláshelyfejlesztési konstrukciója is?

A szálláshely a turizmus alapegysége, az egyetlen fix pont, ahol minden alvó vendég megfordul, ahol effektíve az első benyomások érnek, ha pedig azt szeretnénk, hogy minél több napot itt töltsenek a turisták, minőségi helyekre van szükség. Ebben még sok szálláshelynek fejlődnie kell, ezért indítjuk el a programot – elsősorban a kis panziókra és szállodákra koncentrálva. De megkezdtük a kulturális programok támogatását is, és szeretnénk attrakciókat is fejleszteni, illetve egy nagy hiány van még, a vendéglátóhelyek korszerűsítése – egy év múlva talán arra is sor kerülhet.

300 milliárd forint – Ekkora összeget fordít a kormányzat a vidéki szálláshelyek fejlesztésére, amelynek köszönhetően 2030-ig 30 ezer szoba újulhat meg. Az eddigi legnagyobb szálláshely-fejlesztési beruházás révén a szektor a felújított helyeken 20 százalékos árbevétel-növekedést, valamint a szálláshelyek egy kategóriával való feljebb lépését reméli.

Úgy tűnik, bőven ad feladatot az ügynökség. Végül is mi ennek a munkának a szépsége?

Az ügynökség munkája végső soron arról szól, hogyan tudjuk a külföldieket Magyarországra csábítani, hogy megismerjenek minket és jó hírünket vigyék a világban, a magyarokat pedig rábírni arra, hogy érdemes itthon maradni és felfedezni a hazájukat. Ez viszonylag egyszerűnek hangzik, de rendkívül összetett, soktényezős képlet ez, amiben például egy vizes világbajnokságnak is éppúgy szerepe van, mint annak, hogy milyen barátságos a kiszolgálás egy étteremben.

Mennyire látja eddig sikeresnek az utat, amelyen elindultak?

Jó úton járunk, de még rengeteg tennivaló van előttünk. Fontos látni, hogy nem lehet egyik napról a másikra áttörő sikereket elérni, hiszen a szektor struktúrája negyven év alatt vált olyanná, amilyen. A statisztikák rendre azt mutatják, hogy a külföldi turisták körében az érdeklődés folyamatosan nő Magyarország, azon belül is Budapest iránt. Tudatos fejlesztésekkel ezek a számok tovább javíthatók mind országosan, mind a kiemelt térségekben.

Rekordévet zárt a turizmus
Minden idők eddigi legjobb évét könyvelhette el az idegenforgalom 2016-ban: a szálláshelyek bevételnövekedése még a vendégéjszakák számának növekedését is felülmúlta. Tavaly 7 százalékkal 27,7 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma, míg az ágazat összes bevétele 9,1 százalékkal múlta felül a 2015-ös évet, a szállásdíjak bevételei pedig 11,1 százalékkal nőttek a KSH adatai szerint. A magyar turizmus nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően teljesített: a magyar növekedés a világátlag csaknem kétszerese, az európai átlag több mint háromszorosa lett. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma a világon 3,9 százalékkal, Európában 2 százalékkal, Magyarországon pedig 7,1 százalékkal bővült. Ezzel Magyarország a két nagy vetélytársat, Ausztriát és Csehországot is megelőzte, a 2017-es, sportturizmusra koncentráló év pedig már most reményt keltő.

Bertalan Melinda | Fotó: MTÜ, Kovács Bálint

További képek

További cikkek

Ecoklub
MINDEN NAP TARTOGATHAT EGY HEURÉKA PILLANATOT
Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, a Brain Prize díjazottja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Hosszan tartana felsorolni dr. Freund Tamás érdemeit, de anélkül is kijelenthetjük: az egyik legmeghatározóbb hazai tudós. Talán azért is, mert a mai napig nem csillapodott a tudomány iránti szeretete, és ezt másoknak is igyekszik átadni, de ugyanennyire fontosnak tartja felhívni a figyelmet a művészet, a léleknemesítő tevékenységek fontosságára is. Zenéről, a felfedezés öröméről, a tudomány becsületéről és hitről beszélgettünk vele.
Ecoklub
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Ecoklub
A beteg üdve a legfőbb törvény
Alig negyed évet tölthetett azzal, hogy a megyei kórháznak megszabja az új irányát, máris szembe kellett néznie egy XXI. századi világjárvány kihívásaival. Idegenként érkezett fél éve Veszprémbe, mára viszont a közösség megbecsült tagja. A Csolnoky Ferenc Kórház jelenéről és jövőjéről, valamint az ideális magyar kórház ismérveiről és a jó vezető tulajdonságairól is beszélgettünk dr. Lippai Norberttel, a megyei kórház főigazgatójával.
Ecoklub
Lépjünk túl a kishitűségen!
Az Európa Kulturális Főváros 2023 program egyik hívószava a beyond – túllépni, amiben még bőven van feladata a veszprémieknek, miközben a város egyes adottságaiban már most is európai szintet képvisel. A polgári attitűdökről, az európaiságról és a 2023 utáni időszakról is beszélgettünk dr. Navracsics Tiborral, a program megvalósításáért felelős kormánybiztossal.
Ecoklub
A DIVAT NEM CSAK KÜLSŐSÉG, KULTÚRA IS
Ennek az interjúnak számos apropója lehetne: 25 éves a KATTI ZOÓB márka, nemrégiben zajlott le a Budapest Central European Fashion Week, ahol bemutatták a 2020-as tavasz-nyári kollekciót… De leginkább, épp egy éve nyerte el Veszprém és a Balaton régió az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, melynek egyik nagykövete Zoób Kati, és ami végül e cikk vezérfonalává vált. Mert bár szóba került a jubileum és a jelen is, a legfontosabb választ valójában arra kaptuk meg: miért ideális nagykövete Zoób Kati az EKF-nek?