Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

ÉPÜL A BALATONI BRAND

Trend
2017. június 14. 17:48

Az elmúlt évtized alulról szerveződő fejlesztéseinek köszönhetően a magyar tenger az ország egyik legjobb exportcikke lett, amit a hazai mellett egyre több külföldi turista kezd újra felfedezni. Bőségesen akad azonban még sarokpont, ami mentén fejleszthető a tó és a régió, és amit a kormányzat is felismert. A kérdés csak az: milyen Balatont akarunk?

2017 márciusában a tekintélyes amerikai lap, a Vogue online kiadása tartalmas cikket szentelt a tavaszi Balatonnak és a környék legnívósabb helyeinek. A magazin újságírója itt tartózkodása során olyan – hazai szinten már komolyan jegyzett – helyeket látogatott meg, mint a Bistro Sparhelt, a Laposa Pincészet vagy éppen a Káli Art Inn, kalauza pedig a Balatoni Gasztrotérkép ötletgazdája volt. Bár korábban már a CNN újságírója is bebarangolta az északi partot, a hasonló kaliberű látogatások még igazán kuriózumnak számítanak, valamit ugyanakkor biztosan fémjeleznek: az átmeneti, recessziós évek után a Balaton ismét fénykorát éli. Mi több, talán soha nem ragyogott ilyen fényesen a csillaga.

Szocialista nyaralógyárból európai pihenőhely
Persze a magyar tenger turisztikai vonzereje sosem számított alacsonynak. A reformkorban és a 19. század végén a művészek vertek tanyát a tó mellett, miközben a boldog népek a „kies Füred kútfején és partjain vigadoztak”. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valódi turisztikai imázsról ekkor még nem beszélhetünk, néhány évtizeddel később, az 1960-as évek állami és privát tulajdonban lévő üdülőinek létrejöttével azonban hirtelen mindenki számára a nyár szinonimájává vált a Balaton. És nem csak a magyarok körében. A 80-as, 90-es években ötméterenként feltűnő Zimmer frei feliratok mindenkit biztosítottak arról, hogy a Balaton európai szinten is számon tartott látványosság lett. A gyerekkori boldog emlékek és a német, majd később orosz turisták évekre elegendő muníciót adtak a helyi szolgáltatóknak: a Balaton üdülőterülete térségi szinten az egyik legdominánsabb vendégvonzó desztinációvá vált az országban, rangsorban az idegenforgalmi régiók közül mindössze Budapest előzi meg.

Puszta nosztalgiából ugyanakkor nem lehet megélni. És kiváltképp nem egész évben. A Pécsi Tudományegyetem már 2005-ben és 2011-ben közzétett egy dokumentumot a régió turisztikai erősségeiről, hangsúlyozva, hogy a Balaton esetében felelőtlenség csupán a tó fürdésre alkalmas tulajdonságait kihasználni.

A Bakony és a Balaton közé zárt, hegyek és dombok ölelte, különösen szép Balaton-felvidék, a szelíd pannon táj kiváló adottságokkal rendelkezik, ami változatos formákat kínál az öko- és az aktív turizmus kedvelőinek. A Balaton körüli kerékpáros útvonal például megépítése óta az ország egyik legfontosabb hazai desztinációja lett, és gombamód nő a kilátók és kalandparkok száma is. De fizetőképes piacot vonz a vitorlássport is, az idei tél végén pedig három hölgy Balaton Caminot hirdetett.

Ebben nagy szerepet játszik a régió kulturális öröksége is. Az ókori római emlékekben, középkori templomokban, várakban és kastélyokban, régi tájházakban és békebeli villákban gazdag balatoni környék számos programot kínál, a múltidéző attrakcióktól kezdve a lazább és a prémium minőségű fesztiválokig. Nem beszélve a Kárpát-medence sajátos geológiájából fakadó gyógy- és termálvizek vonzerejéről és a balatoni borok hívó szaváról, ami mellé a helyi gasztronómia is becsatlakozott, olyan – a hekk-lángos kombinációján túllépő – vendéglátóhelyekkel, ahol élmény elkölteni egy-egy ebédet vagy vacsorát, miközben a teraszon üldögélve, egy pohár vöröset vagy fehéret kortyolgatva csodálhatjuk az évszakok változását a Balatonon.

Az elmúlt másfél-két évtizedben komoly, főleg alulról szerveződő fejlesztések zajlottak a Balatonon, aminek eredményeként a környék a szocialista rendszer nyaralógyárából európai színvonalú pihenőhellyé vált. A gyönyörű tájhoz minőségben felzárkóztak a borok és a gasztronómia, nemzetközi színvonalú szálláshelyek létesültek, amihez tartalmas kikapcsolódási lehetőségek és kulturális programok párosulnak. Nem csoda, ha évről évre egyre több látogatót érdekel a Balaton, akik egyre többet szeretnének kapni belőle. 2016-ban már több mint 6 millió vendégéjszakát töltöttek itt a vendégek, a számítások szerint pedig ebben az évben 8-10 %-os növekedés várható.

Tovább robog a balatoni gőzös
A teendőknek azonban koránt sincs vége. A magyar kormány 2016 végén határozatot tett közzé, miszerint a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban összesen 365,4 milliárd forintot fordítanak balatoni fejlesztésekre magyar és uniós forrásokból. A cél, hogy egy olyan brand és olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek alkalmasak több száz kilométerről, akár főszezonon kívül is vonzani a hazai és külföldi látogatókat – áll a Magyar Közlönyben. Mindehhez átfogó és koncentrált fejlesztések szükségesek, amelyek egyaránt érintik a turizmus, a gazdaság és az innováció területét, de a támogatott stratégiai célok között helyet kaptak az egészséges Balaton-termékek, a vízminőség, a biztonság, a közlekedési infrastruktúra, a területfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés, valamint a közúti, vízi, légi közlekedési infrastruktúra és a járműpark fejlesztése is.

A kormányhatározat egy, a fejlesztések szakmai koordinációját végző, az állam kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság létrehozását is előírta: a balatonfüredi bejegyzésű Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t 20 millió forint alaptőkével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozta létre, a továbbiakban viszont a szakmai feladatok irányítását a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el.

Az új társaság fő profilja az épületépítési projektszervezés, vezérigazgatója pedig az a Mozsár István, aki korábban a BMW mérnök-menedzsereként dolgozott, de megfordult az IKEA-nál is, 2014-től pedig a szintén állami ingatlanos cég, a Városliget Zrt. tervezett múzeumi fejlesztéseinek levezényléséért felelt. Mozsár mellett nagy szerep jut Gajda Tibornak, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettesének is. A Balatoni Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságának tagjaként Gajda kulcsszerepet játszhat a teljes fejlesztési csomag végrehajtásában: többek között az ügynökség végzi a balatoni közlekedési hálózattal – benne a hajózással és a Balatoni Hajózási Zrt.-vel – kapcsolatos előterjesztés elkészítését, de javaslatot tesz a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására is.

Hiánypótlás
Bár a teljes fejlesztési csomagot illetően még sok kérdés eldöntetlen, a fejlesztésekkel sikerülhetne hátteret biztosítani a Balaton lehetőségeinek kiaknázásához. A helyi megszállott borászok, vendéglátósok, polgármesterek alázatos munkájának eredménye ugyan vitathatatlan, de akad fekete pontokból is, amelyek rombolják az összképet – ilyen például a gyenge közlekedési hálózat, az infrastrukturális elmaradások vagy éppen a víz minősége. Jó hír, hogy a határozat kifejezetten nagy figyelmet fordít ezek javítására.

Az eddigi információk szerint a megnevezett fejlesztési célok közül 42 uniós forrásból, 14 pedig hazai támogatással. Utóbbiak közül a legnagyobb tétel a balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodását és a vízhasználat javítását megcélzó elem 41,4 milliárd forinttal. Kiemelt figyelmet fordítanának a balatoni hajóflotta megújítására és az e-közlekedés megteremtésére is, amivel a Balaton Európa elektromos minta-tavává válhatna. Az egyik legnagyobb hiányosság a közlekedésben jelentkezik; erre a következő válasz született: a sármelléki repülőtér légi forgalmának növelésére – és ehhez kapcsolódóan a sármelléki-zalavári iparterület fejlesztésére – 6,6 milliárd forint jut, 72,4 milliárd forintot pedig a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vasútvonal felújítására fordítanak. További 3,4 milliárdot a kerékpárutak fejlesztésére költenek, míg a Badacsony és Fonyód közötti kompjárat 5,6 milliárd forintot kap. A program elemei között szerepel emellett egy tematikus élménypark létrehozása (17 milliárd forint) és a gyógyhelyek fejlesztése (3,3 milliárd), 11 milliárd forintot pedig balatoni szálláshelyek létesítésére és kapacitásbővítésre szánnak. Utóbbiból Veszprém is kiveheti a részét, hiszen 2017. január 1-től a város a balatoni térség része lett, így négy helyi szállás is pályázhat forrásra.

Mindez igen széles területet fed le, mind földrajzilag, mind átvitt értelemben, sikeres uniós pályázatok esetén pedig tovább színesedhet a paletta: fejlesztési forrásokhoz juthatnak lovasok, a vitorlások, a kenusok és a kerékpárosok, borászatok, a háztáji gazdaságok és a kézműves vállalkozások. A jövő tehát ígéretesnek hangzik, a turizmus szereplői pedig jót markolhatnak a nyereségből. Utóbbi azonban ne vakítson el senkit, s egy fontos szempontról nem szabad megfeledkezni: a balatoni örökséget ápolni kell, az elképzelések pedig hosszú távon csak akkor tudnak megvalósulni, ha az egyes szereplők összetartanak és egymás érdekeit is figyelembe veszik.

Milyen Balatont akarunk?
Bár a Balaton iránti fokozott érdeklődésnek és a fejlesztéseknek számos pozitív vonzata van, egy társadalmi konzultáció nélküli stratégia sosem lehet teljes értékű. Ráadásul a megnövekedett látogatószámnak már most érezni a negatív hatásait, ami további károkat okozhat. A tóért, a balatoni tájért felelősen gondolkodók, a Csopaki Kódex, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és az Északipart Magazin ezért vitasorozatot indított Balatoni Konzílium néven. A beszélgetések során a helyi gazdaság képviselői, egyesületek, önkormányzati vezetők és társadalmi szervezetek olyan témákat járnak körbe, mint a táj és az épített örökség védelme, a helyi gasztronómia, a tó mikrovilága, a nádasok, a zöldközlekedés.

Első alkalommal Csopakon vitatták meg az egyre inkább veszélyeztetett északi parti szőlők sorsát. Hiába ugyanis a kétezer éves hagyomány, a hosszan futó szőlőlankák ma már sokszor csupán csak a fejünkben élő idilli kép. Egyre kevesebben vállalják a családi örökségként kapott szőlő művelését, a magas költségek miatt pedig keveseknek éri meg újat vásárolni. Pető Piroska környezetmérnök és borász szerint a régi szőlőket jellemzően benövi a bozót, a panorámás telkeket pedig felvásárolják és nyaralót építenek rajta.

Hivatalosan ugyan építési engedély csak szőlőműveléssel, borturizmussal összefüggő építményre adható ki, és előírás, hogy a terület 80%-án szőlőnek kell lennie, ám a valóság egészen mást mutat – mondja Jásdi István borász. Hiába van a helyben gazdálkodóknak elővásárlási joguk, az ingatlanokat olyan magas áron adják el, amit a szőlőtermesztésből befolyó bevétel nem hoz vissza. Így aztán azé lesz, aki a legtöbbet ígéri érte, megépülhet a villa, és ha a gazda kivágja a szőlőt, vagy átviszi a szomszédos telekre, azért sem szankcionálnak. Elvileg ugyan meg lehetne vétózni az irreálisan magas árakat, de a gyakorlatban ez szinte soha nem történik meg.

A helyzetet tetőzi a zártkertekre kiadott, majd decemberben újabb egy évre meghosszabbított rendelkezés, ami szerint a tulajdonos engedély nélkül és korlátlanul kivághatja a szőlőt a területén. Mindössze bejelentést kell tennie, ami után ugyanígy kivonathatja a területet a művelési ágból. Nyaralót ettől még nem építhet, de okosba ezt is meg lehet oldani: szőlőtelepítési célból hivatalosan gazdasági épületet és tűzivíztározót épít – valójában villát és feszített víztükrű medencét –, majd újra kivágja a szőlőt, átminősíttet és minden rendben. Csakhogy így egyedül a nyaralók sokasodnak, indokolatlanul, miközben a szőlő egyre fogy. Sümegen mára teljesen beépültek a valaha legértékesebb területek, de Csopak és a Fekete-hegy is veszélyben van.

Mit lehet tenni? Határozottan fel kellene lépni az ingatlanspekulánsok ellen, és a legkirívóbb esetekben akár feljelentést is tenni – hangsúlyozza a konzíliumtag Csopaki Kódex, a Balatoni Kör és a Rizling Generáció. Kordában kellene tartani az árakat, a földművelőket támogatni, és természetesen megfelelő szabályozásra is szükség lenne, ami például valós gazdasági tevékenységhez köti az építkezést. És persze elmaradhatatlan az összefogás. Egy-két jó példa már akad – például a Balatonakali Történelmi Szőlőhegyek Borút Egyesület létrejötte –, de további lépésekre van szükség. Az érzékeny balatoni táj nem bír el több kizsákmányolást, ráadásul a szőlőhegyek beépülésével az összingatlanvagyon értéke és turisztikai vonzereje is lecsökken. Pedig az északi part ma a Balaton arca és kirakata, ami egész évben vonzó lehet – csak rá kellene végre jönni, és ennek megfelelően cselekedni.

Kis Balaton-kalauz
Az 5 ezer évvel ezelőtt létrejött tó már az őskorban is vonzotta az embereket, noha a területet először csak a rómaiak kezdték kiaknázni. Ők honosították meg a tavat körülölelő lankás dombokon a szőlő- és bortermelést, s örökségül sok római villát és gazdaságot hagytak. Később a honfoglaló magyarok az évszázadok alatt valóságos szabadtéri múzeummá varázsolták a térséget: a királynék városa, a tihanyi bencés kolostor, Szigliget, Csobánc, Sümeg vára, a templomromok, a szőlőhegyek kápolnái máig őrzik a múlt szellemiségét. A törökök uralmát aztán a táj is megsínylette, s csak igazán a 18. században, majd a kiegyezést követően kapott erőre, amikor a hazai társasági élet egyik központjává vált a Balaton. Ekkor kezdte megszervezni az első úszó-, kajak-, és vitorlásversenyeket Szekrényessy Kálmán első magyar úszónk, sőt a Balaton mellett rendszeres léghajós repülő kirándulásokat is biztosított. Trianon különös hozadékaként aztán látványosan megugrott a tó iránti kereslet, a Kádár-korszak bezártságában pedig az egyik legkedveltebb hazai üdülőterületté vált. A régió népszerűsége azóta sem csökkent, csupán egy dolog változott: a hagyományok – a bálok, a Kékszalag verseny, a rendezvények – mellett ma a modernség határozza meg a régió arculatát.

Bertalan Melinda | Fotó: Shutterstock

További képek

További cikkek

Trend
Egy hely, ahol a négylábúból legjobb barát válik
Nem egy hétköznapi állatmenhely épül Veszprém határában, de nem is kizárólag csak egy kutyafuttatót fognak bekeríteni. Az új állatvédelmi kompetenciaközpont egyszerre szolgálja ki a kutyás gazdák igényeit, nyújt állatorvosi szolgáltatást, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a prevencióra és az oktatásra, hogy a négylábúak mellett a leendő gazdák is elsajátítsák azokat a magatartásformákat, amelyek egy kutyával, vagy más társállattal való együttéléshez szükségesek. A fejlesztés egy nagyobb összefogás eredménye lesz, amelyről az érintettek nyilatkoztak.
Trend
Legyen a magyar kultúra a közös nemzeti minimum!
A kultúra harcmezején vállalt tábornoki szerepet, a taktikáját pedig a párbeszédre építi. Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, akivel irodalomról, zenéről, évszázados kultúrvitákról és a magyar kitörési lehetőségekről is beszélgettünk.
Üzlet-trend
Minden elvégzett munkáért felelősséget kell tudni vállalni
Évtizedes brand az építőiparban, most pedig új cégformát öltve néznek szembe a kor változó kihívásaival. Az ő nevükhöz kötődik többek közt a kolontári iszapkatasztrófa után rekordgyorsasággal felépített lakópark is, de a Dunától az osztrák határig, számos beruházásban érdekeltek. Hajdu Attilával, a VeszprémBer Építő Kft. újonnan kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk a régi-új vállalatról és a piaci trendekről.
Trend
Szakképzéssel felvértezve a negyedik ipari forradalom korában
Dübörög az Ipar 4.0, az overállos szakmunkások pedig már nem azok, akikre évekkel ezelőtt emlékszünk. Mi rejlik a fogalom mögött és milyen összefonódása van a szakképzéssel? Erről Pap Mátéval, a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjával beszélgettünk.
Trend
A legnagyobbak közé vezetni a Pannon Egyetemet
Alig van az intézményi ranglétrának olyan foka, amit ne járt volna végig, harmincas évei végére pedig az ország legfiatalabb egyetemi kancellárja lett. A felsőoktatás folyamatosan változó világát lehetőségnek éli meg, miközben a sakktáblára már felhelyezte a bábukat. Csillag Zsolttal, a Pannon Egyetem kancellárjával beszélgettünk.