Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

FELJEGYZÉSEK IDŐRENDBEN

Kultúra
2017. június 14. 17:33

Kovács Endre fotóművész alsóörsi otthonában fogadott minket. Beszélgettünk pályája kezdetéről, svájci éveiről, kiállításairól, színházról és fotóművészetről, a Balaton-felvidékről és legfrissebb munkájáról.

A Nemzeti Galériában műtárgyfotózással kezdte a pályáját, majd különböző folyóiratoknak, könyvkiadóknak volt a munkatársa. 1969-től a Halász Péter által alapított híres Kassák Színház fotósa volt. Amikor az 1970-es években először Ön, majd a színház tagjai is elhagyták Magyarországot, külföldön is velük tartott még egy ideig. A színházi fotózás teljesen más műfaj, mint a műtárgyfotózás. Hatott ez a színházi közegben eltöltött néhány év a későbbi munkásságára?
Tulajdonképpen nem. A műtárgyfotózás egy szakma, a fotózásnak egy területe, amit én Petrás Istvánnál tanultam a Magyar Nemzeti Galériában. Emellett a színházzal egy régi gyerekkori barátság révén kerültem kapcsolatba. Az a munka, amit ott végeztem, az előadások dokumentálása volt. Elkísértem a társulatot külföldre is, egészen 1974-ig, amikor elköltöztem Svájcba. Ők 1976-ban hagyták el az országot, ezt követően dolgoztunk még együtt Rotterdamban, Párizsban és másutt is. 2015-ben ez a színházi anyag egy szubjektív visszaemlékezéssel egybekötve – amit én írtam – meg is jelent egy kötetben.

Svájcban, az ottani képzőművészeti főiskolán (Ecole Supérieure d’Art Visuel) film-video szakra iratkozott be és szerzett diplomát. Miért nem a fotóművészet mellett döntött?
Mivel fotós voltam, szerettem volna valami mást tanulni. Ez a szak valójában a fotóművészetre épült. Ez volt az egyik oka. A másik, hogy sokan elhagytuk akkoriban Magyarországot és létrejött kint egyfajta baráti társaság; nem csak Svájcban, hanem Párizsban, Németországban is. Akik ott voltak, filmeket is készítettek. Maga a főiskola kortárs művészettel foglalkozott. A szakot, amire én jártam, ma intermédia szaknak hívják, akkor multimédia volt a neve.

Milyen típusú filmeket forgattak és hol lehetett ezeket akkoriban látni?
Dolgoztam operatőrként, operatőrasszisztensként játékfilmben és dokumentumfilmben egyaránt. Francia rendezőkkel forgattunk és Franciaországban vetítették, itthon nem játszották ezeket a filmeket. Volt egy barátom, aki operatőr és rendező volt Párizsban, az ő segítségével kerültem be a stábba. Kis forgatócsoportokban dolgoztak, úgynevezett manufakturális filmgyártás folyt, teljesen más, mint amit a nagy filmstúdiók csinálnak. Egy-egy ilyen stáb öt-hat poszttal dolgozott, kis csapatok voltak.

Annak, hogy végül mégis a fotóhoz tért vissza, technikai vagy anyagi okai voltak?
Egy idő után azért hagytam abba a filmezést, mert nem lehetett belőle megélni. Nagyon esetleges dolog volt. Vagy volt munka vagy nem, és ha volt is, két-három hétnél nem tartott tovább. Helyette épületeket fotóztam építészeknek, és volt pár év, amikor önállósítottam magam; könyvkiadóknak, galériáknak készítettem műtárgyfotókat Lausanneban, Genfben.

Még a svájci évek alatt készültek 8 x 8 mm-es polaroid kép sorozatai.
Több polaroid sorozatot is készítettem, majd jóval később csináltam ún. pszeudo-polaroid sorozatokat is. Ezek alapja a polaroid kép volt, de a végeredmény computerrel készült. Még Svájcban vettem egy polaroid gépet, és elkezdtem vele fotózni. Akkoriban terjedt el ez a technika és én is szívesen kísérleteztem vele. Mostanában is készítettem polaroid képeket – az alapanyag ugyanis egy holland cégnek köszönhetően ismét beszerezhető –, melyeket a facebook oldalamon meg is lehet nézni.

Találkozott személyesen többek között Kassákkal, Juhász Ferenccel. Írók, költők, képzőművészek társaságában töltötte már a gyerekkorát is. Ki az, akinek a munkássága hatással volt Önre?
Aki a legnagyobb hatással volt rám, az Szentjóby Tamás. Hosszú éveken át nagyon jó barátságban voltunk, ami most sem szűnt meg, csak ma már ritkábban tudunk találkozni. Fontos azonban leszögezni, hogy annak, amit én csinálok, nem sok köze van Tamás munkáihoz. A hatást ez esetben inkább úgy értem, mint egyfajta beavatást a gondolkodásba és a látásmódba. Ez volt számomra rendkívül meghatározó a vele való találkozásban.

Mikor hazajöttek 1993-ban, hogyan fogadták itthon? Nehéz volt visszakerülni a művészeti életbe?
Amikor hazajöttem, Alsóörsön telepedtem le a feleségemmel, és szőlővel kezdtem foglalkozni. Egy idő után lettek barátaim, később Veszprémben megismertem a Művészetek Házát, de ehhez mind idő kellett. Amikor már elindultak a tárlatok, hozta egyik a másikat maga után. 1993 és 1996 között nem volt kiállításom, ugyanis nem is nagyon fotóztam ekkoriban. Integrálódnom kellett ebbe a világba, amihez rengeteg energiára volt szükség. Később aztán bemutatkoztam a Ludwig Múzeumban (Baksa Sós Vera rendezte a kiállítást), a Vaszary Villában Balatonfüreden, a Fővárosi Képtárban és több alkalommal Veszprémben is. Viszont egy tanácsot nem fogadtam meg, amit a kezdeti években kaptam. Azt mondta egy kedves ismerősöm, hogy ha itthon karriert szeretnék építeni, hetente legalább három vernisszázsra el kell mennem Budapesten. Ezt nem vállaltam.

Miért pont Alsóörsre esett a választásuk?
Véletlen volt. Kerestünk egy házat itt a Balaton-felvidéken és valaki ezt ajánlotta. Eljöttünk, megnéztük, majd megvásároltuk. Egy présház volt, és mi alakítottuk át, bővítettük. Akkor még volt lakásom Pesten, nem döntöttük el azonnal, hogy hol fogunk lakni.

Végignéztem a kiállításai címét (például időről időre, Időszaki felejtés), köteteket, amiket kiadtak (Feljegyzések időrend nélkül, Ideiglenes Amnézia) és úgy érzem, hogy az idő valamilyen szinten központi téma vagy gondolatkör, de nevezhetnénk szervezőerőnek is a képeinél.
Biztos, hogy így van, bár tudatosan erre soha nem törekedtem és belülről ezt nehezebb megítélni, ugyanis az egyes sorozataim darabjait több évig fotóztam, mire összeállt egy-egy anyag.

Az évek során több kötete jelent meg, melyek a Balaton-felvidéket mutatják be. Mit jelent ez a táj az Ön számára?
Legutóbb egy vöröskőről szóló albumom jelent meg. Ezt a témát közel tizenöt évig fényképeztem, leginkább szórakozásból. Elmentem egy-egy kirándulásra, és amit útközben láttam – a legkülönbözőbb tárgyak készültek permi vörös homokkőből –, lefényképeztem. Ennek köszönhetően az évek során közel hatszáz kép gyűlt össze a Balaton-felvidék jellegzetes építő- és díszítőanyagáról. Persze voltak az anyagban ismétlődések, hiszen akadtak olyan tárgyak, mint például a vöröskőből faragott kerékvető, melyből több százat is találtam. A Balaton-felvidék most már az otthonom, itt vagyok otthon. Sok szép táj van Magyarországon másutt is, de ezt szeretem a legjobban és itt találtam sok barátot.

Min dolgozik jelenleg?
A minap felkért Likó Marcell, a Vad Fruttik énekese, hogy készülő lemezükhöz készítsem el a lemezborítót. Örömmel vállaltam, mert az együttes dalait kedvelem, a Bunkerrajzolót pedig olvastam és színházban is láttam, mindkettő tetszett. Kiállítás is tervben van, de arról még nem szeretnék konkrétumokat mondani, mert még folynak a tárgyalások.

KOVÁCS ENDRE fotóművész 1947-ben született Budapesten. Fényképészeti tanulmányokat folytat, majd a Magyar Nemzeti Galéria, a Kassák Színház, különböző folyóiratok, könyvkiadók munkatársa és fotósa lesz. Az 1960-70-es években részt vesz a magyar avantgárd mozgalmakban. 1974-ben Svájcban telepszik le és itt filmkészítéssel kezd el foglalkozni, miközben a fotózást sem hagyja abba. Az 1990-es években visszaköltözik Magyarországra, azóta Alsóörsön él. Műveit egyéni és csoportos kiállításokon Európa szerte és Magyarország számos városában láthatta a közönség.

Dohnál Szonja | Fotó: Babják Tamás

További képek

További cikkek

Kultúra
A felfedezés legalább akkora öröm, mint a kész fotó
Mindig is tudtuk, hogy a Balaton szép, de talán más szemével kellett néznünk, hogy rájöjjünk, mennyire. Mert a fiatal fotós, Orbán Péter kétségtelenül látja a tájat: elszántan kutatja a különleges pillanatokat, a nem mindennapi szögeket, és ez a képeken átütő szenvedély bennünket is arra késztet, hogy újra felfedezzük a vidéket.
Kultúra
„Magamnak választottam a sorsom” - interjú Földes László Hobóval
Hobót nem csupán a blues-rajongók és a verset szerető emberek kedvelik, hanem más műfajok szerelmesei is. Lemezekkel, könyvekkel, színdarabokkal, előadóestekkel a háta mögött most is rengeteg terv szerepel az asztalán. Mint mondja, kevésbé saját magáról, inkább arról szeret beszélni, amit csinál. Abból pedig van bőven merítés…A Nemzeti Színházban találkozunk, hiszen pár óra múlva a József Attila-estjét láthatja a közönség.
Kultúra
A veszprémi festőművész projektekben gondolkodik
Mit ad neki, és miért kell megküzdenie egy képzőművésznek, aki Európa egyik kulturális fővárosában él és alkot? Mit jelent az, ha valaki projektszerűen fogja fel a művészetet, ami kreatív kiteljesedés mellett egy teljes munkaidős hivatásnak is felfogható? Csík Richárd festőművésszel utaztunk a nyugat-európai galériák fényűző pompáján át a veszprémi műtermekig.
Kultúra
'Barcelonai hippi voltam, éjszaka padokon aludtam, napközben meg Csányi Sándorékat hívogattam'
Tóth Eduárd, vagy, ahogy a legtöbben ismerik: Edu, egyetemi éveit Veszprémben kezdte, mára pedig már ismert stand upos, tíz éve a Dumaszínház tagja. A stand up mellett egy másik szál is erősen áthatja mindennapjait, ez pedig az írás. Két könyve is megjelent; amikor éppen nem a színpadon áll, vagy a kisfiával van, akkor a harmadik könyvén dolgozik. Egy rendkívül szellemes, jókedélyű, életvidám emberrel találkoztunk a Dumaszínház melletti bisztróban.
Kultúra
„Komolyan kell venni a közeget, amihez szólsz” – interjú Winkler Nórával
Ha azt mondom: „Winkler Nóra”, talán nem túlzás azt állítani, a név hallatán mindenkinek több dolog is az eszébe jut: televíziózás, újságírás, rádiózás, árverések levezetése, múzeumi tárlatvezetések, könyvírás… és egy dolog, ami mindezt összeköti: a kultúra. A felsoroltak alapján nem is kérdés, hogy miért lehet Nóra a Veszprém 2023 egyik munkacsoportjának tagja, hiszen ha kulturális főváros, akkor a kultúra valódi képviselője segíthet: Winkler Nóra mesélt.