Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.
Felvették a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen
Nem mindegy, hogy a családi cégek hogyan tudtak most reagálni a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, hiszen hazánkban a cégek 40 százalékát jelentik. A túlélés kulcsát a stabil stratégiai alapok, a folyamatos fejlődésre törekvés és gyors döntések adhatták, de a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen sokféleképpen felvették. Az idén ötéves K&H családi vállalatok kiválósági díj a koronavírus kihívásaira adott példamutató megoldásokat három kategóriában díjazza, a sikertörténetek által pedig szeretne más családi cégeket is fejlődésre inspirálni, hiszen az egymástól tanulás, a tudatosság egyre fontosabb a cégek számára.
Varga: százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kkv-k
Százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások: a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a kormány a duplájára, 100 milliárd forintra emelte az eredetileg országosan meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszeget a vállalkozások technológiai megújítását segítő két program pályázatán - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázat első támogatói szerződéseinek átadásán.
A cseh gazdaság 2,0 százalékkal esett az első negyedévben
Két százalékkal csökkent éves szinten az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pontosított becslése alapján kedden Prágában.
ITM: 88 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon
Kedvező képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2020. április havi kereseti adatai, amely alapján az idei év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset elérte a 388 000 forintot, áprilisban a 400 200 forintot. A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon. A keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is - nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A vevők és eladók közti szakadék miatt csökkenhetnek a lakásárak
Fokozódhat az adóellenőrzések száma az egészségügyi veszélyhelyzet hatására
Drasztikusan csökkent az elmúlt években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY. Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is.
A kijárási korlátozások feloldásával lassan normalizálódik a villamosenergia-kereslet
villamosenergia-kereslet alakulása azt mutatja, hogy a kijárási korlátozások fokozatos feloldásával mérséklődött a gazdasági aktivitás visszaesése, de továbbra is 8%-kal alacsonyabb az áramkereslet, mint egy évvel ezelőtt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése második alkalommal vizsgálja, milyen hatással volt a koronavírus-járvány a magyar villamosenergia-piacra.
Palkovics: 4 milliárd forintos támogatással a vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden
A vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden 4 milliárd forintos támogatással - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Szegeden, ahol megalakult a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ a Szegedi Tudományegyetem, a Mol és az Audi Hungária Zrt. együttműködésében.
Koronavírus - Fitch: az év második felében fellendülés kezdődik a közép- és kelet-európai gazdaságokban
A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságait is komolyan megterheli az idén a koronavírus-járvány, a régióban azonban az év második felétől már fellendülés, jövőre lendületes növekedés várható - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében.
Mindörökké home office? – Szakértők a távoli munkavégzés jövőjéről
Mi lesz hosszú távon a home office jövője? Sokakat foglalkoztat a kérdés, miután márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban. Milyen hatással lesz mindez a munkahelyi környezetre és a munkatársi kapcsolatokra? A válaszokat Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével, és dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértővel és szociálpszichológussal keressük.
Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.
Nőtt az olcsó használt autók iránti kereslet
A piacvezető Használtautó.hu statisztikái szerint az elmúlt hónapok drasztikus visszaesése után a júniusi keresési számok már a tavalyi eredményeken is túlmutatnak: a hirtelen növekvő kereslet arányosan elsősorban az 500 ezer forintnál olcsóbb használt autókat érinti. A vásárlókat nemcsak a személyes városi mobilitás felértékelődése, hanem a külföldi autós utazások elmaradása és a forint/euró váltószám is az olcsóbb használt autók felé tereli. Mindez pedig a kisebb áresés miatt az eladóknak is kedvezhet.
Felfüggesztik a Magyar Telekom-részvények kereskedését csütörtökön aukció miatt
A Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciót tart csütörtökön, emiatt 10 órától a tőzsdenap végéig felfüggesztik a papírok kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén.
GKI: kevésbé pesszimista az idei növekedési prognózis
GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista - 3 százalékos GDP-csökkenést jósló - forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista - 7 százalékos visszaesését valószínűsítő - forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság - tették hozzá.
Meglepően pozitívak a hazai kkv-k várakozásai
Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, ami nem jelent érdemi változást a koronavírus időszak előtti várakozásokhoz képest.
Rekordforgalom a Praktikernél
Magyarországi történetének legjobb évét zárta a Praktiker 2019-ben. A legjelentősebb árbevételt a szaniter, a kert, az építőanyag és a hidegburkolás kategóriák generálták. A webshop forgalma továbbra is dinamikusan fejlődött. A koronavírus járvány átrendezte az idei terveket, de a lakosság körében egyértelműen nőtt a barkácsolási kedv.

5,1 százalékos volt a munkanélküliség tavaly

2017. január 30. 15:12
Hirado.hu, MTI

A múlt év negyedik negyedévében a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 76 ezerrel 205 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 4,4 százalékra csökkent. 2016-ban átlagosan 235 ezren voltak munkanélküliek, 73 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben.

2016-ban átlagosan 235 ezren voltak munkanélküliek, 73 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben – a tavalyi negyedik negyedévben a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 36 ezerrel 110 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal 4,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A munkanélküli nők száma ebben az időszakban 40 ezerrel 95 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,0 százalékponttal 4,5 százalékra mérséklődött. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal 11,6 százalékra csökkent, de a munkanélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak és az 55-64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,7 százalékponttal 3,9 százalékra, míg az utóbbiaké 1,1 százalékponttal szintén 3,9 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap; a munkanélküliek 46,6 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében minden régióban mérséklődött. A legjelentősebb változás Dél-Alföldön következett be, ahol 2,5 százalékponttal 4,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, illetve Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön, ahol 2,2 százalékpontos csökkenés mellett 5,9, valamint 8,0 százalék volt a ráta. Az átlagot meghaladó javulás ellenére a legmagasabb ráta Észak-Alföldet jellemezte a régiók között, míg a legalacsonyabb, 2,1 százalék Nyugat-Dunántúlon volt a munkanélküliség.

A tavalyi év egészében a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 34 ezerrel 128 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal 5,1 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküli nők mutatói nagyobb mértékben csökkentek, számuk 39 ezerrel 107 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,9 százalékponttal szintén 5,1 százalékra mérséklődött. A legnagyobb változás a fiatalok körében volt, éves munkanélküliségi rátájuk 4,4 százalékponttal 12,9 százalékra csökkent.

A 25-54 évesek és az 55-64 évesek körében közel azonos mértékű, 1,5, illetve 1,4 százalékpontos mérséklődés mellett a munkanélküliségi ráta 4,5, valamint 4,4 százalék volt – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 273 ezer volt december végén, 19,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

152 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban

A KSH jelentése szerint 2016 egészében 2,6 százalékponttal 66,5 százalékosra emelkedett a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája az előző évivel összehasonlítva. A foglalkoztatottak létszáma tavaly átlagosan 4 millió 352 ezer volt, 141 ezerrel több a 2015-ösnél. A negyedik negyedévben a foglalkoztatottak számának 3,6 százalékos éves összevetésű növekedésénél jobban, 4,3 százalékkal nőtt az elsődleges munkaerőpiacon munkát találók száma, mert a magukat közfoglalkoztatottnak vallók és a külföldi telephelyen dolgozók száma csökkent.

A 15-74 évesek foglalkoztatottak számának 152 ezres növekedése a fele-fele arányban (76-76 ezer) táplálkozott a munkanélküliek számának csökkenéséből és a munkaerőpiacon frissen megjelenőkből. A foglalkoztatási ráta alakulásában közrejátszott, hogy a 15-64 éves népesség lélekszáma 50 ezerrel kevesebb volt a tavalyi negyedik negyedévben, mint egy évvel azelőtt.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal, 82,9 százalékra emelkedett, az idősebb, 55-64 éveseké 4,4 százalékponttal 51,1 százalékosra nőtt – a 15-24 évesek foglalkoztatási arány 2,4 százalékponttal, 29,2 százalék.

A 20-64 éves korcsoportban - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta 2,9 százalékponttal, 72,6 százalékosra nőtt, a férfiaknál 79,7, a nőknél 65,7 százalékos volt a 2016 negyedik negyedévi ráta. A 15-64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,0 százalékkal emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal, 73,9 százalékra nőtt, a nőknél 3,7 százalékos létszámnövekedés eredményeként 2,8 százalékponttal, 61,2 százalékra javul az arány.