Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

Felépül a koronavírusból a belföldi turizmus és a vendéglátás
Egyre többet költünk utazásra és szórakozásra, az éttermekben, kávézókban és bárokban pedig júniusban már csaknem annyit fizettünk bankkártyával, mint a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések előtt – derül ki az Erste Bank kártyaforgalmi adataiból. A belföldi idegenforgalom is magára talál, míg a határon túl a többség egyelőre inkább csak a szomszédos országokig merészkedik.
A magyar cégek közel fele nem számít idén recesszióra
Az európai átlagnál optimistábbak a magyar vállalatok, mintegy felük szerint, idén még nem lesz recesszió – derült ki az Intrum vállalati felméréséből. Sok cég a veszélyhelyzet alatt elszenvedett veszteségeit rövidebb fizetési határidőkkel kompenzálná, ám a csökkenő lakossági fizetőképesség miatt ez nem biztos, hogy jó stratégia.
A vírusjárvány felerősíti a foglalkoztatási trendeket
A humántőke fejlesztése soha nem volt olyan időszerű, mint most, hiszen a vírusjárvány katalizátorként hat a XXI. század leginkább meghatározó foglalkoztatási folyamataira. Az Adecco Csoport Inovantage kiadványában a kelet-európai régióra fókuszálva vizsgálta azokat a területeket, amelyek fejlesztését most leginkább érdemes erősíteni.
KATA: Elejét vennék a bújtatott munkaviszonynak a tervezett változások
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as bevezetése óta töretlen népszerűségnek örvend. Évről-évre egyre többen választják a kedvező pénzügyi feltételek és az egyszerű adminisztráció miatt. Az eredetileg megcélzott adózói kör, a mikrovállalkozások mellett azonban sokan a munkaviszony alternatíváját látják benne. Várható volt tehát, hogy a Pénzügyminisztérium idővel szigorítani fog a szabályokon.
Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet
Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György. A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.
Felmérés: Vidéken a járvány alatt sem csökkent a plázalátogatási kedv
A soproniak és a szegediek a járvány alatt is a plázákban vásároltak – derült ki egy 23 ezer fős, országos felmérésből, ahol 13 vidéki és négy fővárosi pláza látogatóit kérdezték meg a vásárlási szokásaikról. A kutatás eredményeiből látszik, hogy akik egész évben látogatják a bevásárlóközpontokat, azok többsége a járvány alatt is a plázákban szerezte be a legszükségesebb termékeket. A fővárosban, Miskolcon és Pécsett pártolják a legtöbben az online vásárlást, Nagykanizsán és Debrecenben viszont a személyes vásárlás a népszerűbb. A fertőtlenítésre viszont minden plázában egyformán fokozottan ügyeltek.
Szijjártó: új program indul a magyar vállalatok támogatásáért
Új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán.
Milliók kerültek az államkassza helyett a padlásra
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) négylábú munkatársai megcáfolták a régi mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A nyomozók egy nemrég lekapcsolt bűnszervezethez köthető ingatlanban tartottak házkutatást, amikor Cappy és Thor, a NAV bankjegykereső kutyái 168 millió forint, bűncselekményből származó készpénzt szagoltak ki a padláson. Az elrejtett pénz mellett egy ötvenmilliós luxusautót is sikerült lefoglalni a bűnbandától.
762 MILLIÓ FORINT JOGDÍJAT KAPTAK A MAGYAR DALSZERZŐK
Rekordszámú, összesen 23 475 könnyű- és komolyzenei rendezvényt tartottak országszerte az Artisjus statisztikái szerint a tavalyi évben. A legtöbbet élőben játszott dalok listáját a Hungária együttes 40 éves Csókkirály című slágere vezeti, ám az élmezőnybe az örökzöldek mellé bekerült a Magna Cum Laude Pálinka dal című szerzeménye is. A tavalyi koncertekért 762 millió forint jogdíjat fizetett ki 9654 magyar szerzőnek a jogkezelő.
Felélénkültek a nemzetközi élelmiszerárak júniusban
A FAO rekord nagyságú gabonatermést és -tartalékot vár 2020–2021-re, de ezzel együtt nőni fog az élelmiszersegély iránti igény is.
Elindul egy más világba az albérletpiac?
Akár három év is lehet a kötelező jótállás 2021-től
Jövő évtől meghosszabbodik a jótállási idő a 100 000 forint feletti termékekre, ami jelentős többletfeladatokat jelent az érintett vállalkozások számára – hívja fel a figyelmet az EY. A 2021. január elsejétől esedékes változások megfelelő jogi és szervezeti átalakításokkal ugyanakkor nem csak megnövekedett terheléshez, hanem új vásárlókhoz is vezethetik a cégeket.
Felvették a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen
Nem mindegy, hogy a családi cégek hogyan tudtak most reagálni a koronavírus-járvány okozta kihívásokra, hiszen hazánkban a cégek 40 százalékát jelentik. A túlélés kulcsát a stabil stratégiai alapok, a folyamatos fejlődésre törekvés és gyors döntések adhatták, de a kesztyűt a családi vállalatok a válság ellen sokféleképpen felvették. Az idén ötéves K&H családi vállalatok kiválósági díj a koronavírus kihívásaira adott példamutató megoldásokat három kategóriában díjazza, a sikertörténetek által pedig szeretne más családi cégeket is fejlődésre inspirálni, hiszen az egymástól tanulás, a tudatosság egyre fontosabb a cégek számára.
Varga: százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kkv-k
Százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások: a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a kormány a duplájára, 100 milliárd forintra emelte az eredetileg országosan meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszeget a vállalkozások technológiai megújítását segítő két program pályázatán - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázat első támogatói szerződéseinek átadásán.
A cseh gazdaság 2,0 százalékkal esett az első negyedévben
Két százalékkal csökkent éves szinten az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) Csehországban - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) pontosított becslése alapján kedden Prágában.
ITM: 88 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon
Kedvező képet mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2020. április havi kereseti adatai, amely alapján az idei év első négy hónapjában a havi bruttó átlagkereset elérte a 388 000 forintot, áprilisban a 400 200 forintot. A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon. A keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is - nyilatkozta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A vevők és eladók közti szakadék miatt csökkenhetnek a lakásárak
Fokozódhat az adóellenőrzések száma az egészségügyi veszélyhelyzet hatására
Drasztikusan csökkent az elmúlt években az adóellenőrzések száma. A historikus adatok és az utóbbi hónapok tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági lassulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) arra ösztönözheti, hogy ismét fokozza a vizsgálatok intenzitását – hívja fel rá a figyelmet az EY. Ez tudatos alkalmazkodást igényel az adózók részéről is.
A kijárási korlátozások feloldásával lassan normalizálódik a villamosenergia-kereslet
villamosenergia-kereslet alakulása azt mutatja, hogy a kijárási korlátozások fokozatos feloldásával mérséklődött a gazdasági aktivitás visszaesése, de továbbra is 8%-kal alacsonyabb az áramkereslet, mint egy évvel ezelőtt. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése második alkalommal vizsgálja, milyen hatással volt a koronavírus-járvány a magyar villamosenergia-piacra.
Palkovics: 4 milliárd forintos támogatással a vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden
A vállalati igényekhez alkalmazkodó új kutatási központ jön létre Szegeden 4 milliárd forintos támogatással - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Szegeden, ahol megalakult a Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ a Szegedi Tudományegyetem, a Mol és az Audi Hungária Zrt. együttműködésében.
Koronavírus - Fitch: az év második felében fellendülés kezdődik a közép- és kelet-európai gazdaságokban
A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságait is komolyan megterheli az idén a koronavírus-járvány, a régióban azonban az év második felétől már fellendülés, jövőre lendületes növekedés várható - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében.
Mindörökké home office? – Szakértők a távoli munkavégzés jövőjéről
Mi lesz hosszú távon a home office jövője? Sokakat foglalkoztat a kérdés, miután márciusban egyik pillanatról a másikra kellett átállnia a cégeknek egy teljesen új működési formára. Sok magyarországi vállalat kiemelkedően rugalmasan kezelte a helyzetet, nagymértékű digitális átállás indult el a cégek jelentős részénél. Most, a fokozatos visszatérés időszakában a vállalatok vezetőinek hosszú távon is állást kell foglalnia a home office intézményével kapcsolatban. Milyen hatással lesz mindez a munkahelyi környezetre és a munkatársi kapcsolatokra? A válaszokat Tüzes Imrével, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetőjével, és dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértővel és szociálpszichológussal keressük.
Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban? A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.
Nőtt az olcsó használt autók iránti kereslet
A piacvezető Használtautó.hu statisztikái szerint az elmúlt hónapok drasztikus visszaesése után a júniusi keresési számok már a tavalyi eredményeken is túlmutatnak: a hirtelen növekvő kereslet arányosan elsősorban az 500 ezer forintnál olcsóbb használt autókat érinti. A vásárlókat nemcsak a személyes városi mobilitás felértékelődése, hanem a külföldi autós utazások elmaradása és a forint/euró váltószám is az olcsóbb használt autók felé tereli. Mindez pedig a kisebb áresés miatt az eladóknak is kedvezhet.
Felfüggesztik a Magyar Telekom-részvények kereskedését csütörtökön aukció miatt
A Magyar Telekom részvény-visszavásárlási aukciót tart csütörtökön, emiatt 10 órától a tőzsdenap végéig felfüggesztik a papírok kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén.
GKI: kevésbé pesszimista az idei növekedési prognózis
GKI Gazdaságkutató csütörtökön kiadott legfrissebb prognózisában elvetette az előző, márciusi előrejelzésében felvázolt kevésbé pesszimista - 3 százalékos GDP-csökkenést jósló - forgatókönyvét, miközben kissé enyhített pesszimista - 7 százalékos visszaesését valószínűsítő - forgatókönyvének borúlátásán. Az év egészét tekintve 6 százalékos visszaeséssel számol, a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5 százalék körüli GDP-csökkenést feltételezve. A tavalyi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság - tették hozzá.
Meglepően pozitívak a hazai kkv-k várakozásai
Mérséklődni látszik a koronavírus-járvány hatása a hazai kkv-kra, ugyanis határozottan pozitívabb várakozásokkal tekintenek az előttük álló évre, mint a járvány ideje alatt – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az index jelenleg 12 ponton áll, ami nem jelent érdemi változást a koronavírus időszak előtti várakozásokhoz képest.
Rekordforgalom a Praktikernél
Magyarországi történetének legjobb évét zárta a Praktiker 2019-ben. A legjelentősebb árbevételt a szaniter, a kert, az építőanyag és a hidegburkolás kategóriák generálták. A webshop forgalma továbbra is dinamikusan fejlődött. A koronavírus járvány átrendezte az idei terveket, de a lakosság körében egyértelműen nőtt a barkácsolási kedv.

Opten: Már több mint 30 ezer személy van eltiltva a cégügyektől

2017. január 30. 14:54

Csak 2016-ban több mint 13 ezer magánszemélyt tiltottak el a cégvezetéstől, ezzel 30 ezer felé emelkedett az eltiltott személyek száma.

„Még belegondolni is szédítő, hogy Gyöngyös népességének nagyságrendjével megegyező mennyiségű magánszemély van eltiltva a cégvezetéstől, ez is azt mutatja, hogy a cégvezetési kultúrának van még hova fejlődnie hazánkban” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A cégbíróság jellemzően – jogerősen megállapított – ki nem elégített hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket a cégügyektől. Az eltiltott személyek lényegében 5 évre eltiltásra kerülnek cégvezetési, cégképviselői jogkörtől és bizonyos típusú tulajdonosi szerepköröktől is.

Évről évre emelkedik a cégvezetéstől eltiltott személyek száma, ami egyrészt rávilágít a cégstruktúra gondjaira, ugyanakkor értelmezhető a „gyógyulás” egyik eszközének is. Az eltiltások emelkedése ugyanis egyben a problémás magánszemélyek növekvő arányú kiszűrését is jelenti a rendszerből.

Év Újonnan eltiltottak száma
2010 479
2011 702
2012 1139
2013 1991
2014 5 147
2015 12 554
2016 13 015

Az eltiltások kérdése a nagyságrendje mellett még azért is érdekes, mert a magánszemélyek sokszor nem csak 1 céget képviselnek. Ha egy magánszemélyt egyik cégének ügyei miatt eltiltják, akkor elméletben minden kapcsolódó cégénél meg kell jelennie az eltiltás tényének, de természetesen a gyakorlat itt sem ilyen egyszerű.

„Közel 4000 eltiltott személy vezet jelenleg is hatályosan céget a tiltás ellenére, ráadásul úgy, hogy az esetek 90 százalékában az eltiltott személy az egyetlen aláírója a cégnek” – mondja az Opten szakértője. A cégeknek ezért nem árt résen lenni, kivel is kötnek üzletet, hiszen egy ilyen szerződés már jogi szempontból is érdekes kérdéseket vet fel, de üzleti szempontból egészen biztosan kimagasló kockázattal járhat.

„Sajnos a fertőzöttség nem csak a mikrovállalkozásokat érinti, jóval kisebb arányban ugyan, de a KKV-s és a nagyvállalati szegmensben is fennáll a jelenség” – emeli ki Pertics. A 2016-ban eltiltott magánszemélyek közül például 237 személy köthető 100 millió Ft-ot meghaladó árbevételű céghez, és 26 eltiltott esetében pedig 1 milliárd Ft-ot meghaladó árbevételű cégkapcsolat is azonosítható.

Az eltiltásokkal leginkább érintett szektorok közül magasan kiemelkedik a kereskedelem, de az építőipar, a vendéglátás és – némiképp meglepő módon – a tanácsadó szektor sem áll túl jól e tekintetben.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, az eltiltás az egyik legerősebb eszköz, ugyanakkor 1-1 tényleges eltiltás hónapokig, sőt évekig tartó eljárás eredménye lehet. A jogerőre emelkedésig számos lépcső vezet, ezt az utat igen költséges és időigényes lehet végigjárni, így sok hitelezőnek még mindig egyszerűbb leírni a veszteséget, mint újabb költségeket bevállalni. Ráadásul az eltiltás nem egyenlő a veszteségek megtérítésével.