Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

Aki újraálmodta Fülig Jimmyt

Útlevél
2016. november 24. 17:03

Kovács Miklós vegyészmérnök rengeteg szakirodalmi ismeret és sok éves szakmai tapasztalat alapján teljesen egyedi technológiával készíti Fülig Jimmy pálinkáját a Petendi Pálinkaházban. Hogy milyen út vezetett a kutatómérnökségtől a pálinkafőzésig? Íme!

Mi a véleménye arról, hogy egyre nagyobb divatja, kultúrája lesz a pálinkának és a pálinka fogyasztásának?
Ez a divat a pálinkának csak jót tesz. Ha az emberek keresik a terméket, akkor nő a forgalma, emelkedik a kereskedelmi főzdék bevétele, ebből fakadóan jó hatással van az iparág fejlődésére, és generálni fogja a pálinka értékének növekedését.

Minek tudható be az Ön által említett fejlődés?
Hatalmas előrelépés volt, amikor az agárdi főzde 2001-ben behozta német területről az ír szabadalmú oszlopos technológiát, ugyanis ez a kisüstinél magasabb színvonalú termék előállítását tette lehetővé. Ezen túl az állam is támogatta a pálinkafőzés fejlődését pályázatok kiírásával, országos pálinkaversenyek megrendezésével, marketinggel. Végeredményben a pálinka-gyártás fejlődése jó a mezőgazdaságnak, a gyümölcstermesztőknek, az előállítóknak, a fogyasztóknak és az államnak is. Sajnálatos tény viszont, hogy a kereskedelmi főzdék – 130-nál több működik hazánkban – a piac nagyon kis részét fedik le, így nem tudnak elég tőkét felhalmozni a további fejlesztésekre.

Hogyan lett Önből pálinkafőző mester? Tudatos elgondolás eredményezte, vagy a véletlen hozta így?
Eredeti végzettségem vegyészmérnök – és ugye milyen jól hangzana az a sztori, hogy már az óvodában is lepárló volt a jelem, és születésemtől fogva mély elhivatottságot éreztem a pálinkafőzés iránt. Hát nem így történt a dolog. Teljesen véletlenül kerültem az iparba még a '90-es évek elején. Hidegkúton laktunk, és egy szakács ismerősömmel kibéreltük az akkor éppen bezárt bérfőzdét. Felújítottuk, valamint elvégeztem Budapesten a felelős szeszfőzde-vezető tanfolyamot – és ekkor a barátomnak inába szállt a bátorsága. Így aztán egymagam vágtam bele a főzde üzemeltetésébe.

Hétközben egy alkalmazott dolgozott az üzemben – ugyanis én a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság egy kutatócsoportjának voltam munkatársa a veszprémi egyetemen –, hétvégente pedig jómagam főztem a pálinkát, így nagy tapasztalatra tettem szert. 1997-ben megszűnt a főállásom, így újabb saját vállalkozásba kezdtem, amelyben húgysavat állítottunk elő, és abbahagytam a hidegkúti főzdét, ekkor ugyanis a különböző kedvezőtlen körülmények miatt nem volt értelme tovább bérfőzéssel foglalkozni.

Mégis mi volt az a tényező, amely később visszavezette erre a pályára?
A bérfőzés sok nyűggel járt, ám a kereskedelmi pálinkák piacán 2003 után nagyon meredek emelkedést lehetett látni. 2007-ben két barátommal úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne belevágni a kereskedelmi pálinka-gyártásba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium „mezőgazdasági termékek értéknövelése” elnevezésű 2008-as pályázata és bankhitel segítségével valósítottuk meg a pálinkafőzdét. 2010-ben kezdtük az építkezést, és 2012-ben készült az első pálinkánk. Ekkor ismét egyedül maradtam, mivel addigra a társaim kiszálltak a vállalkozásból, mert elfogytak a tartalékaik. Így most tisztán családi vállalkozásként üzemeltetjük a főzdét.

Miért Vigántpetendre esett a választás?
Mert ez a hely teljesen optimálisnak bizonyult. Ez a földterület a helyi építési szabályzat szerint iparterület volt, amelyen pálinkafőzdét szeretett volna építeni a falu. Végül mi valósítottuk meg az üzemet. A kivitelezésnél törekedtünk arra, hogy az ipari elvárások mellett valóban esztétikus főzdét építsünk, és komoly büszkeséggel tölt el, amikor a hozzánk látogató embereknek leesik az álluk, amikor meglátják ezt a szépséges üzemet.

A Petendi Pálinkaház elnevezés egyértelmű számomra, de miért éppen a „Fülig Jimmy” márkanév alatt futnak a pálinkák?
Azért, mert szeretem Rejtő Jenőt, és Fülig Jimmy irigylésre méltó karakter, aki nem foglalkozik azzal, hogy mi lesz holnap, erős, bátor, nem nagyon kell félnie a világban, és elégedett az életével. Feltételeztem azt is, hogy sokan ismerik Rejtőt, így aztán könnyű lesz megjegyezni a pálinkát. Emellett úgy gondoltam, hogy a sok fennkölt és kommersz pálinka-elnevezés közül a miénk az egyszerűségével fog kilógni.

Mi a kuriózum az Ön pálinkájában? Mitől más, mint a többi?
A mi pálinkánk teljesen egyedi technológiával készül – a rendszer minden eleme létezik, de így összeállítva nem működik sehol az országban. Tömören: egyedi elképzelés egyedi berendezésen. A lényeg, hogy a kifordított kisüsti technikát kombináltam az oszlopos technikával. A kifordítás abban áll, hogy míg a kisüsti technológiánál a 300 literes első főzőüst után a második finomító berendezés ennek fele szokott lenni – én ezt megfordítottam: nálam 600 literes a második üst mérete. Ennek az a lényege, hogy a második finomítóba 2,5 tonna cefre desztillátuma fér bele – így nagyobb mennyiségű aromatartalmat és hosszabb ideig tudok kezelni a finomítás során. Erre a második lepárlásra használok egy egyedi kivitelű oszlopot, ebben sokkal pontosabban tudom kivenni a nem oda illő – kellemetlen illatú, mérgező – anyagokat a pálinkából.

A lepárlást tölgyfahordós érlelés követi, amely nem általános a pálinkaiparban. Sajnos az értékesítési kényszer miatt nem tarthat elég ideig az érlelés, de a hosszú távú terv az, hogy minimum 3 évig álljon minden pálinkám a hordókban.

A Fülig Jimmy pálinka mindennek köszönhetően milyen íz- és illatsajátosságokkal rendelkezik?
Az oszlopos módszerrel elég pontosan ki lehet szedni a főzés során a nem oda illő anyagokat, de túl jellegtelen ízvilágot eredményez. A kisüsti ízre keményebb, viszont ott az illatot gyakran elnyomják a nem oda illő anyagok. Én a kettő közé lőttem be a Fülig Jimmy pálinkát: gazdag és átható illatosság mellett karakteresebb ízvilágot tudunk adni a pálinkánknak.

MI A PÁLINKA?
A pálinkatörvény szerint: Magyarországon termett gyümölcsből, Magyarországon desztillálva és palackozva előállított ital, amelynek cefréje nem tartalmaz hozzáadott cukrot, és az ital nem tartalmaz színező- és ízesítő anyagot. 37,5 foktól 86-ig terjedhet a szesztartalma

Mi a nehézsége ennek a szakmának?
Nagyon nehéz megfelelő gyümölcs alapanyagot beszerezni, ugyanis a gyümölcstermesztési rendszert a nagyáruházláncok igénye határozza meg – az elsődleges szempont nem az íz, hanem a küllem. Nekem viszont olyan gyümölcsre van szükségem, amely jó ízű, és mindegy, miként néz ki. Ráadásul nekem 2,5 tonna gyümölcs kell egy főzethez. Ezt pedig csak nagy kertészetektől lehet beszerezni. Ráadásul minden évben más a termés minősége. A vágyam, hogy a pálinkám minden évben ugyanazt a minőséget, ízvilágot hozza, de így borzalmasan nehéz. Egy jó évben kellene sok alapanyagot venni, de itt meg belép a tőkehiány problémája.

Hosszú távú cél?
Raktározni, érlelni, felhalmozni a készletet, hogy az évjáratok keverésével kiegyenlítettebbé tudjam tenni a minőség-ingadozást, és neki tudjak állni a nagyobb készlet birtokában a komoly marketingnek. Emellett megtalálni egy pár olyan gyümölcsfajta hibridjét, amely passzol hozzám és a berendezésemhez. Ráadásul szeretném ezt én termeszteni. És tovább kell fejleszteni a technológiát a tapasztalatok alapján.

Kovács Miklós pálinkafőző mester szerint mi a pálinka?
Egy olyan játék, amelyben lokális sikereket el lehet érni, de totális győzelmet nem arathatok. Éppen ezért jó: mindig tovább lehet lépni, és megfelelően összetett munka, így soha nem unatkozom benne.

KOVÁCS MIKLÓS
- Okleveles vegyészmérnök
- 1993 óta foglalkozik pálinkafőzéssel
- 2010-ben alapította a Petendi Pálinkaházat
- Pálinkái: sárgabarack, szőlő, meggy, körte, alma, szilva

Szaksz Balázs | Fotó: Babják Tamás

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Útlevél
Elégedett vagyok az életemmel
Csalló Jenő derűs ember. Az ország egyik legjobb pálinkafőző mestere, de nem csak a jó pálinka titkáról tanulhatunk tőle, hanem szenvedélyről, kitartásról és hagyomány tiszteletről is. A Balatonalmádi festői környezetében megbújó Vödörvölgyi Pálinkaházban találkoztunk vele, hogy a manufaktúráról, furfangokról és örökségről beszélgessünk.
Útlevél
Küzdj keményen, higgy magadban és légy hű önmagadhoz
Folyamatosan pörög, lelkesen ténykedik. Hihetetlenül sikeres pályát épített fel, pedig csak annyit tervezett, hogy nyelvtanár lesz. De azt korán megtanulta, ha adódik egy lehetőség, azzal élni kell és keményen dolgozni. Dr. Navracsics Judittal, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánjával beszélgettünk.
Útlevél
Zsebpénzből vett bakelitektől az ibizai klubokig
Sárdi Gergely a Truesounds csapat alapító tagjaként, a veszprémi bulik záró akkordjaként Gregory S néven vált a legtöbb ember számára ismertté. Gergő több ezer álmodozó fiatal vágyát valósította meg azzal, ahogy a teleposzterezett veszprémi gyerekszobából az ibizai éjszakákig vitte zenéjét.
Útlevél
„A világháló megjelenésével is pont úgy éreznek és gondolkoznak az emberek, mint előtte.”
Talán senkinek sem ismeretlen az online világról alkotott, főleg negatív, olykor akár elutasító gondolkodásmód. Egyre többet halljuk, hogy a médiavilág beszippantja az embert, ezzel párhuzamosan a valódi értékek elvesznek, a kultúrára pedig egyre kevesebb az igény. Vajon tényleg így van? Milyen arányban beszélhetünk az információs társadalom negatív és pozitív hozadékairól? Gózon Ákosnak, az Élet és Tudomány főszerkesztőjének, rádiós kulturális szerkesztőnek, az NKA Bizottság tagjának tettük fel ezeket a kérdéseket.
Útlevél
Veszprém világhírű építészt vetett be az EKF-versenyben
Jan Gehl jött, látott, tartott egy fantasztikus előadást, felfedező körútra indult a királynék városában, hogy csapatával minél hasznosabb tanácsokkal szolgálhasson a jövő Veszprémjével kapcsolatban, majd exkluzív interjút adott lapunknak.