Gazdaság. Életmód. Stílus.

Aktuális hírek

belföld
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató egy felmérés szerint
A magyarok többsége rendszeres plázalátogató, de napi-heti rendszerességgel csak kis részük jár bevásárlóközpontba - közölte a Wing ingatlanfejlesztő szerdán az MTI-vel.
belföld
Felpöröghet idén a diákok foglalkoztatása
A vendéglátásban és turizmusban minden korábbinál több diákot foglalkoztathatnak idén nyáron, de megjelent az igény a munkát vállaló tanulók iránt a magán-egészségügyi szolgáltatók részéről is. A Work Force HR szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet az idén várható nagyobb kereslet minél gördülékenyebb kiszolgálása érdekében digitalizálta az adminisztrációt, így akár egy napon belül munkába állhatnak a fiatalok.
kkv
Így reagálnak a kkv-k a kata szigorításra
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
külföld
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak.
vállalatok
Szijjártó: magyar élelmiszeripari beruházások Üzbegisztánban
Öt magyar élelmiszeripari vállalat 42 milliárd forintnyi beruházás előkészítését folytatja Üzbegisztánban, ez azt jelenti, hogy magyar növényi olajgyár, szarvasmarhatelep és zöldségtermelő üzem jön létre Közép-Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdaságában - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az üzbég fővárosban, Taskent a közmédiának.
belföld
Elemzők: a bruttó keresetek növekedése alig, a reálbéreké viszont jelentősen lassulhat az idén
Az újranyitás következtében a bruttó bérek növekedési üteme idén egyáltalán nem, vagy alig gyengül, a magasabb infláció miatt viszont a reálkeresetek emelkedésének lényeges lelassulására számítanak idén az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
belföld
Több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a NIF Zrt.
Az elmúlt évtizedben több mint 300 milliárd forint értékben valósított meg fejlesztéseket a Balatonnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. - közölte a társaság vezérigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján Siófokon.
belföld
Támogatást kérnének a balatoni önkormányzatok a kieső helyi adók kompenzálására
Egyeztetést kért a Miniszterelnökséget vezető minisztertől a Balatoni Szövetség olyan támogatási rendszer kidolgozásához, amely a kieső önkormányzati adók és bevételek helyett biztosítja a turisztikai övezet kiemelt feladataihoz szükséges forrásokat - közölte a szervezet elnöke.
Ellentmondásos változások a hitelpiacon
Jelentősen visszaesett a személyi hitelek és hasonló kölcsönök kihelyezése tavaly, ám ennek nem kizárólag a válság az oka – derül ki az Intrum jelentéséből. Lakáshitelből és a babaváró hitelből többet vettek fel, mint egy évvel korábban, a hitelmoratórium mellett ezért is nő a lakossági hitelállomány.
Kutatás: a magyarok közel fele kész arra, hogy bármikor átképezze magát
A magyar munkavállalók csaknem fele mondta a világjárvány alatt azt, hogy bármikor kész átképezni magát és egy teljesen más területen elhelyezkedni - derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu közös, globális, Decoding Global Reskilling and Career Paths című legfrissebb tanulmányából.
gazdaság
Schanda: a feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna
A feltétel nélküli alapjövedelem igazságtalan és káoszt hozna. A kormány célja, hogy aki dolgozni akar, az találjon magának munkát - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden a Facebook-oldalán megosztott videóban.
belföld
Ovádi: stabil lábakon álló, átgondolt és jövőbe mutató a 2022-es költségvetés
A térség országgyűlési képviselője Veszprémről is szót ejtett a jövő évi költségvetés általános vitáján csütörtök reggel a Parlamentben.
A járvány árnyékában telt a 2020-as év hazánkban
Öt százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, 58 százalékkal visszaesett a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, valamint 11 százalékkal a járműgyártási volumen, miközben 34 százalékkal több lakás épült, mintegy 376 ezren dolgoztak otthonról, 42 százalékkal nagyobb bevételt értek el a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi szolgáltatók, illetve rekordközeli lett a kukorica termésátlaga – csak néhány adat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, Magyarország számokban, 2020 című kiadványából, amely a pandémia gazdasági-társadalmi folyamatokra gyakorolt főbb hatásait is bemutatja.
Veszprém a használt autó piacon is eltér az országos átlagtól
A koronavírus-járvány számos ponton írta át a társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági helyzetet az egész világon, benne Magyarországon is. Ennek az egyik szegmense a használt autó piac, ahol a járvány egy éve alatt új trendek kezdtek kirajzolódni. Az országos tendenciát összevetettük a veszprémi helyzettel a Ring Autó segítségével, és több helyi sajátosságot is találtunk.
külföld
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly
A járvány ellenére nőtt a Lufthansa Systems Hungária árbevétele tavaly, az eredeti tervekhez képest nagyobb mértékben bővült a létszám, 2021-ben 2 százalékos árbevétel növekedést terveznek - közölte a cég az MTI-vel szerdán.
Varga Mihály: jövőre is folytatódnak az adócsökkentések és adóegyszerűsítések
A gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is segíti a kormány, erről szól a jövő évi adókönnyítő törvényjavaslat, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerül - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében kedden.
belföld
Európában lassult, itthon töretlen a kínai befektetési kedv
A kínai cégek felvásárlási kedve nemcsak globálisan, de Európában is több éves mélyponton van. A befektetéseket ösztönző tényezők ugyanakkor továbbra is erősek, ami elősegítheti a kínai cégek befektetési kedvének növekedését – állapítja meg a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda elemzése.
vállalatok
Szijjártó: közel kilencmilliárdos fejlesztést indít a Flextronics Kft.
Közel 9 milliárd forintos beruházással - ebből 3,6 milliárdos állami támogatással -, 120 új munkahelyet teremtve, hosszú távú stabilitást biztosító autóipari beruházást valósít meg Zalaegerszegen és Sárváron a Flextronics International Kft. - jelentette be kedden a zalai megyeszékhelyen Szijjártó Péter.
vállalatok
Varga Mihály: a napokban 3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok
A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében a napokban három, összesen 3,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, amelyből az állami támogatás 1,2 milliárd forintot tett ki - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára felkerült videóüzenetében hétfőn.
Veszprém
Megújult az Ördögárok utcai gyermekorvosi rendelő
Európai Uniós támogatással, 77,2 millió forintból újult meg az Ördögárok utcai orvosi rendelő.

A klasszikus cipőtől a modern műalkotásokig

Eco-kult
2016. november 24. 14:35

Vass László a világhírű, kitűnő minőségű, kézzel varrott cipőket készítő, 1978 óta működő Vass Cipő műhely és üzlet alapítója és vezetője. Az 1970-es években kezdett el festményeket vásárolni; kollekcióját ma a világ legnevesebb magángyűjteményei között tartják számon. A veszprémi vár három példaszerűen felújított épületegyüttese ad otthont a Vass Gyűjtemény állandó kiállításának. A Veszprém város Önkormányzata és Vass László műgyűjtő által megkötött együttműködési megállapodás értelmében az épületegyüttest és a kiállítást a Művészetek Háza működteti.

A Modern Képtár könyvtár-szobájában beszélgetünk. Hogyan került ez a csodálatos kollekció Veszprémbe?
1999-ben volt egy kiállítás a Csikász Galériában a konstruktivista gyűjteményemből. Az ekkor kialakult jó munkakapcsolat során elmondtam, hogy szándékomban áll megnyitni a kollekciót a nagyközönség előtt. A Művészetek Háza és a veszprémi önkormányzat is pozitívan reagált a felvetésre, minek köszönhetően megindult egy párbeszéd közöttünk, majd az épületek rehabilitációja után, 2003-ban megnyithatta kapuit a ma is működő galéria.

Mi adta az indíttatást, hogy képeket kezdett el gyűjteni? Úgy gondolom, egyáltalán nem általános dolog, hogy valaki cipészmesterből műgyűjtő lesz, ráadásul mindkét területen világhírű.
Cipőipari technikumot végeztem, 23 éves koromban mestervizsgáztam. Az a fiatalkori lendület, ami a cipőkészítésben megnyilvánult – hogy elérjek egy bizonyos fajta egzisztenciát, és a családomnak egy elfogadható anyagi jólétet tudjak biztosítani –, 32 éves koromban elérkezett arra a pontra, hogy hobbit választhattam magamnak. Akkoriban kezdtem el kiállításokra járni, ugyanis az üzletem közelében volt a Csók István Galéria.

Összebarátkoztam a galéria vezetőjével, és ő hívta fel figyelmemet a jelentősebb tárlatokra. Teljesen autodidakta módon, mindenféle előzmény nélkül csöppentem bele a képzőművészet világába. Talán pont ezért is kihívásnak éreztem, hogy egy műtárgyat úgy vásárolok meg, hogy nem csak felelőtlenül elköltöm az általam megkeresett pénzt, hanem az a tárgy esetleg később értéket fog képviselni.

Ha jól tudom, akkor Barcsay Jenőnek fontos szerepe volt a gyűjtés és a gyűjtemény irányvonalának meghatározásában, kialakításában. Hogyan jutott el a mesterhez, és miért éppen őt kereste fel?
A döntésben a szerencse is nagy szerepet játszott. Két-három éves próbálkozás után – mikor már volt egy kisebb festménykollekcióm, mely a Tóth Menyhért képeket leszámítva nem tartalmazott igazán jelentős darabokat –, ismerőseim elvittek látogatóba Barcsay Jenőhöz. Valamit megérezhetett bennem, mert rögtön az első alkalommal sikerült vásárolnom tőle egy festményt, amiről később kiderült, hogy nagyon jelentős alkotás az életműben. Ez adta azt az indíttatást és egyben komoly feladatot, hogy egy megszerzett Barcsay kép mellé miként tudok egyenrangú képeket vásárolni, és így bővíteni a kollekciót.

Az elkövetkező nyolc évben hetente egyszer meglátogathattam Barcsayt, tanulhattam tőle, miközben készültem a beszélgetésekre, hogy méltó partnere lehessek egy olyan embernek, aki már az 1930-as években jelentős művész volt. Fokozatosan egy nevezőre kerültünk, és kialakult egyfajta barátság közöttünk.

Mi a gyűjtési koncepciója?
Először is ösztönösen vonzódom a geometrikus és az absztrakt képekhez. Az absztrakt képek sokfélék lehetnek, de az a konkrét világ, amely hozzám oly közel áll, nagyon egyértelmű művészet. Köthető az építészethez, a rendhez, a tisztasághoz. Amikor hazamegyek a zaklatott közlekedés és munka után, nyugalomra van szükségem; ezek a képek a mai napig nyugalmat árasztanak számomra.

Másodsorban rájöttem, hogy a huszadik századi magyar művészetnek – az én értékelésem szerint – legjelentősebb vonala ez a geometrikus irányzat. Megemlítem Moholy-Nagy Lászlót, Kassák Lajost, Victor Vasarelyt – csak a három legnagyobbat és legismertebbet –, akik jól ismertek, a magyar festészet „hirdetői” a világban. Miért ne lennék én is ennek a vonalnak a követője?

Amikor az első festményt megvásárolta, tudta, hogy ez egy életre szóló elköteleződés lesz?
Egyáltalán nem. Az első kép, amit vásároltam, egy tipikus kanapé fölé való festmény volt. Képcsarnokban vettem a csendéletet, melyen egy asztal állt, és talán egy növény. Később aztán a képet elajándékoztam. Az erősen geometrikus világ kiszorította a figurális alkotásokat a gyűjteményből.

Az utóbbi időben több művésszel beszélgettem, akik egyöntetűen azt mondták, az emberek nem vásárolnak képeket, műalkotásokat. Ön, mint műgyűjtő, mennyire találkozik ezzel a helyzettel, illetve Ön szerint változhat ez a közeljövőben?
Úgy látom, hogy az emberek félnek a modern művészettől, mert nincs meg hozzá a kellő ismeretük és tudásuk. Nem értik, ezért eltolják maguktól, nem akarnak szembesülni vele. Inkább visszamennek ahhoz a nagybányai iskolához, vagy az 1930-as évek festészetéhez, amely ma nagyon ismert és könnyen érthető művészet.

Az a bizonyos elgondolkodtató festészet, amit én pont Barcsay Jenőnél ismertem meg, távol áll az emberektől. Szomorúnak tartom ezt a helyzetet. Butaság, nem tanulás és ítélkezés jellemző ma. Innen ered a ma oly sokszor hallható: „ilyet én is tudok csinálni” megállapítás. Ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy ez főleg Magyarországon van így, külföldön másként működik. A baseli kortárs művészeti vásáron például sorok kígyóznak, az emberek vásárolnak, viszik haza a képeket.

A gyűjteményben megtalálható nemzetközi vonal honnan indult? Érzékelhető volt az Ön számára, hogy miután nemzetközi alkotások is bekerültek a gyűjteménybe, külföldön is nagyobb elismerést kapott a kollekció?
A külföldi alkotások gyűjtéséhez Konok Tamással való barátságom adta a kezdő lökést. Mivel feleségével sokáig külföldön is éltek, mindig elújságolták, milyen kiváló kiállításokat láttak. Engem pedig elkezdett foglalkoztatni, hogy a gyűjteményemben ezek az elhangzott nevek miért nem jelenhetnek meg. Az első vásárlás az ő segítségükkel történt. Egy jelentős svájci gyűjteményből egy Adolf Luther képet vásároltam. Bizonytalan voltam, mert nem ismertem ezt a világot, mégis belevágtam. Így indult, lépésről lépésre, majd pedig elkezdtem művészeti vásárokra járni, külföldi galériákkal kerültem kapcsolatba.

Az évek során megérkezett a visszaigazolás döntésem helyességéről. A nemzetközi alkotásoknak köszönhetem például, hogy a kollekció egyedüli magyarként bekerülhetett egy fantasztikus világválogatásba, a BMW Art Guide by Independent Collectors negyedik éve megjelenő kötetébe.

Ön szerint mi az a tulajdonság, amivel egy gyűjtőnek mindenképpen rendelkeznie kell? Ki a jó gyűjtő?
A művészettel lehetőleg ne pénzt akarjon keresni az illető; önmaga örömére csinálja és higgyen a jövőben. Nem szabad kapzsinak, mohónak és hiúnak lenni. Művelje magát folyamatosan, és rendelkezzen egy olyan fajta tudással, amely alapján alakítani tudja gyűjteményét.

Vass László Budapesten született 1946-ban. Cipőipari technikumot végzett, majd kézműves cipő készítésével kezdett el foglalkozni. 1978-ban nyitotta meg saját üzletét (egyben műhelyét) Budapesten, a Haris közben, amely a mai napig működik. Cipői az egész világon ismertek, a húsz legjobb cipőkészítő között tartják számon. Az 1970-es évek második felében kezdett el festményeket gyűjteni. Kollekcióját ma már nem csak a magyar, de a nemzetközi geometrikus művészet legnagyobb alakjainak munkái is gazdagítják. A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény 2003-ban nyílt meg Veszprémben.

Dohnál Szonja | Fotó: Babják Tamás

További képek

Gesztesi Ákos

További cikkek

Eco-kult
„Nem akarom elkiabálni, de rajtam van az Isten keze”
Trokán Anna jelenleg szabadúszó színésznőként, de ami ennél is fontosabb, családanyaként éli az életét. Mint mondja, már várja, hogy a színpadra visszatérjen, de akkor lenne igazán boldog, ha a színház és a család egyensúlyát megtalálná. Rengeteget sportol; a mostani beszélgetésünk is egy futóverseny miatt jöhetett létre…
Kultúra
A felfedezés legalább akkora öröm, mint a kész fotó
Mindig is tudtuk, hogy a Balaton szép, de talán más szemével kellett néznünk, hogy rájöjjünk, mennyire. Mert a fiatal fotós, Orbán Péter kétségtelenül látja a tájat: elszántan kutatja a különleges pillanatokat, a nem mindennapi szögeket, és ez a képeken átütő szenvedély bennünket is arra késztet, hogy újra felfedezzük a vidéket.
Eco-kult
A múzeum, ami nem fél hatásos lenni
A magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb és leghatásosabb intézménye működik Várpalotán immáron 16 éve. A Trianon Múzeum nem burkolózik a nemzetgyászba, de kendőzetlenül tárja fel a békediktátum okait és hatásait. Trianon 100. évfordulóján a Zichy-kastélyban működő intézmény is jelentős fejlesztésen esik át, miközben megőrzi és erősíti eredeti küldetését.
Kultúra
A veszprémi festőművész projektekben gondolkodik
Mit ad neki, és miért kell megküzdenie egy képzőművésznek, aki Európa egyik kulturális fővárosában él és alkot? Mit jelent az, ha valaki projektszerűen fogja fel a művészetet, ami kreatív kiteljesedés mellett egy teljes munkaidős hivatásnak is felfogható? Csík Richárd festőművésszel utaztunk a nyugat-európai galériák fényűző pompáján át a veszprémi műtermekig.
Eco-kult
„Nagyon rá tudok hangolódni az emberekre”
Csemer Boggie énekesnő nevét a Parfüm című dal kapcsán jegyezte meg az ország, majd később, az Eurovíziós Dalverseny mezőnyében tűnt fel, ahol a magyar delegáció küldöttjeként utazott ki Bécsbe. Már akkor sem csak az országot, de egy fontos ügyet is képviselt, ahogy azóta is újabb és újabb – mindenkit érintő – fontos témákkal foglalkozik dalain keresztül. Hozzánk egyenesen egy rádióinterjúról érkezik, elegánsan, jókedvűen, második kisbabájával a hasában…